Délmagyarország, 1997. július (87. évfolyam, 151-177. szám)

1997-07-25 / 172. szám

PÉNTEK, 1997. JÚL. 25. SZEGED 5 • Nyolcvanmillió fedezetlen Több iskolai állás A közoktatási törvény által megszabott önkor­mányzati többletfelada­tok elvégzésére a város­nak mintegy 80 millió fo­rintra nincs pénzügyi fe­dezete. A többlet ifjúság­védelemre, napközis ok­tatásra, egyéni foglalkoz­tatásra és osztályfőnöki tevékenységre szolgál. A szegedi önkormányzat előreláthatólag mintegy 80 millió forint működési hitel felvételére kényszerül majd a következő iskolai tanév köz­oktatási költségei miatt. A ki­adás abból adódik, hogy a közoktatási törvény értelmé­ben az önkormányzatoknak az eddigiekhez képest több­letkeretet kell biztosítaniuk az iskoláknak az ifjúságvéde­lem, a napközis oktatás, az egyéni foglalkoztatás, vala­mint az osztályfőnöki tevé­kenység terén. A városi köz­gyűlés által az 1997-1998-as tanév előkészítéséről nemrég elfogadott dokumentum sze­rint e többletórák miatt ösz­szességében véve növekszik majd a szegedi intézmények­ben számított álláshelyek szá­ma. A közgyűlés ugyan csak a törvény által biztosított mi­nimumot fogadta el (ellenke­ző esetben perelhető lett vol­na), ám a megjelenő óratöbb­let így is 80 millió körüli ter­het jelent, amelyre Básthy Gábor alpolgármester szerint nem biztosítható a pénzügyi fedezet. A többlet egyik for­rása, hogy a törvény idéntől életbelépő paragrafusa szerint valamennyi általános és kö­zépiskolának fél státus jár if­júságvédelemmel foglalkozó szakember számára. Az ifjú­ságvédelem feladatai közé a mentáihigiéniás és szociális gondoskodás tartozik majd. Ugyancsak többletórákat je­lentett az az órakeret-növelés, amely miatt idén tavasszal egy szegedi középiskola munkaügyi pert folytatott: az osztályfőnöki és a munkakö­zösség-vezetői tevékenység­re, valamint az egyéni foglal­kozásra fordítható 5-5 száza­lék pluszóra. (Ez az arány a Nemzeti alaptanterv életbelé­péséig 4-4 százalék). A költ­ségnövekedéshez hozzájárult az is, hogy a törvény megha­tározza a napközis csoportok létszámát, s egyben kimondja azt, hogy a napközis ellátást mindenkinek biztosítani kell, aki igényli. A közoktatási törvény ta­valy nyári módosítása már az elmúlt tanévtől növelte az ön­kormányzatok költségeit, ám akkor a pedagógusi kötelező óraszám növelése kiegyenlí­tette ezt. A szegedi közgyűlés általános vélekedése a kor­mányt teszi felelőssé az új (szerinte szükségtelen) költ­ségekért. A képviselők sze­rint a kormány emelte ugyan a közoktatási normatívát (amely az oktatási költségek mintegy 70 százalékára ele­gendő), de ezzel párhuzamo­san apadtak azok a források, amelyekből a fennmaradó összeget az önkormányzat­nak ki kell pótolnia. Panak Sándor Csörög a Pannon GSM Kedves Olvasóink! Közérdekű problémáikkal, észrevételeikkel, tapasztalataikkal kapcsolatban Takács Viktor ügyeletes újságfró munkatársunk várja hívásaikat, munkanapokon reggel 8 és 10 óra, vasárnap pedig 14 és 15 óra kö­zött a 06-20-432-663-as telefon­számon. Elveszett tárgyakat kereső olvasóink olcsó hirdetésben tehetik közzé mondanivalójukat. Roncs lesz. Matkó Sán­dorné (489-383) elmondta, hogy az elmúlt hét végén szállítottak a Siha-köz 3. elé egy igen rossz állapot­ban lévő büfé-lakókocsit. Olvasónk attól tart, hogy azt szétszedik, s a jármű mindörökre ott marad, akadályozva ezzel a for­galmat. Kupacok. Varga Rózsa felháborodottan közölte, hogy a Bécsi körút 37-39. előtt már egy héttel ezelőtt levágták a füvet a város­gazdálkodás szakemberei, ám azt a mai napig nem szállították el. így aztán az eső áztatta fűkupacok azóta ott rohadnak és bűzlenek. Járhatatlan. Telefoná­lónk (név és telefonszám a szerkesztőségben), aki