Délmagyarország, 1997. július (87. évfolyam, 151-177. szám)

1997-07-24 / 171. szám

CSÜTÖRTÖK, 1997. JÚL. 24. SZEGED 5 • Rózsa Edit tiszta Nyár: törvényekkel Dokumentálhatóan tisz­ta múltiáról, a nonprofit törvény tervezetéről, a szeptemberben induló or­szággyűlési ülésszakról tartott tegnap sajtótájé­koztatót Rózsa Edit képvi­selő (SZDSZ). Kisgazdapárti képviselő­társa fölhívásának eleget té­ve mutatta be Rózsa Edit azt az április 23-án kelt levelet, melyben az arra illetékes parlamenti bizottság értesíti az érintettet: a képviselőnő múltja tisztának találtatott. Ám az SZDSZ-politikus megjegyezte: véleménye szerint ezzel 1990-ben kellett volna foglalkozni, ma már senkit nem érdekel, melyik képviselőnek milyen a múlt­ja. Ráadásul e „tisztázást" pont annak a pártnak az or­szággyűlési képviselője eről­teti, amelyiknek az elnöke „nem tiszta". A nyári szünet ellenére dolgoznak a képviselők - ál­lította Rózsa Edit a nonprofit törvény koalíciós egyezteté­séről Szegedre érkezve, a költségvetés előkészítéséről az SZDSZ frakciójának ál­láspontját ismertetve. Az ál­lamkasszában lévő forintok elosztásának SZDSZ-es el­vei: a biztonság, a méltá­nyosság és a jövő nemzedéke érdekeinek képviselete. Azaz a rendőrök illetményét nö­velni kell, arányosabb közte­herviselés legyen; a nyugdí­jak közel 20 százalékkal nő­jenek; az egyetemi tanárok és docensek fizetése és az egyetemisták lakhatási támo­gatása rendezésre vár. A nonprofit és a társashá­zakról szóló törvényt szív­ügyének tekinti Rózsa Edit. Jogszabállyal kell hitelesíte­ni és erősíteni a nonprofit szektor működését - mondta a politikus. Már csak azért is nagy szükség van erre a tör­vényre, mert egy országban a demokrácia akkor teljes, ha három lábon áll, azaz az álla­mi és a gazdasági szektor mellett teljes jogú a non­profit szféra is. A társashá­zakban élők az augusztus 4-i, szegedi képviselői fórumon első kézből értesülhetnek a jogszabály tervezetéről, ugyanis az országgyűlési képviselőnő vendége lesz a Belügyminisztérium főtaná­csosa. A választási törvény mó­dosítása kapcsán fölröppent hír, a félreértés elkerülése végett hangsúlyozta a képvi­selőnő: az SZDSZ 1990 óta hangoztatja, hogy kisebb lét­számú és olcsóbb parlamen­tet szeretne. Ú. I. • Kopátsy a nyári egyetemen -osztás Gondolatcsere a gazdaságról. (Fotó: Karnok Csaba) Az erkölcstelen ember akkor a legártalmasabb, ha tehetséges, a külföldi tulajdonos akkor tehet nekünk rosszat, ha okos. Mindezt Kopátsy Sándor közgazdász mondta teg­nap az Értelmiség '97 Nyári Egyetemen. A magyar privatizációnak az lett volna a legfontosabb szerepe, hogy minél több embert juttasson a polgáro­sodás lehetőségéhez. Kopát­sy Sándor közgazdász, a Pri­vatizációs Kutatóintézet el­nöke erre az alappillérre épí­tette előadását az Értelmiség '97 Nyári Egyetem tegnapi, gazdasági témákkal foglal­kozó ülésnapján. Mint mondta, a magyar privatizá­ció legfőbb bűne, hogy nem használta ki a lehetőséget, amelyet a nyolcvanas évek másodgazdasága teremtett. Akkoriban az emberek meg­tanulták, hogy egyszerre több lábon kell állni a boldo­guláshoz. A főállás