Délmagyarország, 1997. július (87. évfolyam, 151-177. szám)

1997-07-02 / 152. szám

SZERDA, 1997. JÚL. 2. EGY SZÁZALÉK III. • Tájékozatlan befektetők Biztosított betétek • DM/DV-informóció A bankokban és a ta­karékszövetkezetekben elhelyezett betétekre a betétbiztosítási alap ga­ranciájának felső hatá­rát már a közeljövőben fel kellene emelni. Az 1993-ban megállapított egymillió forintos ösz­szeghatár reálértéke ugyanis jelentősen csök­kent. Emellett tekintetbe kell venni azt is, hogy az Európai Unió országai­ban működő hitelintéze­teknél a hazainak mint­egy négyszerese a betét­biztosítási összeg. Többek között ezt han­goztatta nemrégiben Buda­pesten az Országos Betétbiz­tosítási Alap (OBA) sajtótá­jékoztatóján Jánossy Dániel ügyvezető igazgató. A hazai betétbiztosítási rendszer lényege, hogy a be­tétek elfogadására feljogosí­tott hitelintézetek kötelezóen tagjai az alapnak, és rendsze­res befizetéseikkel teremtik meg a betétvédelem forrása­it. Az így létrejövő pénzalap nyújt fedezetet a befagyott betétek utáni kártalanítás ki­fizetésére, vagyis a betétbiz­tosítást az OBA nem az adó­fizetők pénzéből, hanem a hitelintézetek által az OBA­hoz átutalt forrásokból állja ­hangsúlyozta az ügyvezető igazgató. Ebből következően az összeghatár felemelését is a pénzintézetek befizetésé­ből, illetve azokból a forrá­sokból kell és lehet megolda­ni, amelyek az alap pénzügyi kötelezettségvállalásainak megtérüléséből származnak. Az elmúlt évi mérleg sze­rint az OBA 1996. december 31-én 9,3 milliárd forintos mérlegfőösszeget ért el, ez jelentősen meghaladja az előző évit, amikor még csak 5,1 milliárd forint volt. Az alap tavalyi mérleg szerinti eredménye 4,6 milliárd fo­rint. Az elmúlt év végén elfo­gadott hitelintézeti törvény alapján a jövőben az OBA kiemelt fontosságot tulajdo­nít a betétbefagyás megelő­zésének. Ennek jelentőségé­re a Postabank körüli betét­kivonási pánik hívta fel a fi­gyelmet. Nyilvánvalóan e tá­jékozatlansággal magyaráz­ható ugyanis az, hogy nem volt különbség az OBA-val biztosított betétek, illetve a nem védett betétek tulajdo­nosainak viselkedése között. Fekete-Győr András, ügy­vezető igazgatóhelyettes sze­rint az Iparbankház esetében is pozitív szerepet játszott az OBA. Az egyik lehetőség az volt, hogy a pénzintézetet nyíltan felszámolják, a másik variációt a „csendes kiveze­tés" jelentette. Az OBA költ­ségei a felszámolás esetén 3 milliárd forintot tettek volna ki, míg a kivezetésnél ez az összeg mindössze egymilli­árd forintra rúgott. Ez utóbbi megoldás azért is kedvező volt, mert később az egymil­liárd forintos ráfordításból a betétkárok rendezését köve­tően 900 millió forint megté­rült az alapnak, azaz a tény­leges költsége mindössze 100 millió forintot tett ki. # Üzletről, Ópusztaszeren Sárga Lapok • DM/DV-információ Az elmúlt héten Ópuszta­szeren, a Feszty-körkép épü­letének Honfoglalás termé­ben rendezte meg a GTE Yellow Pages Kft. üzleti ta­lálkozóját, ahol Bács-Kis­kun, Békés, Csongrád és Jász-Nagykun-Szolnok me­gye több cégvezetője, vala­mint a kereskedelmi és ipar­kamarák vezetői, illetve kép­viselői jelentek meg. Barna István területi vezető üdvöz­lő szavai után dr. Szeri Ist­ván, a Csongrád Megyei Ke­reskedelmi és Iparkamara el­nöke megnyitó beszédében a szakmai címjegyzék szüksé­gességét és a kamarák támo­gató szerepét hangsúlyozta. Jeff McAllister, a GTE Yellow Pages Kft. ügyveze­tő igazgatója arról számolt be, hogy a GTE, amely az Egyesült Államokban első és a világon a negyedik telefon­társaság, 1995 óta van jelen a magyar piacon. A két év tapasztalata alapján, vélemé­nye szerint, helyes döntés volt, hogy Magyarországon is megjelentetnek szakmai címjegyzéket. Továbbá el­mondta, hogy a cég rugal­masan próbál alkalmazkodni a magyar viszonyokhoz, és az összekapcsoló hld szere­pét szeretné betölteni az el­adók és a vevők között a megjelenő szakmai címjegy­zékek segítségével. Az ügy­vezető igazgató