Délmagyarország, 1997. július (87. évfolyam, 151-177. szám)

1997-07-24 / 171. szám

CSÜTÖRTÖK, 1997. JÚL. 24. A HELYZET 9 • Zöld utat kapott a SZOTE égetőmüve Győzött a belterületi változat Hamarosan helyben égetik majd a kórházi hulladékot. (Fotó: Gyenes Kálmán) Megoldódni látszik a szegedi és környékbeli egészségügyi hulladék ügye. A Morvai-féle kazán kudarca és a kettes kórházbeli égető többéves kényszerüzeme után biztosra vehető, hamarosan megkezdi működését a SZOTE területén az új, svájci égetöberendezés. Bár a városi képviselőtestület szinte egyhangúlag megszavazta a javaslatot, vannak, akik állítják: hiba a város közepére telepíteni a veszélyeshulladék-égetőt. A szegedi kórházi hulladék ügye nem sikertörténet. Hosszú ideje nyilvánvaló, hogy a térség egyetlen kórházi égetóje, a kettes kórház kazánja a legalapvetőbb környezetvédelmi előírásoknak sem felel meg. Leállítása akkor is késő lett volna, ha évekkel ezelőtt megtörténik. Az égető - kényszerűségből - mégis a mai napig üzemel. Kiváltására a térség legnagyobb egészségügyi intézménye, a SzentGyörgyi Albert Orvostudományi Egyetem szerződést kötött a „kazánkirály" néven elhíresült Morvái Ferenccel. Az ügy azonban fiaskónak bizonyult. A kudarc után többféle elképzelés is született arra vonatkozóan, hol lehetne a térségben veszélyeshulladékégető művet létesíteni. Többen úgy vélik, nem szerencsés megoldás a belterületi telepítés. Négy lehetséges helyszín körül folyt a szakmai vita, melyek mindegyikén megteremthető a szükséges infrastruktúra, és egyébként sem használhatók más célra. A SZOTE-n kívül az algyői szennyvíztisztító, a sándorfalvi úti központi hulladéklerakó, valamint a Gyálarétre tervezett szennyvíztisztító melletti terület szerepelt az elképzelésekben. Közben az orvosegyetem és a svájci kormány között megállapodás jött létre, mely szerint a SZOTE közel hárommillió frankot kap egy svájci hulladékégető rendszer telepítésére. A tervet már az elvi építési engedélyeztetés idején megtámadta a szomszédban működő paprikafeldolgozó, mondván, élelmiszer-ipari üzem közelében nem szerencsés veszélyeshulladékégető berendezést létesíteni. A SZOTE és a vállalat között jogvitára került sor az ügyben, ám a Paprika Rt. előző vezetése később elállt a pertől. A tervek szerint a kazán már idén márciusban üzembe állt volna, de a svájci tendereztetés elhúzódása miatt a szerződéskötésre csak június 23-án került sor. Csütörtökön a közgyűlés jóváhagyta a klinikai tömb általános rendezési tervét, tgy nincs akadálya az épftési engedélyeztetés elindításának. A belterületi telepítés és az égető orvosegyetem általi üzemeltetése körüli kételyek azonban továbbra is a felszínen vannak. A Paprika tiltakozik Böröcz Sándor, a Szegedi Paprika Rt.-hez kinevezett felszámolóbiztos elmondta, az üzem létét és jövőjét kérdőjelezi meg a szomszédjukba telepített veszélyes hulladék égető. A vállalat számos fórumon tiltakozott a belterületi telepítés ellen, úgy tűnik, hiába. Az építési engedélyeztetés elindulása után ismét fellépnek a szegedi paprika jó hírét veszélyeztető beruházás ellen. A SZOTE illetékesei, dr. Dombi György és dr. László Sándor szerint nincs ok az aggodalomra, hiszen az égetővel kapcsolatban környezeti hatástanulmány készült, a svájci rendszer pedig garanciát jelent a zavarmentes üzemelésre. - A hulladék kezelése a gyűjtéstől a szállításon át az