Délmagyarország, 1997. június (87. évfolyam, 126-150. szám)

1997-06-27 / 148. szám

PÉNTEK, 1997. JÚN. 27. SZEGED 5 Mikor, ha nem most: • Átszervezik a színházi műszakot Mi van kulisszák mögött? • A „felső tízezer" 30 milliót is megkeres! Adóügyek: változó harcmodor? A Széchenyi téren a városlakó kérdezett, az adószakemberek válaszoltak és táncoltak.... (Fotó: Gyertes Kálmán) Mikor, ha nem most? - kérdezett vissza dr. Nikolényi István, a Sze­gedi Nemzeti Színház igazgatója. Miért hívja be egyenként az irodá­jába a színház műszaki dolgozóit? - ez volt a kérdés, mert híre járt, hogy hétfőtől szerdáig ez volt a teátrumi prog­ram. A sikeres országos fesztivál után és „per­cekkel" a szabadtéri előtt megkezdték a két intézmény műszaki stábjának - úgymond ­rendbetételét. A dolog halaszthatatlan voltát a legutóbbi, a színház négy évére vonatkozó revi­zori jelentés is kiemelte. De enélkül is nyilvánvaló lehe­tett a színház vezetői szá­mára, hogy valamit sür­gősen tenni kell. Egymást érték a művészileg sikeres évadban a műszakkal kap­csolatos konfliktusok. A sok bemutató és az egyéb színházi rendezvé­nyek miatt sorozatosan kénytelenek voltak túllépni a törvényesen előírt túlóra­keretet - és persze a terve­zett túlóradíjat. A munkavé­delmi felügyelőség rendre megbüntette emiatt a mun­káltató színházat, amitől rá­adásul nem lett könnyebb a dolgozók helyzete: folya­matosan adtak hangot elége­detlenségüknek. Egészen nyilvánvaló, hogy a közalkalmazotti tör­vény előírásait lehetetlenség betartani olyan különleges „üzemmódú" intézménynél, mint a szfnház. Mit lehet csinálni? - ez volt a kérdés, amelyre most próbálnak vá­laszolni a vezetők. Az emlftett három napon arról tájékoztatta az igazga­tó a díszletezőket, a hango­sítókat, a világosítókat, az öltöztetőket, a sminkeseket, a fodrászokat, a szabókat és a dorozsmai díszletgyártó műhelyek szakmunkásait, hogyan tervezik átszabni e nélkülözhetetlen színházi „háttér" szervezeti rendjét és munkamódszerét. Az egyéni beszélgetése­ken arról is érdeklődött az igazgató, a szakmunkások közül ki vállalkozna, s ki ra­gaszkodik továbbra is a közalkalmazotti státushoz. Miért? - A színházi műszak je­lenlegi szervezete alkalmat­lan az itt szükséges felada­tok ellátásához - szögezte le az igazgató. - Pillanatnyilag egyetlen vezető beosztású személy, a főmérnök a fe­lelős az összes „nem művé­szeti" munkáért. Nem hi­szem azt, hogy személy sze­rint ő, Szílesborus János lenne a felelős az összes anomáliáért, sokkal inkább a színházi gyakorlat és a törvény között feszülő el­,A június 16-i cikk után a Tisza Gyöngye tulajdonosai észrevételezték, hogy a rendőrség nem a pult alatt találta meg az egyik csoma­got, hanem előtte. Úgy érzik, hogy ez fontos tényező a diszkó működésében. A rendőrség is megnyugtató­nak és ellenőrzöttnek ítélte lentmondásosság és az al­kalmatlan szisztéma. A lé­nyeg az, hogy itt áttekinthe­tetlenek a dolgok, képtelen­ség gazdálkodni - anyaggal, idővel, munkával, emberrel, pénzzel. Elképesztő mérték­ben túlléptük a túlórakere­tet, miközben örökké idő­zavarban voltunk; nem le­hetett tudni, pontosan mi mennyibe került, ki csi­nálta, hogyan, mikor, meny­nyiért. Az igazgató elszántnak látszik. Azt mondja, a gaz­dasági év végéig amolyan próbaüzemet tartanak, s ja­nuártól véglegesen átszerve­zik a struktúrát. Hogyan? A főmérnöki státus meg­szűnik, s a felelősségi kör négyfelé oszlik. A Kamara­színház műszaki feladatait egy erre a célra létrehozott korlátolt felelősségű társa­ság látja el. Az ott dolgozó műszakiakat most arról kér­dezték, vállalkozóként dol­goznak-e tovább a kft.