mellet űzött „maszek" tevékenysé­gek. a gmk-k, a gebines üzle­tek a vállalkozás óvodájának számítottak, ahol a polgárok megtanulhatták a kapitaliz­must. A rendszerváltás utáni kormánynak csak folytatni, támogatni kellett volna a tár­sadalmi vállalkozó-iskolát. Ehelyett a döntéshozók az ál­lami tulajdont külföldieknek adták el. A közgazdász sze­rint a privatizáció szerencsé­sebb formája lett volna, ha nyugdíjpénztárakat és bizto­sítókat juttattak volna jelen­tős vagyonhoz. Az sem rossz megoldás, ha közvetlenül a lakosság kapja meg az állami tulajdont, esetleg az ott dol­gozóké lesz a vállalat. Ke­vésbé jó megoldás, de lehet­séges, olcsó hitelt nyújtani a polgároknak a vagyonszer­zéshez, vagy a menedzs­mentnek, esetleg hazai vál­lalkozóknak adni a vállala­tot. Kopátsy Sándor szerint a legveszélyesebb külföldi nagytőkésekre bízni a nem­zeti vagyont - ahogyan az nálunk történt. - Mondják, a külföldi tu­lajdonos jobban gazdálkodik mint a magyar. Lehet, de biz­tosan nem a mi javunkra ­így a közgazdász. Hozzátet­te: a jó lókupec felhizlalja a lovat, mielőtt eladja. Azok a lókupecek, akikre a magyar állam a vagyonát bízta, elő­ször kiéheztették a lovat, hogy azután a sógoruknak olcsón eladhassák. Pedig az erkölcsön legalább annyi múlik egy ország sorsát ille­tően, mint a gazdasági muta­tókon. Az egyén értékét ugyanis tudásának, tehetsé­gének és erkölcsének szorza­ta adja - zárta gondolatme­netét a közgazdász. K. G. • Kővári: egészséges lokálpatriotizmus Nevében a város Kővári Árpád: Idejében kezdjük majd a kampányt. (Fotó: Gyenes Kálmán) Napjaink belpolitikai történései semmiképpen sem minősíthetők a nyu­godt, a kiegyensúlyozott jelzővel pedig végképp nem. Pártszakadás a ke­reszténydemokratáknál, korábban az MDF-ben, Nyírfa-ügy, Co-Nexus botrány, stb. Azután itt vannak az átülések. Szinte „keresztül-kasul" ülik már a különféle pártbeli honatyák és ­anyák, meg az önkor­mányzati képviselők a Parlament, meg a város­házák üléstermeit. A pártbeliek. De mi újság a „pártonkívüliekkel"? Ezt igyekeztünk megtudni a nyá­ri szegedi uborkaszezonban, amikor a nagy- és kispoliti­kában - a korábbi évektől el­térően - nem az idénynek megfelelően, hanem erőtel­jesebben zajlanak az esemé­nyek. A Polgári Szegedért Egyesület ugyan nem párt, de frakciójával markánsan részt vesz a városi közgyűlés munkájában. Kővári Árpá­dot, az egyesület elnökét, kérdeztük a fentiekkel kap­csolatban. • Országosan nagy most a mozgás a pártokban. Az embereknek „egy kicsit" elegük van a politikából. Önöket, lévén, hogy egye­sületként ténykednek, ugyanakkor a polgári ér­tékeket képviselnek, nem keresték meg a kiábrán­dult emberek? - Észrevehető, hogy az emberek nagy része valóban kiábrándult a pártpolitikából. Az elmúlt időszakban szinte folyamatosan kerültek fel­színre a problémák a pártok berkeiben. Ezek személyes ellentétek és a szélsőséges véleménykülönbségek kö­vetkezményei. Olyan „civil állapotot" szeretnénk a nagy­közönség, a társadalom szá­mára felmutatni, amely bizo­nyítja, hogy mi csak aktuális várospolitikai kérdésekkel kívánunk foglalkozni. G Ebben „bújnak