ártalmatlanításig teljesen zárt rendszerben történik, részletesen kidolgozott logisztika szerint, pontos dokumentáció mellett. így környezetkárosító hatása gyakorlatilag nincs. Az égetőberendezéshez füstgáztisztító csatlakozik, amely kizárja a légszennyezés lehetőségét. A berendezés zajszintje is alatta marad a megengedett határértéknek mondja Dombi György professzor. A kazán üzemeltetésére közhasznú társaság alakul, mely az orvosegyetem számításai szerint a dorogi veszélyeshulladék-égető árainak feléért tudják vállalni a környék egészségügyi intézményei számára a hulladék ártalmatlanítását. Ez - mondják - úgy lehetséges, hogy nem kell „kitermelniük" a beruházást, a bevételnek csak a működtetés költségeit kell fedeznie. Az égetőmű éves üzemelési és fenntartási költségét 20 millió forintra tervezik. Költségcsökkentő tényező, hogy a kazán hője az intézmény fűtési rendszerében felhasználható. Ez az 5-7 millió forintos megtakarítás fontos érvként szerepelt a berendezés SZOTE-ra történő telepítése mellett. Az intézmény a környezetvédelmi hatóság engedélye szerint Szegedről és harminc kilométeres körzetéből szállíthatja és égetheti a kórházi veszélyes hulladékot. A SZOTE szerint olcsó> biztonságos • Miért csak egy műszakban, vagyis nyolc órán át üzemel majd a kazán? - Folyamatos üzemelést kizáró technikáról van szó, az éjszakai égetés pedig azért nem lehetséges, mert erre az időszakra szigorúbb zajelőlrások vonatkoznak. A több ezer beteg és környékbeli lakó nyugalmát nem akarjuk zavarni. Az egy műszakos üzemelés biztosttja azt a kapacitást,'amire szükség van: számításaink szerint a SZOTE-n 300, a többi intézményben 250 tonna, égetésre szánt hulladék keletkezik évente. • Mi történik az égetés után hátramaradó, ártalmas anyagokkal? - A füstgáztisztítón összegyűlő veszélyes anyag csak az aszódi veszélyeshulladék-tárolóban lehet elhelyezni. A salakról, amely az elégetett hulladék 5-10 százaléka, meg kell állapítani, melyik veszélyességi kategóriába tartozik. A külföldi tapasztalatok azt mutatják, egy év alatt elérhető, hogy ne tartalmazzon veszélyes anyagot. Ekkor bármelyik kommunális lerakón elhelyezhető. A salak veszélyesanyag-tartalma a szelektív gyűjtés korrektségétől függ. Ha például véletlenül egy-egy lázmérő is belekerül a „csomagba", megváltozik a salak összetétele. • Mennyire veszélyes az égetésre szánt hulladék szállítása? - Tekintettel arra, hogy szinte kizárólag szilárd anyagokról van szó, korrekt kezelés esetén egyáltalán nincs kockázata a szállításnak. A belterületi telepítés támogatóinak - így a környezetvédelmi hatóságnak - viszont éppen az az egyik legfontosabb érve, hogy ez esetben kell a legkevesebb .hulladékot lakott területen szállítani. Az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség határozata szerint településszerkezeti és üzemeltetési- szempontból a SZOTE-n való telepítés a legmegfelelőbb. Erveik között a hőhasznosttás lehetősége és a közművek megléte mellett az is szerepel, hogy az orvosegyetemre való telepítés esetében nincs szükség új, más célra hasznosítható területek igénybevételére. A szakhatóság támogatja • Környezetvédelmi szempontból valóban a belterületi telepítés a legideálisabb? - kérdeztük Kónya Károly műszaki igazgatóhelyettest. - A felügyelőség határozata hosszú mérlegelés után született. Minden lehetséges szempontot figyelembe véve állapítottuk