Délmagyarország, 1997. július (87. évfolyam, 151-177. szám)

1997-07-11 / 160. szám

2 KITEKINTŐ PÉNTEK, 1997. JÚL. 11. Zavargások Macedóniában kommentár Átlagokf?) O lvasgatván a német bérviszonyokat, nem szívesen bocsátkozik a külső szemlélő elemzésekbe. Mert lehet arra is következtetni, hogy az egyesítés mennyi­re megviselte Németországot, mennyire megnövelte adósságállományát, s hogy a márka is jelentős mér­tékben kárvallottjává vált a két német állam közös gazdaságpolitikájának. Mindez azonban a meghatá­rozó német gazdaságnak az erejét bizonyltja, nem pe­dig a mélyrepülését. Természetesen csak számunkra, hiszen egy „nyugatnémetnek" az egyesítés terheket jelentett, relatíve romló életkörülményeket, növekvő inflációt. Utóbbi az egykori 1-2 százalékról ,felfu­tott" három százalék fölé... Az egykori, és még mindig boldog emlékű NDK jól járt az egyesítéssel, az egykori NSZK szintén, bár nem a pénzügyi okok miatt. Ha tovább olvassuk a keletnémet területek bér­viszonyait, foglalkoztatási rátáit, valamint elolvas­suk a negatívumokat (pl. a volt NSZK-ban 78 perc­cel kevesebb az átlag heti munkaidő, mint a volt NDK-ban), nincs okunk sajnálatra, hiszen a kereset messze túlhaladja a honi, mellékállásokkal telített bé­reket. M inden irigykedéstől mentesen viszont ki meg kell állapítsuk, hogy az NDK-nak elnevezett mesterséges képződmény kezdi elfoglalni azt a helyet, amelyet az egyik vezető európai hatalom biztosít szá­mára. Ebben az értelemben nem érdemes azon morfondí­rozni, hogy a volt NDK-sok „csak" közel 400 ezer fo­rintot keresnek, szemben a volt NSZK átlag 538 ezer 317 forintjával. A magyar átlag pedig alulról közelíti a 400 már­kát. A szorzószám 107... Két halottja s közel száz sebesültje van az albánok szította nacionalista zavargásoknak, amelyek szer­dán törtek ki Macedóniában. A szkopjei belügyminisztérium bejelentette, hogy Tétovában és Gostivarban (felvételünkön) a biztonsági erök összecsaptak a tüntető albánokkal, s több mint 300 személyt őrizetbe vettek. Az albánok azután vonultak az utcákra, hogy a rendőrség albán és török zászlókat távolított el a két település néhány középületéről. (MTI Telefotó) A csúcs után Német bérviszonyok • Bonn (MTI) A német szövetségi statisztikai hivatal jelen­tése szerint 1996 folya­mán, ha lassan is, de folytatódott a bérek és fizetések kiegyenlítődé­se a nyugati és a keleti tartományok, azaz a korábbi NSZK és a volt NDK lakossága között. Minden jel arra mutat, hogy a jövedelmek terén si­kerül gyorsabban eltüntetni a különbségeket, mint pél­dául a munkaerőpiacon, ahol továbbra is nyomasztó­ak a különbségek. A keleti tartományokban még ma is emelkedik a munkanélküli­ség és már 17,3 százalékos, európai szinten is kirfvó arányt mutat, miközben a nyugati tartományokban lassan süllyed és a múlt hó­napban, 9,5 százalékra mér­séklődött. Az elmúlt év folyamán mind az iparban, mind a főbb szolgáltatási ágakban a keleti tartományokban több mint 5 százalékkal emelked­tek a bérek és fizetések, míg a nyugatiakban csak 1,2, il­letve 2,7 százalékkal. Az iparban foglalkoztatottaknál a keleti munkabérek elérték a nyugati tartományok átla­gának 70-72 százalékát, sőt a nőknél már a 83 százalé­kát. A szolgáltató ágazatok-, ban a keleti bérátlag a nyu­gati 74 százalékánál tart. A felzárkózás apró szép­séghibája, hogy a keleti tar­tományokban kissé hosz­szabb a munkaidő, általában heti 38,3 óra, míg ez nyuga­ton tavaly kereken 37 órára csökkent. Az adózás előtti átlagos órabér keleten 19,36 márka volt januárban, míg nyugaton 26,57 márka. A havi átlagfizetés keleten 3 ezer 660 márka, nyugaton 5 ezer 31 márka volt az év elején az iparban; a szolgál­tató ágazatokban enyhén alacsonyabb. • Madridi tudósítónktól A spanyolokat kevés­sé érdeklik a nemzetkö­zi események, jegyezte meg a madridi El Mun­do napilap hírmagyará­zója a NATO-csúcs után. Tény, hogy július 9-én, a csúcs befejezésének napján a spanyol tévé esti fóhírmúsorát