Délmagyarország, 1997. július (87. évfolyam, 151-177. szám)

1997-07-23 / 170. szám

SZERDA, 1997. JÚL. 23. BELFÖLD 3 röviden Lengyel gyermekek • Kismaros, Velence (MTI) Lengyelország árvíz súj­totta vidékeiről érkező gyer­mekeket fogad Kismaros és Velence. Kismaroson, az Express Üdülőfaluban szer­dán ötven lengyel gyermek kezdi meg kéthetes nyaralá­sát. A kismarosi képvi­selőtestület tagjai háromhavi járandóságukat ajánlották fel, Gresz József, a hajdani Express KISZ-tábor bérlője a szállást adja térítésmente­sen, Major Sándor helyi plé­bános felhívására pedig a hívők, vállalkozók eddig 200 ezer forintot adtak össze a 10-16 év közötti, Wroclaw környéki gyerekek ellátásá­hoz. A Pro Rekreation Ala­pítvány velencei táborába húsz wroclawi gyermeket várnak. Mestercukrász • Eger (MTI) Ezentúl a Hevesi megye­székhely helyett a moszkvai­ak gyönyörködhetnek Kop­csik Lajos Oszkár díjas mes­tercukrász műremekeiben. A legutóbbi cukrász világbaj­nokságon 10 aranyérmet nyert mester ugyanis megáll­apodott egy magyar befek­tető csoporttal, amely három cukrászdát nyit hamarosan az orosz fővárosban. A be­fektetők megvásárolták a mester híres marcipánkészít­ményeit, s azokat az exklu­zívnak szánt szórakozóhe­lyeken állítják ki. A három Moszkvai cukrászda közül kettő az óvárosban, egy pe­dig közvetlenül a Kreml fala mellett nyílik. A kollekció matijoska babákkal is kiegé­szül. Világi vigalom • Vác (MTI) Minden eddiginél gazda­gabb programmal készül fel a július 25-én kezdődő Váci Világi Vigalom kulturális eseménysorozatra a Duna­parti város. A háromnapos rendezvénnyel Mária Teré­zia 1767-es váci látogatásá­ra emlékeznek. A barokk pompa külsőségei között zajlik majd a 96 féle kultu­rális, zenei, gasztronómiai, sport- és szórakoztató mű­sor, amelyben 500-nál töb­ben szerepelnek. Közöttük lesznek Vác 5 testérváro­sának képviselői, töb­bek között székelyudvarhe­lyi és görög néptáncegyütte­sek. Futóművek • Szombathely (MTI) Az 5,4 milliárd forintot is meghaladja az a termelési érték, amelyet az év első hónapjában a nehézfu­tóművek és mezőgazdasági gépek futóműveinek gyártá­sával foglalkozó szombat­helyi BPW-Rába produkált. Év végére elérhetik a 10 milliárd forintos árbevételt is, ami lényegesen több, mint amennyit terveztek. Még a szabadságok kiadása is gond a 600 embert foglal­koztató üzemben, hiszen annyi a megrendelésük, hogy minden munkásukra szükségük van. A végleges mérlegadatok ugyan még nem állnak rendelkezésre, de forgalomarányos nyere­ségük 6-8 százalékos az év első felében. • Vita a földtörvény tervezetéről Hány hektárt ér egy traktor? Illés-napi határjárás. Magunknak szemlézzük. (Fotó: Gyenes Kálmán) Manapság leginkább Széchenyit emlegetik a közgazdászok, amikor a földtörvénytervezethez szólnak hozzá. Hitel című munkájában a poli­tikus-gondolkodó kifej­tette: a magyar mező­gazdaság azért volt fej­letlen a múlt század ele­jén, mivel a földtulajdont nem lehetett eladni. Hisz olyan tulajdonra, amely forgalomképtelen, nem adtak és nem adnak hi­telt a pénzintézetek. A több mint másfél évszá­zaddal ezelőtti helyzet sok­ban hasonlít a magyar gazda­ság jelenlegi állapotához. Ez a kiindulópontja annak a be­szélgetésnek, amelyet Stadler Ferenccel, a Mezőgazdasági Termelők Csongrád Megyei Érdekvédelmi Szövetségének ügyvezetőjével folytattunk. • A készülő földtörvény­tervezet hogyan változtat­ja meg a jelenleg érvé­nyes szabályozást? - A földtörvény szerint most kizárólag természetes személyiségű magyar állam­polgár vásárolhat földet. Egy ember legfeljebb 300 hektár­nyit