-nek, vagy megtartják közalkal­mazotti státusukat. A többség vállalta, hogy a kft. alkalmazottja lesz. A színház a kft.-vei szerző­dik decemberig, annyiért, amennyi az „átment" embe­rek bére a közterhekkel. A színháznak ebből egyelőre annyi előnye származik, hogy nem terhelik a túlóra­díjak. A kft. természet­szerűen érdekelt lesz a gaz­daságos munkaszervezés­ben. („Ezután nem nyolcan terítik le a balettszőnyeget négy óra alatt, hanem ketten egy óra alatt" - példálózott a direktor.) A Kamaraszínház ilyen szempontból próbahely lesz, ha beválik, hasonló meg­oldást tervezenek az egye­lőre változatlanul közal­kalmazotti státusban dolgo­zó nagyszínházi műszakiak­nál. A dorozsmai műhelyeket július l-jétől bérbe adják: a vállalkozó szabadságát a szerződés nem korlátozza, vagyis üzleti alapon gyárt díszleteket - akármely' megrendelőnek, köztük a szegedi színháznak és a sza­badtérinek is. A varroda, a fodrászat, az öltöztetők közalkalmazotti státushoz maradnak. Mun­kajogilag a kinevezendő üzemmérnökhöz tartoznak, aki az összszínházi üzem­menetért lesz felelős (gépé­szet, gondnokság, stb.). - Az átszervezéstől átte­kinthetőséget remélünk, s ezzel együtt gazdaságosabb és konfliktusmentesebb működést - mondta dr. Ni­kolényi István. - A jelenlegi intézkedések nem véglege­sek; a tapasztalatok alapján kell majd eldöntenünk ­legkésőbb jövő januárban -, hogyan tovább. S. E. meg a helyet. A tulajdono­sok továbbra is fokozottan ügyelnek a diszkó kábító­szer-mentességére, jó híré­re. Tisztelettel: Sajtos Szűcsné Barna Baáta Sajtos Szűcs László Harmincötmilliárd fo­rint adóköteles jövedel­met vallottunk be tavaly Csongrád megyében ­hangzott el tegnap dél­előtt, a fennállásának tí­zéves évfordulóját ün­neplő APEH megyei saj­tótájékoztatóján. Az el­hangzottakból az is ki­derült, mintha valamics­két javulna az adómo­rál: sokkal több adót ugyan nem fizettünk ta­valy, de a visszaigénylé­sek száma is kevesebb volt. - Nem várunk ovációt a polgároktól, tisztában va­gyunk vele, hogy nem min­denki szeret bennünket. Az a legfontosabb, hogy az adóhi­vatal tegye a dolgát - mond­ta dr. Papp István adóügyi igazgatóhelyettes. Pártosné dr. Farkas Már­ta, a hivatal osztályvezetője emlékezett az elmúlt tíz esz­tendőre: 83-an kezdték, s ma • Munkatársunktól A Szegedi Környezet­gazdálkodási Kht. a hét végén megkezdi a kor­szerű, európai szabvány­nak megfelelő 240 lite­res, gördíthető hulladék­tároló edények kihelye­zését. Korlátozott anyagi le­hetőségeik miatt egyelőre a program csak a belvárosra teljed ki. így a korábbi, „ela­vult" 110 literes kukákat cse­rélik le június 28-ával kezdődően a Tisza Lajos krt. és a Tisza által határolt terü­leten. A csere ingyenes, ám amennyiben valaki szeretné 320-an dolgoznak a Bocskai utcai székházban. Két éve 50 folyómétert tett ki az iratok mennyisége, ma 240-et. Ta­valy 220 ezernél is több ügyirat ment át a megyei adótisztviselők kezén. Tíz év alatt 4 elnököt, 6 pénzügy­minisztert és 3 kormányt „fogyasztott el" az adóappa­rátus. Részletesen is beszámol­tak a vállalkozók tavalyi jö­vedelemadó-bevallásáról. Míg 1995-ben a százezer fo­rintot sem érte el átlagosan az egyéni vállalkozók beval­lott jövedelme, addig tavaly ez az összeg 193 ezer forint volt. Minek köszönhető a megduplázódás? Semmi esetre sem annak, hogy a gazdaság teljesítménye ug­rásszerűen javult volna. Sok­kal inkább az húzódik meg a háttérben, hogy a pénzügy­miniszter irányelvei szerint az a vállalkozó, aki a mini­málbérnek megfelelő jöve­delmet sem vallja be, meg­megtartani korábbi hulla­dékgyűjtő tartályait, akkor a kihelyezett kukákért havi 112 forint bérleti díjat számolnak fel. A gyújtőedénycsere után a kht. kizárólag