a pamplonai bikafuttatás borzongató képeivel kezdte, majd ezt egy sztártorreádor követte, aki szép veronicák után, tomboló taps köz­epette végzett a szeren­csétlen bikával. S csak mindezek után jöttek a képek és hírek a NATO­csúcsról, annak záróe­seményeiről. Pedig a spanyol kormány mindent megtett. A repülő­tértől a városig, valamint a madridi főutakon minden villanyoszlopon kék zász­lócskák tíz-vagy százezreit látni a felirattal: „Madrid, a béke városa, 1997. július 8-9." Mindenesetre, egy legen­da véget ért. Kiderült, hogy a nemzetközi politikát His­pániában nemcsak Felipe González műveli magas szi­ten; a választási kampány idején csak „a bajszos ro­bof'-nak csúfolt Jósé Ma­ria Aznar, néppárti minisz­terelnök nagy méltósággal képviselte országát, a másik spanyollal. A szocialista mi­niszterből NATO-főtitkárrá lett Javier Solanával együtt sokat dolgoztak a néha re­ménytelennek tűnő helyze­tek megoldásán. Kiderült az is: a spanyo­lok tudnak szervezni - di­csérte meg önmagukat az El País. Ugyanez a lap azonban figyelmeztetett arra is: a NATO csúcson nem esett szó Mediterrán-ügyekről ­amelyek várhatóan még sok gondot okozhatnak. A spa­nyol napilapok mindegyike nagy hangsúllyal tárgyalja például a Gibraltár ügyében kibontakozó spanyol-angol konfliktust. Kezdetben csak arról volt szó, hogy Spanyolország, amely eddig csupán a NA­TO politikai intézményei­ben volt jelen, jelezte, belép a katonai intézményekbe is. Egyben felvetette, hogy a NATO-nak egy délnyugati regionális parancsonokságát is ki kellene alakítani, s ezt önmagának igényli. Ám, mert e térség fő NATO-köz­pontja éppen Gibraltáron van, Anglia miniszterelnöke és külügyminisztere is el­utasítóan reagált „Gibraltár érdekeinek védelmében." J. M. Aznar erre válaszul határozottan leszögezte: Gibraltárt az utrechti béké­ben vette el Anglia Spanyo­lországtól; és az, hogy Gib­raltár Hispánia része, nem lehet vita tárgya. A sajtó természetesen Aznar mellett áll és Hongkonggal példáló­zik. A másik Mediterrán­problémát a franciák jelen­tik. Franciaország, amely de Gaulle idején (1966) kivo­nult a NATO katonai szer­vezeteiből, hajlik a visszaté­résre, de magának igényli a mediterrán zóna parancs­nokságát, mely Nápolyban székel és USA-tábornok ke­zében van. És ha a Mediterráneum, valamint Madrid felől szem­léljük Chirac elnök elszánt magatartását, amikor öt új tagot szeretett volna felven­ni a három helyett - úgy tű­nik, hogy nem egyszerűen számháborúról, vagy „a frankofón periféria" (pl. Ro­mánia) felé tett gesztusról van szó. A NATO Földközi­tenger menti országaiban ugyanis érzékenyebbek Eu­rópa „altestét" fenyegető potenciális veszélyekkel szemben. A lehetséges forgató­könyvek között ugyanis sze­repel az iszlám világ felől jelentkező veszélyforrás; a világ stabilitásának egyik bizonytalansági tényezője­ként. Mintha a Románia és a Szlovénia melletti francia kiállás ezt is jelentené - il­letve jelentheti: a NATO határait nemcsak Kelet, de Délkelet és Dél felé is ki kellene tolni, stabilabbá té­ve így a keleti mediterrán zónát. Franciaország és Spanyol­ország aktívabb szerepvál­lalása a NATO katonai szer­vezeteiben ezzel az új po­tenciális veszélyforrással való stratégiai számításból következhet, ám ezzel úgy tűnik, konfliktusokat is ger­jeszt a NATO „erős" orszá­gai között. Amkrl* Ádám // Nagy múlttá visszatekintő könnyűfém nyílászáró és épület­burkoló rendszereket forgalmazó nagykereskedelmi cégcsoport magyarországi leányvállalata munkatársat karos Bács-Kiskun - Csongrád - Békés megyék területén található ügyfeleivel való kapcsolattartósra, rendszerbemutatásra ós új ügyfelek felkutatásához területi képviselő munkakörba. A jelentkezővel szembeni elvárások: - (elsőfokú műszaki végzettség (építész, építőmérnök, gépészmérnök) - középfokú németnyelv-tudás (szóban ós írásban) - számítógépes ismeretek - vezetői engedély - jó kapcsolatteremtő készség - nagy munkabírás - ápolt megjelenés - legfeljebb 35 éves életkor A cég a munkakör ellátásához vállalati személygépkocsit és egyéb munkaeszközöket bocsát rendelkezésre. Az elvárásoknak megtelelő munkavégzést teljesítményorien­tált. kiemelkedő bérezés és jó csapatmunka ösztönzi. Jelentkezés és előzetes Időpontegyeztetés: I Oberhuber Mónika (06-1J-266 2529/111 munkaidőben. MLÉ& VÁSÁROLNÁ MÁSHOL?! Júliusi vásár 20-30-40%-OS kedvezmények! | Takarítógépek, mikrohullámú sütők, borotvák, vasalók, mosógépek, hűtők, fagyasztók, epilálók, porszívók, | olajsütők, televíziók, videók, minihifirendszerek, Íj kamerák, rádiók, magnók, autórádiók óriási kínálatából több mint 150-féle termék ~s akciós vásárával várjuk Önöket. 25% befizetésével I kamatmentes részletfizetési akció! ÉÖELEKTROHÁZ Szeged, Párizsi krt. 8-12. Földszint: szórakoztató elektronikai osztály. Emelet: háztartásigép-osztály. Ingyenes parkoló az alagsorban! Nyitva tartás: H-P.: 9-18 óráig. Szo.: 9-13 óráig. TÍJWH A meghirdetett termékekből vásárlónként csak egy darabos tételt szolgálunk ki. A Rév és Társai Kereskedelmi Rt. ezúton értesíti minden kedves ügyfelét, hogy 1997. július l-jén megnyitotta dél-magyarországi raktárát Csongrádon, a Frigolux Rt. ipartelepén. ROZSDAMENTES ALAPANYAGOK (lemezek, köracélok, idomacélok, csövek, zártszelvények). TEUES VÁLASZTÉKAVAL VÁRJUK RÉGI ÉS ÚJ VÁSÁRLÓINKAT. Vetünk biztosan révbe ér! Cím: 0640 Csongrád, Attila u. 35. Tel./fax: 63-482-006. Grúz riadó • Tbiliszi (MTI) Grúzia riadókészültségbe helyezte hadseregét, azzal vádolva az elszakadásra tö­rekvő egykori grúz tarto­mányt, Abháziát, hogy ejtőernyősöket próbált el­helyezni grúz területeken. „Az abházok megkísérelték ejtőernyősök ledobását Ko­dorszkoje Gorge körzetté­ben. A kfsérletet meghiúsí­tottuk, a védelmi minisztéri­um a fennhatósága alá tarto­zó valamennyi egységnél ké­szültséget rendelt el" - kö­zölte Koba Liklikadze védel­mi szóvivő. Torok-gorog kapcsolatok • Ankara (MTI) A madridi NATO-csúcs­értekezlet keretében aláírt tö­rök-görög megállapodás je­lentősen csökkenti a két or­szág közötti fegyveres konf­liktus kirobbanásának veszé­lyét - vélekedett Ismail Cem török külügyminiszter. A gö­rög és a török diplomácia ve­zetője Washington kezdemé­nyezésére írta alá a megál­lapodást, amelyben a felek kötelezettséget vállaltak a béke és biztonság megóvásá­ra, jószomszédi kapcsolataik fejlesztésére - írta az AFP. A hírszerzés ára • Washington (MTI) Az Egyesült Államok kép­viselőháza elfogadta a hír­szerzői tevékenység költség­vetéséről szóló törvényjavas­latot. A javaslat titkos, de a lapok értesülései szerint kö­rülbelül 30 milliárd dollárral gazdálkodhatnak az amerikai hírszerzők az 1998-as költ­ségvetési évben. A képvi­selőház hírszerzési bizottsá­gának elnöke, Porter Goss floridai republikánus képvi­selő annyit elárult egy nyilat­kozatában, hogy a megszava­zott összeg 0,7 százalékkal több. mint amennyit Bili Clinton elnök kormánya ja­vasolt tervezetében. Ez a re­publikánusok sikereként érté­kelhető. Újjáépítés • Róma (MTI) Olaszország októberben nemzetközi konferenciát szervez Albánia újjáépíté­séről - közölte Romano Pro­di olasz miniszterelnök. A Corriere della Sera ctmű lap­ban megjelent interjújában Prodi azt a reményét fogal­mazta meg, hogy az adomá­nyozó országok római kon­ferenciáján az európai orszá­gok mellett részt vesz majd az Egyesült Államok is. Költözik a Deutsche Welle • Bonn (MTI) A külföldre sugárzó hiva­talos német rádióadó, a De­utsche Welle rövidesen át­költözik Kölnből Bonnba. A több tucat idegen nyelven, köztük magyarul is sugárzó német adó azért költözik ki kölni székházából, mert azt azbesztbeton szerkezete miatt egészségre ártalmasnak nyil­vánították. A költözés enyhe iróniája viszont, hogy a ki­szemelt új épület, a bonni kormányzati negyedben levő Schürmann toronyház maga is némi szanálásra szorul, mert az 1993 karácsonya kö­rül történt Rajna áradás he­lyenként megrongálta.

Next

/
Thumbnails
Contents