Délmagyarország, 1997. június (87. évfolyam, 126-150. szám)

1997-06-26 / 147. szám

CSÜTÖRTÖK, 1997. JÚN. 26. INTERJÚ 9 Az adótisztviselöknek sem fenékig tejfel az élete. Ugyan ki az, aki örül annak, ha kiszáll hozzá az APEH és ellenőrzi? Mit szépítsünk a dolgon: elő-elöfordul, hogy egyszerűen hülyének nézik olykor az adóellenőrt. Persze az APEH szakembereit sem ejtették a fejükre. A tíz éve „üzemelő" hivatal vezetőhelyettesének, dr. Papp Istvánnak is akadnak történetei szép számmal. - Jó évtizede lassan, hogy az összes lángossütőt vizsgálat alá vontuk. Akkoriban ez még jól fizető, vonzó szakma volt - meséli az igazgató-helyettes. Igen ám, de mi nem értettünk hozzá, hogyan lehet lángost sütni, s így a felmerülő költségeket sem tudtuk megbecsülni. Több tucat vállalkozótól kértünk be kalkulációt. Persze mindenki igyekezett akkorát lódítani, amekkorát csak bírt. Akadt, akinek csak 4 deka só kellett száz lángoshoz, a másiknak meg fél kiló. • Mit tesz ilyenkor egy adótisztviselő? - Ha a puding próbája az evés, akkor a lángosé a sütés. Elmentünk, megkértük a nénikét, süssön a szemünk láttára száz lángost, azon recept szerint, amit nekünk adott. • És? - Kiderült, annyira sós lángost egyetlen vásárló sem enne meg. ő végül meg sem sütötte, mi meg nem fogadtuk el a töméntelen sószámlát. Próbálkoztak persze mások is. Mesélik az ellenőrök, hogy a szódás sem járt jobban, mint a lángossütő. Akkora széndioxidszámlát nyújtott be, hogy fél Európa • Munkatársunktól A nyári üdülésekre, nyaralásokra való tekintettel a Szegedi Környezetgazdálkodási Közhasznú Társaság két új szolgáltatással is előrukkolt. Az első tulajdonképpen nem új, hiszen a szemétszállítási díjat eddig is lehetett átutalással fizetni, ami nemcsak könnyebbé és egyszerűbbé teszi számla kiegyenlítését. de mindezek tetejébe még olcsóbb is. Amennyiben ugyanis valaki átutalással rendezi a kéthavonta esedékes dfjat, 10 százalék kedvezményben részesül. A szolgáltatásra július 10-éig lehet jelentkezni - vagy a körlevélben kiküldött tájékoztatókon lévő megbízás visszaküldésével, vagy az ügyfélszolgálati irodában való megjelenéssel (Szeged, Öthalom u. l/A, tel: 468401, 489-789/129, 107). A megbízás alapján a lakó számlakezelő bankja elvégzi az átutalást, az ügyfél pedig nyugodtan nyaralhat. Újdonság, hogy a Szegedi Környezetgazdálkodási Kht. a gyálaréti kiskertektíz év alatt nem ivott annyi szódavizet. No nem baj, elindultak meglesni a szódakészités titkait is. Egyszerű a képlet: végy egy széndioxidos palackot, mérd le, készíttess száz üveg szódát és ismét méricskélj. Azonnal kiderül, mennyi alapanyag kell a szódakészítéshez. - Igen ám, de mielőtt elkezdtük az ellenőrzést, a vállalkozó az összes csavart meglazította a gépen, hadd szökjön a gáz, amerre lát. Úgy fújtatott a masina, mint a gőzmozdony. Mi meg szépen megkértük, húzza csak meg a csavarokat. Volt ám meglepetés, amikor kiderült, hogy a valós fogyasztás tízszeresét számolta el költségként. Hírlik, nem jártak jobban a sírkövesek sem. Egy időben ez is jól fizető mesterség volt, ráadásul legtöbbször számlát sem adtak az iparosok. Az adóellenőrök meg végigjárták a megye összes temetőjét, összeírták a friss sírkövekről a neveket, és megkérték a hozzátartozókat, ugyan mutassák már meg a számlát, amit a sírkövesektől kaptak. Az persze legtöbbször hiányzott. Jöhetett a szembesítés, végül meg az adóhiány megállapítása. • Ma is akadnak még ilyen trükkök? - Egyre kevesebb. Kicsit mechanikusabbá vált az ellenőrzés. Bizonyos alapítványi visszaigénylések, no meg az olajos ügyek lekötöttek bennünket is az elmúlt években. Ráadásul tavaly megjelent egy pénzügyminiszteri