meg" a polgári értékek is, melye­ket a PSZE képvisel? - Mi valóban polgári ér­tékrendeket akarunk népsze­rűsíteni. Az is köztudott, hogy Szegeden a polgárság két részre oszlik: tulajdonosi és képzettségi polgárságra. Óriási előnyt jelent Szeged számára, hogy egyetemi vá­ros lévén, sok a magasan kva­lifikált, s a képzettségi pol­gárság kategóriájába tartozó ember, aki feltétlenül tájéko­zottabb, mint az átlagpolgár. • Az átülésekkel, az or­szágos pártközpontokból érkező „ukázokkal" nem kell bíbelődniük. Azért nem ülnek ölbe tett kéz­zel. - Egy új programterveze­ten dolgozunk, amely be fog­ja mutatni, hogy mit is akar megjeleníteni a PSZE önma­gáról, a városról, a civil szer­vezetekről. Ha ez teljesen összeáll, akkor erre épül majd szakbizottságaink tevé­kenysége is. G Az utóbbi időben több ismert szegedi polgár ke­reste meg önöket, akik az Egyesületben és az emlí­tett szakbizottságokban óhajtanak dolgozni - Az talán túlzás, hogy csak bennünket kerestek meg, inkább az a helyes, ha azt mondjuk, hogy kölcsö­nösen keressük egymást... Keressük azokat az embere­ket, akik szeretnének Szege­dért tenni valamit, valami­vel többet, mint amit most tesznek ezért a városért! Szeged egységes értékeivel együtt egy regionális kon­cepció kialakítását igyek­szünk kidomborítani. Ezt csak ilyen hozzáállással le­het megvalósítani. G A pártok nagyban kampányolnak. A PSZE részéről - sem az önkor­mányzatifrakcióban, sem a vezetésben - ez nem érezhető. - Nem egyeztetett állás­pont, de én úgy érzem, korai még színre lépni! Mi állan­dóan jelen leszünk a szegedi közéletben, s amikor majd eldől, hogy mikor lesznek az önkormányzati választások, azt megelőzően - négy-öt hónappal - biztosan mi is megindulunk... K. F. forrás Gross-tárlat a múzeumban • Munkatársunktól Pénteken délután fél 5­kor Halász Judit színmű­vésznő nyitja meg a Móra Ferenc Múzeum II. emeleti kiállítótermében Gross Ar­nold festő- és grafikusmű­vész tárlatát. A Kossuth- és Munkácsy­díjas művész munkáiban a felkotort horror-álmok he­lyett az édesábránd tündéri illúziói tündökölnek - írja egy műítész. Gross Arnold ­kinek a nagybányai iskolá­ban gyökerezik művészete ­pontos, céltudatos és ará­nyos alkotásaival nyuga­lomra int, segít, hogy meg­lássuk a csodát a kertben, a vízparton, a parkban, bárhol a világon. Halász Judit koncertje • Munkatársunktól Holnap, pénteken 18 óra­kor Micimackó és barátai címmel Halász Judit és az Albatross együttes ad kon­certet az Újszegedi Szabad­téri Színpadon. Két újság Derozsmán • Munkatársunktól A kiskunkdorozsmaiak újságját kiadó Baráti Körből - mint mondják: az állandó­suló támadások miatt, a bé­kességet választva - kilép­tek a Dorozsmai Napló szer­kesztői, s új lapot alapítot­tak. De a körben maradók is újságot csinálnak. így aztán a jövő héttől két újság jele­nik meg Kiskundorozsmán: új szerkesztőkkel a régi, a zöld fejlécű Dorozsmai Napló, illetve a régi szer­kesztőséggel az új, a kék fej­lécet választó Új Dorozsmai Napló. Nincs ebben semmi különös! Miért ne olvashat­nának Dorozsma polgárai két „saját" lapot is? A szegedi közgyűlés az elmúlt héten