Délmagyarország, 1997. július (87. évfolyam, 151-177. szám)
1997-07-24 / 171. szám
CSÜTÖRTÖK, 1997. JÚL. 24. SZEGED 5 • Rózsa Edit tiszta Nyár: törvényekkel Dokumentálhatóan tiszta múltiáról, a nonprofit törvény tervezetéről, a szeptemberben induló országgyűlési ülésszakról tartott tegnap sajtótájékoztatót Rózsa Edit képviselő (SZDSZ). Kisgazdapárti képviselőtársa fölhívásának eleget téve mutatta be Rózsa Edit azt az április 23-án kelt levelet, melyben az arra illetékes parlamenti bizottság értesíti az érintettet: a képviselőnő múltja tisztának találtatott. Ám az SZDSZ-politikus megjegyezte: véleménye szerint ezzel 1990-ben kellett volna foglalkozni, ma már senkit nem érdekel, melyik képviselőnek milyen a múltja. Ráadásul e „tisztázást" pont annak a pártnak az országgyűlési képviselője erőlteti, amelyiknek az elnöke „nem tiszta". A nyári szünet ellenére dolgoznak a képviselők - állította Rózsa Edit a nonprofit törvény koalíciós egyeztetéséről Szegedre érkezve, a költségvetés előkészítéséről az SZDSZ frakciójának álláspontját ismertetve. Az államkasszában lévő forintok elosztásának SZDSZ-es elvei: a biztonság, a méltányosság és a jövő nemzedéke érdekeinek képviselete. Azaz a rendőrök illetményét növelni kell, arányosabb közteherviselés legyen; a nyugdíjak közel 20 százalékkal nőjenek; az egyetemi tanárok és docensek fizetése és az egyetemisták lakhatási támogatása rendezésre vár. A nonprofit és a társasházakról szóló törvényt szívügyének tekinti Rózsa Edit. Jogszabállyal kell hitelesíteni és erősíteni a nonprofit szektor működését - mondta a politikus. Már csak azért is nagy szükség van erre a törvényre, mert egy országban a demokrácia akkor teljes, ha három lábon áll, azaz az állami és a gazdasági szektor mellett teljes jogú a nonprofit szféra is. A társasházakban élők az augusztus 4-i, szegedi képviselői fórumon első kézből értesülhetnek a jogszabály tervezetéről, ugyanis az országgyűlési képviselőnő vendége lesz a Belügyminisztérium főtanácsosa. A választási törvény módosítása kapcsán fölröppent hír, a félreértés elkerülése végett hangsúlyozta a képviselőnő: az SZDSZ 1990 óta hangoztatja, hogy kisebb létszámú és olcsóbb parlamentet szeretne. Ú. I. • Kopátsy a nyári egyetemen -osztás Gondolatcsere a gazdaságról. (Fotó: Karnok Csaba) Az erkölcstelen ember akkor a legártalmasabb, ha tehetséges, a külföldi tulajdonos akkor tehet nekünk rosszat, ha okos. Mindezt Kopátsy Sándor közgazdász mondta tegnap az Értelmiség '97 Nyári Egyetemen. A magyar privatizációnak az lett volna a legfontosabb szerepe, hogy minél több embert juttasson a polgárosodás lehetőségéhez. Kopátsy Sándor közgazdász, a Privatizációs Kutatóintézet elnöke erre az alappillérre építette előadását az Értelmiség '97 Nyári Egyetem tegnapi, gazdasági témákkal foglalkozó ülésnapján. Mint mondta, a magyar privatizáció legfőbb bűne, hogy nem használta ki a lehetőséget, amelyet a nyolcvanas évek másodgazdasága teremtett. Akkoriban az emberek megtanulták, hogy egyszerre több lábon kell állni a boldoguláshoz. A főállás mellet űzött „maszek" tevékenységek. a gmk-k, a gebines üzletek a vállalkozás óvodájának számítottak, ahol a polgárok megtanulhatták a kapitalizmust. A rendszerváltás utáni kormánynak csak folytatni, támogatni kellett volna a társadalmi vállalkozó-iskolát. Ehelyett a döntéshozók az állami tulajdont külföldieknek adták el. A közgazdász szerint a privatizáció szerencsésebb formája lett volna, ha nyugdíjpénztárakat és biztosítókat juttattak volna jelentős vagyonhoz. Az sem rossz megoldás, ha közvetlenül a lakosság kapja meg az állami tulajdont, esetleg az ott dolgozóké lesz a vállalat. Kevésbé jó megoldás, de lehetséges, olcsó hitelt nyújtani a polgároknak a vagyonszerzéshez, vagy a menedzsmentnek, esetleg hazai vállalkozóknak adni a vállalatot. Kopátsy Sándor szerint a legveszélyesebb külföldi nagytőkésekre bízni a nemzeti vagyont - ahogyan az nálunk történt. - Mondják, a külföldi tulajdonos jobban gazdálkodik mint a magyar. Lehet, de biztosan nem a mi javunkra így a közgazdász. Hozzátette: