Délmagyarország, 1997. június (87. évfolyam, 126-150. szám)

1997-06-24 / 145. szám

6 TINIVILÁG KEDD, 1997. JÚN. 24. • Vakácinfó Balástya: Zöldmezö • Munkatársunktól A lehető legegészsé­gesebb nyári időtöltési lehetőséget biztosítja a balástyai Zöldmező Camping és Szabadidő­park a gyerekeknek, ti­niknek. Az erdőjárástól a lovagláson, a szikes tóban valá fürdésen át a háziállatokkal, kony­hakerti növényekkel való megismerkedésig, a népi mesterségek gyakorlásáig mindenre van lehetőség itt. A szállás sátras; a tisztál­kodás, az étkeztetés a legteljesebb mértékig biztosított. Országosan kedveltté vált a létesítmény, mindenhon­nan hoznak ide csoportokat az iskolák. Milyen pluszt tud nyújtani a gyermekeknek, a tinikorosztálynak a Zöldme­ző? Mint dr. Hégerné Szilá­gyi Ibolya kempingvezető ­egyébként egészségügyi pe­dagógus, tehát abszolút szakember - elmondta: a tá­bor célja, hogy természetes környezetben egészséges időtöltési lehetőséget nyújt­son. Az óvodásoktól az általá­nos iskolásokon keresztül középiskolásokig minden korosztály megemlfthető, akiket várnak, s akiket akár egyénenként, szülői, akár csoportos, iskolai szervezés­ben fogadnak. A tanítási időszakban az egy-két na­pos osztálykirándulások voltak a leggyakoribbak ­amióta azonban kitört a va­káció, az egy- vagy többhe­tes táborozások kerültek többségbe. Májustól október végéig üzemel a tavaly ki­alakított kemping és szabad­időközpont - Természetes pusztai biokörnyezetben vagyunk ­folytatta dr. Hégerné Szilá­gyi Ibolya. - Az időtöltési lehetőségek például: lovag­lás, hintózás, mely utóbbi igény szerint 16 vagy traktor húz; fürdés a közelben lévő sziksós vizű tóban, erdőjá­rás, sport... A kétszáz hektáros erdő­ség, ami a tábor mellett ta­lálható, a lehető legváltoza­tosabb növény- és állat­összetételű, még szakembe­reknek is okozott meglepe­téseket. Bemutató iskolaker­tet is létrehoztunk, a gyere­kek megismerkedhetnek a legkülönbözőbb konyhaker­ti s egyéb növényekkel, a háziállalokkal, a pulykától a távol-keleti csüngő hasú malacig. A gyerekek megsimogat­hatják az állatokat, nem könyvből ismerik meg őket, hanem a valóságból, és vi­selkedésüket is tanulmá­nyozhatják. Hagyományőr­ző népi mesterségek űzésére szintén nyílik mód, a kerá­miázáshoz égetőkemencénk is van. A Zöldmező sátortáboros elhelyezési lehetőséget nyújt, a gyerekeknek sem­mit nem kell magukkal hoz­niuk. mindent biztosítanak számukra - tudtuk meg a lé­tesítmény vezetőjétől. A tisztálkodás hideg-meleg vi­zes tusolással történik, a na­pi háromszori, bőséges ét­kezés ugyancsak megoldott. Mindez pedig napi ezer fo­rintba kerül; minimális összegért életre szóló, hasz­nos ismereteket szerez az itt táborozó. S nagyon-nagyon jól érzi magát. A tanárnő nyara Másoddiploma meg­szerzése tanítás közben, otthon két gyermek ne­velése - korántsem könnyű. Különösen, ha ezt szintén elsősorban munkával töltött nyári tanítási szünet követi, s csak viszonylag kevés, igazi szabadidő. De azért a nyár mégis a re­nenerálódás kora. „Könnyű a pedagógusok­nak, ott van számukra a több mint két hónapos vakáció", tartja a közvélekedés. A gya­korlat azért másként néz ki ­tudtuk meg Zadravecz Edit