Délmagyarország, 1997. június (87. évfolyam, 126-150. szám)

1997-06-28 / 149. szám

6 HAZAI TÜKÖR SZOMBAT, 1997. JÚN. 28. horoszkóp 'y KOS: Remek hangulatát semmi sem zavarhatja meg, a rossz kedvet hosszú időre száműzte. Eldöntötte, hogy ezt a hét végéjét önmagának szenteli. y BIKA: Nem érzi magát a helyzet magaslatán. Tulajdonképpen semmi sem indokolja ezt, hiszen nincs fontos dolga, csak annyi, hogy élvezze az életet. Jj" IKREK: Ezen a hétvégén csak szórakozni szándékozik. Kimarad egy kicsit az éjszakába is, másnap aztán szánja-bánja bűneit. Igyon egy kis gyógy teát! RÁK: Okosan teszi, ha mára elfelejti kötelezettségeit. Sokkal hasznosabban tölheti az órákat napozással, úszással. Menjen étterembe ebédelni! Sl OROSZLÁN: Csak akkor érzi jól magát, ha minden rendben van ön körül. Rengeteg energiáját emészti fel, hogy elérje ezt az ideális állapotot. np SZŰZ: Ne restelljen kezdeményezni, hiszen régóta ismerik már egymást. Amire vágyakozik, most teljesülhet, ha egy kicsit nyitottabban viselkedik. B

MÉRLEG: Vonzza a fiatalság és a gondtalanság. nem akar törődni semmivel és senkivel. Ez csak úgy sikerül, ha bezárja az ajtót, kihúzza a telefont. m SKORPIÓ: Fog lalkoztatja egy kép, amit álmában látott. Szeretné a valóságban is megtalálni, valami apróság azonban mindig hiányzik. Z

" NYILAS: Úgy - dönt az egész hétvégéjét annak a hangulatnak szenteli, ami hatalmába kerítette, amikor felébredt. Élvezze a semmittevést egész nap! E

BAK: ön szerint a bizonyosság mindig sokkal megnyugtatóbb. Ha kételyei támadnak, azonnal igyekszik tisztázni, nehogy rossz közérzete legyen. VÍZÖNTŐ: Egy családi hétvégét tervezgetett, amikor is megszólalt a telefon. Természetesen egyik barátja hívta csellengem, s ennek ellenállni sosem tud. r^j HALAK: Kissé bizonytalan, hogy mivel töltse a hét végét. Nem mintha annyi programja lenne, hogy nem tud választani, inkább az ellenkezője igaz. Építés zeti világnap Betonipari sablongyártási területünkre keresünk: -jó rajzolvasási készséggel rendelkező LAKATOSOKAT - CO-HEGESZTŐ ÉS LÁNGVÁGÓ SZAKMUNKÁSOKAT. Jelentkezés a 461-266-os telefonszámon, időpont-egyeztetés céljából Minya Jánosnál. Tornádó International Kft. Szeged, Széksósi út 54. „,,„ Szép házak: csak mérnökök tervezhetnek. (DM-archív) • Tudósítónktól Az építészet egyszerre tudomány, művészet és felelősség. Az orvos eltemetheti a tévedéseit, de az építész csak reménykedhet abban, hogy benövi a borostyán a tévedéseit - idézte a neves amerikai építészt Tarnai István, a Csongrád Megyei Építészkamara vezetője azon a sajtóbeszélgetésen, melyre az építészeti világnap alkalmából hívták meg csütörtökön a média munkatársait. A kamara a minőséget tartja a legfontosabbnak. Ezt szolgálja az egy éve megszavazott építészkamarai törvény is, mely kimondja, hogy 1997. július 1-től csak kamarai tagoknak lesz tervezési jogosultsága. Ám tag csak megfelelő szakmai gyakorlattal és felsőfokú végzettséggel lehet valaki. A lépés az országban a 6-10 ezer eddig tervezési jogosultsággal rendelkező technikust érzékenyen fogja érinteni. Szomorú, hogy nem sikerült az új építési törvényt tető alá hozni - jegyezte meg Kiss Lajos, területi főépítész. Az erős önkormányzati lobbinak köszönhetően ugyanis az utolsó pillanatban több országgyűlési képviselő is az alkotmánybírósághoz fordult. Tévés tarifa • Budapest (MTI) A televíziókészülék üzemben tartási díj befizetésének módjáról szóló levelet kapnak a családok és cégek július 10-ig - tudatta a posta sajtóosztálya az MTI-vel pénteken. A törvény értelmében ugyanis a korábbi televízió-előfizetési díj helyett idén január l-jétől mindazok kötelesek