Délmagyarország, 1997. június (87. évfolyam, 126-150. szám)

1997-06-06 / 130. szám

PÉNTEK, 1997. JÚN. 6. KITEKINTŐ 7 Kedves Sándortalviak! M

egkérdezhetnék: Kisteleknek igazán mi köze Sándorfalvához, hiszen nem egészen egy vidék a két mezei fellegvár. Főleg azok után, hogy a múlt vasárnapi rangadón a kisteleki focicsapat győzött. Kitekintő oldalunk, most mégis a sándorfalviakra pásztáz. Ahogy mondani szoktuk: nagy haddelhaddra jönnek össze. Falunapot tartanak. Fölfrissítő testmozgásra, játékra hívják a falubelieket meg a más tájékról érkezőket is. Amint kiderült, nagy szeretettel teszik ezt. Már majdnem úgy készülnek rá, mint a hagyományos búcsúra. Mondják is sokan, nem sejtvén még, hogy mi történik majd a hétvégén: legyen, aminek lennie kell. Ha nagy lesz a meleg, fékezik sörrel, fröccsel. Ha esetleg fázós napnak nézünk elébe, fólhergeljük majd valami „hamar bekapóssal". Tf ár, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy az ilyen D falunapok csak eszem-iszomból állnak, de azért lesz ott más is... jj Sándorfalva ünnepre készül • Cigány úton... Csibafai történet A falunapi sportbemutató próbáját elégedetten szemlélte Darázs Sándor polgármester. (Fotó: Gyenes Kálmán) Amikor evéskor az étel rosszfelé megy, azt mondja rá a magyar: cigányútra szaladt. Mindez krákogtatja, köhögteti... és ha nagy a falat, meg is fullaszthatja emberét. A tisztesség nem juthat ebbe az állapotába, mert nem ehetó, de a sándorfalviak mégis azt tapasztalták Csibafán mégis cigányútra kerülhet az. Tanyaeladással. Az üzlet pontos menetét senki sem tudja igazán, a történet ezerfelé szálazódott, s össze is sodródott, mint a jó kötél. A miénk ekképpen... ...él Csibafán egy ember. Nagy tanyát gondoz. Nem egészen úgy, mint a többiek, ha csak teheti, másra bízza a kétkezi munkát. Beszélgetéssel, kocsmai elmélkedéssel múlatja inkább a napot. Hogy ne érezze egyedül magát, ezelőtt jó régen, fölfogadott fiának egy más tájékról való gyereket. Sajátjaként tanítgatta, nevelgette. Ahogy cseperedett az ifjonc. egyre többször választotta a megélhetés könnyebbik útját Ő is. Nem kelt hajnalok hajnalán, nem koptatta igazán az iskolapadot, s a könyveket se bújta a delelés, a déli' forróság idején. Esténként - ellentétben a tyúkokkal fekvőkkel - sokáig éberen tartotta magát. Ilyenkor, hogy ne unatkozzanak, együtt mentek a jobb világot keresni. Főleg az ördög bibliáját, a barátfosztásra alkalmas kártyát kevergették előszeretettel. Nem zavarta egyiküket sem, hogy ennek a tudománynak mindig akadtak olyan névtelen mesterei, akik szinte pillanatok alatt levették a gyanútlan illetőt, úgymond mind a tíz körméről. A kényelmes csibafaiak nem a meggazdagodás szándékával hódoltak e szenvedélynek. Csupán a barátság miatt. Ahogy teltek-múltak az évek. a fiú egyre gyakrabban hagyta el a tanyát, de mindig visszatérhetett, mint a bibliai tékozló, hiszen az udvar, bármennyire is elhanyagolt volt - kívánta a segítséget. Sokszor a barátok, a kocsmai ismerősök is visszakísérték, még akkor is, amikor már nős-ember lett. Egyik távolléte idején autó érkezett a csibafai tanyára. Utasai rárontanak: - Pénzt hoztunk, ember! - Miféle pénzt? - kérdezi a gazda. - Hát, a Gazsi pénzét. Tartozunk neki ötezer forinttal. - Nem lakik már itt - így az öregember. - Már, hogyne lakna szólnak amazok. - A dorozsmai vásáron mondta, hogy