Délmagyarország, 1997. július (87. évfolyam, 151-177. szám)

1997-07-14 / 162. szám

HÉTFŐ, 1997. JÚL. 14. A HELYZET 11 Gondban a tejtermelők • A törvény 21. változata Állatvédők találkozója • Alkotótábor gyermekeknek, Szatymazon Az agyagozás ifjú mesterei Gondos szemek és kezek kísérik a gyerekek munkáját. (Fotó: Miskolezi Róbert) • Jákotpuszta (MTI) A szakmai alapokra helyezkedő hazai állatvé­delem nyitányaként is te­kinthető az a nemzetközi állatvédelmi konferencia, amely július 21-én a Nóg­rád megyei Bercellel szomszédos Jákotpusztán kezdődik. Az V. Nemzet­közi Etológiai - Állatvé­delmi Találkozót a Ma­gyar Állatvédő és Termé­szetbarát Szövetség, a Magyar Biológiai Társa­ság, a Magyar Etológiai Társaság, a Gödöllői Ag­rártudományi Egyetem és a házigazda Eto-farm ren­dezi. A Keszthelyi Tibor egyete­mi tanár kezdeményezésére a hajdani juhász tanya maradé­kain újjáteremtett etológiai kí­sérleti farmon évek óta szoká­sos „akolkurzusok" mára Eu­rópa-hírúvé váltak. Ezek egyi­keként ezúttal öt napon át az ezredfordulón túli Európa ál­latvédelmi gyakorlata, a hazai helyzet, az állattartás és -kí­sérletek etikai kérdései, a va­don élő és az állatkerti állatok védelme, valamint az állatvé­delem társtudományokkal ki­alakított kapcsolatai kerülnek szóba. • MTI Press Végszavazás előtt áll a nyugdíjrendszer re­formcsomagja. Várható­an rövidesen törvény­erőre is emelkedik a kormány által - a kiiga­zítások után - kor­szerűnek, biztonságos­nak, a helyzet ismereté­ben a lehető legjobbnak minősített tervezet, amely generációk sorsá­ra lesz komoly kihatás­sal. Az ellenzék mást tart a reformról. - Világbanki ajánlásra ha­sonló nyugdíjrendszert ve­zettek be Chilében. Tizenöt évvel később, amikor már nem beszedni, hanem fizetni is kellett a pénzt, kiderült, hogy erre a 21 biztosítóinté­zetből legföljebb 15 képes, legalább 6 nem - állítja dr. Kis Gyula, az MDF or­szággyűlési képviselője és hozzáteszi: - A sokszorosan gazdagabb Egyesült Álla­mokban ugyanez a rendszer 35 millió, teljesen ellátatlan embert jelent. 0 Egyáltalán, miért van szükség nyugdíjreform­ra? - Sokáig egészséges korfa volt Magyarországon. A nyugdíjas korosztály számít­hatott a középkorúra és bőven volt utánpótlása. Most a népesedési helyzetet kö­vetve 2010-ig, egyszerűen megszűnik az utánpótlás. Már olyan kevesen lesznek keresőképes korúak, hogy választaniuk kell: eltartják a szüleiket vagy gyereket ne­Az előzetes jelzések szerint a pusztai konferencián a Ma­gyar Állatvédő és Természet­barát Szövetséghez tartozó mintegy 30 hazai állatvédő szervezet képviseletében több mint százan vesznek részt, el­jönnek továbbá a svájci állat­védő szervezetek is. A magyar állatvédelem első jelentős or­szágos rendezvényén várható­an a küszöbön lévő állatvédel­mi törvény kerül az ér­deklődés középpontjába. Mint dr. Orbán Zsófia, a szövetség ügyvezető igazgatója az MTI érdeklődésére elmondta: az idén készült el a magyar állat­védelmi törvény tervezetének 21. variációja, de egyelőre nincs jele annak, hogy leg­alább a parlament őszi ülés­szakán napirendre kerülne. Az újbóli elodázás már csak azért is sajnálatos lenne, mert a tör­vény kifejezetten az ország gazdasági, politikai érdeke. Az Európai Unióhoz való majdani csatlakozás szemszö­géből tekintve is alapvető ér­dek, hogy Magyarországnak korszerű, az ezredfordulónak megfelelő állatvédelmi törvé­nye legyen. A találkozóval párhuzamo­san zajlik a pusztán a magyar önkormányzatok állatvédelmi felügyelőit képző tanfolyam. veinek. Ha gyereket nevel­nek, nem lesz pénzük a nyugdíjasokra. A demográfi­ai előrejelzés azt mutatja, hogy a nagyon népes „Rat­kó-korosztályok" 2010 körül érnek be a nyugdíjkorhatár­ba. Ezért az Országgyűlés szociális bizottsága, amely­nek elnöke