irányelv, amelyik szabályozta, hogy bizonyos szakmákban a minimálbérnek legalább a kétszeresét be kell vallania a vállalkozóknak. A többség úgy látta, jobb a békesség... Rafai Gábor ben keletkezett hulladékot is elszállítja és ártalommentesen elhelyezi a nyári időszakban - egészen pontosan 1997. július 1. és szeptember 30. között. A szemetet kéthetente egyszer, páratlan hét csütörtökjén szállítják el, az első körutat július 3-án teszik meg a cég járművei. A gyűjtési körzetben bármilyen bekötött zsákban ki lehet helyezni a háztartási vagy termelési hulladékot az úttest mellé. A zsák súlya azonban nem haladhatja meg a 30 kg-ot. Amennyiben mégis több hulladék termelődne, akkor a többletszemét elhelyezésére a kht. ügyfélszolgálati irodáján kell emblémás zsákot vásárolni 100 forintért - ez az ár tartalmazza a többlethulladék szállítási és ártalmatlanítási költségét. A nyári szállítás díját kéthavonta számlázzák, a befizetendő összeg 626 forint, áfával együtt. Ha a szolgáltatással kapcsolatban valakinek több információra van szüksége, akkor forduljon az ügyfélszolgálati irodához. • Kányádi Az ir Kányádi Sándor kolozsvári illetőségű erdélyi magyar költő - akinek az ünnepi könyvhétre jelent meg „Valaki jár a fák hegyén" című gyűjteményes kötete - szerint csak az utódok tudják majd igazán megmondani, valójában ki is volt költő a régmúltban. A rosta is csak arra jó, hogy azt használva a versekből egyszer kisülhessen a hamuban sült pogácsa, az irodalom asztalára.-A Kossuth- és Herder-díjas költő szerint mindenben kételkedni kell, kivéve az Úristenben. • Esterházy Péter Kossuth-díjas író szerint csak az író író az író. Vajon csak az a költő, aki költ? kérdeztem Kányádi Sándortól. - Esterházynak tökéletesen igaza van. Nekem is az a véleményem, hogy az író írjon, hiszen írásairól ismerik meg, s nem kell, hogy koptassa a nyelvét, ahogy én csinálom. Ahelyett, hogy ülnék otthon a fenekemen, csak járom az országot, s nem írok semmit. Csakhogy a nemzetiségi létben kapóra jött, hogy vendégmunkásként meghívják a jelesebb ünnepek, napok körül az írókat - mondta. - Régebben úgy volt, hogy élősúlyban - több mázsát invitáltak meg belőlük. Most, amikor kevesebb jut a kultúrára, csak egyet. G Most panaszkodik? - Dehogy. Én 1991-ig a világon sehol, még Amerikában sem fogadtam el egy vasat sem a szereplésért. Ez most már nem lehet, mert a nyugdíjamból ugyan eljutok Pestig, és vissza is tudok utazni Kolozsvárra, ám másra már nem telik. Azt tapasztalom ugyanakkor, hogy néha igazán megalázó a tiszteletdíj mértéke. Hétköznap jártam az egyik magyarországi várszínházban. A plakátot lefújta a szél, s látszott, hogy alatta reped a fal, amit még Jani bácsi építtetett. A vécét is csak hetente egyszer takarították, savanyú bort ittunk. Kérdeztem a vendéglátóktól, hogy járt-e itt a szomszéd nagyváros színháza mostanában? Mondták, hogy arra nincs pénzük. És a másik? - érdeklődtem. Hát az se! - válaszolták. - Az a szerencse, Sándor bácsi, hogy nyitva van a határ, s a szatmárnémetiek átjönnek egy-egy előadásra. Kapnak cserébe egy vacsorát és ezer forintot. Amikor mindezt elmeséltem a kolozsváriaknak, azok irigykedtek a szatmárnémeti színháziakra, hogy könnyű nekik. Csakhogy az az ezer is csak hatszázhúsz lesz, mert levonják belőle az adót. Hát csináljon magyar kultúrát az, aki ilyen pénzügypolitikát talált ki, és váija el a színésztől, hogy dolgozzék. Márpedig a színész nem az utca seprője igaz, azokat is tisztelem, s nem akarom megbántani őket. Igaza van Esterházynak: ó megírja a könyvet, publikálja, aztán az olvasó, ha akarja, megveszi, ha nem akarja, nem veszi meg. • Ezek szerint