ide hozzuk. Ez Magyar Péter tanyája, ugye? - Az, hát. Úgy van a nevemen. - Na. akkor írja ide tata, hogy átvette a pénzt. Béla, hozzad a papírt! Emberünk odakanyarintotta nevét, ahová a fiúk mutatták. Ki volt pontozva. Utána, mikor kicurikkoltak a nagykapun, elővette a barna bankót, megropogtatta, napfénynél átnézett rajta. Még azt is kiszalajtotta a száján, hogy az anyátok füstös istenit, apátok-anyátok azért ne jöjjön ide, de neked kicsim igen is megköpködte az ötezrest. Talált pénz. Tartozik neki Gazsi. Nem ennyivel, ennek a tízszeresével. Időnek teltével, amikorra a pénz apránként átvándorolt máshoz, megint befordul az udvarra a fehér autó. Az öregember lát, amit lát. Ezek hozták meg a pénzt. Egyet se vetnek rá, pakolnak, zajolnak. Foglalják el a lakást. - Na de, emberek! Ez az én tanyám! - Már hogy lenne a magáé. Megvettük. Itt a papír. Nézi a gazda, rajta a hivatal pecsétje. Kibögözi, hogy az ilyen meg ilyen helyrajzi számon, ennyi meg ennyi hold földdel tényleg nem az övé. Annyira azért nem buta, hogy ne tudja a dolgok sorát. - Hibás! Ami az enyém, azt nélkülem nem írhatják át senkinek. Előkerül erre a másik papír. - Itt a keze nyoma, tata. Aláírta, hogy eladta. Olvassa csak... M. T. I Kölyökkoromból két emlékképet őrzök Sándorfalváról. Az egyikben az a nagy futás sejlik föl, amit egy SándorfalvaMóraváros meccs után, a szegedi szurkolóstáb tagjaként ejthettem meg - felbőszült helybéliek elöl - a kinizsis buszig. A másikban leginkább hangok csendülnek föl: a sándorfalvi citerások csodálatos játéka egy léggömbös majálison. Később, már ifjonc újságíróként kerekíthettem riportot a falu épülő tornaterméről, s arról Sándorfalva majdhogynem Szeged társközsége lett, hiszen a nagy kiköltözés! hullámban százával vásároltak a városiak ott telket. S hogy milyen a mai, éppen falunapra készülő Sándorfalva? Nos, erről faggattam Darázs Sándor polgármestert az ünnep előtt. Aki először is számok segítségével vezetett be e nagyközség hétköznapjaiba. így például megtudhattam: a településen 1997 január elsején 7 ezer 716 polgár élt, s mára minden bizonnyal még többen, hiszen az elmúlt 11 évben 1 ezer 100 fővel gyarapodott a falu. A szegediek kiköltözési vágyának köszönhetően Sándorfalva ma Csongrád megye 8. legnagyobb települése. Ami pedig a lakásállományt illeti: 2 ezer Molnár Józsefné (pedagógus): - Már a szüleim is ebben községben tanítottak, így ezer szállal kötődöm Sándorfalvához. Tudja, itt mindenki ismer mindenkit, a problémákat gyorsan, s helyben meg tudjuk oldani, a tanárok és a szülők is napi kapcsolatban élnek. E közvetlen, családias viszonyok miatt mondom azt, hogy öröm ebben a faluban élni. 800 háza van immáron az 5 ezer 577 hektáros földbirtokon elterülő Sándorfalvának. Köztük pedig - s ezt jómagam teszem hozzá, a sándorfalvi barangolás élményeit közreadván - sok tucat olyan csinos kis palota, amilyet sárga irigységgel bámulhatnak a budai hegyekből lezarándoklók is. A falu központjában pedig egyik bolt éri a másikat, vállalkozók cégtáblája díszíti szinte minden utcának valamennyi sarkát. # Akkor itt csupa öröm az élet? - merészkedik elő a kérdés, de sajnos Darázs polgármester úr lehűti a lelkesedést. - Sajnos, Sándorfalvát elhagyták a nagy munkáltatók. Megszűnt jogutód nélkül a Hódgép helyi gyáregysége, ahol egykoron kétszáznál is több sándorfalvi