beszámolója után a régió néhány vállalko­zójának hozzászólása követ­kezett. • FM-pályázat, állattartóknak Kamattámogatás • Budapest (MTI A Földművelésügyi Mi­nisztérium pályázatot hirdet az állattartók és az állatte­nyésztést integráló szerveze­tek számára - takarmány­szükségletük biztosítására. A tenyésztéshez szükséges takarmánymennyiség meg­vásárlásához kamattámoga­tás igényelhető. Erről a Földművelésügyi Miniszté­rium Agrárrendtartási Hiva­tala a múlt héten tájékoztatta az MTI-t. A pályázat célja: a takar­mányszükséglet megvásárlá­sának ösztönzése a betakarí­tást követő kínálati piaci kö­rülmények között. Azok az állattartók pályázhatnak az igénybe vehető kamattámo­gatásra, akik legalább hat havi, de maximum kilenc hónapos takarmányszükség­letüket hitelből finanszíroz­ták. A pénzintézettói felvett legfeljebb egyéves lejáratú hitellel történt vásárlást iga­zolni kell ahhoz, hogy a tá­mogatást megkaphassák. A takarmányt pedig kizá­rólag gabonatermelőtől ve­hetik. A pályázók tavalyi termésű kukoricára július 1­je és augusztus 3l-e között; idei termésű takarmánykalá­szosokra július 1-je és au­gusztus 3l-e között; míg idei termésű kukoricára október 1. és november 30. között nyújthatják be pályázatukat. A pályázatokat a területileg illetékes megyei földműve­lésügyi hivatalokhoz kell el­juttatni. Az első világcég után már könnyebb lenne MM Meg kell lökni a kecskét MM Kevesen látják olyan régóta Csongrád megye gazdaságát annyira át­fogóan, folyamatában, mint Klonkai László a Központi Statisztikai Hi­vatal megyei igazgató­ja. A tények, az adatok tükrében elsó kézból in­formálódik. A hivatal elemzéseire nagyban támaszkodnak a dön­téshozók. A külföldi tö­ke szerepéről már csak azért is érdemes figyelni a véleményére, mert a megyébe érkező befek­tetők - ellentétben a magyarokkal - sokszor nála kezdik a tájékozó­dást. O Mi az oka annak, hogy Csongrád megye, Szeged fejlődése lelassult, s nem használja ki gazdasági le­hetőségeit? - Nem látom azt a megfe­lelő helyi irányítást, amelyik a folyamatot úgy tudná segí­teni, mint ahogy az másutt látványos eredményeket ho­zott. Akad olyan hely, ahol ülnek a fenekükön, mégis odamegy a külföldi tőke, van ahol el kell adni várost, a me­gyét, s Csongrád bizony az utóbbiak közé tartozik. Más­hol több történt, s a nagyobb energiának meg is lett az eredménye. O Például? - Kecskemét jó példa erre, közelebb van Európához, mint Szeged. Tudom, na­gyon sokat számít az autópá­lya, s ilyen szempontból Sze­ged sajnos időben háromszor olyan távol van Budapesttől, mint Kecskemét. Továbbá Bács megye székhelyén van műszaki főiskola, azaz foga­dóképes olyan iparágakra, amelyek ma vivőnek számí­tanak. Csongrád megyében ma is sokan kizárólag a me­Klonkai László: tudomásul kell venni, a merevlemezben több a szellemi termék, mint a szalámiban. (Fotó: Enyedi Zoltán) zőgazdaságban, az élelmi­szeriparban gondolkodnak, hogy ne mondjam, ábrándoz­nak. Kevés olyan pontja van a világnak, amely csak ezek­ből lett naggyá. A merevie­mez-termelést például na­gyon rövid idő alatt meg le­het kétszerezni, a szalámi­gyártás duplájára való növe­léséhez sokkal több idő szük­séges. Ráadásul az utóbbinál nagyon erős piaci korláttal is találkozhatunk, ami akadálya a gyors, látványos fejlődés­nek. Merevlemeznél nincs ilyen korlát, csak a minőség és a versenyképes ár számít, s piac az egész világ. Azt is látni kell, hogy mennyi szel­lemi termék van a merevle­mezben és mennyi a szalámi­ban. O Pedig szellemi potenci­álban nagyon is jól áll Csongrád megye. - Valóban, bizonyítottan itt van a legtöbb diplomás, kutató, de jellemzően hu­mán témában. És ebből na­gyon kevés jelenik meg a megye vezértermékében, a szalámiban. Ebbe egyéb­ként nem is lehetne több szellemi terméket bevinni, mert ez a hagyományokon alapul. Kicsit provokatív ez a szalámihoz kötődő nega­tív példa, de tudomásul kell venni, hogy más ágazatok­ban több a szellemi termék, s