üzemben tartási díjat fizetni, akik televízióműsor vételére alkalmas készüléket használnak. Az Országos Rádió és Televízió Testület 1997-re pályázatot írt ki a televízió üzemben tartási díj beszedésére, amelyet a Magyar Posta Rt. nyert meg. Az ORTTvel megkötött szerződésben a posta vállalta: a feltételezhető üzemben tartókat teljes körűen tájékoztatja a médiatörvényben foglalt kötelezettségükről, a bejelentés és az üzemben tartási díj befizetésének módjáról. A díj összege az idén 530 forint lesz havonta. A nyilvános helyeken szállodákban, kávéházakban, stb. - elhelyezett készülékek után ennek háromszorosát kell fizetni. Az előírás szerint a díjat kéthavonta, postai úton vagy lakossági folyószámláról, banki átutalással kell befizetni. Sok a szifiliszes • Budapest (MTI) Az év első öt hónapjában csaknem kétszer annyi új szifiliszes beteget regisztráltak az orvosok, mint az elmúlt esztendő hasonló időszakában. Jelenleg 100 ezer lakosból átlagosan csaknem két polgár szenved vérbajban tudta meg az MTI Horváth Attilától, az Országos Bőrés Nemikórtani Intézet igazgatójától. A kialakult helyzetről a szakemberek pénteken országos értekezletet tartottak. Horváth Attila elmondta: nemcsak Magyarországon, de a környező országokban is emelkedő tendenciát mutat a szifiliszes esetek száma. Hazánkban ugyanakkor még mindig jobb a helyzet, mint Nyugat-Európa számos országában, Ukrajnában és Oroszországban pedig nagyságrendekkel több a vérbajos. Másodszor ültette a kerek asztal köré a tudósokat és a laikusokat Glatz Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke: a közelmúltban a biológusok beszéltek a klónozásról, a héten pedig a csillagászok a vilamindensegröl, kitüntetetten az üstökösök röl. Az „Akadémiai kerekasztal" elnevezésű rendezvénysorozat eseményein a laikusok: az újságírók. Alaposan megindokolta az Akadémia elnöke, miért szervez újabban a köztestület hivatala tudományos ismeretterjesztő alkalmakat. Abban bízik, mondta, hogy a jelenlévő újságírók - a tévé is rögzíti a beszélgetéseket a saját eszközeikkel továbbadják, amit a tudósoktól hallanak. Erre nemcsak azért van szükség, mert az úgynevezett művelt közvélemény sem tájékozott olyan témákban, amelyeket a tudomány már ismer. Áltudomány ellen Csoda-e, ha az életharccal elfoglalt polgárokat oly könnyű „megetetni" áltudományos teóriák és praktikák tömegével? Glatz Ferenc azt állítja (meg is frta), hogy a saját szaktudományos köreiben - történészek között elvégzett mini közvéleménykutatásai szerint a kiváló társadalomtudósok elsöprő többségének sincs halovány lila fogalma sem a - természettudományokról. S még csak nem is arról van szó, hogy pusztán a legújabb felfedezések ismerete hiányzik. Olyan „találós" kérdésekkel szemben is a legteljesebb tanácstalanságban leledzenek kitűnő koponyák, mint például: a mindennap használatos villanykapcsolók anyaga szerves vagy szervetlen? Az elnök úr szerint az általános tudatlanságért a közvetítőrendszer a felelős. Vagy nincs is, vagy nem hatásosan • Csillagászok az Akadémiai kerekasztal körül A világegyetemben az élet... működik. Elhatározta ezért, hogy az Akadémia kebelében létrehoz egy ilyen rendszert: keres tudósokat, akik képesek kommunikálni a laikusokkal, vagyis érthetően el tudják mondani, miről szól a tudományuk. Próbaképpen és elsőként, két olyan tudóscsoportot választott, akiknek a témái erősen foglalkoztatják mostanában a közvéleményt. A klónok meg az üstökösök közelmúltunk főszereplői voltak: mindenki hallott róluk - valamit. Láttuk Dolly bárány fotóját az újságokban, a legutóbbi fényes, nagy üstököst pedig az égbolton. Halley