ön „tájolni" kényszerül? - Csak azért kényszerülök erre, mert szégyenlem visszautasítani a meghívásokat. Meg tudok élni az írásból is, vagyis nem kényszerülök haknizni. Régebben soha semmit sem kértem - ahogy most sem -, s ha adnak, rendszerint azt is visszaadom. G Az erdélyi íróknak amúgy szokásuk, hogy sűrűbben találkoznak a közönségükkel... - Ez mindig is erdélyi műfaj volt, annak idején Benedek Elek apó kezdte. Ez a mi nemzetiségi nyomorúságos létünk egyik ébrentartója. Nem ugyanaz volt a funkciója, mint Magyarországon, amikor a könyvhét, november 7-e vagy a téli könyvvásár alkalmával tartottak író-olvasó találkozókat, amit az írók is kipipálhattak maguknak. Nálunk az olvasóknak az írókkal, költőkkel való találkozása ugyanúgy része az életnek, mint a templomozás és a színházak. Nekem még a régi világból vannak ígéreteim. G Hol tart a teljesítésükben? - Nekem ez a mai vásárhelyi (május 12-én - a szerző) es az idén az ötvenkilencedik találkozóm ebben az évben. Számítsuk ki, hogy megéri-e ezt csinálnom. Nem érdemes... • Ön rendszeresen hangoztatja, hogy csak a halála után lehet igazi költő valaki... Hogy érti ezt? - Nem szoktam becsapni senkit sem, a gyerekeket pedig kiváltképpen nem. Negyven éve mondom, amikor azt hiszik, hogy egy költő bácsival találkoznak, hogy ki kell ábrándítanom őket. Mert ez egy olyan foglalkozás, hogy csak az illető halála után derül ki teljes bizonyossággal: az volt-e, aminek egész életében hitte magát, vagy aminek hitték ót. Még akkor is, ha kapálás helyett felolvasni hívják meg nyáron, könyvei jelennek meg, kitüntetéseket akasztanak a nyakába. Ha majd az unokák érdemesnek tartanak valamit a kezükbe venni abból, amit írtam, elmondják: „Az én ősöm ekkor és ekkor, itt és itt egy igazi költővel találkozott". Addig higgyék, hogy az vagyok, aminek olykor magam is hiszem magam. Erre a hitre szükségem van. De kételkedjenek is. A régi világban mindig hozzátettem, hogy az Úristenen kívül mindenben kételkedni kell, mert csak a jóhiszemű kételkedés viszi előre a világot. Most az Úristent azért hagyom ki a dologból, mert mindenki belékeveri mindenbe. G Az ünnepi könyvhétre megjelent „Valaki jár a fák hegyén" című kötetének az az alcíme, hogy egyberostált versek. Milyen nagyok voltak ennek a rostának a fokai? - Én olyan rostával rostáltam, amilyen volt. Általában azt mondják, hogy kihullik valami az idők rostáján. Ez tévedés, rostával a szemetet szoktuk kidobni. Ami átmegy a lyukon, azt majd az Isten malmai őrlik, az idő vasfoga még rágja. Aztán különszitálják a korpáját, majd jön a fátyolszita, s talán, talán marad az unokáknak annyi, amiből hamubasült pogácsát lehet sütni a magyar művelődés asztalára. Ez a kötet az első rosta, az elsó áteresztés. Vee tőmagnak sem rossz, mert azt is rostálni szokták. Ebben nincs külön gyermek és felnőtt vers, ahogy a költeményeket el szokták különíteni, mivel úgy tartom, nincs külön felnőtt- és gyermekvers, csak vers. G Ezek ilyen mondvacsinált dolgok? - Körülbelül a gyermekkonfekcióval egyidős a gyermekirodalom. Az őseink régebben még egy bordába, egy szövőszéken, egy nyüsttel szőtték azt a kelmét, melyből a gyereknek, felnőttnek ruhát varrtak. Csak a szabásban volt különbség. Olyan ez, mint a felnőttek és a gyermekek asztala, ami teljesen egyforma, csak méretében különbözik. S abban, hogy nálunk a gyermekekét különb fából faragják, hiszen nagyobb strapának van kitéve. • Ebben az eléggé elüzletiesedett világban a magyarországi magyarok nem igazán fogékonyak a versekre. Hogyan van ez Erdélyben? - A „ Valaki jár a fák hegyén" című könyvem tízezer példányban jelent meg, s hétezerben mindjárt