tanárnőtől, aki a Kodály Téri Általános Iskolában tanít né­met nyelvet. Szegeden. Magyar-orosz szakon végzett a Juhász Gyula Ta­nárképző Főiskolán. Aztán az orosztanárok számára tar­tott átképzésre járt a JATE­ra, német szakra; közben ta­nított is. - Nehezen, de sikerült egyeztetni a munkát és a ta­nulást - mondta fölszabadul­tan. A fölszabadultság oka: nemrég kapta kézhez a böl­csészdiplomát. Miként telik Zadravecz tanárnő nyara? - Különö­sebb nyaralásról esetemben, úgy tűnik, nem lesz szó ­mondta. - A nyaram na­gyobb részét munkával töl­töm, mert a pedagógusfize­tést ki kell egészíteni. - Egy cégnél hosstesskedik, külön­féle rendezvényeken veszik igénybe munkáját. Megy ugyan a Balatonra is, de nem üdülni, hanem gyermekekre felügyelni. - Aminek örülök: részt veszek egy Pécsett rende­zendő, kéthetes német nyelvi módszertani továbbképzé­sen, amit a Goethe Intézet szervez - folytatta, már lé­nyegesen vidámabban. ­Ugyancsak örülök, hogy a nyári szünetben több időm jut gyermekeimre; egyéb­ként a kilenc és fél éves Pé­ter, s a hét és fél éves Rebe­ka a JATE Ságvári Gyakorló Általános Iskolába jár. És nagyon örülök annak, hogy szabadidőmben végre azt ol­vasok, amit akarok. Hozzátette még: mivel nélkülözhetetlen másoddip­lomája megvan, s a tanulás nem köti le energiáit immár, meg azért a részben teljes nyár is nyár - ősztől minden erővel az eredményes taní­tásnak tudja szentelni magát. F. Cs. <f Remélem, a nyáron sikerül regenerálódnom, hi­szen szeptembertál újra kezdődik az iskola - mond­ja Zadravecz Edit tanárnő, aki nemrég kapta kéz­hez másoddiplomáját. (Fotó: Karnok Csaba) Láttad már a „Mini-tini-szótár"-t? Kevés olyan vidám könyv jelent meg az utóbbi években, mint Hoffman Ottóé. A tudós pécsi tanár, noha már nyugdíjban van, meglel­te a módját, hogyan ma­radjon örökké fiatal. A receptje amilyen egysze­rű, olyan egyedi is: sok­sok éve kutatja a tizen­évesek nyelvét. Egy egész ország tiné­dzseréi, Szombathelytől Zá­honyig, töltögették lelkesen kérdőíveit, s ő negyedmil­liónyi(!) szót rostált, rende­zett, másolt, míg könyve összeállt. Tudálékosan tini­mikrokozmosznak nevezhet­nénk, benne van minden, ami a tizenévesek életét ki­tölti. A több, mint harminc­ezer összegyűjtött szó a fia­talok egész világát az ő nyelvükön mutatja be: az „agyaldá"-ban „mézescsók­nak", illetve „pöfetegnek" érzett „tanci"-k keserítik meg a „Sulejmán"-ok életét, miközben az „agyar" névre hallgató anyanyelvtől a „tö­resz"-en és a „föci"-n, a „matricá"-n és a „fizinyá"-n túl a „dögtan"-ig sokezernyi órát kell végigülni a várva várt, utolsó tanév végi „slattyogás"-ig. Feltárul itt az óra, mikor „beharangoz­nak", s a „tanesz veséz" va­lakit, majd „mondja a szent­beszédet". Ez az az életkor, mikor a srác , járni kezd egy anyag"-gal, a lányok „kra­pekolnak", egymásért „fel­mosóvödörbe könnyeznek". Ilyenkor jut el az ember éle­tében először „Cseszkó"-ba, meg „Jugó"-ba, a „Balcsi"­nél az „amcsik"-kal „ing­lis"-ül „povedál". A „naci", a „jakó", a „csuka" csupa „menő" rajta, a „hári"-ja hol „digós", hol „gomba" (ha „csajszi", akkor „bozont", vagy épp „őserdő"). A „ma­ni", ha nincs „szülői hála­pénz", mindig elfogy. A „sulaj" vége felé már „agyalni" kell, milyen „mel­csi"-hez lesz az illetőnek kedve. Amivel aztán - „basszus­kulcs!" -, véget is ér az em­ber legszebb kora, mert utá­na már - a „csóró zsozsó"­ért - a „lenőttek" elvárják, hogy „pofalemez"-zel hall­gasd végig „hegyibeszéd"­eiket... Fenyvesi István Makóról a nagybetűs életbe Már elballagott Süliné Rácz Emőke tanárnő (a képen balról) osztálya. - Az idei, utolsó osztálykirándulás volt a legszebb - mondták a végzős nyolcadikosok. (Fotó: Karnok Csaba) Több mint ezer kilomé­tert tettek meg a Bartók Béla Ének-zenei Altalá­nos Iskola végzett nyol­cadikosai az utóbbi évek osztálykirándulásain. Be­járták az országot, osz-a tályfónökük, Süliné Rácz Emőke tanárnő által gyakran idézett Fekete István-idézet szellemé­ben: „kerestem a nádast, a patakot, a cserszagú erdőt... s közben meglel­tem a hazámat". Most már, túl az utolsó osz­tálykiránduláson, javá­ban nyaralnak a gyere­kek. Nemigen gondol­nak még a középiskolá­ra. A makói iskola volt nyol­cadikosaival a tanév végén, ballagásukkor találkoztunk. Mindenekelőtt azt kérdeztük tőlük, mire gondolnak vissza legszívesebben az itt töltött nyolc évből? - Mindenre - mondták egyszerre többen is. Aztán Juhász Réka ragadta magá­hoz a szót. - Legelsősorban a vándortáborok emlékezete­sek, megszervezésükért sze­retnék köszönetet mondani mindannyiunk nevében osz­tályfőnökünknek, Süliné Rácz Emőke tanárnőnek. Ta­lán legszebb a legutóbbi tá­borunk volt, nyár elején, a Börzsönyben. Voltunk a hegység legmagasabb csú­csán, a több, mint 900 méter magas Csóványoson is. Egy pillanatra sem feledtük: ez az utolsó tábor, ahol együtt va­gyunk. Ének-zenei jellegű az is­kola, az osztály. Ez a táboro­zások idején is megmutatko­zott: - Az egyik őrségi kirán­dulásunkon átmentünk Graz­ba - emlékezett vissza SUliné Rácz Emőke. - Bementünk egy barokk templomba, és gregorián énekeket énekel­tünk. Egyszer csak a helybéli fiúkórus tagjai figyelni kezd­tek, s miután befejeztük az éneklést, nagyon szép dallal válaszoltak. Csak ezután kez­dődött el a beszélgetés. Ez mutatja: a zenei kapcsolat al­kalmasint nagyon mély lehet. Van egy másik, ugyancsak emlékezetes, a művészetek­hez kötődő emléke is az osz­tálynak. Egyszer a Pilisben, amikor már alkonyodott, és a távolban újra s újra megcsil­lant a Duna, kart karba öltve, verseket szavalva érkeztek vissza a táborba. A legszebb Radnóti-, Petőfi-, József Atti­la-költemények hangzottak el a visszhangzó tájban. Almási Éva más jellegű kirándulásról számolt be: ok­tóberben megtekinthették a taszári amerikai bázist. Be­széltek is „valóságos" ameri­kaiakkal. Egyébként több mint ezer kilométert tett meg az utóbbi néhány év vándortáborai kapcsán az osztály - derült ki. A Mecsekben, a Pilisben, a Börzsönyben, a Bükkben, az őrségben... A nyarat azonban, a dolgok természe­téből adódóan, az ősz követi, benne: a középiskola. Nemes Nagy Ági elmondta, a szege­di Eötvös József Gimnázium mikrobiológia szakán kezdi majd az új tanévet, állatorvos szeretne ugyanis lenni. Szűcs Péter a Déri Miksáról elne­vezett szakközépben tanul to­vább, szintén Szegeden. Nemcsak „amúgy általában" érdekli az elektronika, hiszen