és társai Háború lesz? - kérdik az emberek évszázadok óta, kémlelve az aktuális üstököst. A hiedelem belénk ivódott. A csillagászok (a június 24-i akadémiai beszélgetésen részt vett Balázs Lajos, Almár Iván, Balázs Béla, Szegő Károly, Szeidl Béla) szerint nem alaptalanul. Hiszen üstökösök is mindig voltak és háborúk is... Az embereket mindkettő félelemmel tölti el, kapcsolatot keresnek közöttük. Arisztotelész és Ptolemaiosz a légkörünkön belüli kipárolgásnak tartotta az üstökösöket. A jelenség földi eredetének hiedelmét Tycho Brahe 1577-ben elvégzett mérése cáfolta először: az általa megfigyelt üstökös legalább 230 földsugárnyi távolságban volt, tehát messze a Föld légkörén túl kellett keringenie. Csakhogy: nem hitték el neki! Még Galilei sem. Aztán jött - 1682-ben - E. Halley, aki kimutatta, hogy a később róla elnevezett üstökös azonos az 1607-ben, 1531-ben és 1456-ban már látott üstökössel. Számftásai alapján neki sikerült először előre jelezni, mikor fog visszatérni ugyanez az égitest. A Halley nem hagyta cserben Halley-t: 1758-59-ben tényleg visszatért. A legrégibb üstökösökről szóló híradások a Krisztus előtti harmadik évezredből valók. Az időszámításunk kezdetétől a 17. századig eltelt időben átlagosan négyévenként fedeztek fel egy üstököst. Aztán az emberiség föltalálta a távcsövet, majd a csillagászati fényképezést... Manapság évente átlagosan 20-30 üstököst fedeznek fel. A legnépszerűbb ma is a Halley. A legutóbbi 20 átmenete - Krisztus előtt 240 óta figyelik - folyamán igen jól megtartotta fényességét. 1986-ban több űrszondát küldtek a közelébe, az európai Giotto elnevezésű szonda került hozzá a legközelebb: 550 kilométerre. A mérések szerint a Halley magja 15x9 km méretű és meglehetősen szabálytalan alakú, sötét anyagú. Jégből, porból és más szilárd anyagokból áll, olyan, mint egy „piszkos hólabda". A jégrészek fagyott gázok, de a vízjég a fő alkotórész. Az üstökösök hajlamosak szétesni. Némelyik gyorsan, mások, mint a Halley, sok évszázad elteltével is alig változnak. Az űrszondák mérései alapján meg lehet állapítani a keringésenként bekövetkező tömegveszteséget: a Halley esetében ez mindössze 0,03 százalék. A sokféle mérésből a tudósok arra a meglepő következtetésre jutottak, hogy a feltűnő üstökösök között sok a fiatal. Vagyis léteznie kell valamiféle üstökös-utánpótlási forrásnak. Úgy vélik, ez a Naprendszeren kívüli, cirkumszoláris Ustökösfelhő, amelyben az üstökösmagok száma 100 milliárd lehet. Csak elenyésző kisebbségük jut be a Naprendszerbe és válik megfigyelhetővé. Amelyik fogva marad a Naprendszerben, addig kering, amíg a napsugárzás hatására fel nem bomlik, vagy át nem alakul kőzetszerű „salakká". Az összes, ma megfigyelhető üstökös talán 10 ezer, vagy egy millió év alatt - felbomlik. Meteorit> tonnaszám A Föld kersztülhaladhat a csóván, de a maggal való találkozás esélye olyan kevés, hogy ezzel a veszéllyel a tudomány nem is foglalkozik. A szerelmesek kedvenceitől, a pozitív érzelmektől kísért hullócsillagoktól sem kell különösebben tartani. A hullócsillag elnevezés népnyelvi, a tudományos szakirodalomban elfogadott megnevezésük: meteor. Ezt az égbolton megfigyelhető fényjelenséget már legalább olyan régóta „ismeri" az emberiség, mint az üstökösöket. Az eredetük különböző, de részben az üstökösök felbomlásakor keletkező maradványokról van szó. megkülönböztetendők meteoridoktól: ezek a Naprendszernek azok a szilárd testjei, amelyek túl kicsik ahhoz, hogy kisbolygóknak nevezzék őket. A meteoritok viszont olyan testek, amelyektől valóban félni lehet, mert a földi légkörbe behatolva, elérhetik a