Délmagyarország, 1997. július (87. évfolyam, 151-177. szám)

1997-07-17 / 165. szám

4 KRÓNIKA CSÜTÖRTÖK, 1997. JÚL. 17. MA D-PONT diáktanácsadó szolgálat 13-tól 18 óráig az Ifjúsági Irodában (Dózsa Gy. u. 5.). INGYENES JOGI TA­NÁCSADÁS a lakosság ré­szére 14-tól 16 óráig a Men­tái Családsegítő Irodában (Eszperantó u. 1.). A JATE-KLUBBAN 21 órától Student-est, nosztal­giabuli újdonságokkal. HOLNAP BODOR ZOLTÁN festő­művész kiállítását dr. Dömö­tör János művészettörténész, ny. múzeumigazgató nyitja meg 18 órakor a Juhász Gyula Művelődési Központ­ban. Közreműködnek Gárdi­án Gábor és tanítványai (csellózenekar). A tárlat au­gusztus 1-jéig, hétköznap 10 és 18 óra között tekinthető meg. A CSILLAGVIZSGÁLÓ (Kertész utca) 18-tól 21 órá­ig látogatható. A JATE-KLUBBAN 22 órától házibuli a Volvox­szal. SZEGEDI VAKÁCIÓ Pénteki program: „Belső utakon" - önis­mereti játékok 9 órától a Pedagógiai Segítő Központban; filmvetí­tés a Korzó moziban 9 órakor. Ausztráliai magyar a Sajtóházban • Munkatársunktól Huszár Ottó, a Hervey Bey­ben (Ausztrália) élő magyar festőművész kiállítása nyílik holnap este 6 órakor a Sajtó­ház Stefánia-klubjában. Ma­gyarországot '56-ban hagyta el a Sárisápon született mű­vész és igencsak kalandos, nehéz úton jutott el máso­dik hazájába, az ausztráliai Queensland tartományba. Huszár festményein az ős­magyarok mondavilágát je­leníti meg, amelyeket eddig Esztergomban, Budapesten, Sárisápon mutatott be, most pedig Szegeden jelenik meg a nagyközönség előtt. A mű­vész alkotásait Ausztrália szinte minden magyarlakta városában, településén lát­hatta a műpártoló publikum, de az „őslakosság" is nagy érdeklődést mutat a magyar alkotó művei iránt.. A holnapi kiállítást, me­lyet a Kékfa Egyesület és la­punk, a Délmagyarország szervezett, Gyulay Endre szeged-csanádi megyés püs­pök nyitja meg. A belépés díjtalan. SZEGED. STEFANIfl 10.. SflJTÖHAZ ITT FELADHATJA HIRDETÉSÉT, REGGEL S-TÓL ESTE HG! DÉLMAQYARORSZÁQ KIT. A MAI NAPON a kárpótlási jegyet 75%-on, DEMÁSZ-részvényt 67%-on, ÉDÁSZ-részvényt 77%-on vesszük! A közölt árak 100 000 Ft névértékig jelentenek kötelezettséget, PAKETT BRÓKER RT. • V 6722 Szeged, Kossuth L sgt 16-12 • • TdJT«: 62/323-144 • Szabó Iván az Eko-parkban A magyar földnek nincs értéke? „Amit egy politikus elkezd, azt egy jogásznak kell befejezni." (Fotó: Nagy László) Tegnap késó délután az Eko-parkban tartott fórumot dr. Szabó Iván, a Magyar Demokrata Néppárt elnöke. Ízelítőt adott a belpolitikából és a magyar mezőgazda­ság helyzetéről beszélt. „Hogy is kerültem Sze­gedre?" tette fel ezt a kérdést rögtön az elején az elnök. Két hónapja Berlinben járt és előadást tartott egy mező­gazdasági konferencián a magyar öntözés alakulásáról. Szarvasi kutatók hallották a beszédét és ók hívták meg egy dél-magyarországi kö­rútra. Az MDNP számára fon­tos kérdés, hogy kaphatnak­e a külföldiek földtulajdont hazánkban, vagy sem? A kormány és az ellenzék ez ügyben majdnem azonos vé­leményen van, vagyis csak magyarok jussanak földhöz! De ezt egy gazdasági társa­ságnál már nehéz megakadá­lyozni, mert lehet külföldi résztulajdonosa is a vállalko­zásnak. Az igazi probléma az, hogy a magyar földnek nincs piaci értéke - állította az MDNP elnöke. Egy jóval rosszabb minőségű osztrák földnek akár tízszer is maga­sabb lehet az értéke, mint a magyarnak. Ez az EU-csat­lakozásunkkal változni fog, a magyar földek felértéke­lődnek. A hétéves földre­form nagyjából befejeződött, ugyanis a földek közel 92 százaléka magántulajdonban van. De az átlagos birtok­nagyság nagyon alacsony. A két év múlva esedékes EU­csatlakozási tárgyalások megkezdésekor adu lehet a magyar fél kezében az, hogy a külföldi nem kaphat földet. Az adu azt jelenti, ha enge­dünk, azt csak igen jelentős változtatásokért cserébe tesszük meg. Az MDNP, a többi párt­hoz hasonlóan, elkezdte a választási felkészülést. Az európai kereszténydemokrá­cia