a jó lókupec felhizlalja a lovat, mielőtt eladja. Azok a lókupecek, akikre a magyar állam a vagyonát bízta, először kiéheztették a lovat, hogy azután a sógoruknak olcsón eladhassák. Pedig az erkölcsön legalább annyi múlik egy ország sorsát illetően, mint a gazdasági mutatókon. Az egyén értékét ugyanis tudásának, tehetségének és erkölcsének szorzata adja - zárta gondolatmenetét a közgazdász. K. G. • Kővári: egészséges lokálpatriotizmus Nevében a város Kővári Árpád: Idejében kezdjük majd a kampányt. (Fotó: Gyenes Kálmán) Napjaink belpolitikai történései semmiképpen sem minősíthetők a nyugodt, a kiegyensúlyozott jelzővel pedig végképp nem. Pártszakadás a kereszténydemokratáknál, korábban az MDF-ben, Nyírfa-ügy, Co-Nexus botrány, stb. Azután itt vannak az átülések. Szinte „keresztül-kasul" ülik már a különféle pártbeli honatyák és anyák, meg az önkormányzati képviselők a Parlament, meg a városházák üléstermeit. A pártbeliek. De mi újság a „pártonkívüliekkel"? Ezt igyekeztünk megtudni a nyári szegedi uborkaszezonban, amikor a nagy- és kispolitikában - a korábbi évektől eltérően - nem az idénynek megfelelően, hanem erőteljesebben zajlanak az események. A Polgári Szegedért Egyesület ugyan nem párt, de frakciójával markánsan részt vesz a városi közgyűlés munkájában. Kővári Árpádot, az egyesület elnökét, kérdeztük a fentiekkel kapcsolatban. • Országosan nagy most a mozgás a pártokban. Az embereknek „egy kicsit" elegük van a politikából. Önöket, lévén, hogy egyesületként ténykednek, ugyanakkor a polgári értékeket képviselnek, nem keresték meg a kiábrándult emberek? - Észrevehető, hogy az emberek nagy része valóban kiábrándult a pártpolitikából. Az elmúlt időszakban szinte folyamatosan kerültek felszínre a problémák a pártok berkeiben. Ezek személyes ellentétek és a szélsőséges véleménykülönbségek következményei. Olyan „civil állapotot" szeretnénk a nagyközönség, a társadalom számára felmutatni, amely bizonyítja, hogy mi csak aktuális várospolitikai kérdésekkel kívánunk foglalkozni. G Ebben „bújnak meg" a polgári értékek is, melyeket a PSZE képvisel? - Mi valóban polgári értékrendeket akarunk népszerűsíteni. Az is köztudott, hogy Szegeden a polgárság két részre oszlik: tulajdonosi és képzettségi polgárságra. Óriási előnyt jelent Szeged számára, hogy egyetemi város lévén, sok a magasan kvalifikált, s a képzettségi polgárság kategóriájába tartozó ember, aki feltétlenül tájékozottabb, mint az átlagpolgár. • Az átülésekkel, az országos pártközpontokból érkező „ukázokkal" nem kell bíbelődniük. Azért nem ülnek ölbe tett kézzel. - Egy új programtervezeten dolgozunk, amely be fogja mutatni, hogy mit is akar megjeleníteni a PSZE önmagáról, a városról, a civil szervezetekről. Ha ez teljesen összeáll, akkor erre épül majd szakbizottságaink tevékenysége is. G Az utóbbi időben több ismert szegedi polgár kereste meg önöket, akik az Egyesületben és az említett szakbizottságokban óhajtanak dolgozni - Az talán túlzás, hogy csak bennünket kerestek meg, inkább az a helyes, ha azt mondjuk, hogy kölcsönösen keressük egymást... Keressük azokat az embereket, akik szeretnének Szegedért tenni valamit, valamivel többet, mint amit most tesznek ezért a városért! Szeged egységes értékeivel együtt egy regionális koncepció kialakítását igyekszünk kidomborítani. Ezt csak ilyen hozzáállással lehet megvalósítani. G A pártok nagyban kampányolnak. A PSZE részéről - sem az önkormányzatifrakcióban, sem a vezetésben - ez nem érezhető. - Nem egyeztetett álláspont, de én úgy érzem, korai még színre lépni! Mi állandóan jelen leszünk a szegedi közéletben, s amikor majd eldől, hogy mikor lesznek az önkormányzati választások, azt megelőzően - négy-öt hónappal - biztosan mi is megindulunk... K. F. forrás Gross-tárlat a múzeumban • Munkatársunktól Pénteken délután fél 5kor Halász Judit színművésznő nyitja meg a Móra Ferenc Múzeum II. emeleti kiállítótermében Gross Arnold festő- és grafikusművész tárlatát. A Kossuth- és Munkácsydíjas művész munkáiban a felkotort horror-álmok helyett az édesábránd tündéri illúziói