meg, hogy a SZOTE területe ideális hely az égető telepítésére. Figyelembe kell venni, hogy itt csak kórházi hulladékról van szó, nem általában veszélyes hulladékról. A környezetvédelmi hatástanulmány alapján biztosra vehető, hogy az égetőmű működése nem gyakorol káros hatást a környezetre, szennyezés csak üzemzavar esetén fordulhat elő. Ezt viszont a kidolgozandó műszaki védelem megakadályozza. Nyugat-Európában mindenütt a kórházak területén működnek az egészségügyi hulladékégetők. A felügyelőség álláspontját ismertetve Kónya Károly hozzátette: a hatóságnak lehetősége van arra, hogy később, a működés során is ellenőrizze a környezetvédelem szempontjából fontos paramétereket, a szennyezőanyag-kibocsátást. A Paprika Rt. tiltakozásával kapcsolatban elmondta, környezetvédelmi jogszabály nem tiltja veszélyeshulladék-égető telepítését élelmiszer-ipari üzem közelében. Az ügyben tartott lakossági fórumon a környékbeli polgárok sem ellenezték a kazán üzembe helyezését. Szakmai ellenérvek A belterületi telepítéssel és az égető tervezett módon történő üzemeltetésével kapcsolatban határozott aggályainak adott hangot Szabó Ferenc, a Szegedi Környezetgazdálkodási Kht. igazgatója. Az előkészítő munkában korábban részt vevő és Európában jó néhány hasonló égetőművet látott szakember a közgyűlés előtt levélben ismertette kételyeit a polgármesterrel. Eszerint a szakmai szempontok mindenképpen a veszélyeshulladék-égető berendezések lakott területen kívüli telepítését támasztják alá, tekintettel az üzemzavar esetén azonnal előálló veszélyhelyzetre. Arról nem beszélve, hogy hosszú távon a határérték alatti, ám folyamatos szennyezés is káros. Az igazgató felhívta a figyelmet arra, hogy a berendezés várhatóan több évtizeden keresztül fog működni, az égetőmű elöregedésével pedig növekszik a környezetvédelmi és biztonságtechnikai kockázat, az üzemzavar és meghibásodás veszélye. Nem tartja elfogadhatónak, hogy a hőhasznosftásból származó legfeljebb 10 százalékos költségmegtakarítás érdekében vállalják a telepítés közegészségügyi és környezetvédelmi kockázatát. Szabó Ferenc nem tartja meggyőzőnek a környezetvédelmi felügyelőség határozatát a belterületi telepítéshez való hozzájárulásról, mivel a helykijelölési eljárás során a szakmai szempontoknak eleget tevő külső térségeket éppen a hatóság javasolta az égetőmű telepítésére. Aggályosnak tartja, hogy a képviselők elé került közgyűlési előteijesztés egyoldalúan a belterületi telepítés előnyeit hangsúlyozta. Szeged város közgyűlésének nincsenek kétségei a veszélyeshulladék-égető SZOTE-ra való telepítésével kapcsolatban. A legutóbbi közgyűlés 29 „igen" - 1 „nem" szavazattal elfogadta a klinikai tömb általános rendezését, benne a svájci égetőmű tervét. Aggályokat csak Rákos Tibor képviselő hangoztatott, mondván, inkább lobbyharc, mint szakmai mérlegelés eredménye az előteijesztés. • Miért javasolta a közgyűlésnek, hogy a klinikai rendezési terv kapcsán ne szavazzanak a hulladékégetőről? - Az önkormányzat számára ez nem egyszerűen csak rutin rendezési tervmódosítás, hiszen az égető telepítését követően a városi egészségügyi intézmények veszélyes hulladékait ott kell majd elégetni. Fontos kérdés, hogy mennyibe fog ez kerülni. Erről számításokat nem láttunk, és a rendezési terv módosítása és az építési engedélyeztetés során erre már nem is fog sor kerülni. A