voltam, komoly szakmai és szakértői munká­val fél év alatt kidolgozta a társadalombiztosítás, tehát a nyugdíj- és egészségbiztosí­tási rendszer közép- és hosszú távú feladatait. Mind­ezt 1991-ben országgyűlési határozatba foglalta, a parla­ment pedig, amelyben az MDF-nek 51 százaléka volt, 88 százalékkal el is fogadta. A mai kormánypártok is, mert mindenki belátta, hogy a reformra szükség van. 0 Milyen előzményeket vettek figyelembe? Régen is voltak nyugdíjpénztárak - Nálunk 1890 óta van nyugdíjbiztosítás, amely először a közalkalmazottak­ra terjedt ki. A tb-rendszer a 24 biztosítójával 1950-ig na­gyon jól funkcionált. Az 1928-as OTI-törvény egysé­gesítette a tb-t, a sok pénztár önállóan, de azonos szabá­lyok szerint működött. A pénztáraknak 1982-44 kö­zött - mai áron - 500 milli­A Mentes József Művé­szetért Alapítvány kép­zőművészeti tábort indí­tott június elején Szaty­mazon. Egyhetes turnu­sokban egészen augusz­tus végéig táborozhatnak a gyerekek. Első alkalommal szervez­tek ilyen jellegű tábort főleg általános iskolások részére, de szeretnék, ha ebből hagyo­mány lenne, mondta Mentes Erzsébet, a tábor vezetője. A gyerekek elsajátíthatnak több­féle kézműves mesterséget is. Megtanulhatnak korongozni, felrakásos ősi edényeket és agyagszobrokat készítenek, gyönygyöt fűznek, szőnek és gipszfigurákat öntenek. Egy árdnyi vagyona volt lakások­ba, ingatlanokba, hasznot hozó befektetésekbe forgat­va. A nyereséget nem vitték ki, mindig hozzátették a nyugdíjhoz és az egészség­ügyi kiadásokhoz. A va­gyont két csapás érte: a má­sodik világháború, majd az államosítás. Megszűnt az önálló tb, a költségvetés fi­zette a nyugdíjat, és 1950-89 között egyetlen fillért sem tettek félre abból, amit be­szedtek. A rendszerváltással a tb ismét önállósult, függet­lenedett a költségvetéstől, de vagyonnal nem rendelkezett. Azóta csak azt lehet kifizetni minden hónap 23-ától, amit 22-éig befizetnek a mai dol­gozók. A felosztó-kirovó rendszer azonban egyre rosszabb lesz, mert ha foly­ton fogy a befizetők száma, akkor mind kevesebb lesz a kifizetés is. Emellett van fél­millió munkanélküli, aki szintén nem fizet. Ebből lett a deficit. Ezért két dolgot lehetett tenni: az 500 milliárdos va­gyonból 300 milliárdot visszakövetelni a költségve­téstől a tb-nek és megrefor­málni a nyugdíjrendszert 1994-ig 65 milliárdnyi va­gyont kapott vissza a tb. Azért nem többet, mert 1994-ben a kormány lezárta a visszafizetést. Hiába volt törvény rá, a kormány úgy döntött, hogy teljesítette a idős szatymazi nénitől elles­hetik a csuhéfonás minden ap­ró fortélyát. Tápéi szatyrot, szőnyeget és egyéb használati tárgyakat fonnak kukoricahéj­ból. A táborozók teljes ellátást kapnak és négyszemélyes sát­rakban laknak. A délelőtti foglalkozás négy órás köte­lező munkával kezdődik. Itt a gyerekeknek alkotniuk kell valamit. Ezt előbb kigondol­ják és megbeszélik, majd kö­zösen lerajzolják a terveket. Ezt a mű elkészítése követi a kiválasztott természetes anya­gokból. Ebédelnek és utána három óráig szabadfoglalko­záson vehetnek részt. Úszhat­nak a medencében, kirándul­hatnak és különféle vetél­kedőkön mérhetik össze erejü­ket és tudásukat. Utána ötig újabb kötelező munka vár rá­juk. Befejezik a délelőtt elkez­dett műveket. Remzső Alexandra (9) a JGYTF gyakorló iskola diákja szerint itt az a legjobb, hogy mindenfélét lehet csinálni. Nem mondja meg senki nekik, milyen anyagból, milyen munkát alkossanak. A koron­gozást szereti a legjobban, de a csuhészövés és gipszmaszk készítés sé rossz. Kiss Bernadett (9) a tápéi Bálint Sándor Általános Isko­la tanulója a szobrászkodást tartja a legérdekesebbnek. Ed­dig hamutálat és ősi formájú edényt formázott. Legutóbbi szobra pedig egy pingvin és egy bagoly