Délmagyarország, 1997. június (87. évfolyam, 126-150. szám)

1997-06-27 / 148. szám

IV. EURÓPA-KAPU PÉNTEK, 1997. JÚN. 27. Hulladékgazdálkodási törvény kellene Nem söpörhetjük a szőnyeg alá X I 7* c £ A környzetkárosítás visszafordíthatatlan folyamat. (Fotó: Gyenes Kálmán) A II. világháborút követően a nyugat-európai államok aggódva figyelték a Szovjetunió erőszakosan terjeszkedő politikáját, miként próbálja Közép-Kelet-Európában hatalomra segíteni a kommunista kormányokat. Eközben a „SZU" fittyet hányt a közös megállapodásra, amely a fegyveres erők csökkentését irányozta elő. Brüsszelben '48-ban írták alá azt a szerződést, amely 5 ország - Belgium, Franciaország, Luxemburg, Hollandia, Egyesült Királyság - szándékát fejezte ki egy közös védelmi rendszer kiépítésére. Az ötökhöz hamarosan mások is csatlakoztak, Így 1949. április 4-én már 12 állam (Belgium, Kanada, Dánia, Franciaország, Izland, Olaszország, Luxemburg, Hollandia, Norvégia, Portugália, Nagy-Britannia, USA) külügyminisztere írta alá Washingtonban az Északatlanti Szerződést. A törökök és a görögök három évvel később csatlakoztak, mlg az NSZK '55ben, Spanyolország pedig 1982-ben. A katonai szervezet állandó formálódása során fontos szerepet játszott Európa arculatának átalakulásában is. A Kelet-Európában lezajlott rendszerváltozás, a Varsói Szerződés felbomlása után értelemszerűen az atlanti szövetség célkitűzései és politikája is megváltozott. '91-ben közzétették a történelmi jelentőségű Béke és Együttműködés nyilatkozatot, és az új stratégiai koncepciót. Megkezdődött a fegyveres erők csökkentése, a politikai és döntéshozatali rendszer átalakítása. A NATO kezet nyújtott a korábbi ellenfeleknek, másfajta, partneri kapcsolat van kialakulóban napjainkban is. A békepartneri csatlakozásra szóló meghívásra 27 ország mondott igent. Ezek közül többen - így Magyarország is abban reménykednek, hogy hamarosan a tagok sorában jegyzik majd őket. Finistere-i látogatók Két Finistere megyei francia fiatalember, Christophe Lanoe és Rafael Le Bourge júniusban több, mint két hetet töltött el régiónkban, a Csongrád megyei önkormányzat vendégeként. Látogatásuk azért érdekes, mert a megye idegenforgalmával ismerkedtek, s tanulmányt készítenek majd benyomásaikról. A két diák a quemperi idegenforgalmi egyetem hallgatója. A magyarországi tanulmányúton a Hungaria Nostra (Város és Faluvédők Szövetsége) segítségével vettek részt. Ennek keretein belül, a Bretagne-i Finistere megye kérésére, külön Csongrád megyében 17 napot töltöttek el, s ismerkedtek idegenforgalmi adottságaival, felmérték a fejlődés és együttműködés lehetőségeit. Érdeklődésük kiterjedt az idegenforgalom szervezettségére, résztvevőire, a megye speciális kínálatára, az épített környezetre és védelmére, valamint a természeti környezet adottságaira, lehetőségeire. Christophe Lanoe és Rafael Le Bourge célja az is, hogy a csongrádi és finisterei turisztikai dolgozókat segítsék majd a partnerkapcsolatok kiépítésében, előmozdítva ezzel a rendszeres tapasztalatcserét és a kétoldalú információ-áramlást. A látottak alapján készül majd el rövidés középtávú javaslatuk a Csongrád megyei falusi turizmus fellendítésére. Remélik ugyanakkor, hogy hosszú távú kapcsolatokra is lehetőség nyílik, s a két idegenforgalmi szempontból „felkapott" megye lakói rendszeresen ellátogatnak majd