szociális gondozó és ter­mészet-, illetve környezet­védő, sokat közlekedik ke­rékpárral a városban. Te­hát van tapasztalata arról, hogy milyen az utak minő­sége. Véleménye lesújtó. Szerinte a szegedi útke­reszteződések járhatatla­nok kerékpárral, ebből ki­folyólag rendkívül baleset­veszélyesek. A Tisza La­jos körút és a Kálvária su­gárút kereszteződésében például tizenöt-húsz centi­méter magasságban állnak ki a villamossínek az asz­faltból. Ágas-bogas ÚL Hege­dűs Tibor és családja ke­rékpárral jár ki Szegedről Sziksóstóra, hogy megme­rftkezzen a hűs habokban. A kellemes kikapcsolódást egy dolog árnyékolja be: a Dorozsma végétől Szik­sóstóig tartó közel négy ki­lométeres kerékpárúton alig lehet közlekedni a mé­teres gaztól és az útra hajló ágaktól. Telefonálónk vé­leménye szerint nem elég megépíteni a kerékpárutat, azt gondozni is kell. Sötétben a Piroska tér. Olvasónk (név és cím a szerkesztőségben) arról panaszkodott, hogy már ti­zedik napja nem világíta­nak a köztéri lámpák a Pi­roska téren. A hibáról érte­sítette a Démászt. Az áramszolgáltatók kimen­tek a helyszínre, kicserél­tek egy-két dolgot, a prob­lémát azonban nem oldot­ták meg végérvényesen. Pollenjelentés. A 443­595-ről telefonáló Angyal­né nem érti, miért nem sze­repel a Magyar Televízió pollenjelentésben Szeged, pedig Magyarország har­madik legnagyobb váro­sában nagyon sok pollen­allergiás él. PANNON "i" ki élv«Ml. GSM • Tudományegyetemi felvételi mérleg Idén is nehéz bejutni Borítékolják az „ítéleteket". (Fotó: Miskolezi Róbert) Ezresével címezik a leveleket az ország egyetemein és főiskolá­in. A jelentkezőknek fo­lyamatosan küldik ki a sorsdöntő értesítést: megkezdhetik-e tanul­mányaikat szeptember­ben a felsőoktatási intéz­ményekben. A József At­tila Tudományegyetem nappali alapképzéseire az idén több mint kilenc­ezren felvételiztek. Közü­lük kétezren kapnak örömhírt a napokban. Az egyetem legnépszerűbb képzése jogász, a legnagyobb túljelentkezés az egyetemi szintű oktatási formák közül kommunikáció szakon volt. Izgalmas napokat él át az ország egyetemeire felvételi­zett több tízezer jelentkező. Nyilvánosságra kerültek a végleges keretszámok és pont­határok, a tanulmányi osztá­lyok pedig borítékolják a dön­téseket. A felvételizőknek pe­dig el kell dönteniük, elfogad­ják-e a harmadik-negyedik he­lyen megjelölt intézményt. A nagy, országos „vonal­húzáskor" furcsa helyzet állt elő: hiába volt néhány szakra több mint tízszeres a túlje­lentkezés, mégsem sikerült mindig kitölteni a minisztéri­umi keretet. A szaktárca ugyanis úgy határozott, a megadott felvehető létszá­mot semmiképpen nem lehet túllépni. Néhány szak eseté­ben így azért nem lehetett lejjebb vinni a ponthatárt, mert akkor túl sok, kereten felüli hallgató került volna a vonal fölé. E helyzetből adó­dik az is, hogy a ponthatárok néhány esetben csalóka ké­pet mutatnak. Előfordul, hogy a leggyengébb felvett hallgató is négy-öt ponttal felette teljesített a hivatalos ponthatárnak. A JATE nappali tagoza­tos alapképzéseire 9438-an jelentkeztek, közülük 2033­an nyertek felvételt. A leg­népszerűbb képzés idén is a jogász, 2251 jelentkezővel. Második helyezett a köz­gazdász 846, harmadik a történelem szak 804 jelent­kezővel. Legnehezebben a jogi kar főiskolai szintű, társadalom­biztosítási képzésére lehetett bekerülni; itt több mint tizen­háromszoros volt a túljelent­kezés. Ezt követi a bölcsész­kar kommunikáció szakja, ahol majd tizenkétszer töb­ben jelentkeztek a felvettek­nél. Népszerű a jogi kar főis­kolai szintű, munkaügyi kap­csolatok képzése, ahol tizen­egyszeres volt a túljelentke­zés. Joghallgatóvá lenni sem könnyű, hiszen majd tízsze­res versennyel kellett meg­birkózniuk