Délmagyarország, 1997. június (87. évfolyam, 126-150. szám)
1997-06-24 / 145. szám
2 KÜLFÖLD KEDD, 1997. JÚN. 24. kommentár Rigómező zlobodan Milosevics, vagy egyszerűen csak a kJ „Minden szerbek nagy vezére", immár nyolc éve azzal büszkélkedhet, hogy Szerbia egységét ő hozta létre. Való igaz, hogy a titói érában a jugoszláv föderáció alkotóelemei, a 6 köztársaság közül csak Szerbiának volt két tartománya - Vajdaság és Koszovó. E két - inkább közigazgatási - egység azonban akkor sem sok vizet zavart a köztársaságban, hiszen a központi irányításnak sikerült maga alá gyűrnie a főleg magyar-, szlovák-, ruszin- és románlakta Délvidéket, valamint a 90 százalékban albán népességű Koszovót. Nos, Milosevics hatalomra jutása után elhatározta, hogy „egységesít". Ez magyarul annyit jelentett, hogy eltörli az autonómiát a két tartományban és Szerbia közös - belgrádi vezérlésű - közigazgatással folytatja... Ezt 1989 márciusában el is érte a nagyhangú kommunista pártvezér. A Szerb Parlament kimondta: nincs többé autonómia sem Koszovóban, sem Vajdaságban, e területek Szerbia „szentes" részei! Nos, a szerb törvényhozás döntése után Belgrádban a kormánypolitikusok és uszályhordozóik hatalmas ünneplésbe kezdtek: a köztársaság egységesítése feletti örömükben pezsgők ezreit durrantották a parlamentben és az előkelő szállodák fogadótermeiben. De míg a fővárosban az öröm a tetőfokára hágott, addig Koszovóban patakokban folyt a vér. A szerb rendőrség brutális fellépésének következtében ugyanis többszáz halott és többezer sebesült maradt Pristina és más koszovói városok utcáin! Az albánok ugyanis nem egyeztek bele - részbeni - függetlenségük feladásába. Tüntettek. Csak azért, hogy az oktatásügybe, a nemzeti kultúra alakításába, az emberi jogok szavatolásába, nekik is legyen némi beleszólásuk... A zóta sem lett. A szépséges Rigómezőn, amelyet egyébként a szerbek bölcsőjükként tisztelnek, továbbra is viszály van az albánok és a szerbek között. Mi a megoldás? A jelenlegi állapot semmiképpen sem az. Hogy a mostani ulcinji tárgyalások kimenetelétől mennyi javulás várható? A; talány. Mint ahogyan az is, hogy a kis-jugoszláviai elnökválasztási kampány idején - ez ügyben - a Nyugat milyen nyomást tud Milosevicsre gyakorolni. Keresztények Európája Szerb-albán párbeszéd Koszováról • Belgrád (MTI) A montenegrói Ulcinjban újabb szerb-albán konferencia kezdádött a Szerbiához tartozó Koszovó tartomány válságáról, s a megoldás lehetöségeiról. A háromnapos tanácskozás első - szerb nemzetiségű - felszólalói azt javasolták, hogy a kilencven százalékban albánok lakta tartomány kapjon köztársasági státust, s ezzel szavatolják az albánok számára járó kisebbségi és emberi jogok tiszteletben tartását. Novak Pribicsevics, a Szociáldemokrata Unió egyik vezetóje hangsúlyozta, hogy a tartomány válságát kompromisszummal lehet csak megoldani: tiszteletben kell tartani az albánok jogait, ám a megoldást mindenképpen Jugoszlávia határainak módosítása nélkül kell megtalálni. A tanácskozáson részt vevő egyik albán politikus. Pajazit Nusi, a koszovói emberi jogi bizottság elnöke szerint Koszovó a Balkán és Európa egyik leginkább robbanásveszélyes övezete. Adem Demaci, a befolyásos Koszovói Parlamenti Párt elnöke úgy vélekedett, hogy a szerbiai kormánypártok és ellenzéki szervezetek csak a hatalomért küzdenek, s nem foglalkoznak a koszovói válság megoldásának lehetőségeivel. A szerbiai emberi jogi szervezetek által szervezett tanácskozáson az ENSZ képviselői, valamint a diplomáciai képviseletek küldöttei is részt vesznek. A koszovói albánok többsége a tartomány függetlenségének megadásában látja a válság megoldását, m(g a belgrádi vezetés egyelőre arra sem hajlandó, hogy helyreállítsa Koszovó korábbi autonómiáját. A nemzetközi közösség szerint széleskörű autonómiával lehetne rendezni a válságot, s ezt az álláspontot képviseli az Egyesült Államok is, amely egyebek mellett az albánok jogainak tiszteletben tartásához köti a Jugoszlávia ellen még érvényben lévó büntetőintézkedések feloldását. A nagy katádcsempész • Bécs (MTI) Tizenhárommillió schillinges adócsalásra derítettek fényt az osztrák pénzügyi illetékesek a magyar és az osztrák vámszervek közreműködésével. Az ügyben letartóztattak egy mérnököt, akiről egyelőre semmilyen adatot nem kívántak közölni. A mérnök Oroszországban és Lengyelországban beszerzett