keveréke. A sza­badfoglalkozásokon, ha az idő engedi, csak úszna. Boncz Ádám (13) a JGYTF gyakorló iskola diákja már korábban is tanult agyagszob­rászatot az iskolai szakkörön. A keze alól többnyire agyag portrék és emberi alakok ke­rülnek ki. Ha nincs kötelező munka, akkor szívesen úszik, sétál és ismerkedik Szatymaz nevezetességeivel. Takács Tamás (13) a Deák Ferenc tanulója a táborba úgy került, hogy az idei gyermek­napon az alapítvány által megrendezett agyagozó verse­nyen második helyezést ért el. A korongozás mellett rajzolni és gyöngyből állatfigurákat készíteni szeret a legjobban. K. T. jelent majd. Elég 40-42 év, hogy mindenki bekerüljön ebbe a rendszerbe. Ez idő alatt ^gyre nagyobb lesz a hiány! - állítja a képviselő. - Ismerve parlamenti fel­szólalásait, lesújtó minősí­tést ad ennek a nyugdíjrend­szernek... Bankszámla ­ismeretlen kamattal? - Ez nem is nyugdíjrend­szer, hanem befektetési alap! Ami pénzt én beadok a köte­lező magánpénztárba, azt bankbetétként, tőkeként használják. Most legkoráb­ban 17 év múlva kell belőle visszafizetni. De amire a rendszer beérik, eltelik 40 év, mert annyi a pályakez­déstől a nyugdíjig az átla­gidő, és 40 kemény évig a . magánpénztár él a pén­zemből. Nagyon jól meg le­het élni belőle! Befektetési alap azért is, mert egyáltalán nem vállalja a nyugdíjrend­szerek alapelvét, a közös kockázatot. Ez a magánrend­szer annyira nem osztja meg a kockázatot, hogyha valaki megrokkan vagy üzemi bal­esetet szenved, azt egy­szerűen kiveti magából. A munkahelyi balesetbiztosí­tás, a legrégebbi biztosítási ág pedig az új nyugdíjtör­vényből teljesen hiányzik. Miután az űj törvény logi­kája az, hogy minden befize­• Budapest (MTI) A csapadékos időjárás az első félévben nehezí­tette a takarmányfélesé­gek betakarítását, az ab­raktakarmányok közül hiánycikk volt az árpa. A takarmányelöállítók ka­pacitásuknak csak felét­harmadát használták ki a csökkenő állatszám és a fizetőképes kereslet hiá­nyában - derül ki a Földművelésügyi Minisz­térium MTI-hez eljuttatott közleményébál, amely az állattenyésztés első félévi tapasztalatait összesíti. Átlagosan 25-30 forinttal emelkedett a vágósertés felvá­sárlási ára júniusban. A felvá­sárlók 210-250 forintot adtak a nagyüzemi és 185-215 fo­rintot a kisüzemi sertés kilójá­ért. A sertéstartók a felvásár­lási ár további emelkedésében bíznak. Kínálati piac alakult ki a felvásárolt marhahúsnál. Nem várható az ágazatban ál­lománynövekedés, ugyanis a jelenlegi támogatások a meg­lévő állatok fenntartását és a minőségi cserét szolgálják. A tej nagytermelői szerény nye­reséget tudtak csak elérni a je­lenlegi 43-44,50 forintos fel­vásárlási ár mellett. Nehezíti a termelők helyzetét az is, hogy a felvásárlók gyakran késve fizetnek, és a tejfeldolgozók csökkentették az átvételi árat - ez utóbbi a fogyasztói árak­ban sehol sem jelentkezett. A juhtenyésztők - a támogatás szüneteltetése ellenére is - nö­velték állományukat, mivel bíznak a jövő évi támogatá­sokban és a javuló olasz piac­ban. Az anyajuhokat 12-14 ezer forintért adták-vették a gazdák. Mélyponton volt a brojler-baromfi ágazat, pedig a baromfitermelők a sertés­hiány miatt eladásaik növeke­dére számítottak. Az évszázad egyik legrosszabb évét kezdte meg a méhészet. tett fillér számít, nem veszi figyelembe, hogy az életnek vannak közcélú beruházásai. Ha valaki gyereket szül, az­zal későbbi adó- és járulékfi­zetőt nevel. De ha gyesen van és nem tud fizetni, a gyereknevelésre fordított évei kiesnek. Ha befizet havi 3250 forintot, az összeget jó­váírják a nyugdíjszámláján. Ha egyelemista, ugyanez vo­natkozik rá. De csak az idén, mert minden hónapban a mindenkori minimálbér 31 százalékát kell befizetnie a számlájára, ha nyugdtjjogot akar szerezni. Ez