elkelt itt, Magyarországon, különben ki sem adták volna. A Magyar Könyvklub sem egy jótékonysági intézet. Ezen a könyvön - s erre nagyon büszke vagyok - nincs semmiféle támogatás. És ne is legyen, az én koromban az ember már ne szoruljon támogatókra! Ahogy az elődök eltartottak engem, úgy tartsam el én is az utánam jövőket. Amit reám szántak volna, azt adják fiatalnak. Azért volt szerencsés az ezzel a kiadóval való társulásom, mert elvállalt engemet, s azt is vállalta, hogy ingyen ideadja a kötet filmjét, amiből otthon, a mi körülményeink között, olcsón hozzuk ki a kötetet. Ezt senki más sem vállalta. A magyar viszonyok között a könyveim nem is kerülnek sokba, de Erdélyben ez az ár is megfizethetetlen lenne. A feleségem három könyvet tudna itt venni a nyugdíjából, én - esetleg ötöt. Nálunk - puhakötésben - félennyiért lesz kapható. Korom András Ki örül majd a Tescónak? Lakossági fórum lesz ma délután 5 órakor Szegeden a Csáky utcai iskolában. Tartja a város, téma a Tesco tízezer négyzetméteres hipermarketje, amely Újrókuson, az elhíresült - s régóta gazverte - Franciahögyön épül. Akad Körtöltés utcai polgár, aki arra számít, drágább lesz a háza, a parkolóra nézó panellakások tulajdonosai ebben már nem annyira biztosak. Legkevésbé azonban a kereskedők örülnek. G Jó ez a sok kereskedelmi világcég Szegednek? - kérdeztük a lakossági fórum előtt Básthy Gábor alpolgármestert. - Egy sor szempontból bizonyosan. Angolszász norma lesz, levegős, parkosított, emberbarát kialakítással, nem egy százötvenszer százötvenes doboz. Komoly helyiadó-bevételt jelent majd, valamint háromszáz munkahelyet, nem beszélve arról, hogy nagyon jó áron vették meg a várostól a telket. Az egyszeri bevétel, a különben is szükségessé váló útépítésekkel együtt körülbelül hatszázmillió forint. Ez nagyon kellett az idei költségvetéshez. Várhatóan a helyi építőipar is komoly megrendeléseket kap. • Ez eddig úgy hangzik, mintha lobbyzna. A kereskedőknél viszont több munkahely elveszhet, mint amennyi új itt keletkezhet. - Nem a boltosok kerülnek bajba, a belvárosi exkluzív üzleteknek, a kisboltoknak nem jelent igazi konkurenciát. A nagyobbaknak, rugalmatlanabbaknak, tőkeszegényebbeknek lesz bajuk. Különben, ha egy multi nagyon be akar jönni Szegedre, akkor be is jön. Esetleg nem a várostól veszi meg a telket, néhány hónapot, egy évet lehet lassítani az engedélyek kiadásával, de ők nagyon profi jogászokat alkalmaznak, s olyan terveket nyújtanak be, amelyekbe nem nagyon lehet belekötni. G Ha valamit nem tudunk megakadályozni, akkor álljunk az élére? - így is lehet mondani. De azért nem biztos, hogy annyira kell félni a multiktól. A Franciahögy ügyét csak tőkeerős cég segítségével lehetett megoldani. Nekem is jobban tetszene ott egy közpark, csak az néhány százmillióba kerülne, fenntartása pedig annyiba, mint amennyit a város zöldterületeire ma összesen költeni tudunk. A tervek lehetnek szépek, ha nincs rájuk pénz. A lakossági fogadtatástól pedig azért nem félek, mert ez lesz az első nagy bevásárlóközpont, amelyet — a Tesco számításai szerint negyven százalékban tömegközlekedési eszközzel fognak megközelíteni. K. A. Nyaraljon a Mecsek legszebb völgyében! Magyaregregyen a Vadgesztenye Panzió váija Önt, ahol gyerekjátszótér, medence, sportolási lehetőség, erdei lovaskocsi-túrák szolgálják kényelmét. Telefon: 06-72-390-573. Fax: 06-72-226-543. • Történetek az APEH „titkos" ügyeiből A beszédes sírkövek és a sés lángos sült pogácsája Kányádi Sándor erdélyi költó szerint a nemzetiségi lét egyik ébren tartója az olvasók, a költök és az írók találkozása. (Fotó: Enyedi Zoltán) Vakációs szemétszállítás