programját szem előtt tarva egyesíti a konzervatív, a liberális és a szociális esz­méket. Politikai középerő­ként kívánja ezt az eszme­rendszert érvényre juttatni. K. T. A pénteki Cyrano be­mutatóval megkezdődik a Szegedi Szabadtéri Játékok idei programja. A látványosnak ígérke­ző produkciót az Aida, az Elisabeth, A kiátko­zott, valamint a hagyo­mányos néptáncgála követi. Ezen a héten ar­ra voltunk kíváncsiak, hogy vajon mennyire elégedettek a műsorral az emberek, s kiláto­gatnak-e a szegedi pol­gárok a Szegedi Sza­badtéri Játékok előadá­saira... Tóth Károly (munkanél­küli): Én már régóta nem gondolok a szabadtérire, ugyanis nem gondolhatok rá: munkanélküli vagyok évek óta, így nincs pénzem jegyre sem, éppen ezért a progra­mot sem szoktam már figye­lemmel követni. Hajdanán rendszeresen jártunk a sza­badtérire, minden évben m a hét kérdése Kilátogat-e a szabadtérire? Tóth Károly, Németh Erzsébet, dr. Harangozó Attila. (Fotó: Mohos Angéla) megnéztünk egy-egy elő­adást. Ha jól emlékszem, olyan 15 évvel ezelőtt men­tem utoljára a Dóm térre, s talán az „István, a király" volt az utolsó előadás, amit láttam. Németh Erzsébet (fod­rász): Már készülünk, az Ai­dát fogom megnézni. Tu­dom, hogy nem először sze­repel a műsoron, de nem lát­tam még a Dóm téren. Sokat járok egyébként a szabadté­rire, gyerekkoromban még statisztáltam is, Sárdy János idejében szerepeltem a .Já­nos Vitézben". Sokféle mű­fajt szeretek, így nemcsak az operákat nézem meg szíve­sen, hanem a könnyebb da­rabokat is. Dr. Harangozó Attila (bírósági fogalmazó): Már gondolkoztam a szabadtéri programján, s a Cyranot sze­retném megnézni, mert na­gyon jó a szereposztása. Tu­dom, hogy nemrég Budapes­ten, a Vígszínházban, Szer­vét Tibor és Szabó Gabi volt a két főszereplő. Kíváncsi vagyok, hogy mennyiben lesz más a szegedi produk­ció. Színvonalasnak tartom az idei műsort, s nagyon örülök, hogy bevonták végre a Szegedi Nemzeti Színház színészeit is. T. V. • A tánctanár esete a fizikusokicai Késik az egyetemi szakképzés Az egyetemeken és főis­kolákon mégsem indulhat el szeptembertől a felsőfo­kú szakképzés - jelentette be a napokban a Magyar Akkreditációs Bizottság. A csúszás oka bizonyos rendeletek hiánya, valamint a beérkezett pályázatok hi­bái. Rácz Béla. a JATE rek­torhelyettese szerint nemigen várható az egyetemektől gyors és rugalmas reagálás a változó igényekre, ha egy­egy új képzés beindítására akár négy évet kell várni. A Parlament tavaly nyáron hagyta jóvá a felsőoktatási törvény módosított változa­tát, melynek fontos része az akkreditált felsőfokú szak­képzés bevezetése. Ezzel egyidőben a minisztérium jogalkotási munkatervet ké­szített, mely pontos határ­időkkel szabályozza, mikor, milyen rendeletnek kell meg­születnie. Eszerint a felsőfo­kú akkreditált szakképzésre vonatkozó szabályokat és követelményeket 1996 de­cember 31-éig kellett volna rögzíteni. Az egyetemek és főiskolák közben elkészítet­ték és jóváhagyásra benyúj­tották a szakindítási kérelme­iket. A József Attila Tudo­mányegyetem közel húsz képzésre adott be kérelmet a Magyar Akkreditációs Bi­zottsághoz. - Elképzelhető, hogy a pályázatokban előfordultak formai hibák - értékeli a tör­ténteket Rácz Béla rektorhe­lyettes. - A probléma mégis az, hogy olyan területeken is előre kell akkreditáltatnunk a kétéves szakképzési progra­mokat, amelyeken jogosítvá­nyunk van az egyetemi, sőt, a legmagasabb szintű doktori képzésre is. Természetes, hogy ha a fizika tanszék tánctanárokat óhajtana ké­pezni, előre el kellene fogad­tatnia a programot. De érthe­tetlen, miért kell egy alacso­nyabb szintű képzés engedé­lyezésére akár négy évet vár­nunk. így aligha tud a felső­oktatás gyorsan és rugalma­san reagálni a változó mun­kaerőpiaci igényekre - mond­ja a szegedi tudományegye­tem rektorhelyettese. K. G. miről írt a DM? • 75 éve Válságba jutott a város tiszai halászata A város tanácsának