Délmagyarország, 1997. június (87. évfolyam, 126-150. szám)

1997-06-28 / 149. szám

SZOMBAT, 1997. JÚN. 28. BELFÖLD 3 • Gyorsabb ügyintézés, tehermentesítés Vastagh - az ítélőtáblákról jegyzet Ördögi kör F

astagh Pálnak feltették a kérdést Szegeden: vajon a bírósági reform mennyiben segíti elő azt, hogy az állampolgárok biztonságérzete növekedjen? Vagyis lesz-e valamiféle megnyugvása azoknak, akik bírói ítéletektől várják, hogy a bűnözők egytől egyig elnyerjék méltó büntetésüket? Az igazságügy-miniszter válaszában statisztikák köszöntek vissza. Egyrészt tény, hogy a büntetési tételek a kiszabható minimumhoz közelítenek inkább, semmint a maximumhoz. Ezért a kormány inkább választja azt a politikát, hogy az alsó határokat emeli, s ezzel kvázi a bírákat állítja kész helyzet elé. Másrészt, ami a börtönlakókat illeti: százezer főre 132 elítélt jut, ezzel Európában az igen előkelő, harmadik helyet foglaljuk el. De az igazi gond abban van, hogy a bűnöző nem a börtönévektől fél, hanem a lebukástól. Vagyis az igazságügyi tárca szerint a felderítést kell javítani, s ez máris borítékolt üzenet a rendőröknek, hogy szedjék össze magukat, fogjanak el több bűnözőt, akkor majd a bírók is megteszik a magukét. n endőrkörökben ezt persze éppen fordítva gondolA ják, hiszen a nyomozók azt mondják, hiába csípjük mi el a zsiványokat, pár hét, vagy hónap múlva már kint vannak. Azonkívül - mondják még mindig a rendőrök - kevés a jogosítványunk, annyi joguk van a bűnözőknek, hogy képtelenség hozzájuk férni. Nem beszélve a siralmas technikai állapotról, műszaki felszereltségről és a jelképes jövedelmekről. Ennyi az érem két oldala, de egyik fele sem szívderítő, főleg nem közérzetjavító. Kivonulás után... Vastagh Pál (középen) szerint az ítélőtábla Szegeden megfelelő helyen lesz. (Fotó: Miskolczi Róbert) Rákóczi tárogatósai • Szerencs (MTI) Tárogatósok találkoznak Szerencsen, a Rákóczi-várban. Nem csupán a hangszeres szólisták, hanem hangszerkészítő mesterek, zeneszerzők is bemutatkoznak. A tárogatóművészek szombaton együtt gyakorolnak, vasárnap koszorúznak Rákóczi Zsigmond sírjánál, fellépnek a református istentiszteleten, majd fórumot tartanak terveikről. Vasárnap toronyzenét adnak a szerencsi református templom tornyából. SOS-jelzés • Karcag (MTI) A karcagi gazdák helyben nem orvosolható, súlyos gondjaira kért segítséget Varga Mihály országgyűlési képviselő, dr. Fazekas Sándor, Karcag polgármestere, valamint Kun Lajos, az agrárkamara mezőgazdasági bizottságának elnöke Benedek Fülöp FM-államtitkártól. Mint levelükben leírták: a karcagi gazdálkodókra 1996 őszétől egyfolytában rájár a rúd. Tavaly szeptembertől novemberig 273 milliméternyi, özönvíz-szerű esőzés áztatta a környéket, ami miatt az ószi szántás sok esetben elmaradt. A tervezett őszi vetéseknek csupán a 80 százaléka került földbe, a mostoha körülmények miatt zömmel szórva vetéssel. Az őszi kalászosok csak tél végén vagy tavasszal keltek ki, és az állományt kezdetben belvíz, márciustól májusig pedig a viharos szél ritkította. Vásár • Őriszentpéter (MTI) Tizennyolcadik alkalommal rendezik meg ezen a hétvégén a hagyományos Őrségi Vásárt. A pénteken kezdődött háromnapos rendezvénysorozat tíz Vas megyei községben zajlik párhuzamosan. Népművészeti kirakodóvásár, régi mesterségek bemutatója, színielőadások és vásári komédia éppúgy megtalálható a kulturális programban, mint a kistelepülések közötti sportversenyek és vetélkedők. Az idei Őrségi Vásár megnyitója Őriszentpéteren