egymáshoz. A. L. Regionális szeméttelep Makón Német-olasz tengely • Róma (MTI) Olaszország most már biztosra veszi, hogy ott lesz az elsők között, sőt, főszerepet kap az új Európa építésében. Mert eredményeket ért el a költségvetési hiány csökkentésében, s nagy az egyetértés a közös valuta és a strukturális reformok szükségességében. A gazdasági mutatók alapján meg egyenest úgy látszik, hogy valamiféle német-olasz tengely van kialakulóban az Unión belül. Pályázat a helyi demokrácia fejlesztéséért • Tudósítónktól A hazai civil szektor fejlődését 1997-ben 4(X) ezer ECU-vcl, azaz körülbelül 80 millió forinttal kívánja támogatni az Európai Unió. A Phare Demokrácia program mikroprojektjeire idén is pályázatot hirdet az Európai Bizottság magyarországi delegációja. A program előkészítésére és lebonyolítására a delegáció az Autonómia Alapítványt kérte föl. E pályázati támogatásra csakis civil -, ezen belül is elsősorban kis, helyi szervezetek pályázhatnak. A támogatás összege munkatervenként 600 ezer forinttól 2 millió forintig terjedhet. Ám ez az összeg a projekt kiadásainak maximum 90 százalékát fedezheti. Pályázni a következő témákban lehet. A helyi demokrácia fejlesztése. A helyi közösségek erősítése. A nem kormányzati szervezetek szervezeti struktúrájának fejlesztése, szervezeti demokráciájuk erősítése. Független, plurális és felelős tájékoztatás. Konfliktusok megelőzése és kezelése a helyi közösségekben. Az emberi jogok érvényesítése és figyelemmel kísérése. A részletes kiírás és a pályázati űrlap az Autonómia Alapítvány 06-1-393-0621 telefonszámán igényelhető. A pályázatok beérkezési határideje: 1997. július 31. Civicus • DM/DV információ Párhuzamosok és metszéspontok, avagy állam, gazdaság és civil társadalom Magyarországon címmel július 4-én, a Parlamentben országos konferenciát rendez a Civicus, a Civil Szervezetek Világszövetsége. A rendezvény a Civicus szeptemberi budapesti közgyűlésének és a II. Nonprofit Expónak, azaz a magyarországi egyesületek, alapítványok országos találkozójának előkészítését is szolgálja. A civil állam: fából vaskarika? E kérdésre keresi a választ a konferencia. De mindkét rendezvény szervezői és résztvevői fontos feladatuknak tekintik az állampolgári kezdeményezések elfogadtatását és erősítését. Meggyőződésük ugyanis, hogy a modern polgári társadalmak három alkotó eleme, vagyis az állam, a gazdaság és a civil vagy nonprofit szektor egyaránt érdekelt az egyenrangú partneri viszony kialakításában, a kölcsönösen előnyös együttműködés reményében. Ahogy egy tisztességes lakásba sem léphetünk be sáros cipóvei és nem söpörhetjük a hamut a házigazda szőnyege alá, úgy az Európai Unióban is igencsak ferde szemmel méregetik azokat az új vendégeket, akik szennyvizüket a Tiszába eregetik, a környezetvédelmet pedig fölösleges pénzkidobásnak tartják. Szabó Ferenc, a Szegedi Környezetgazdálkodási Kht. igazgatója szerint a magyar kormány is jól tudja ezt, ám azt sajnálja, hogy ennek ellenére egyetlen politikai eró sem vállalja a környezetvédelemmel kapcsolatos szigorú és éppen ezért népszerűtlen döntéseket. - A környezetvédelem viszonylag új szakterület, hiszen mai formájában mindössze néhány évtizedes múltra tekinthet vissza. A hatvanas években tudatosodott a világon, hogy globális környezeti változásnak vagyunk a tanúi és elszenvedői, s elkezdődtek