múlt évi határozata alap­ján, mint ismeretes, a vá­ros január elsejétől kezdő­dőleg házi kezelésbe vette a tiszai halászatot. Ennek az elhatározásnak több oka volt. Többek között a tanács ezzel meg akarta szüntetni a halárak körül • 50 éve uralkodó anarchiát, és azonkívül a minimális ha­lászati bérösszegek he­lyett, jelentékeny jövedel­met remélt. A házikezelők most az eredeti szerződés­sel szemben a részesedés százalékainak felcserélé­sét kérik a várostól. (1922) Jelentés segítség Szegednek Az újjáépítési miniszter Szegedre érkezett, hogy megtekintse a jég -és vi­harkárokat. Inkább a ta­nyavilágban tapasztalt sú­lyosabb károkat. Minda­zoknak a kisparasztoknak, akiknek termését tönkre­tette az idő és a vihar el­sodorta a tetőt a házukról, elsősorban építőanyase­gélyt adnak. A középüle­teknek szintén a lehető leggyorsabban segélyt küldenek. A miniszter tapasztala­ta szerint a mezőgazdasá­gi kár még a száz száza­léknál is több, mert a jövő évi termést is veszélyezte­ti. (1947) • 25 éve Szobrok a Stefánián A szabadtéri szoborki­állításoknak különös a va­rázsuk. A természetes környezet, a napfény, a fák, bokrok, új megvilágí­tást adnak a szobroknak. Új részletek, új szépségek villannak fel, különleges harmóniává olvad az anyagok találkozása és a természet őserőinek, ösz­tönös, valamint az alkotó­művész tudatos munkája. Többek között ezért is üd­vözöljük az első szegedi szabadtéri szoborkiállí­tást, s külön öröm, hogy Samu Katalin szobrait is láthatjuk. (1972) Boltosok, figyelem! • DM-információ Ezen a héten ismét vátjuk azoknak a szegedi kiskeres­kedőknek a jelentkezését, akik a következő napokban cukrot, tejfölt, pelenkát, cit­romlét, párizsit, tojást, mar­garint, öblítőt, rágót és nápo­lyit a szokásosnál olcsóbban kínálnak. (A „nevezéshez" egy termék árának csökken­tése is elég!) Szerdán és csü­törtökön 9-12 óra között kol­léganőnk, Mucsi Szilvia fo­gadja az aktuális ajánlatokat, a 481-281/350-es telefonon. Péntekenként a Délmagyar­ország „Itt olcsóbb!"! c. ro­vatában csak a legkedvezőbb árakat közöljük! Pénteken teszik közzé a felvételi ponthatárokat • Budapest (MTI) Azoknak a fiatalok­nak, akik idén jelentkez­tek valamely felsőokta­tási intézménybe, és az első „nekifutásra" nem sikerült bejutniuk, még van esélyük arra, hogy a következő tanévet el­kezdjék. Az intézmények jelentős része - mintegy hatezer helyre - pótfelvételit hirdet, sőt a pedagógus át- és to­vábbképzés, valamint a má­soddiplomás-képzés keretén belül szintén csaknem hat­ezer helyre lehet majd jelent­kezni - mondta el szerdán Bakos Károly, a művelődési minisztérium tanácsosa. A je­lentkezőknek azonban - tette hozzá - tisztában kell lenniük azzal, hogy ezek a helyek ál­lamilag nem finanszírozot­tak, így a tanulóknak költség­térítést - iskolától függően szemeszterenként 30-500 ezer forint közötti összeget ­kell fizetniük. A főiskolák és az egyetemek egyébként a márciusi jelentkezések alap­ján az 1997/98-as tanévben nappali tagozatra 42 ezer, mtg levelező képzésre 11 ezer jelentkezőt vesznek fel. A Művelődési és Közoktatási Minisztérium (MKM) pénte­ken teszi közzé a felvételi pontszámokat. Ezeket a szombati országos napilapok közlik. Az Interneten ­a szaktárca honlapján (http://www. mkm.hu) ­azonban már pénteken tudo­mást szerezhetnek a ponthat­árokról az érintettek — közöl­te Bakos Károly. A pótfelvételi jelentkezé­seknél ugyanaz a mechaniz­mus, mint a márciusi felvéte­linél: a kitöltött felvételi la­pot augusztus 4-éig el kell juttatni a kiválasztott intéz­ménybe, viszont az idő rö­vidsége miatt csak egy helyet lehet megjelölni. A felsőfokú intézmények a hónap végén tartják a felvételiket, az ered­ményről szeptemberben kap­nak tájékoztatást a jelentke­zők. Összességében tehát mintegy 12 ezer helyre lehet még jelentkezni, de csak a költségtérítéses formára ­hangsúlyozta a miniszteri tanácsos.

Next

/
Thumbnails
Contents