szerezhet meg, ami négytagú család esetében 1200 hektár, ám még több rokont számlálva ennél is több lehet. A tulajdonosnak mindössze az a kötelezettsé­ge, hogy a termőterületet „kultúrállapotban" kell tarta­nia. Nem köteles bevetni, ám nem hagyhatja elgazosodni sem. Amennyiben ez utóbbi megtörténik, az állam vagy az önkormányzat ráteheti a kezét, ám erre még nem volt példa. # A jelenlegi földtörvény sem szab határt a föld egy kézben való koncentráló­dásának. - A probléma nem is on­nen ered, hogy mekkora te­rületek kerülhetnek egy tu­lajdonos nevére. A földtör­vény módosítására azért van szükség, mert azok a ter­melők, akik régebben is, most is szövetkezetekben dolgoztak, dolgoznak, csak 30 aranykoronának megfe­lelő területettel rendelkezhet­nek. Ennyiből képtelenség megélni, újabb földeket ven­ni. Számukra egy út járható: társas vállalkozásban vásá­rolnak optimális nagyságú területeket. # Mit tartalmaz a föld­törvény tervezete? - A módosítás olyan jogi személyek földvásárlását en­gedélyezné, akik öt éve foly­tatnak mezőgazdasági tevé­kenységet ott, ahol földtulaj­dont szeretnének vásárolni, s telephellyel is ugyanott ren­delkeznek. • Akik ellenzik a terveze­tet, arra hivatkozva te­szik, hogy ezáltal külföl­diek legálisan juthatnak hozzá a magyar földhöz• Vajon mennyire fenyeget bennünket ez a veszély és veszély-e egyáltalán, hogy osztrákok nevére is kerül­het föld? - Be lehet építeni ebbe a tervezetbe még különböző biztosítékokat, de megakadá­lyozni akkor sem lehet, hogy külföldiek Magyarországon földhöz jussanak. Meg fog történni - ha máskor nem, az EU-csatlakozáskor -, de nem ez lesz a jellemző. A magán­tulajdonnal vele jár, hogy szabadon adják veszik. A külföldi tulajdonlás Európá­ban mindenütt jelen van, franciák birtokolnak dán földterületeket, de attól senki se állítja, hogy Dániát kiáru­sították volna. A föld döntő többsége a magyar termelő kezében marad, hiszen a vi­dék Magyarországa hosz­szabb távon is ebből szeretne megélni. • Miért mondják azt, hogy nincs értéke a föld­nek, s miért bíznak abban az emberek, hogy az új földtörvény segítségével értékessé válik? - Ez nem egészen így van. A földnek jelenleg is van értéke, átlagosan egy hektár 100 ezer forintba ke­rül - persze attól függ, hol található. Az ára fokozatosan emelkedik, a kereslet-kínálat törvénye alakít rajta. Mivel a készülő tervezet jogi szemé­lyek számára is megengedi a vásárlást, nyilván nagyobb lesz a föld iránt a kereslet, tehát emelkedik az értéke. Ez azért jó, mert jelenleg egy 100 ezer forint értékű földte­rület nem lehet a fedezete egy 3 milliós traktor megvá­sárlásának. Akkor működhet jól a mezőgazdaságot fellen­dítő jelzáloghitelezés intéz­ménye, ha egy hektárnyi földterület ára megegyezik egy traktoréval. F«k«te Klára • Budapest (MTI) A mostani árvíz elleni vé­dekezés mintegy 20-25 mil­lió forintba kerül, ami fedez­hető a kormány által ez évre előirányzott körülbelül 800 millió forintból. A gátak kar­bantartására azonban kevés az erre rendelkezésre álló 1,5 milliárd forint - mondta Az árvizek ára keddi sajtótájékoztatóján Hajós Béla, a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Mi­nisztérium helyettes állam­titkára. Hozzátette: a tárca igénybe veszi a közmunka­lehetőséget, ennek révén 1 milliárd forint értékű kar­bantartási munkálatokat vé­gezhetnek el a gátakon. A jelenlegi helyzetről az államtitkár-helyettes el­mondta: elsőfokú készültsé­get a Duna 623 kilométeres szakaszán, másodfokú ké­szültséget 74 kilométeres, harmadfokú készültséget pe­dig 34 kilométeres