azok a törekvések, melyek a környezetvédelmi szabályozás irányában hatottak. Eleinte ez heves ellenkezést váltott ki az ipari lobbik részéről, ám ez mára szerencsésen átalakult, hiszen a környezetvédelem marketingtényezővé vált. Ma már nem is igen maradhatna a piacon nagy cég, ha semmibe venné környezetvédelmi előírásokat. • De nemcsak a jogszabályok jelentek meg, hanem a környezetvédelem is önálló iparággá nőtte ki magát... - Ez így van, bizonyos helyeken nagy profittal dolgozik, jelentős állami támogatás mellett, s nagy tömegeknek ad munkát. Tisztában kell lenni azonban azzal. hogy a környezetvédelem mindig többletteher. „A hulladék aranybánya" című demagóg szlogeneket el kell felejteni, hiszen a szennyvizet mindig olcsóbb beleengedni a folyóba, mint tisztítóművet építeni. Éppen ezért fontos a jogi szabályozás szerepe, hogy egyenletesen ossza el ezeket a terheket és igazságosan terhelje a társadalmi rétegeket. 0 Mennyire vagyunk elmaradva ezen a területen? - A nyugat-európai országoknak harmincéves elónyük van velünk szemben, ők ugyanis fokozatosan, lépésről lépésre építették ki a rendszert, s így apránként terhelték ezeket a költségeket a lakosságra. A magyar környezetvédelemmel mindig az volt a baj, hogy mintákat próbáltunk lemásolni, miközben nem vettük figyelembe a megvalósíthatóságot. Kimondtunk a szigorú irányelveket, követelményeket, s gondolatban rögtön hozzáfűztük: de ezeket úgyse tudjuk teljesíteni. Talán a legrégebbi múltra tekint vissza a vízminőségszabályozás, a szennyvízbírság. A hatvanas évek végén már panaszkodtak a termelők, hogy micsoda terhet jelent a szennyvízbírság, miközben a kormány kínosan ügyelt arra, hogy azért ne kelljen túl sokat fizetni a cégeknek. így jóval olcsóbb volt nekik bírságot fizetni, mint szennyvíztisztítót építeni. Az ipari üzemek területén mára szép eredményeket értünk el, problémát a települések szennyvíztisztítása jelent. A korábbi évtizedek stratégiája ugyanis az volt, hogy ha a szennyvizet nagy vfzhozamú befogadóba engedem, például a Tiszába, akkor az ott néhány kilométer alatt felhígul, öntisztulás zajlik le. így akkoriban a folyó nélküli települések építhettek szennyvíztisztítót, ma pedig épp a folyóparti városok vannak hátrányban, éppen az európai csatlakozás miatt kényszerhelyzetben. • A kényszerhelyzet kedvezően hatott a törvénykezésre, hiszen néhány éve dolgozni a minisztériumi gépezet, hogy törvény alkosson. Mi lett a lendület eredménye? - Gyökeres változás következett be a környezetvédelmi szemléletben a rendszerváltozás, s főleg a második ciklus óta, amióta az európai csatlakozás lehetősége elérhető közelségbe került. A kormányzat ugyanis tudja, hogy Európában csak akkor lehet szalonképes egy ország, ha stratégiai kérdésnek tekinti környezetvédelmet. Az első környezetvédelmi törvény 1972-ben született meg hazánkban, mely akkor korszerűnek számított. A nyolcvanas évek közepe óta foglalkoztatja a szakmát a törvény reformja, különösen a veszélyes hulladékokkal és a hulladékgazdálkodással kapcsolatos szabályozást kellene átalakítani. A környezetvédelmi törvénynek a 90-es években 6-8 verziója született, míg végül elfogadta a parlament 1995-ben 53. számú törvényként. Jelentős lépés volt, de a komoly problémák megmaradtak, a jogszabály ugyanis nem rendezte a hulladékgazdálkodás gondjait. Hosszas előkészítések után