tündökölnek - írja egy műítész. Gross Arnold kinek a nagybányai iskolában gyökerezik művészete pontos, céltudatos és arányos alkotásaival nyugalomra int, segít, hogy meglássuk a csodát a kertben, a vízparton, a parkban, bárhol a világon. Halász Judit koncertje • Munkatársunktól Holnap, pénteken 18 órakor Micimackó és barátai címmel Halász Judit és az Albatross együttes ad koncertet az Újszegedi Szabadtéri Színpadon. Két újság Derozsmán • Munkatársunktól A kiskunkdorozsmaiak újságját kiadó Baráti Körből - mint mondják: az állandósuló támadások miatt, a békességet választva - kiléptek a Dorozsmai Napló szerkesztői, s új lapot alapítottak. De a körben maradók is újságot csinálnak. így aztán a jövő héttől két újság jelenik meg Kiskundorozsmán: új szerkesztőkkel a régi, a zöld fejlécű Dorozsmai Napló, illetve a régi szerkesztőséggel az új, a kék fejlécet választó Új Dorozsmai Napló. Nincs ebben semmi különös! Miért ne olvashatnának Dorozsma polgárai két „saját" lapot is? A szegedi közgyűlés az elmúlt héten fogadta el az alsóvárosi Indóház tér rendezésének tervét. Az előterjesztés anyagát tegnapi számunkban ismertettük. Az évtizedek óta elhanyagolt tér rekonstrukciójának részleteiről Nóvák István városi főépítészt kérdeztük. G Főépítész úr, mely okok miatt szorul fólújttásra az Indóház tér? - A tér voltaképpen kiesik a város történeti szerkezetéből, s már régóta nem tud megfelelni a reá háruló feladatoknak. Itt éri el Szegedet a vasút, összefut az autóbusz-, villamos-, az egyéb közúti, valamint a gyalogosforgalom, a zsúfoltság alkalmanként óriási. A közlekedésszervezés megoldatlansága miatt gyakori a balesetveszély. A tér igen elhanyagolt, több telke beépítetlen, s érzékelhető a fokozatos leértékelődés: a múló évtizedek okozta romlás jelei is láthatók. G Mivel magyarázható, hogy évtizedekig pusztulni hagyták a város egyik hangsúlyos területét? - A tervgazdálkodási rendszerben másodlagosnak tekintették az Indóház tér rendezését, amelyhez sohasem volt elég pénz és akarat. • „Nem várhatunk varázsütésre!" Díszburkolat az Indóház térre Már jövőre megkezdődhet a tér rendezése. (Fotó: Karnok Csaba) Először a szabadtéri játékok újraindítása idején vetődött föl a rekonstrukció gondolata, de azután semmi sem történt, mert minden más fontosabb volt ennél. így jutottunk el a rendszerváltozásig, amikor az akkori városvezetés végre komolyan elhatározta, hogy nekifog a rendezésnek. így született meg 1992-ben a Bábel Kör fiatal építészeinek asztalán az a szép, de megvalósulatlanul maradt terv, amelynek módosításával ütemezhető részletes rendezési terv készült az Indóház tér rekonstrukciójáról. G Mikor és mivel kezdődhet el a tér átalakítása? - Az első ütem akár már jövőre megvalósulhat. Ebben a gyalogos díszburkolat kiépítése, az új, és századfordulóra emlékeztető stílusú lámpatestek fölállítása, a tér „berendezése" (padok, virágládák elhelyezése) szerepel. A villamossínek és megállók távolabb kerülnek a Nagyállomás épületétől, s a gyalogosforgalmat semmi sem keresztezi majd. Az autóbuszok .körforgalomban" haladnak: a Boldogasszony sugárútról a Galamb utcába kanyarodnak, onnan, az Indóház téren át vissza a Szent Ferenc utcába, majd ismét a sugárútra. G Mi lesz az állomásépülettel szemközti, üres telek sorsa? - Az első ütem része még az Indóház tér 3. szám alatti, önkormányzati (s jelenleg üres) telek beépítése is: az ide kerüld házban bérlakások és üzletek lennének - bár az is szóba került már, hogy a telket eladják, azzal a megkötéssel, hogy csak a rendezési terv szerint építhető be. Tervezzük még a tér másik önkormányzati tulajdonú telkének (amelyen most a lángossütő pavilon áll) beépítését is. G A tervek mellé megvan már a pénz is? - A közgyűlés jóváhagyta a rekonstrukciós tervet, várható tehát, hogy a jövő évi költségvetésből biztosítja az első ütem megvalósításához szükséges fedezetet is. A házépítésre pedig futja a lakásalapból. Nem várhatunk csodára vagy varázsütésre: előbb a városnak kell megépíteni azt, amit lehet, és támogatnia a befektetők szándékait. Nyilas Pőtor