a körzetben al­kalmazott korszerű szállító­járműnek megfelelő, szabvá­nyos 240 literes tartályban kihelyezett szemetet szállítja el, heti három alkalommal. A fejlesztéssel a cég javítani tudja a szolgáltatás színvo­nalát, ugyanazt a feladatot végzik a továbbiakbak is, ám kevesebb levegő- és zaj­kérdezhetőr/iogyan nem halt éhen a bevallásig? Az érin­tettek pedig ezt vették ala­pul, mondván, jobb a békes­ség. így tavaly a megyei vál­lalkozói rétegnek 255 millió forintos befizetési kötele­zettsége keletkezett. A személyi jövedelemadó­bevallásokról az igazgató­helyettes elmondta, az a ta­pasztalatuk, hogy az adóala­nyok és munkáltatóik jól is­merik a jogszabályokat, hi­szen minden törvényes ked­vezményt kihasználnak. Nem véletlen, hogy egyetlen év alatt 3400-ról 6300-ra nőtt a kiegészítő nyugdíj­pénztárba befizetők száma. Ma már csak jogszerűen működő alapítványokhoz történő befizetés után igé­nyelnek vissza adót a beval­lók. Igaz, 10 ezerről 14 ezer­re emelkedett egy év alatt a visszaigényelt összeg átla­gos nagysága. Az idén is elkészült a me­gyei „felső tízezer" jövedel­szennyezéssel. A hulladék elszállításának és ártalmatla­nításának díját a kukacsere nem érinti. Ez alól csak egy kivétel van, ha a lakó koráb­ban a minimális kötelező igénybevételnek megfelelő 446 forintos havi díjat fizet­te. A Környezetgazdálkodási Kht. igyekszik mindent meg­tenni, hogy zökkenőmente­sen alakuljon a csere. Min­denkit külön értesítettek ezért az akcióról, majd személye­sen is felkeresték ügyfeleiket az új szolgáltatói szerződés mét bemutató toplista. Ter­mészetesen név nélkül. A la­kosságszám arányában 430­an tartoznak ebbe a körbe: tavaly az alkalmazottak kö­zött valamivel több mint 30 millió forint volt a legna­gyobb éves jövedelem, de a toplista alján „kullogok" is több mint 3,3 milliót keres­tek. Kik vezetik a rangsort? Elsősorban a külföldi cégek hazai menedzserei. Az adóhivatalnak sem fe­nékig tejfel az élete, ez kide­rült abból is, hogy öt év alatt meghúszszorozódott a hiva­tal ellen folyó perek száma, ami tavaly 391 volt. Ezzel szemben az APEH megyei hivatala mindössze 9 esetben élt büntetőjogi feljelentéssel, elsősorban csalás és okirat­hamisttás gyanújával. Tegnap este 6 és 7 óra kö­zött Szegeden, a Széchenyi téren a város polgárait vár­ták nyilvános beszélgetésre az ünneplő adóhivatalnokok. R. G. megkötése érdekében (a megállapodás tartalmazza az ürítés gyakoriságát, időpont­ját és a díjat is). A szerződés megkötése után a cég munka­társai előzetesen egyeztetett időpontban keresik fel a la­kókat, a régi 110 literes gyűjtőedényeket kiürítik, majd azokat az előre besor­számozott hulladékgyűjtőkre kicserélik - az új edényeket átvételi elismervény aláírásá­val adják át. Az akcióval kapcsolatban kérdésekkel lehet fordulni a Környezetgazdálkodási Kht. ügyfélszolgálati irodájához (Szeged, Öthalom u. l/A, tel: 468-401,489-789/129, 107). kétmillió szen június 29-én, vasárnap délután 17 órakor a TV 1-en sugározzák az Aranyág '97 értékelő műsorát. Ennek ide­je alatt ismét lehet telefonon adományokat felajánlani. Az alapítvány pénz- és eszköz­felajánlást vár, amellyel a gyermekegészségügyi intéz­ményeket és programokat tá­mogathatja. Az alapítvány bankszámlaszáma: 10200 847-32414347-00000000. K. K. Nem szakértők: kleptománok Amikor a Tarjáni Ká­beltévé fejállomásait va­laki ellopta, a legtöbben arra gyanakodtak, hogy csakis szakember keze lehetett a dologban. Nos, a valóság az, hogy egy 1 5 és egy 19 éves fiatalember egy 10-es kulccsal és egy csípőfo­góval szerelte le és vitte el a mintegy másfél mil­liós berendezést. Is. Június 10-re virradóan Tarján