fogadta el az alsóvárosi Indóház tér rendezésének tervét. Az előterjesztés anyagát tegnapi számunkban is­mertettük. Az évtizedek óta elhanyagolt tér re­konstrukciójának részle­teiről Nóvák István váro­si főépítészt kérdeztük. G Főépítész úr, mely okok miatt szorul fólújt­tásra az Indóház tér? - A tér voltaképpen kiesik a város történeti szerkezeté­ből, s már régóta nem tud megfelelni a reá háruló fel­adatoknak. Itt éri el Szegedet a vasút, összefut az autóbusz-, villamos-, az egyéb közúti, valamint a gyalogosforgalom, a zsúfoltság alkalmanként óriási. A közlekedésszervezés megoldatlansága miatt gya­kori a balesetveszély. A tér igen elhanyagolt, több telke beépítetlen, s érzékelhető a fokozatos leértékelődés: a múló évtizedek okozta romlás jelei is láthatók. G Mivel magyarázható, hogy évtizedekig pusztul­ni hagyták a város egyik hangsúlyos területét? - A tervgazdálkodási rendszerben másodlagosnak tekintették az Indóház tér rendezését, amelyhez soha­sem volt elég pénz és akarat. • „Nem várhatunk varázsütésre!" Díszburkolat az Indóház térre Már jövőre megkezdődhet a tér rendezése. (Fotó: Karnok Csaba) Először a szabadtéri játékok újraindítása idején vetődött föl a rekonstrukció gondola­ta, de azután semmi sem tör­tént, mert minden más fonto­sabb volt ennél. így jutottunk el a rendszerváltozásig, ami­kor az akkori városvezetés végre komolyan elhatározta, hogy nekifog a rendezésnek. így született meg 1992-ben a Bábel Kör fiatal építészeinek asztalán az a szép, de megva­lósulatlanul maradt terv, amelynek módosításával üte­mezhető részletes rendezési terv készült az Indóház tér rekonstrukciójáról. G Mikor és mivel kezdőd­het el a tér átalakítása? - Az első ütem akár már jövőre megvalósulhat. Ebben a gyalogos díszburkolat ki­építése, az új, és századfordu­lóra emlékeztető stílusú lám­patestek fölállítása, a tér „be­rendezése" (padok, viráglá­dák elhelyezése) szerepel. A villamossínek és megállók távolabb kerülnek a Nagyál­lomás épületétől, s a gyalo­gosforgalmat semmi sem ke­resztezi majd. Az autóbuszok .körforgalomban" haladnak: a Boldogasszony sugárútról a Galamb utcába kanyarodnak, onnan, az Indóház téren át vissza a Szent Ferenc utcába, majd ismét a sugárútra. G Mi lesz az állomásépü­lettel szemközti, üres te­lek sorsa? - Az első ütem része még az Indóház tér 3. szám alatti, önkormányzati (s jelenleg üres) telek beépítése is: az ide kerüld házban bérlakások és üzletek lennének - bár az is szóba került már, hogy a tel­ket eladják, azzal a megkö­téssel, hogy csak a rendezési terv szerint építhető be. Ter­vezzük még a tér másik ön­kormányzati tulajdonú telké­nek (amelyen most a lángos­sütő pavilon áll) beépítését is. G A tervek mellé megvan már a pénz is? - A közgyűlés jóváhagyta a rekonstrukciós tervet, vár­ható tehát, hogy a jövő évi költségvetésből biztosítja az első ütem megvalósításához szükséges fedezetet is. A ház­építésre pedig futja a lakás­alapból. Nem várhatunk cso­dára vagy varázsütésre: előbb a városnak kell megépíteni azt, amit lehet, és támogatnia a befektetők szándékait. Nyilas Pőtor

Next

/
Thumbnails
Contents