volt. Etikai kódex • Veszprém (MTI) Etikai szabályzatot dolgozott ki Veszprém város képviselő-testülete. Az etikai kódexet, mint ajánlást megszavazták, és vállalták, hogy a benne foglaltaknak megfelelően harminc napon belül nyilatkozatot töltenek ki. Ebben a képviselők közlik, hogy maguk, vagy közeli hozzátartozójuk milyen gazdasági társaságban, vagy alapítványban érdekelt. Az etikai ajánlás vonatkozik a tanácsadókra és a bizottsági szakértőkre is. Dr. Vastagh Pál igazságügy-miniszter szerint az ítélőtáblák működése jelentősen meggyorsítja a törvénykezést, igy az állampolgárok számára is ésszerű idón belül születhetnek bírói döntések. Erről tegnapi, szegedi sajtótájékoztatóján számolt be az igazságügyi tárca vezetője. A polgármesteri hivatalban dr. Tóth László, Szeged jegyzője köszöntötte Vastagh Pált, valamint dr. Heidrich Gábort, a megyei bíróság elnökét, dr. Merényi Kálmánt, Csongrád megye főügyészét és dr. Huber Bertalant, a megyei önkormányzat főjegyzőjét. Tóth László • Budapest (MTI) Az Országos Közegészségügyi Intézet felmérése szerint a Balaton vizének minősége az elmúlt héten az északi és a déli partszakasz szinte minden vizsgált pontján kiváló, Vonyarcvashegynél és Zamárdi szabadstrandján megfelelő volt. A Duna vize Göd-felsőn, Dunakeszin és Pünkösdfürdőn megfelelő, Zebegénynél, Verőcén és a Római fürdőnél ezzel ellentétes minősítést kapott. A ráckevei-soroksári Duna-ág vize Budapesttől délre - a Gubacsi hídtól a Horgászpartig - fürdésre nem alkalmas. Dömsödön kiváló, Szigetszentmártonnál és Somlyóelöljáróban kijelentette: nagy megtiszteltetés, hogy Szegedre kerül az egyik ítélőtábla, hiszen a város kezdetektől fogva támogatta ezt a szándékot, Bizonyíték erre, hogy a Zsótér-ház épületében biztosítják a magyar igazságszolgáltatás ezen fórumának a működését. Vastagh Pál szólt arról, hogy az elmúlt években 1,1 millióról több mint másfél millióra emelkedett a magyar bíróságok elé kerülő ügyek száma. Ezek jó része csak igen hosszú idó után zárult le, s pillanatnyilag körülbelül 200-250 ezer ügy vár feldolgozásra. Nehezíti a helyzetet, hogy a perek, büntetőeljárások tartalma is megváltozott, új szituációk elé kerül a bírói szigetnél (Ráckeve) megfelelő a vízminőség, míg Kiskunlacházán és Szigetbecsén negatív minősítést kapott, a főváros környéki kavicsbányatavak közül a délegyházi V-tó esett át hasonló minősítéssel a vizsgálaton. A Tisza vize Tiszafüreden és Szolnokon — a Zagyva beömlése felett - kiváló minőségű, Dombrádon és Gávavencsellőnél nem megfelelő. A folyó Csongrád megyei szakaszán a szenynyezett (Csongrád, Mindszent) és a nem megfelelő (Szentes, Tápé, Szeged-Lapos, Szeged-Sárga) minősítés váltakozik, megfelelő vízminőséget csak Algyőn mutattak ki. kar, amely tagjainak több mint fele öt évnél kevesebb ítélkezési gyakorlattal rendelkezik. Ugyanakkor megszűnt a bírák és ügyészek tömeges elvándorlása, emelkedett a fogalmazók és titkárok száma, s ez biztosítja a szakmai utánpótlást. Többek között az előbbiek is ösztönözték arra a kormányzatot, hogy végrehajtsa az igazságügy átfogó reformját. Ennek kiemelkedően fontos eleme az ítélőtáblák felállítása, mely másodfokú fellebbviteli fórumként működve tehermentesíti az első fokú, illetve a Legfelsőbb Bíróságot. így jelentősen rövidebb lesz az ügyek elintézésének időtartama. Igaz, ebben a tekintetben • Budapest (MTI) Nikolits Istvánnak változatlanul az a véleménye, hogy a magyar titkosszolgálatok aktáit - így például a Carlos-ügy