számomra azt bizo­nyítja, hogy itt semmi más­ról nincs szó, mint arról, hogy pénzt szednek össze a befektetési alapok, a bankok számára. Kötelező bank­számlát nyitok a saját nyug­díjam ígérete fejében! De el­lentétben egy valódi bank­számlával, nem mondják meg, mennyi lesz a kamat. Ráadásul az állam nem vál­lal garanciát, hogy a befize­tett pénzemet majd valami­kor vissza is kapom. Minden kockázat a befizetőké ­hangsúlyozza dr. Kis Gyula. - Az államot és a vagyonke­zelőket, tehát a magánpénz­tárakat nem terheli velem szemben megfelelő kötele­zettség. A törvény csak azt mondja ki: ha több vagyon­kezelő közül valamelyiknek 70 százalékkal rosszabb a hozama az átlagnál, akkor azt egy garanciaalap, ame­lyet mindegyik összead, ki­egyenlíti. Tabálc Anna Nyugdíjrendszer vagy befektetési alap? feladatát. Az említett or­szággyűlési határozatban pe­dig hosszabb távra megfo­galmazódott a háromlépcsős nyugdíjrendszer. 0 Ennek mi a lényege? Ai elvetett javaslat - Mindenki befizetéseit saját számlán tartja nyilván a tb, és ez a befizetés a befi­zető nyugdíjalapja. Aki nyugdíjba megy, az az utol­só havi jövedelmének 60 százalékát kapja meg nyug­díjként. Ez az első lépcső, a munkanyugdíj, ami a munka során történő befizetésekkel vásárolt, jó lett volna. De van, akinek ez nem elég a megélhetéshez, mert olyan keveset tudott keresni. Ezért a hiányzó összeget nem a tb egészíti ki a minimálnyug­díjra, hanem a költségvetés, amelynek egyébként szociá­lis segélyt kellene adnia a rá­szoruló nyugdíjasoknak. Ez a nemzeti alapnyugdíj. Ezzel a költségvetési kiegészítés­sel már a tb is tehermentesül valamelyest. A harmadik lépcső pedig az önkéntes ki­egészítő biztosításban sze­rezhető ellátás. Aki a köte­lező befizetésnél többet akar fizetni, az a pénzét beteheti önkéntes pénztárakba. Ezek nonprofit módon működnek. A hasznukból csak a pénz­tártagok részesülhetnek. A társadalmat úgy osztot­tuk meg, hogy akinek nincs elég, annak a járandóságát kipótolja a költségvetés, aki­nek több van, az a többletet a saját maga részére félrete­heti. De csak a többletet, mi­után a közösbe betette a kö­telező részt. Ez azonban már egyéni kockázatvállalást je­lent, mert a befizetett pénz akár el is veszhet, ha rosszak az önkéntes pénztár befekte­tései. Az emberek eddig már 25-30 milliárd forintot befi­zettek a pénztárakba. Ezt elősegítettük adókedvezmé­nyekkel is. Létrejött volna egy tőkeként működő tőke­fedezeti elem a tb-n belül, aminek a haszna az összes nyugdíjasé lehetne. Úgy be­csülték a szakértők, hogy ez­zel a 2010-ig a nyugdíjrend­szer egyensúlyban tartható. 0 Mi a sarkalatos kü­lönbség a mostani re­formhoz viszonyítva? - Az, hogy a három­lépcsős nyugdíjrendszer mindenkire kiteijedt volna, a mostani nyugdíjtörvény vi­szont háromfelé szabdalja a társadalmat. 1998-tól a pá­lyakezdők már nem fizetnek a tb-alapba. Az a pénz a sa­játjuk, ahhoz senkinek sem­mi köze. Erre könnyen meg­nyerhető a jól kereső, fiatal menedzser értelmiség. Csak­hogy az az összeg, amit nem kell befizetniük, hiányozni fog a tb-alapból. Évi 100 milliárd forint körüli hiányt MÁV-segítség a partnervasutaknak • Kaposvár (MTI) A MÁV Rt. felajánlotta a segítségét a csehországi, len­gyelországi és szlovákiai ár­víz miatt bajba jutott part­nervasutaknak. Pál József, a MÁV Rt. vezérigazgató-he­lyettese egy kaposvári sajtó­tájékoztatón bejelentette, hogy pályaépítő gépekkel és vasútépítési anyagokkal se­gítik a helyreállítást. Hozzá­tette: természetesen előbb meg kell várni, amíg az ár­hullám levonul, hiszen a ká­rok ma még felmérhetetle­nek és az egyeztetésre is csak ez után kerülhet sor. Amennyiben erre szükség lenne az állami céltartalék­ból ideiglenes hidakat is tud­nak biztosítani.

Next

/
Thumbnails
Contents