képviselő nem lát garanciát • Ezek szerint nem elsősorban környezetvédelmi szempontból tartja aggályosnak a döntést? - Furcsállottam, hogy az előteijesztés környezetvédelmi szempontból a belterületi telepítést tüntette fel a legideálisabb megoldásnak. Hiszen egy kívülálló számára is nyilvánvaló, hogy lakott területen kívüli telepítés esetén az esetleges veszélyeztető hatások lényegesen kisebbek. De a pénzügyi szempontok ugyanilyen fontosak. Az önkormányzatot az égetőmű üzemeltetői kész helyzet elé állítják majd, amikor a városi intézményeknek benyújtják a számlát. Elvileg az sem zárható ki, hogy az égető üzemeltetési költségeinek nagyobb részét a városi költségvetéssel próbálják majd kifizettetni. A fajlagos üzemeltetési költséget a kapacitások nagyobb kihasználásával lehetett volna csökkenteni - ezt a lehetőséget viszont a belterületi telepítés korlátozza. Kérdéses az is, közegészségügyi szempontból ideális-e idegen intézmények veszélyes hulladékát beszállítani egy egészségügyi intézmény területére. • Milyen megoldást tart elképzelhetőnek most, hogy a döntés már megszületett? - Még az építési engedély kiadása előtt megállapodást kell kötni az orvosegyetemmel, amelyben tisztázni kell az üzemeltetés feltételeit és az önkormányzatot terhelő várható költségeket. A város számára garanciát jelentene, ha az üzemeltető közhasznú társaság legalább 50 százalékos önkormányzati tulajdonban működne. Keczor Gabriella • Egy rendszer vesszőfutása Halász úr ötszázaléknyi Tocsikja Halász Józsefnek meggyőződése, hogy az információ és az adat két különbözö dolog, és erre a felismerésre alapozta Európai Gazdasági Információ Rendszerét, amelyet H-Columba néven készített el. A rendszernek két alapvető ismérve van. Egyrészt esélyegyenlőséget biztosít az üzleti életben minden gazdasági egységnek,legyen az multinacionális cég, közepes nagyságrendű szervezet, kisvállalkozó, vagy magángazdálkodó. Másrészt a nemzetgazdaság irányításához megbízható adatokat szolgáltat és a feketegazdaság elleni harc indirekt eszközeként múködik. A H-Columba rendszere egy meglehetősen összetett egység. Filozófiája szerint emberközpontú, üzleti alapokon álló szolgáltatáskomplexum. A H-Columba azt vállalja, hogy a társadalmi és gazdasági életben részt vevő természetes és jogi személyek, vagyis az adatszolgáltatók adatait felveszik és megőrzik, s ezeket az adatszolgáltatásban részt nem vevő lakosság számára „kiajánlják". Ezen információszolgáltatás jelentősen megkönnyíti egyrészt a szolgáltatások szervezését, másrészt növeli azok hatékonyságát. Mindezt úgy szeremé megvalósítani a rendszer megálmodója, hogy több szintű árubörzét alakítson ki, s ezt egy számítógépes adatban naprakész információkkal működtesse is. így a termelő, a kereskedő és a felhasználó azonnali értesülésekhez juthat a kereslet és a kínálat adatairól. A terv része egy klubhálózat kialakítása, melynek keretén belül tárgyalási helyszíneket biztosttanának, találkozókat és bemutatókat szerveznének. Sőt: az elképzelésekben szerepel egy szociálpolitikai, kulturális és oktatási célú alapítványhálózat létrehozása azon városok javára, ahol HColumba Régióközpont, vagy kirendeltség működik. Egy-egy ilyen központ három megyét fogna át, s ezek, valamint a rendszerközpont beindításához 45 millió forint szükséges. Még a rendszerváltozás előtt elkészült a rendszer működési szabályzata, az érdekeltségi rendszer, és az adatbázist kezelő software is. Az akkori idők azonban nem kedveztek a H-Columbának, hiszen a tervgazdálkodással nem „kompatibilis", hanem csak a szabad verseny talaján tud működni. 