Délmagyarország, 1997. július (87. évfolyam, 151-177. szám)

1997-07-24 / 171. szám

CSÜTÖRTÖK, 1997. JÚL. 24. A HELYZET 9 • Zöld utat kapott a SZOTE égetőmüve Győzött a belterületi változat Hamarosan helyben égetik majd a kórházi hulladékot. (Fotó: Gyenes Kálmán) Megoldódni látszik a szegedi és környékbeli egészségügyi hulladék ügye. A Morvai-féle ka­zán kudarca és a kettes kórházbeli égető több­éves kényszerüzeme után biztosra vehető, hamaro­san megkezdi működését a SZOTE területén az új, svájci égetöberendezés. Bár a városi képviselő­testület szinte egyhangú­lag megszavazta a javas­latot, vannak, akik állít­ják: hiba a város közepé­re telepíteni a veszélyes­hulladék-égetőt. A szegedi kórházi hulladék ügye nem sikertörténet. Hosszú ideje nyilvánvaló, hogy a térség egyetlen kórhá­zi égetóje, a kettes kórház ka­zánja a legalapvetőbb környe­zetvédelmi előírásoknak sem felel meg. Leállítása akkor is késő lett volna, ha évekkel ezelőtt megtörténik. Az égető - kényszerűségből - mégis a mai napig üzemel. Kiváltására a térség legnagyobb egészség­ügyi intézménye, a Szent­Györgyi Albert Orvostudo­mányi Egyetem szerződést kötött a „kazánkirály" néven elhíresült Morvái Ferenccel. Az ügy azonban fiaskónak bi­zonyult. A kudarc után több­féle elképzelés is született ar­ra vonatkozóan, hol lehetne a térségben veszélyeshulladék­égető művet létesíteni. Töb­ben úgy vélik, nem szerencsés megoldás a belterületi telepí­tés. Négy lehetséges helyszín körül folyt a szakmai vita, melyek mindegyikén megte­remthető a szükséges infra­struktúra, és egyébként sem használhatók más célra. A SZOTE-n kívül az algyői szennyvíztisztító, a sándorfal­vi úti központi hulladéklera­kó, valamint a Gyálarétre ter­vezett szennyvíztisztító mel­letti terület szerepelt az elkép­zelésekben. Közben az orvos­egyetem és a svájci kormány között megállapodás jött létre, mely szerint a SZOTE közel hárommillió frankot kap egy svájci hulladékégető rendszer telepítésére. A tervet már az elvi építési engedélyeztetés idején megtámadta a szom­szédban működő paprikafel­dolgozó, mondván, élelmi­szer-ipari üzem közelében nem szerencsés veszélyeshulladék­égető berendezést létesíteni. A SZOTE és a vállalat között jogvitára került sor az ügyben, ám a Paprika Rt. előző veze­tése később elállt a pertől. A tervek szerint a kazán már idén márciusban üzembe állt volna, de a svájci tenderezte­tés elhúzódása miatt a szerződéskötésre csak június 23-án került sor. Csütörtökön a közgyűlés jóváhagyta a kli­nikai tömb általános rendezési tervét, tgy nincs akadálya az épftési engedélyeztetés elindí­tásának. A belterületi telepítés és az égető orvosegyetem ál­tali üzemeltetése körüli kéte­lyek azonban továbbra is a felszínen vannak. A Paprika tiltakozik Böröcz Sándor, a Szegedi Paprika Rt.-hez kinevezett felszámolóbiztos elmondta, az üzem létét és jövőjét kérdője­lezi meg a szomszédjukba te­lepített veszélyes hulladék égető. A vállalat számos fóru­mon tiltakozott a belterületi telepítés ellen, úgy tűnik, hiá­ba. Az építési engedélyeztetés elindulása után ismét fellép­nek a szegedi paprika jó hírét veszélyeztető beruházás ellen. A SZOTE illetékesei, dr. Dombi György és dr. László Sándor szerint nincs ok az ag­godalomra, hiszen az égetővel kapcsolatban környezeti ha­tástanulmány készült, a svájci rendszer pedig garanciát je­lent a zavarmentes üzemelés­re. - A hulladék kezelése a gyűjtéstől a szállításon át az ártalmatlanításig