rádióamatőr. - Nemsokára megyek Németországba, egy rádióamatőr-találkozóra ­mondta. De maradjunk még kissé a jelenben! - A legnagyobb örömöm, amikor látom, ki­teljesednek a gyerekek ­mondta Süliné Rácz Emőke. - Beléjük oltódott, amire, pedagógustársaimmal együtt, számos éven át töre­kedtünk. Ki tudják fejezni magukat a zene s más művé­szetek segítségével; a sok szépség, melyre fölnyitottuk a szemüket, elraktározódik bennük, és erőt ad nekik egész életükben. F. Cs. • Vári Zsuzsi a Deák „szupergyereke" Szünidő, tiszta lelkiismerettel Vári Zsuxsi a Makói Deák Ferenc Altalános Iskola „szupergyereke". Számtalan eredmény ért el különféle, egymástól távolesö területeken is, mint például - hogy mást ne mondjunk - a testnevelés, úszás, a matematika. Most: nya­ral. Éppen idejel Vannak titokzatos gyere­kek ezen a Földön. Első lá­tásra teljesen szabályszerű­ek, második ránézésre, főleg pedig a pedagógusaikkal va­ló eszmecsere után viszont kiderül: az égvilágon min­den tantárgyból jók. Vári Zsuzsanna, a Makói Deák Ferenc Általános Iskola 4/a osztályos (szeptembertől ötödikes) tanulója - ilyen. Mi említendő meg iskolai eredményeivel kapcsolat­ban? Zsuzsi számára semmi­nemű meglepetést nem je­lentett, amikor a makói váro­si helyesírási verseny első helyezettje lett. Szemrebbe­nés nélkül továbbment a me­gyeire, s nagyon természe­tesnek tartotta: ott is első he­lyezéssel jutalmazták. És hogy számára miért magától értetődőek a fölsoroltak? Mert másodikos korában mindez ugyanígy már meg­történt... Ám folytassuk a fölsoro­A rendkívül sokoldalú, lelkiismeretesen tanuló, a makói Vári Zsuzsi - remélhető - már fölkelt a tankönyv mellől. (Fotó: Karnok Csaba) lást: a városi matematika­versenyen is első lett! (Itt egyébként testvére, Zoli szintén első helyezést ért el, lí harmadik osztályosok ka­tegóriájában). A Zrínyi Ilona matematikaverseny megyei fordulóján harmadik helye­zéssel végzett Zsuzsi, onnan pedig, az országosra tovább­jutva, huszonkilencedik lett - a 9000 (kilencezer) induló közül. Még mielőtt bárki azt gondolná, hátha szobatudósi ambíciókat táplál Zsuzsanna, gyorsan leírjuk: országos úszóversenyen, ötven méter mellúszás-kategóriában, má­sodik helyezést ért el Szege­den. Különben részt vett a diákolimpián is, ott negye­dik lett, ugyanezen úszás­nemből. Az ugyancsak or­szágos, „Életrevaló Plusssz" címet viselő csapatverseny döntőjén, amit Veresegyhá­zán rendeztek meg, ötödik helyen végzett csapata, a többszáz induló közül. A döntő egyébként nem keve­sebb, mint tizenöt feladatot tartalmazott, ügyességi (pél­dául kenuzás, falmászás), és elméleti (egyebek közt ma­dárfölismerés) jellegűeket egyaránt. S hogy mi a kedvenc tár­gya? A testnevelés és a ma­tematika - mondta Zsuzsi; előbbit Baloghné Torna Éva, utóbbit pedig Szepesi Endré­né tanárnő tanítja számára. Különben a zene is érdekli a sokoldalú diáklányt, régeb­ben furulyázott, újabban fu­volázik a magánzeneiskolá­ban. És amíg az iskolában idegen nyelvként németet ta­nul - hétvégenként, otthon, pusztán magánszorgalom­ból, angolt. Mindezt persze csakis iskolaidőben - mert most, bármily hihetetlen, Zsuzsi is nyaral... Farkas Csaba

Next

/
Thumbnails
Contents