1990 után Halász úr természetesen nem titkolta el a fentebb vázolt rendszert, amelyet legfelsőbb szintű kormánykörök bizalmába is ajánlott. Ezzel azonban eddig csak kudarcokat ért el: valamennyi tárgyaló fél támogatásáról, és egyetértéséről biztosította, majd rendre visszavonták az ígérvényeket. Az elmúlt kormányzat három tárcájával tárgyalt, amelyek vezető képviselői - bár elismerték a rendszer működőképességét és hatékonyságát -, előbb-utóbb mégis visszavonulót fújtak. A bátorító szavak hatására Halász József hozzákezdett a rendszer első lépéseinek megvalósításhoz, s 3,2 millió forintot ölt a vállalkozásba - saját erőből. Ezt az összeget elbukta, bár egy jelenlegi országgyűlési képviselő kezességet vállalt a tartozásért, de ez az ígéret is beváltatlan maradt. Az 1994-es kormányváltás, mely Halász József rendszerét is megváltani látszott. Újabb, felső szintű biztatások érkeztek, sőt elkészült egy közvélemény-kutatás is, melynek eredménye szerint a programban való részvételre a megkérdezett ötezer vállalkozás 82 százaléka igennel válaszolt. Halász József bizalmának 4,5 millió forint volt az ára. Ezen kívül ráment házassága is, vagyontalan és hajéktalan lett, jelenleg egy Szeged környéki tanyán él, barátja jóvoltából. 1996-ban és 1997-ben eddig - öt rendszerlopást észlelt Halász József, közöttük két esetben olyan alapítványok részéről, melyekkel korábban tárgyalt, s amelyek elzárkóztak az együttműködéstől. A közelmúlt történése, hogy egy helyettes államtitkárral hosszasan tágyalhatott a rendszer bevezetéséről Halász József. Ezen a magas rangú állami tisztviselő kijelentette, hogy a projekt felmérhetetlen gazdasági jelentőségű, ezért nem fér bele pályázati szisztémába, (gy megpróbálják az induláshoz szükséges 45 millió forintot (Halász úr szerint: „Ötszázaléknyi Tocsikra van szükségem.") más módon biztosítani. Közben egy kormánytag a le nem védett projektet (a készítőnek nincs pénze a jogvédettség költségeinek fizetésére) a Duna TV-ben saját maga és munkatársai termékeként tünteti fel. Mint a Halász úr kálváriájában olvashatjuk, alaposan ráfizetett arra, hogy megbízott az ígéretekben. Hitelezőinek viszont nem tud mást mondani, minthogy végig jóhiszeműen járt el. A rendszer megalkotója tudja azt is, hogy a H-Columba érdekeket sért. Elsősorban azon szervezetekét, amelyeket rész- vagy teljes gazdaságszervezési feladatok ellátására hoztak létre, hiszen ezek a cégek kötelező tagsági formában dolgoznak. Halász József pedig önkéntes gazdaságszervezést akar megvalósítani. Mivel a magyar gazdasági információrengeteg egyelőre átláthatatlan, a projekt ezen viszonyok tisztázásával kiszorítaná a piacról a feketegazdaság szereplőit, a zsebbrókereket és a bizonyos piaci szegmenst kisajátító érdekköröket. Hogy összességében mire képes a H-Columba, mely sehogy sem „tud" megvalósulni? Erről Halász József a következő kijelentést tette: - A rendszer alapján létrehozott vállalkozás a beindítást követő ötödik évben több, mint 1,1 milliárd forint adózás előtti eredményt képes termelni, ami alapot teremt ahhoz, hogy a rendszert teljes Európát átfogó hálózattá lehessen fejleszteni. Aratá László