teljesen zárt rendszerben történik, részlete­sen kidolgozott logisztika sze­rint, pontos dokumentáció mellett. így környezetkárosító hatása gyakorlatilag nincs. Az égetőberendezéshez füstgáz­tisztító csatlakozik, amely ki­zárja a légszennyezés le­hetőségét. A berendezés zaj­szintje is alatta marad a megengedett határértéknek ­mondja Dombi György pro­fesszor. A kazán üzemeltetésére közhasznú társaság alakul, mely az orvosegyetem számí­tásai szerint a dorogi veszé­lyeshulladék-égető árainak fe­léért tudják vállalni a környék egészségügyi intézményei számára a hulladék ártalmat­lanítását. Ez - mondják - úgy lehetséges, hogy nem kell „ki­termelniük" a beruházást, a bevételnek csak a működtetés költségeit kell fedeznie. Az égetőmű éves üzemelési és fenntartási költségét 20 millió forintra tervezik. Költség­csökkentő tényező, hogy a ka­zán hője az intézmény fűtési rendszerében felhasználható. Ez az 5-7 millió forintos meg­takarítás fontos érvként szere­pelt a berendezés SZOTE-ra történő telepítése mellett. Az intézmény a környezetvédel­mi hatóság engedélye szerint Szegedről és harminc kilomé­teres körzetéből szállíthatja és égetheti a kórházi veszélyes hulladékot. A SZOTE szerint olcsó> biztonságos • Miért csak egy műszak­ban, vagyis nyolc órán át üzemel majd a kazán? - Folyamatos üzemelést kizáró technikáról van szó, az éjszakai égetés pedig azért nem lehetséges, mert erre az időszakra szigorúbb zaj­előlrások vonatkoznak. A több ezer beteg és környék­beli lakó nyugalmát nem akarjuk zavarni. Az egy műszakos üzemelés biztosttja azt a kapacitást,'amire szük­ség van: számításaink szerint a SZOTE-n 300, a többi in­tézményben 250 tonna, ége­tésre szánt hulladék keletke­zik évente. • Mi történik az égetés után hátramaradó, ártal­mas anyagokkal? - A füstgáztisztítón összegyűlő veszélyes anyag csak az aszódi veszélyeshul­ladék-tárolóban lehet elhe­lyezni. A salakról, amely az elégetett hulladék 5-10 szá­zaléka, meg kell állapítani, melyik veszélyességi kategó­riába tartozik. A külföldi ta­pasztalatok azt mutatják, egy év alatt elérhető, hogy ne tar­talmazzon veszélyes anyagot. Ekkor bármelyik kommuná­lis lerakón elhelyezhető. A salak veszélyesanyag-tartal­ma a szelektív gyűjtés kor­rektségétől függ. Ha például véletlenül egy-egy lázmérő is belekerül a „csomagba", megváltozik a salak összeté­tele. • Mennyire veszélyes az égetésre szánt hulladék szállítása? - Tekintettel arra, hogy szinte kizárólag szilárd anya­gokról van szó, korrekt keze­lés esetén egyáltalán nincs kockázata a szállításnak. A belterületi telepítés tá­mogatóinak - így a környe­zetvédelmi hatóságnak - vi­szont éppen az az egyik leg­fontosabb érve, hogy ez eset­ben kell a legkevesebb .hulla­dékot lakott területen szállí­tani. Az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi Fel­ügyelőség határozata szerint településszerkezeti és üze­meltetési- szempontból a SZOTE-n való telepítés a legmegfelelőbb. Erveik kö­zött a hőhasznosttás lehetősé­ge és a közművek megléte mellett az is szerepel, hogy az orvosegyetemre való tele­pítés esetében nincs szükség új, más célra hasznosítható területek igénybevételére. A szakhatóság támogatja • Környezetvédelmi szempontból valóban a belterületi telepítés a leg­ideálisabb? - kérdeztük Kónya Károly műszaki igazgatóhelyettest. - A felügyelőség határo­zata hosszú mérlegelés után született. Minden lehetséges szempontot figyelembe véve állapítottuk meg, hogy