a jelentkezőknek. Továbbra is „divatszakma" a közgazdász hétszeres, a bio­lógia- és a földrajztanár sza­kok hat-hatszoros túljelent­kezéssel. A legmagasabbra a közgazdász szakon tették a mércét; itt 109 pont volt a hi­vatalos felvételi határ. Ezt követi a bolgár szak 108 és a matematikus 106 ponttal. Legalacsonyabban a fizika tanárok és a vegyészek eseté­ben húzták meg a bűvös vo­nalat, mindkét esetben 68 pontnál. Legtöbb hallgatót, 234-et jogászoktatásra vettek fel, ezt követi a 181 történe­lem-, a 145 magyar- és a 133 matematikatanár szakos le­endő első éves. A természettudományi ka­ron az idén tovább nőtt a nem tanár szakok népszerű­sége a pedagógusképzéssel szemben. A bölcsészettudo­mányi karon tovább tart a ha­gyományos magyar, történe­lem és angol vonzalom. A jo­gi karon tovább nőtt a köz­gazdasági és főiskolai képzé­sek népszerűsége. Ksczar Gabriella • Értelmiség '97 - a területfejlesztés kérdései Érdekek és önkormányzatok Az Értelmiség '97 nyári egyetem tegnapi egyik szekcióülésén az önkor­mányzat és a területfej­lesztés kapcsolatát, az ezzel összefüggő aktuális feladatokat vitatták meg a szakértők, valamint a megjelent érdeklődők. Sőt: jövőre a nyári egye­tem programját e téma köré csoportosítják majd. A hazai társadalmi, gazda­sági, kulturális átalakulás 1998-1997 között témakörben megrendezett idei szegedi nyá­ri egyetemen a területfejlesztés kérdései is terítékre kerültek. A program szervezői olyan neves előadókat kértek fel előadó­nak, mint Csefkó Ferenc, az MTA Regionális Kutató Köz­pontjának ügyvezető igazgató­ja, az Országos területfejleszté­si Tanács tagja, Sallai Anna, az országos területfejlesztési kon­cepció egyik szerkesztője, va­lamint Lünk Tamás, a KTM Területi Phare Programiroda vezetője. Az EU-csatlakozás jegyében ugyanis a különösen izgalmas kérdések sorába tar­tozik az önkormányzatiság ­évek óta nyomasztó - problé­máinak tisztázása, illetve Ma­gyarország, így szűkebb térsé­günk fejlődésének elősegítése. Szerepvállalás Szeged évtizedek óta büszkén hangoztatja értelmiségi centrumszerepét, valljuk be, joggal A város tudományos, kulturális és oktatási intézményeiben valóban nagy­számú felsőfokú végzettségű ember dolgozik, és akkor még nem szóltunk az egyetemi, főiskolai hallgatókról. Éppen ezért megdöbbentő - és megcáfolhatatlan ­igazságként hangzott el a tegnapi szekcióülésen: az értel­miség elenyésző szerepet vállal a város életének alakítá­sából. A kérdés már csak az lehet, vajon mivel magyaráz­ható mindez. Talán annak van igaza, aki a beszorított „vidékiség" nyomasztó érzését, a fővárosi kollégákhoz vi­szonyított alulfizetettség miatti fásultságot hozza fel ma­gyarázatként. De talán az sem zárható ki, hogy nem hisznek abban, hogy észrevételeik meghallgatásra találnak. Akkor viszont a hibát másban kellene keresni N. R. J. A két téma összefonódása vi­tathatatlan, hiszen az önkor­mányzatiság egyik lényege ép­pen a lakosság életminőségé­nek folyamatos javítása. Ehhez adhatnak segítséget az orszá­gos területfejlesztési, valamint a Phare által biztosított pénz­keretek, amelyek felhasználása ugyanakkor nem nélkülözheti a térségi gondolkodás előtérbe helyezését. Ám - mint az a fó­rumon is elhangzott - ez a szemlélet egyelőre nem igazán jellemző hazánkban. Még a minisztériumok egy része is tart attól, hogy az országos te­rületfejlesztési koncepció elfo­gadása veszélyezteti majd fej­lesztési lehetőségeiket. Ugyan­akkor az is tény, hogy a Phare­pénzek megszerzésére a jövő­ben nagyobb esély kínálkozik, ha azokhoz hazai forrásokat le­het társítani. A területfejleszté­si pályázatok elbírálásának fel­tételeit pedig a várhatóan ős­szel az Országgyűlés elé kerü­lő országos