szaka­szán rendeltek el. Az elsőfo­kú készültség Esztergom alatt a déli országhatárig, to­vábbá a Lajta védvonalain és a Sajó hazai szakaszán van jelenleg. Nyilvános a Nyírfa-jelentés • Budapest (MTI) Az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizott­sága kedden Budapes­ten tartott sajtótájékoz­tatóján teljes terjedelmé­ben nyilvánosságra hoz­ta az Információs Hiva­tal (IH) parlamenti kép­viselőket is érintő, Nyír­fa fedőnevű akciójával kapcsolatban folytatott tényfeltáró vizsgálatát lezáró jelentését. Kónya Imre (MDNP), a testület elnöke elmondta: Ni­kolits István, a polgári tit­kosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter ked­den délután értesítette arról, hogy a titokszakértők meg­állapítása szerint nem tartal­maz állam-, illetve szolgálati titkot a 16 oldalas dokumen­tum, így az közzétehető. Kó­nya Imre úgy vélekedett, hogy a Nyírfa-ügy minden részletét megvilágító jelen­tés - nyolc támogató, két el­utasító és egy tartózkodó szavazat melletti - elfogadá­sával a bizottság hozzájárult a magyar parlamentáris de­mokrácia fejlődéséhez. A politikus álláspontja szerit a teljes egészében korrekt je­lentés tartalmazza mindazo­kat a tényeket, amelyek megalapozzák Nikolits Ist­ván felelősségét az ügyben, függetlenül attól, hogy azt nem mondják ki a dokumen­tum megfogalmazói. Kónya Imre nézete az, hogy ebben az esetben a politikai fe­lelősség megállapítása és az abból adódó következtetések levonása a kormány, illetve a miniszterelnök dolga. Tóth Károly (MSZP) vitá­ba szállt Kónya Imre több észrevételével, Így például azzal a korábban is többször hangoztatott magánvélemé­nyével, hogy a Nyírfa-akciót követően „leszámolás történt az IH vonatkozásában". Tóth Károly rámutatott, hogy az IH néhány munka­társa hatáskörét messze túl­lépő ténykedésével, többször és súlyosan megsértette a tit­kosszolgálat műveleti szabá­lyait. Közölte, hogy bár a je­lentés tartalmával egyetért, a szavazáskor mégis nemmel voksolt, mert nem tudja elfo­gadni a testület ajánlásainak egyikét. Tóth Károly ugyan­is bízik az IH időközben megújult vezetésében, véle­ménye szerint képesek len­nének a Nyírfa-dossziéban szereplő információk tartal­mi felülvizsgálatára és erre a feladatra nem szükséges kü­lön szakértői munkacsopor­tot felállítani. Vancsik Zol­tán (MSZP) hangsúlyozta: a bizottsági jelentés elfogadá­sa azt bizonyítja, hogy a de­mokrácia intézményrendsze­re, ezen belül a titkosszolgá­latok feletti civil kontroll jól működik hazánkban. Remé­nyét fejezte ki, hogy a tit­kosszolgálatok számára megnyugtató bírósági Ítélet születik majd az IH volt munkatársai elleni büntető­eljárásban. jegyzet Spekuláeió A Z ember - ha nem is a nőt, de - valamilyen mozga­tórugót keres amögött, hogy bizonyos szervezetek annyira ellenzik a készülő földtörvénytervezetet. El­gondolkodik azon, miért jó Kósáéknak, s a Metész szimpatizánsainak, hogy minden maradjon a régiben, csak természetes személyek vásárolhassanak Magyar­országon termőföldet. Tegyük fel, semmi nem változik. A föld ára viszony­lag nyomott, s csak magánszemély vásárolhat. A kár­tyák a kárpótlással „le lettek osztva", a piacon min­denki mindenkit ismer. Nem kell új versenytársaktól, új szereplőktől tartani. Ebben a helyzetben egy, már jelenleg is tőkeerős magánvállalkozó, szép csendben óriási földterületeket vásárolhat meg, „bagóért". Vagyis spekulál. A kormány földtörvénytervezete azonban alaposan fölboríthat számításokat. A társas vállalkozásokkal megint megjelennek azok a szereplők a piacon, akik­kel jó ideje nem