az ázsiai kistigrisek is a számítástechnikán, távköz­léstechnikán nőttek fel. Kis anyag- és nagy munka­igény, jelentős szellemiter­mék-tartalom, gyors techni­kai változás. Égy szalámit meg kell enni, hogy másikat vegyünk, egy számítógépet, egy autót, mobiltelefont nem kell teljesen elhasznál­ni ahhoz, hogy cseréjére igény legyen. A technikai újdonságok jelentik a piac folyamatos bővülését, s itt sokkal nagyobb lehetőség, mint az élelmiszeriparban. O Már-már elcsépel „szó­lam", a megye jó fekvése, a három határ, a poten­ciális régióközponti sze­rep, kapu Európára, vagy éppen a Balkánra. - Kitörési lehetőség a háromhatár mentiség, amit eddig nem nagyon használ­tunk ki. Érzékelhető változá­sokat nem hozott a kereske­delemben, miközben sok kis gazdaságdiplomáciai lépés történt, az átütő eredmény elmaradt. A gazdaság sze­replői még nem találták meg az igazi kapcsolódási ponto­kat, a korábbi jugoszláv vál­lalkozás átmentés is inkább egzisztencia átmentés volt, mintsem fellendítő erejű tő­kebeáramlás. A kapuszerep­ről annyit, hogy az ország másik végében tényleg érzé­kelhető előnye van Győr­Sopron, Vas és Zala megyé­nek. Mi meg hátsó kapu let­tünk. Persze azzal, hogy nem sikerült a potenciális lehető­MAGYAR KÜLKERESKEDELMI BANK Nyíltvégű befektetési alapok PRÉMIUM Nyíltvégű Befektetési Alap 19% hozamgaranciával / A nyíltvégű befektetési alapok különböző konstrukciói elsősorban a magánbefektetők " részére jelentenek kedvező megtakarítási formát. A befektetési jegyek lekötés nélkül biztosítanak kedvező hozamot. yf A magánbefektetők számára további előny az adóvisszatérítési lehetőség. Az értékpapírok a Magyar Külkereskedelmi Bank pénztáraiban és fiókjaiban vásárolhatók meg. Nyíltvégű befektetési alapok - Az idő csúcsértékei További információkat a 268-7081-cs telefonszámon, illetve az MKB Szegedi Fiókjában kérhet. 6720 Szeged, Kölcsey u. 8. Tel.: (62)324-711 séget kihasználnunk, azt is kimondjuk, hogy bőven van még fejlődési tartalék. Leg­nagyobb akadálynak egyéb­ként az autópálya hiányát ér­zem, de fontos, hogy mire ideér, mi is felkészüljünk a megnövekedett lehetőség ki­használására. Egyébként ko­moly előnyben vagyunk a többi alföldi megyével szemben, hiszen kisebb a munkanélküliség, fejlettebb a gazdaság, egy kis sziget vagyunk az Alföldön, a du­nántúli megyék átlagos szín­vonalán. Szerencsésen hete­rogén a gazdaságunk, kibírta az egyes ágazatok leépülé­sét. O Mekkora a külföldi tő­ke szerepe Csongrád me­gyében? - Viszonylag kevés jutott ide, az is elsősorban a fran­ciák által privatizált energia­szektorba, távközlésbe, köz­műbe. Ez nem a klasszikus és gyors műszaki, gazdasági fellendülést hozta, hanem hosszabb távon fog jelent­kezni az infrastruktúra meg­bízhatóságában. Sok múlik azon, hogy mikor sikerül idehozni az első világcéget, ami nagyon sokat megérne a megyének. Most aprópénze­ket osztogatunk támogatás­képpen, de helyette koncent­ráltan is adhatnánk egy-egy nagyobb összeget például zöldmezős beruházásokra. Ha egy IBM Szegedre jön­ne, akkor a többi befektető már nem kérdezne túl sokat. Székesfehérvár tipikusan jó példa erre. Meglökték a kecskét, utána megy az már magától. Lehet, hogy száz­milliós nagyságrendű ösz­szegben kellene végre gon­dolkodni, ami később busá­san megtérülne adófizetés­ben, foglalkoztatásban. Kovács András 1 % Előzetes Nemzetközi vásár (Július 9.) Energia (Július 16.) Tervezett tartalóm: Energiaszektor, épí­tés, erőműtechnika, kör­nyezetvédelem, egyes lakossági szolgáltatások. Heti gazdasági hírek. Munka, képzés (Július 23.) Tervezett tartalom: Foglalkoztatás, kép­zés, fejvadászat, vásá­rok, kamarák, érdekvé­delmi szervezetek, fo­gyasztóvédelem, önkor­mányzatok. Heti gazdasági htrek. Pótkerék (Július 30.) Tervezett tartalom. Autó- és motortechni­ka, autós szolgáltatások, helyi és távolsági közle­kedés. Számítás- és hír­adástechnika, távközlés. Heti gazdasági hírek.

Next

/
Thumbnails
Contents