területfejlesztési koncepció elfogadása teheti egyértelművé. Igaz, az ülés résztvevői közül is többen megkérdőjelezték: vajon a koncepció egy rövid kivonata alkalmas-e a megalapozott döntésre? Egyáltalán kimond­ható-e annak elfogadása, ha a képviselők nem a teljes anyag­ról tárgyalnak? De tudomásul kell venni és természetesen azt a koncepció összeállítói sem titkolják, hogy ez egy keret­terv, amely a gyakorlatban mó­dosulhat. Ezenkívül akadnak, akik vitatják a megyei terület­fejlesztési tanácsok és a régiók szerepkörét is. Márpedig az előbbi létjogosultságát éppen a területfejlesztési törvény ga­rantálja, míg a régiók létreho­zását az EU tartaná előnyös­nek, hiszen a brüsszeli struktu­rális alapok felosztása - na­gyobb térségi érdekek mérle­gelésével - könnyebb lehetne. A vita során azonban el­hangzott az a jogos észrevétel is, hogy a területfejlesztés el­képzelhetetlen bizonyos kul­turális színvonal nélkül. Amíg ugyanis nem sikerül betáplál­ni az agyakba az önkormány­zati érdekek és a területfej­lesztés komplex kezelésének fontosságát, addig nem várha­tó eredmény. De ki kell kü­szöbölni az állam és az önkor­mányzatok ellenérdekeltségét, továbbá létre kellene hozni egy egységes területi informá­ciós rendszert is. N. Récx Judit forrós Közéleti Kávéház • • DM-információ Ma délután 6 órakor olyan emberrel ismerkedhetnek meg az érdeklődők, aki a fi­lozófiai ismereteket szívesen alkalmazza az élet számos kérdésének megválaszolásá­ra, különös tekintettel az egészségvédelemre. A tárgy­kör tudományos kifejtését el­olvashatják a szerző kiadvá­nyában: A létvalóság komp­lexuma és mechanizmusa. Vendégek: dr. Rostás Ger­gely és dr. Kohán József or­vos. Beszélgetőtárs: Tráser László. Plein Air •97 • Munkatársunktól A Kálvária Galériában (dr. Boross J. u. 27) ma 18 órakor nyílik meg a Plein Air '97 VII. Nemzetközi Alkotó­telep kiállítása. A tárlaton húsz magyar, német, lengyel, holland és francia alkotó mu­tatkozik be. A kiállítást dr. Trogmayer Ottó múzeum­igazgató nyitja meg. Algyői búcsóbuszok • Munkatársunktól A Tisza Volán tájékoztat­ja az utasokat, hogy 1997. jú­lius 27-én, vasárnap, az al­győi búcsú miatt Algyő bel­területén forgalomkorlátozás lesz. Ennek következtében a Tatján, Víztorony tér - Al­győi út - Algyő, Radnai utca nyomvonalú helyi buszjárat útvonala megváltozik. Az út­vonal a következő lesz: Tar­ján, Víztorony tér - Algyői út - Bartók Béla u. - Kas­télykert u. - Téglás u. - Gé­za u. - Kastélykert u. - Csó­nak u. - Szüret u. - Radnai u. A járatok indulási idő­pontjai nem változnak, va­sárnap oda és vissza is a mó­dosított nyomvonalon közle­kednek. A járatokat a Téglás utca-Géza utca csomópontjá­ban is megállítják. A forgalo­melterelés miatt az Algyő, Kastélykert u. 40. (önkor­mányzati kirendeltség) elne­vezésű megállóhelyet az au­tóbuszjáratok nem érintik. A várhatóan megnövekvő utasforgalomra való tekintet­tel rásegítő járatok közleked­nek Tarján, Víztorony térről 9.50-től 17.50-ig, Algyő, Radnai utcától 9.15-től 18.15-ig óránként, így a meglévő járatokkal együtt 30 percenként indulnak buszok. Támogatások • Munkatársunktól Az APEH megyei ügyfél­szolgálatától kapott tájékoz­tatás szerint változtak a me­zőgazdasági földhasznosítási támogatás igénylésének fel­tételei. A pénzt augusztus 15-ig lehet kérni az FM Csongrád Megyei Földmű­velésügyi Hivatalától, folyó­sítása pedig továbbra is az il­letékes adóhatóságon keresz­tül történik. A támogatás egy összeg­ben vehető fel, értékhatártól függetlenül. Ha a termelő igénye a százezer forintot meghaladja, s az első részle­tet már június 30-ig kérte, úgy a summa második felét bármikor, tehát augusztus 15. után is felveheti.

Next

/
Thumbnails
Contents