a SZOTE területe ideális hely az égető telepítésére. Figye­lembe kell venni, hogy itt csak kórházi hulladékról van szó, nem általában veszélyes hulladékról. A környezetvé­delmi hatástanulmány alap­ján biztosra vehető, hogy az égetőmű működése nem gya­korol káros hatást a környe­zetre, szennyezés csak üzem­zavar esetén fordulhat elő. Ezt viszont a kidolgozandó műszaki védelem megakadá­lyozza. Nyugat-Európában mindenütt a kórházak terüle­tén működnek az egészség­ügyi hulladékégetők. A felügyelőség álláspont­ját ismertetve Kónya Károly hozzátette: a hatóságnak le­hetősége van arra, hogy később, a működés során is ellenőrizze a környezetvéde­lem szempontjából fontos pa­ramétereket, a szennye­zőanyag-kibocsátást. A Pap­rika Rt. tiltakozásával kap­csolatban elmondta, környe­zetvédelmi jogszabály nem tiltja veszélyeshulladék-égető telepítését élelmiszer-ipari üzem közelében. Az ügyben tartott lakossági fórumon a környékbeli polgárok sem el­lenezték a kazán üzembe he­lyezését. Szakmai ellenérvek A belterületi telepítéssel és az égető tervezett módon történő üzemeltetésével kap­csolatban határozott aggályai­nak adott hangot Szabó Fe­renc, a Szegedi Környezet­gazdálkodási Kht. igazgatója. Az előkészítő munkában ko­rábban részt vevő és Európá­ban jó néhány hasonló égető­művet látott szakember a közgyűlés előtt levélben is­mertette kételyeit a polgár­mesterrel. Eszerint a szakmai szempontok mindenképpen a veszélyeshulladék-égető be­rendezések lakott területen kívüli telepítését támasztják alá, tekintettel az üzemzavar esetén azonnal előálló ve­szélyhelyzetre. Arról nem be­szélve, hogy hosszú távon a határérték alatti, ám folyama­tos szennyezés is káros. Az igazgató felhívta a figyelmet arra, hogy a berendezés vár­hatóan több évtizeden ke­resztül fog működni, az égetőmű elöregedésével pe­dig növekszik a környezetvé­delmi és biztonságtechnikai kockázat, az üzemzavar és meghibásodás veszélye. Nem tartja elfogadhatónak, hogy a hőhasznosftásból származó legfeljebb 10 százalékos költségmegtakarítás érdeké­ben vállalják a telepítés köz­egészségügyi és környezetvé­delmi kockázatát. Szabó Fe­renc nem tartja meggyőzőnek a környezetvédelmi fel­ügyelőség határozatát a bel­területi telepítéshez való hoz­zájárulásról, mivel a helyki­jelölési eljárás során a szak­mai szempontoknak eleget tevő külső térségeket éppen a hatóság javasolta az égetőmű telepítésére. Aggályosnak tartja, hogy a képviselők elé került közgyűlési előteijesz­tés egyoldalúan a belterületi telepítés előnyeit hangsú­lyozta. Szeged város közgyűlésé­nek nincsenek kétségei a veszélyeshulladék-égető SZOTE-ra való telepítésével kapcsolatban. A legutóbbi közgyűlés 29 „igen" - 1 „nem" szavazattal elfogadta a klinikai tömb általános ren­dezését, benne a svájci égetőmű tervét. Aggályokat csak Rákos Tibor képviselő hangoztatott, mondván, in­kább lobbyharc, mint szak­mai mérlegelés eredménye az előteijesztés. • Miért javasolta a köz­gyűlésnek, hogy a klinikai rendezési terv kapcsán ne szavazzanak a hulladék­égetőről? - Az önkormányzat szá­mára ez nem egyszerűen csak rutin rendezési tervmó­dosítás, hiszen az égető tele­pítését követően a városi egészségügyi intézmények veszélyes hulladékait ott kell majd elégetni. Fontos kér­dés, hogy mennyibe fog ez kerülni. Erről számításokat nem láttunk, és a rendezési terv módosítása és az építési engedélyeztetés során erre már nem is fog sor kerülni. A képviselő nem lát