a kormány 1997 elsó negyedévében terjesztette be a hulladékgazdálkodási törvény tervezetét, melyet a képviselők valósággal megtorpedóztak, ugyanis több száz módosító indítvány érkezett! A tervezet visszakerült a szaktárcához, átdolgozásra. A meglepő lépés azért következhetett be, mert a jogszabál komoly kötelezettségeket rótt volna az önkormányzatokra és a lakókra, így valószínű, hogy a választások előtt már ez a parlament nem is vállalja fel ezt a törvényt. Ha pedig jövőre az új kormány koncepcióváltást akar, akkor újra elveszítünk másfél évet. • Mi jelenti a fő problémát most, a törvény hiányában? - A települési szilárd hulladék hatósági felügyelete nincs megoldva, ugyanis az önkormányzatnak kell megoldani a gondokat, ám ugyanez az önkormányzata felügyelő hatóság is. Szeged egyébként előkelő helyzetben van, hiszen itt már megvalósult az EU-norma, mely előírja, hogy minden ingatlanról legalább heti egy alkalommal el kell szállítani a hulladékot. Az EU csatlakozási tárgyalásokon fontosak lesznek a környezetvédelmi jogszabályok, ezért kell a törvénykezési rangsor elején szerepelni a témakörnek. A problémát egyébként nemcsak a késedelem jelenti, hanem az, hogy néhány területen pedig előreszaladt a törvénykezés. így megszületett már a termékdíj, egyfajta környezetvédelmi áfa, mely évente 10 milliárdos bevételt jelent. Ez nagyon fontos forrás lenne a környezetvédelem megakadályozására, ám ezért kellene a hulladékgazdálkodási törvény, amely rendelkezhetne az óriási összeg felhasználásáról. Legkésőbb 2002-ig meg kell ugyanis oldani a problémáinkat: szeny víztisztítókat kell építeni, megoldani a szelektív hulladékgyűjtést, megyénként pedig legalább két korszerű, nagy kapacitású szeméttelepet létesíteni. EU előírás például, hogy a szerves hulladék arányát 10 százalékra kell szorítani. Jelen pillanatban azonban kész a háztető - a termékdíj maga a ház - a hulladékgazdálkodási törvény - azonban hiányzik. Lépni kell, a környezetkárosítás ugyanis visszafordíthatatlan folyamat. Takács Viktor • Munkatársunktól Hamarosan új szeméttelep épül Makó mellett, részben EU-támogatással. A leendő regionális létesítmény a tervek szerint már 1998 második félévében elkészülhet, miután a megépítéssel kapcsolatban beadott makói pályázatot kedvezően bírálták el Brüsszelben. A város az EU-hitel mellett központi támogatást is igényelt. A makóiak célja, hogy a jelenlegi telepet olyan, európai előírásoknak megfelelő objektum váltsa föl, melynek gazdaságos lesz az üzemeltetése, és így a szemétdíj öt-tíz év múlva is megfizethető mértékű legyen. Az önkormányzat szakemberei arra számítanak, hogy ily módon évtizedekre sikerül biztosítani Makón és a makói térségben a környezet számára veszélytelen szemétkezelést. A környező településeken működő önkormányzatok többsége jelezte támogatását, de Tótkomlós és Mezőhegyes is érdeklődik a makói telep iránt. A leendő telep nem messzire a jelenlegitől, a földeáki úton, a tehenészet mellett fog megépülni, a tervek szerint 270 millió forintból. Többrétegű agyagszigeteléssel, csurgalékvíz-elvezető rendszerrel látják el, több hektáros erdősávval védik, és „kazettánként" építik meg. Az Európa-kapu a Délmagyarország Kft. melléklete, a Külügyminisztérium támogatásával, a Kommunikációs stratégia keretében jött létre. Az, Európa-kapu mellékletet szerkeszti: Ujszászi Ilona