dolgozhatott. Hasonló módon lett a múlté a termelőszövetkezet is, ahol meg négyszáz körüli az elveszett munkahelyek száma. Sokaknak munkát adó vállalkozást pedig nem könnyű idecsalogatni, hiszen a település Sajnos nem rendelkezik olyan szabad földingatlannal, ahol egy gyár, vagy akár csak egy közepes méretű üzem kezdhetné meg a termelést. • S a kisvállalkozók...? - Belőlük van szép számmal - 430 egyéni vállalkozót tartunk nyilván, s úgy 60-70 a társasvállalkozások száma. Különösen az építőiparban munkálkodó cégek sikeresek. Oberdlik Ferenc (vállalkozó): - Dinamikusan fejlődő község a miénk, amire nem a falusias semmittevés, beletörődés, hanem éppen a jobbító, alakító szándék a jellemző. Megmutatkozik ez a település sportéletében is. S ami nagyon fontos még: aki itt él, szinte mindent megvásárolhat helyben, jó a kereskedelmi ellátás, s most éppen egy remek szórakozóhely is épül. Olyannyira, hogy a környező falvak jórészében is sándorfalvi mesterek húzzák föl a falakat. Ettől függetlenül jelenleg az önkormányzat a legnagyobb munkáltató, intézményeinkben közel száznyolcvanan kapják fizetésüket. • Egyáltalán mekkora költségvetésből tudják finanszírozni a falu létesítményeinek fenntartását, s a fejlesztéseket? - Sándorfalva tavalyi költségvetése 259 millió forint volt, míg az idén eléri talán a 361 milliót. S hogy ez mire volt elegendő? Például arra, hogy falunk most Szeged után a legjobban ellátott telefonos település: 1 ezer 800 állomást kötöttek be néhány év alatt. Önálló kábeltelevíziós rendszerünk 800 lakásba viszi be a világ képeit, míg útjaink háromnegyede már aszfalttal borított. Idén, a Föld napján adtuk át a hulladékudvart, s már két éve megoldott községünkben a szervezett szemétszállítás is. • Ez bizony igazi sikerjelentés. De ha beköltözne magukhoz egy tehetős, nagyadózó cég, csak nem küldenék vissza a millióikat... - Nem bizony. Hiszen terveink között szerepel egy olyan hatalmas beruházás, mint a szennyvízcsatorna-hálózat megépítése, ami 2 milliárdba kerülne. Törjük is a fejünket, honnan szerezzünk erre pályázati pénzeket. AzMIW • 11 Id. Pásztor Sándor (nyugdíjas gazdálkodó): Nyolcvannégy éves vagyok már, ebben a faluban születtem, hát elmondhatom: barátságos népek lakják Sándorfalvát. Szépen fejlődő község is ez, ahol már majdnem minden út köves, és a boltokban is megkap az ember mindent. Ami meg egy ilyen idős embernek külön öröm: a fiatalok tisztelettel beszélnek velünk. tán itt az iskola problémája. Jelenleg 6 helyen tanulnak diákjaink, s ezt kellene 2 központba összpontosítani. Ehhez viszont minimum egy 6 tantermes új épületre lenne szükség, ahol végre korszerű tornacsarnokot is tető alá hozhatnánk. Emellett szeretnénk, ha önálló rendőrőrsöt kapna a község, irodát nyitnának nálunk a kamarák, s végre megépülne az az út is, amely Sándorfalvát kötné össze Algyővel. Nagy segítség lenne ez Szegednek is, hiszen az E5-ös út Vásárhely felé, s viszont igyekvő forgalmát lecsapolná nálunk, ugyanakkor a megnövekedett átutazók vásárlókedve nyomán föllendülhetének a sándorfalvi vállalkozások is mondta a polgármester, amikor már a község sportpályára vitt az utunk. Amit azon a napon nem csak azért illet megtekinteni, mert a megye egyik leggondozottabb, sportcélú létesítménye. Sokkal inkább azért, mert kisdiákok tömege készült a vasárnapi falunapra. Örömmel, pattogós