garanciát • Ezek szerint nem első­sorban környezetvédelmi szempontból tartja aggá­lyosnak a döntést? - Furcsállottam, hogy az előteijesztés környezetvédel­mi szempontból a belterületi telepítést tüntette fel a leg­ideálisabb megoldásnak. Hi­szen egy kívülálló számára is nyilvánvaló, hogy lakott területen kívüli telepítés ese­tén az esetleges veszélyez­tető hatások lényegesen ki­sebbek. De a pénzügyi szempontok ugyanilyen fon­tosak. Az önkormányzatot az égetőmű üzemeltetői kész helyzet elé állítják majd, amikor a városi intézmé­nyeknek benyújtják a szám­lát. Elvileg az sem zárható ki, hogy az égető üzemelte­tési költségeinek nagyobb részét a városi költségvetés­sel próbálják majd kifizettet­ni. A fajlagos üzemeltetési költséget a kapacitások na­gyobb kihasználásával lehe­tett volna csökkenteni - ezt a lehetőséget viszont a belte­rületi telepítés korlátozza. Kérdéses az is, közegészség­ügyi szempontból ideális-e idegen intézmények veszé­lyes hulladékát beszállítani egy egészségügyi intézmény területére. • Milyen megoldást tart elképzelhetőnek most, hogy a döntés már meg­született? - Még az építési engedély kiadása előtt megállapodást kell kötni az orvosegyetem­mel, amelyben tisztázni kell az üzemeltetés feltételeit és az önkormányzatot terhelő vár­ható költségeket. A város szá­mára garanciát jelentene, ha az üzemeltető közhasznú tár­saság legalább 50 százalékos önkormányzati tulajdonban működne. Keczor Gabriella • Egy rendszer vesszőfutása Halász úr ötszázaléknyi Tocsikja Halász Józsefnek meggyőződése, hogy az információ és az adat két különbözö dolog, és erre a felismerésre alapozta Európai Gazdasági Infor­máció Rendszerét, ame­lyet H-Columba néven ké­szített el. A rendszernek két alapvető ismérve van. Egyrészt esélyegyenlősé­get biztosít az üzleti élet­ben minden gazdasági egységnek,legyen az multinacionális cég, kö­zepes nagyságrendű szervezet, kisvállalkozó, vagy magángazdálkodó. Másrészt a nemzetgazda­ság irányításához meg­bízható adatokat szolgál­tat és a feketegazdaság elleni harc indirekt eszkö­zeként múködik. A H-Columba rendszere egy meglehetősen összetett egység. Filozófiája szerint emberközpontú, üzleti alapo­kon álló szolgáltatáskomple­xum. A H-Columba azt vállal­ja, hogy a társadalmi és gaz­dasági életben részt vevő ter­mészetes és jogi személyek, vagyis az adatszolgáltatók adatait felveszik és megőrzik, s ezeket az adatszolgáltatás­ban részt nem vevő lakosság számára „kiajánlják". Ezen in­formációszolgáltatás jelen­tősen megkönnyíti egyrészt a szolgáltatások szervezését, másrészt növeli azok haté­konyságát. Mindezt úgy sze­remé megvalósítani a rendszer megálmodója, hogy több szintű árubörzét alakítson ki, s ezt egy számítógépes adatban naprakész információkkal működtesse is. így a termelő, a kereskedő és a felhasználó azonnali értesülésekhez juthat a kereslet és a kínálat adatai­ról. A terv része egy klubhá­lózat kialakítása, melynek ke­retén belül tárgyalási helyszí­neket biztosttanának, találko­zókat és bemutatókat szervez­nének. Sőt: az elképzelések­ben szerepel egy szociálpoliti­kai, kulturális és oktatási célú alapítványhálózat létrehozása azon városok javára, ahol H­Columba Régióközpont, vagy kirendeltség működik. Egy-egy ilyen központ há­rom megyét fogna át, s ezek, valamint a rendszerközpont beindításához 45 millió forint szükséges. Még a rendszervál­tozás előtt elkészült a rendszer működési szabályzata, az ér­dekeltségi rendszer, és az adatbázist kezelő software is. Az akkori idők azonban nem kedveztek a H-Columbának, hiszen a tervgazdálkodással nem „kompatibilis", hanem csak a szabad verseny talaján tud működni. 