dossziéit - nem adják ki más ország hatóságainak. A polgári titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter álláspontjáról sajtófőnöke, Garamvölgyi László tájékoztatta pénteken az MTI-t. Elmondta: a német fél egy Berlinben perbe fogott, a Carlos-csoporthoz tartozó terrorista ügyében kérte a titkosszolgálati dokumentumokat, amelyek azonban olyan anyagokat is tartalmaznak, hogy kiadásuk kifejezetten veszélyeztetné a magyar nemzet biztonságát. Jelezte Csongrád megyének nincs szégyellni valója: míg a két évnél tovább tartó tárgyalások országosan az összes ügyek 7,8 százalékát teszik ki, addig megyénkben ez csak 0,8 százalék. 1999. január l-jétől az országban három ítélőtábla (Szeged, Pécs, Budapest) kezdi meg működését. A szegedi regionális bírósághoz Csongrád, Békés, Bács-Kiskun és Hajdú-Bihar megye tartozik majd. Jövő héten kedden a Parlamentben az igazságügyi reformcsomag módosító javaslatairól szavaznak a képviselők (ez hét jogszabályt, közöttük az Alkotmányt érinti), majd július 8-án kerül sor a végszavazásra. A. L. azt is, hogy a nemzetközi gyakorlatban nem szokás ilyen iratok kiadása. Beszámolt arról, hogy külföldi megkeresések esetén az elmúlt években, és most, a Carlos-ügyben is a magyar titkosszolgálatok minden konkrét kérdésre megadták a választ. Nikolits István pénteken miniszteri értekezleten értékelte a titkosszolgálatok Carlos-ügyre vonatkozó jelentését, a hét végén pedig áttekinti az idevágó aktákat. Garamvölgyi László utalt arra, hogy ha a német hatóságok kérdéseihez kapcsolódóan további „adalékadatokat" találnak az iratokban, akkor ezeket az információkat eljuttatják hozzájuk. • Budapest (MTI) A Magyar Újságírók Közössége hat újságírónak ítélte oda idén a Petőfi Sándor Sajtószabadság-díjat. Az indoklás szerint „olyan műfajok művelésében nyújtottak kiválót, amelyek ma már egyre ritkábban fordulnak eló a sajtóban." Az elismeréseket Kósa Csaba, a MÚK elnöke pénteken adta át. Díjat kapott Beke György, az erdélyi magyarság életét szociografikus hitelességgel bemutató riporteri, újságírói tevékenységéért; Földi Ottó Nagyjából ezer ember mozdult meg a három dél-alföldi megyében, s jött Szegedre tünteni a Magyar Igazság és Élet Pártjának (MIÉP) fölhívására. A Szent László-napi, kormányellenes demonstráció hetedik helyszínén, a Tisza-parti városban, a kiskörúti fölvonulás után, a Dugonics téren tartottak nagygyűlést. A nemzetiszínű lobogók és a transzparensek szövege is kifejezte a MIÉP-tüntetés üzenetét: „A magyar föld nem eladó. " A nagygyűlésen a Mezőgazdsági Termelők Érdekvédelmi Szövetségének (METÉSZ) elnöke, Kósa Gyula kritikázálta a hatalmat: „az egypárti diktatúrát a kétpártrendszer váltotta föl". A szónok elmondta: a gazda, a legszabadabban dolgozó, békés természetű ember most megmozdult. Azt követeli jelentette ki a szónok -, hogy tekintsék semmisnek a „zsebszerződéseket", melyek eddig 200 ezer hektár földet juttattak idegenek kezére; tartsák vidéken a befizetett adókat, hogy az ország is, ne csupán a főváros fejlődjön; az energiahordozók adótartalmát térítsék vissza, mert a traktor nem használja a közutakat; az Európai Unióhoz való csatlakozási tárgyalások szép magyar beszédéért és rádiós életművéért; Márkus Béla szerkesztő irodalmi publicisztikáiért; Raksányi Gellért színházi lapban megjelent írásaiért; Solymár József hagyományos újságírói műfajok műveléséért és Szalay Károly kritikus-szerkesztő. A MÚK a díjat öt év óta, minden esztendőben a szovjet csapatok kivonulásának