zenére ismételgetve a gyakorlatokat. S itt mondta el Darázs úr meghívó szavait is: aki gondtalan ünneplésre vágyik, e hét végén föltétlen keresse fel falujukat. ,—. Nem fog unatkozni, garantálhatjuk - köszönt el a polgármester. S szavait csak fölerősítette a hangfalakból áradó, csodaszép Vangeliszene... Bátyi Zoltán Kálmán László (kereskedő): - Én azok közé tartozom, akik Szegedről költöztek ki Sándorfalvára. Hat éve élek itt, s a helyiekkel hamarabb sikerült összeismerkednem, s megbarátkoznom, mint a többi. Szegedről kitelepülővel. Persze annak is örülök, hogy olyan gondozott, tiszta helyen lakhatom, ahol inkább kisvárosi, mintsem falusi ellátás biztosítja a jó közérzetet. Falunap Az osztrákoknál egy valamirevaló falunap egy hétig is eltart. Ilyenkor adják el, azt amire eddig nem volt vevö. A házakhoz kis vendéglöt állítanak. Megy a nép, természetesen a más falubeliek, városiak és eszik, iszik, beszélget. Mi több, este már úgy mulat, mintha magyar lenne. A mi falunapjaink még nincsenek ekkorra dírrel-durral, hagyományai mások. A templomban 8 órakor kezdődik a beat mise. A művelődési házban 9 órakor a romániai Újszentes község lakóinak képzőművészeti alkotásaiból nyílik kiállítás. Fél órával később a majorettek vonulnak. A sportpályán a színpad az általános iskolások tornabemutatójáé először. Őket a Sándorfalvi kulturális Egyesület Művészeti Iskolája követi. Rajzfilmslágerek szólnak magyarul, majd Komár László énekel. Bemutatkozik a nyugdíjas klub, föllépnek az újszentesi néptáncosok. Játszik a világhírű Budai Sándor citerazenekar, majd a Csókási testvérek. Ugyancsak föllépnek a művészeti iskola citerásai is. Mielőtt, délután öt órakor kifutnának a pályára a megyei összecsapás futballistái, előtte még a Milla trió tréfálkozik a világ dolgain. Ha vége a meccsnek, kezdetét veszi a sportruházati divatbemutató, és fellép a Kozmix együttes. A sportpálya parkolójában a jól ismert disznóvágó együttes, a Tekknő az igazi falusi reppel szórakozatja az erre hangolodó nagyérdeműt. A fiúk fél egykor indítják a zenemasinákat. Ugyanitt, csak jóval később, este fél kilenckor a Riverside együttes utcabálra várja - nemcsak a country zene kedvelőit. A leglátványosabbnak az óvoda előtti tűzijáték ígérkezik. Aki ezt látni szeretné, annak este 10 óráig fönn kell maradnia. Nem kell viszont megvárnia az estét az aszfaltrajzolás nagymestereinek, a leendő kerékpárbajnokoknak és a kispályás labdarúgást kedvelőknek. Mindhárom egyidőben. tíz órakor rajtol s tart, ameddig tart. Ugyancsak tíz órát jelöl az előzetes falunapi program a rendőrségi technikai bemutató kezdetére a „korunk művészei sátor nyitására, a palacsintasütés indítására, és a veterán autók fölvonulására. Kicsit később, 11 órakor női kézilabda-bemutató, három órakor pedig polgárvédelmi parádé lesz. A sándorfalvi Kutya-iskola öt órakor mutatkozik be. A sportpálya környékét már reggeltől birtokba veszik a vásárosok, mutatványosok. A pályái sportbüfében Blueskocsmát nyitnak, a D. T. Band Intercity Blues Family együttes játszik. Előzenekar: a Mudfild. A dr. Bod Árpád utcában délelőtt autós ügyességi szlamomverseny lesz, a Glóbusz sörözőben meg műsorral egybekötött falubál. Ez, természetesen, este kezdődik és ott a szomszéd ország Minor együttese játszik. A falunapot sokan, sokféleképp támogatják. Miért szereti a faluját?