1990 után Halász úr termé­szetesen nem titkolta el a fen­tebb vázolt rendszert, amelyet legfelsőbb szintű kormánykö­rök bizalmába is ajánlott. Ez­zel azonban eddig csak kudar­cokat ért el: valamennyi tár­gyaló fél támogatásáról, és egyetértéséről biztosította, majd rendre visszavonták az ígérvényeket. Az elmúlt kor­mányzat három tárcájával tár­gyalt, amelyek vezető képvi­selői - bár elismerték a rend­szer működőképességét és ha­tékonyságát -, előbb-utóbb mégis visszavonulót fújtak. A bátorító szavak hatására Ha­lász József hozzákezdett a rendszer első lépéseinek meg­valósításhoz, s 3,2 millió fo­rintot ölt a vállalkozásba - sa­ját erőből. Ezt az összeget el­bukta, bár egy jelenlegi or­szággyűlési képviselő kezes­séget vállalt a tartozásért, de ez az ígéret is beváltatlan ma­radt. Az 1994-es kormányváltás, mely Halász József rendszerét is megváltani látszott. Újabb, felső szintű biztatások érkez­tek, sőt elkészült egy közvéle­mény-kutatás is, melynek ered­ménye szerint a programban való részvételre a megkérde­zett ötezer vállalkozás 82 szá­zaléka igennel válaszolt. Ha­lász József bizalmának 4,5 millió forint volt az ára. Ezen kívül ráment házassága is, va­gyontalan és hajéktalan lett, jelenleg egy Szeged környéki tanyán él, barátja jóvoltából. 1996-ban és 1997-ben ­eddig - öt rendszerlopást ész­lelt Halász József, közöttük két esetben olyan alapítvá­nyok részéről, melyekkel ko­rábban tárgyalt, s amelyek el­zárkóztak az együttműkö­déstől. A közelmúlt történése, hogy egy helyettes államtit­kárral hosszasan tágyalhatott a rendszer bevezetéséről Halász József. Ezen a magas rangú állami tisztviselő kijelentette, hogy a projekt felmérhetetlen gazdasági jelentőségű, ezért nem fér bele pályázati sziszté­mába, (gy megpróbálják az in­duláshoz szükséges 45 millió forintot (Halász úr szerint: „Öt­százaléknyi Tocsikra van szükségem.") más módon biz­tosítani. Közben egy kor­mánytag a le nem védett pro­jektet (a készítőnek nincs pén­ze a jogvédettség költségeinek fizetésére) a Duna TV-ben sa­ját maga és munkatársai ter­mékeként tünteti fel. Mint a Halász úr kálváriájában olvas­hatjuk, alaposan ráfizetett ar­ra, hogy megbízott az ígére­tekben. Hitelezőinek viszont nem tud mást mondani, mint­hogy végig jóhiszeműen járt el. A rendszer megalkotója tudja azt is, hogy a H-Colum­ba érdekeket sért. Elsősorban azon szervezetekét, amelyeket rész- vagy teljes gazdaság­szervezési feladatok ellátására hoztak létre, hiszen ezek a cé­gek kötelező tagsági formá­ban dolgoznak. Halász József pedig önkéntes gazdaságszer­vezést akar megvalósítani. Mivel a magyar gazdasági in­formációrengeteg egyelőre átláthatatlan, a projekt ezen viszonyok tisztázásával kiszo­rítaná a piacról a feketegazda­ság szereplőit, a zsebbrókere­ket és a bizonyos piaci szeg­menst kisajátító érdekkörö­ket. Hogy összességében mire képes a H-Columba, mely se­hogy sem „tud" megvalósul­ni? Erről Halász József a kö­vetkező kijelentést tette: - A rendszer alapján létre­hozott vállalkozás a beindítást követő ötödik évben több, mint 1,1 milliárd forint adózás előtti eredményt képes termel­ni, ami alapot teremt ahhoz, hogy a rendszert teljes Euró­pát átfogó hálózattá lehessen fejleszteni. Aratá László

Next

/
Thumbnails
Contents