évfordulóján ítéli oda. Az ünnepségen kiosztották a Móricz Zsigmond Újságíró Iskola idén végzett 21 hallgatójának az okleveleket. programjából emeljék ki a mezőgazdaságot; a törvény ne tegye lehetővé, hogy idegenek szerezhessenek földtulajdont. A MIÉP alelnöke, dr. Bognár László köszöntötte a nagygyűlésen megjelent Csete György építészt, majd válaszolt a kérdésre: mi e megmozdulás célja. „Az, hogy kimondjuk, a magyar föld nem eladó". „A magyar függetlenség veszélyben van, mert akié a föld, azé az ország, ezért követeljük az új földtörvénytervezet visszavonását". A szónok a MIÉP-et nemzeti radikális pártként jellemezte, „mely nem az állam, hanem a nép érdekeit" védi. Mindkét politikus arra szólította föl a megjelenteket, hogy vegyenek részt a választásokon, mert sok szavazat kell ahhoz, hogy leváltsák a jelenlegi kormánykoalíciót. A tömegben föltűnt néhány helyi KDNP-s politikus arca. s „véletlenül arra járt" egy magyar-külföldi vegyes vállalat itteni vezetője, s néhány egyetemi ember is. Ők „értőn" hallgathatták a MIÉP megyei elnökének, Vida Sándornak az itteni önkormányzatról mondott bírálatát, s láthatták, amint „egy mercis, arany ékszeres férfi" segédkezett, hogy jól halljuk nemzetünknek e gyűlést (is) lezáró dalait. Ú. I. Akció! Vezeték nélküli telefonok, telefax készülékek, kis alközpontok MOST MÉG OLCSÓBBAN a MATÁV Képviseleti Irodájában. Szegedi Szolgáltató Központ 6747 Szeged. Vsze L. krt. 41. Tel.: <62) 476-644. fax: (62) 470490 j • Varga András és hat gyermeke Nagycsaládosok, fedél nélkül • Budapest (MTI) Önhibájukon kívül adósságspirálba kerülnek családok: egyre többeket fenyeget kilakoltatás, sokan már el is vesztették lakásukat, így értékelte a nagycsaládosok helyzetét pénteken Budapesten tartott sajtótájékoztatóján Benkö Ágota, a Nagycsaládosok Országos Egyesületének (NOE) elnöke. Mint mondta: ha a felgyülemlett adósság ki nem fizetése miatt kilakoltatott családnak nicsenek olyan rokonai, akik befogadhatják, akkor a kiskorúak gyermekotthonba kerülnek. Az ilyen kicsikre az állam gyermekenként évi 303 ezer, míg az illetékes önkormányzat évi 3400 ezer forintot költ. Nyilvánvaló, hogy ennek az összegnek a töredékéből könnyedén fenntartható lenne az adott család lakáshasználata, és nem szakadnának el egymástól a gyerekek és a szülők. A NOE javaslatára a (Gyermek- és Ifjúsági Érdekegyeztető Tanács (GYIÉT) napirendre tűzte a témát, de a két hónappal ezelőtti első bizottsági egyeztetésen a kormányoldal kijelentette: ahhoz, hogy megfelelő forrásokat nyújtsanak, tudniuk kellene hányan kerültek ilyen helyzetbe. Felajánlották, hogy egy, a támogatói oldal által megbízott kutató számára hozzáférhetővé teszik a KSH és a TÁRKI adatbázisát. Mint Benkő Ágota elmondta: azóta kiderült, hogy erről országos mérvű adatok nincsenek. Véleménye szerint a civil szervezeteknek nem a probléma megoldása a feladatuk, hanem csak azok jelzése. A sajtótájékoztatón a tassi illetőségű Varga András, hatgyermekes családapa mesélte el kálváriájukat. A több éve munkanélküli férfi és felesége nem tudta fizetni a közüzemi számlákat és az OTP-tartozást. Elárverezték a házukat, de a bevételből arra sem futotta, hogy a tartozást kifizessék. Most egy fóliasátorban laknak és attól tart, ha nem talál albérletet, amit fizetni tud, az önkormányzat állami gondozásba veszi gyermekeit. Benkó Ágota szerint nem egyedi eset Varga Andrásé, de a többség nem vállalja a nyilvánosságot. Vizeink minősége A Carlos-dossziék E föld: a magyaroké!