városrészben a Taijá­ni Kábeltévé által biztosított adások egyenként eltűntek. Megyesi László, a TKTV ve­zetője pedig kénytelen volt konstatálni: a Pentelei sor 5. számú tízemeletes tetejéről leszerelték és elvitték a műholdas adáshoz szükséges fejállomásokat. Akkor úgy tűnt, szakember tette mind­ezt. A kár 1 millió 450 ezer forint volt. A rendórök ekkor már dolgoztak egy hasonló ügyön: június 3-ára virradó­an egy Retek utcai és egy Kereszttöltés utcai szalag­házról vittek el egy-egy pa­rabolaantenna adófejet, me­lyek a Szerencsejáték Rt. tu­lajdonában voltak, s a külön­böző szelvények (kenó, totó, lottó stb.) feldolgozásához szükséges adatokat továbbí­tották. Az adófejek értéke egyenként 750 ezer forint volt. Tegnap sajtótájékoztatón számolt be a legfrisebb fejle­ményekről dr. Szőke Péter ezredes. Szeged rendőrkapi­tánya, és helyettese, dr. Márton István alezredes. Márton István elmondta, hogy a kiterjedt nyomozást végül is szerdán koronázta siker: a rendőrök előállítot­ták a lopásokkal alaposan gyanúsítható 15 éves J. Atti­lát és a 18 éves, büntetett előéletű M. Istvánt, valamint a 26 éves K. Jánost, aki megvette a felszereléseket. „Rekordösszegért": először 15, majd 5 ezer forint ütötte a tolvajok markát. Ami a profi elkövetést illeti, a val­lomások szerint a két unat­kozó fiatal biciklizett, s ami­kor egyikük megpillantotta a ház tetején csillogó fényes tárgyat, jött az ötlet, azokat el kellene lopni. A TKTV felszereléseit például egy 10-es kulccsal és egy csípőfogóval szerelték le, majd a már emlftett kerékpár csomagtartóján elszállítot­ták. A művelet közben arra vigyáztak, hogy csak akkor csaptak zajt, amikor a lépcsőház szellőzője műkö­dött. Sőt, egyes alkatrészeket a lift tetején utaztattak, s azokért csak később jöttek vissza. Márton alezredes a nyo­mozás részleteiről, a felderí­tés módjáról nem kívánt részletesen beszélni, de ezt megtudtuk, hogy a lopott holmik 98 százaléka megke­rült. A két felnőtt korú gya­núsítottat őrizetbe vették, s a bíróság ma dönt előzetes le­tartóztatásukról. Ugyancsak elhangzott a tegnapi sajtótájékoztatón, hogy egy háromtagú társa­ság is rendőrkézre került, ők az utóbbi időkben Deszk és Klárafalva között a vasúti sí­nek mentén lévő távközlési kábeleket szedték le, s adták el. Összesen 300 ezer forint értékű huzalt tulajdonítottak el, azonban ennek jó részét fémkereskedőknél megtalál­ták a rendőrök. Arat* László • Válasz a Tisza Gyöngye diszkóból Előtte vagy alatta? Aranyágosztás: Szegednek A Magyar Televízió anyák napján immár harmadik alkalommal sugározta az Aranyág Alapítvány és a TMA Film Kft. közös jótékony­sági műsorát. A gálaműsor ideje alatt befolyt összegről már hírt adtunk az adást követő he­tekben, az alapítvány szám­lájára küldött pénzössze­gekről most kaptunk tájé­koztatást az alapítvány saj­tófőnökétől. Az Aranyág '97 jótékonysági akció nyo­mán az idén összesen 57 mil­lió 882 ezer 199 forint gyűlt össze, amivel hazai gyer­mekegészségügyi intézmé­nyeket, gyermekgyógyászati programokat, valamint beteg gyermekek rehabilitációját támogatnak. A befizetések értéke szerint a megyék rangsorában Csongrád me­gye az első, 5 millió 651 ezer 220forinttal. Az alapítvány kuratóriu­ma június 17-én döntött ar­ról, hogy első lépésben mely intézmények és programok számára utal át különböző összegeket. A többi között I millió forintot kap a Szegedi Szívsebészeti Alapítvány a gyermekszívműtétekhez és ugyancsak 1 millió forintot a szegedi gyermekkórház, amiből betegőrző monitoro­kat és infúziós pumpákat szándékoznak vásárolni. Az Aranyág idei mozgal­ma még nem ért véget, hi­Kukacsere

Next

/
Thumbnails
Contents