földfelszínt. A csillagászok szerint sem tartozik a hiedelmek világába, hanem igenis van ok annak a feltételezésére, hogy a dinoszauruszok kihalása és az emlősök kifejlődése egy nagy meteoritbecsapódás következménye. A földi élet sérülékeny - mondják a tudósok. Ma sincs olyan erő, amely „eltéríthetne" egy súlyos szikladarabot, s elháríthatná a globális katasztrófa veszélyét. A' Föld perzselő tűzbe, sötét porfelhőbe borulhat, megszűnhet rajta az élet. De: szinte kizárólag mikrometeoritok adják azt az első pillantásra elképesztő össztömeget, amely meteoritikus anyagokból a földfelszínt éri. Ez a tömeg a becslések szerint naponta ezer és tízezer tonna között lehet. A legsúlyosabb meteroitot DélAfrikában 1920-ban találták meg: a 60 tonnás vasmeteoritot, amely másfél méterre ágyazódott a talajba, természetvédelmi objektummá nyilvánították. 15 millió évre becsülik a 25 kilométer átmérőjű Ries kráter korát, s 20-25 ezer évre az arizonai kráterét, amely a becslések szerint egy 10 millió tonnás meteorit becsapódásakor keletkezhetett. 1908 júniusában a szibériai tajgában egy 40 kilométeres, óriási körzetben az erdőség teljesen elpusztult, s egy 65 kilométerig terjedő, gyűrű alakú zónában a légnyomás a fákat kidöntötte. Azt feltételezik, hogy vagy egy kisebb üstökös magja, vagy egy 100 méter átmérőjű kisbolygó hatolt be a légkörbe, s porfelhővé robbant szét, mielőtt a felszínt elérte volna. A csillagászok mérnek és számolnak, és újra mérnek és újra számolnak. A becsapódások előrejelzésére világhálózat működik. Azt mondják, van esély rá, hogy a jövő században helyi katasztrófák kivédhetők lesznek. Civilizációk - fényévekre? És a globális katasztrófa? - kérdez az emberiség, s a földi civilizáció kutatja a Földön kívüli élet lehetőségét. A század elején komoly tudományos körökben is azt gondolták, hogy a Vénuszon és a Marson, tehát a Földdel szomszédos két bolygón élőlények léteznek. Esetleg értelmes élőlények. Valójában máig nem ismerünk egyetlen olyan égitestet sem az egész Naprendszerben, ahol akár a legprimitívebb élőlények lennének. Egyelőre abban értenek egyet a kutatók, hogy az aminosavakból a nagyobb molekulák felépülése az élő anyag létrejöttéig olyan folyamat, amely kedvező körülmények között - talán más bolygókon is végbemehetett. Újabban találtak szerves molekulákat a csillagközi térben is, egyes meteorokban pedig kimutatták aminosavak jelenlétét. Manapság a Naprendszer határain kívül keresik a Földön kívüli életet. Igen optimista feltételezések szerint 20 fényéven belül 12 olyan csillag található, amelyek körül lakható bolygók lehetnek. Két ilyen csillagot vizsgáltak 1960-ban NyugatVirginiában egy 26 méteres rádiótávcsővel: hátha mesterséges rádiójeleket fedeznek fel. Eredmény: semmi. Tudni kell, hogy még az sem biztos, van-e ezeknek a csillagoknak egyáltalán bolygórendszere. Á felétételezett bolygókon pedig csak az élet lehetősége adott. Hogy tényleg van-e élet - nem tudjuk. A kutatók latolgatják az esélyeket. Figyelembe kell venni, hogy a Föld kialakulása után 4,5 milliárd évvel jelent meg rajta az ember. Az a rádiótechnika pedig, amellyel most más civilizációkat keresnek, mindössze néhány évtized óta létezik. A civilizációk kedvező körülmények között akár több millió évig is fennmaradhatnak; de ha egy atomháborúra, vagy biológiai degenerációra gondolunk... Ha mondjuk 100 ezer évre becsüljük egy civilizáció átlagos élettartamát, és nagyon optimisták vagyunk, akkor 800 fényévnyire becsülhetjük az ilyen civilizációk átlagos távolságát. A rádiótávcsővel vizsgált csillagok 11, illetve 12 fényévnyi távolságra vannak... Sulyok Erzsébet