számoltak, - ezek a szövetkezetek. Rá­adásul a minden vihart és kommunistázást túlélt tár­sas vállalkozások tőkeerős konkurenciaként jelennek meg a piacon és fölviszik azoknak a földeknek az árát, amelyek iránt eddig alacsony volt a kereslet. M ost hát spekulációról kiabál és spekulációval vá­dol az, aki maga is spekulál. Ma még lehet kül­földiek földvásárlásaival riogatni a közvéleményt, hi­szen még messze az EU-hoz való csatlakozás. Ami mellesleg azzal jár, hogy bárki bárhol letelepedhet, bárki bárhol tulajdont szerezhet. Csongrádi sgt. 27. Tol: 491-022 Dorozsmai út 5. Tol.: 4464)92 MODWBAU ÉPÍTŐANYAGOK ALAPTÓL TETŐIG! TÉGLA- CSERÉP, HŐSZIGETELŐ ANYAGOK, ISOLYTH, NIKECELL, TELL, TETŐFÓLIA, GIPSZKARTON, MŰANYAG LAMBÉRIA, AJTÓ, ABLAK MŰANYAGBÓL ÉS FÁBÓL, FUGÁZÓK, ÉLVÉDÓK STB. KDNP-frakcióvég Kigolyóztattak... • Budapest (MTI) A Kereszténydemokra­ta Néppárt központjából származó információk szerint kedden délután futár útján eljuttatták az Országgyűlés elnökének hivatalához a frakcióból kilépő képviselők nyilat­kozatát. Ennek értelmé­ben kedden hivatalosan is megszűnt a KDNP or­szággyűlési képviselő­csoportja. A házszabály szerint a frakciójukból kilépett, vagy kizárt honatyák hat hónapig nem csatlakozhatnak más képviselőcsoporthoz. A többi kereszténydemokrata képvi­selőre ez a kitétel nem vonat­kozik. A frakció megszűnése miatt a kereszténydemokrata képviselők elvesztették or­szággyűlési tisztségeiket. A Háznak Füzessy Tibor he­lyett új alelnököt, Semjén Zsolt helyett új jegyzőt kell választania. Megszűnt a meg­bízatása Surján Lászlónak, a foglalkoztatási bizottság el­nökének, Latorcai Jánosnak, a gazdasági bizottság alelnö­kének, Hasznos Miklósnak, a környezetvédelmi testület alelnökének, valamint Isépy Tamásnak, a mentelmi bi­zottság alelnökének. Ezen kí­vül 23 kereszténydemokrata bizottsági tagság vesztette ér­vényét. Az Országyűlés alel­nöki posztjára a negyedik le­gerősebb frakció jogosult je­löltet állítani. A megüresedett posztok sorsáról az or­szággyűlési frakciók dönte­nek majd. Azoknak a parla­ment által választott tisztség­viselőknek a mandátumát, akiket a KDNP jelölt külön­böző kuratóriumokba és fel­ügyelőbizottságokba, a frak­ció megszűnése nem érinti. A testület megszűnését követi a frakció hivatalának felszámo­lása is. A ketté vált frakció mind­két csoportja új képvi­selőcsoport létrehozásán fá­radozik, erre a jelek szerint egyelőre Isépyéknek van na­gyobb esélye. Nekik ugyanis egyelőre csak egy képviselőt kell megnyerniük maguknak, hiszen Mészáros Gyula - Ru­bovszky György tájékoztatása szerint - szeptemberig visz­szavonta kilépési nyilatkoza­tát. Az is elképzelhető, hogy pártot alapítanak annak érde­kében, hogy frakciót hozhas­sanak létre. Giczy György ék­nek öt honatyát kellene ma­guk mellé állítaniuk. Az Or­szággyűlésben jelenleg nyolc független képviselő foglal helyet, közülük Schamschula György esetleges csatlakozá­sa tűnik a legvalószínűbbnek. A képviselő az MTI munka­társának úgy nyilatkozott: ha Giczyék megkeresik, és a frakcióalakításnak nincsenek jogi akadályai, komolyan mérlegelni az ajánlatot. Isé­pyékhez azonban nem csatla­kozna. mivel szerinte Sutján László az EUCD alelnöke­ként sokat ártott Magyaror­szág nemzetközi megítélésé­nek. Gyilkos galócái eltek • Veszprém (MTI) Hárman kerültek kórház­ba súlyos gombamérgezéssel kedden a Veszprém megyei Hosztót községből. Az eddi­gi vizsgálatok szerint őzláb­gombának nézték a gyilkos galócát. A kórháztól kapott információ szerint állapotuk roppant súlyos.

Next

/
Thumbnails
Contents