rézkatódokat adott tovább nem létező külföldi és osztrák cégeknek, majd papíron az árut továbbadta Magyarországra, s ennek fejében adóelőleget vont le magának. A zavaros tranzakciók részleteit sem árulták el: az osztrák hatóságok nyilván nem akartak „tippeket adni". Balról jobbra: II. Alekszij, Moszkva és egész Oroszország ortodox pátriárkája, Franz König osztrák katolikus bíboros és Login, Düsseldorf ortodox érseke szót váltanak az ausztriai Graz városának Eggenberg nevezetű várában a keresztények II. ökumenikus találkozójának megnyitása előtt. (MTI Telefotó) Kovács László Jalta maradványairól • Prága (MTI) A NATO madridi csúcstalálkozójának egyértelműen kifejezésre kellene juttatnia, hogy a szervezet bővítése folytatódni fog. Azoknak az államoknak, amelyek az első körben nem kerültek be a szervezetbe, pedig világos jelzést kell kapniuk arról, mit tegyenek a tagság megszerzése érdekében - jelentette ki Kovács László magyar külügyminiszter hétfőn Prágában a NATO-konferencia második munkanapján tartott rövid beszédében. A magyar diplomácia vezetője, aki beszédében a jaltai alku maradványainak felszámolásával foglalkozott, kifejtette: Európa a második világháború után több évtizeden keresztül megosztott volt. Most, amikor a hidegháború befejeződött, és Európa előtt megnyílt az új jövő lehetősége, nem szabad megengedni, hogy kontinensünk a NATO-kibővítése következtében esetleg ismét megosztottá váljon. Rámutatott arra, hogy az utóbbi években javult ugyan Európa biztonsága, de bár elmúlt a világháború veszélye, számos olyan új veszélyforrással kell szembenéznünk, mint a szervezett bűnözés, kábítószercsempészés, vagy regionális szinten az agresszív nacionalizmus, amely komoly gondokat okoz. Ezek ellen közösen kell küzdeni, mert „Európa új biztonsági struktúrájának oszthatatlannak kell lenni", amelyben helyük van úgy az összeurópai, mint a regionális szervezeteknek is. Ezek együttműködését az egyes „szervezetek előnyeire " kell alapozni - jegyezte meg a miniszter, majd leszögezte: A NATO kibővítése a stabilitási és az együttműködési térség kibővítését jelenti, s Magyarországnak meggyőződése, hogy ez hozzájárul egész Európa biztonságához és egyesítéséhez. A romám államfő délután Prágában arról biztosította a magyar külügyminisztert, hogy a romániai demokratizálódási folyamat, a magyar-román alapszerződés teljesítése akkor is folytatódni fog román részről, ha Romániát esetleg nem veszik fel első körben a NATO-ba. Ezt Kovács László nyilatkozta azután, hogy mintegy negyven perces megbeszélést folytatott Emil Constantinescuval. • Moszkva (MTI) Oroszország szexbotrányok dolgában is felzárkózott a Nyugathoz. Az 55 éves Valentyin Kovaljov igazságügyminiszter egy kínos ügy miatt kénytelen volt felajánlani lemondását, miután videofelvételről ország-világ láthatta, amint meztelen kéjhölgyek társasáságában szaunázik a maffia egyik ismert moszkvai szórakozóhelyén. Hacsak felsőbb helyen el nem tussolják az ügyet, a botránynak alighanem folytatása is lesz. A két évvel ezelőtti orgiáról készült felvételen ugyanis több más ismert politikus is látható, nehezen félreérthető helyzetben. Oroszországban II. Katalin cárnő óta jobbára szemet hunytak a vezetés tagjainak nemi kicsapongásai felett. Sztálin idejében a szép nők messzire elkerülték a Gorkij utcát, mivel a gátlástalan Lavrentyij Berija emberei kocsiba tuszkolták és elragadták a véres kezű belügyi vezető féktelen nemi vágyának áldozatait. A komszomolisták és a pártvezetők „kihelyezett taggyűlés" címén tartott orgiái széles körben ismertek voltak a Szovjetunióban. Moszkva egyik elitegyetemének munkatársai a nyolcvanas években az intézet nyelvi laboratóriumában forgatott pornófilmért is csak pártfegyelmit kaptak az • Oroszországi orgiák Politika és szex „amorálkának" nevezett kicsapongásért. A Nyugattól eltérően nem keltett különösebb megütközést Moszkvában két éve a fényképfelvétel, amely azt a pillanatot örökftette meg, amint Jelcin elnök jókorát csíp titkárnője fenekébe. Az ilyesmit a szovjet időkhöz hasonlóan ma is inkább a vezetői tekintélyt növelő, semmint csorbító kihágásnak tartják Oroszországban. A Szoversenno Szekretno (Szigorúan Titkos) című bulvárlapban megszellőztetett Kovaljov-ügy azért is kivétel, mert a sajtó is szemet hunyt eddig a politikusok erkölcstelen kicsapongásai felett és legfeljebb a Duma munkaidőn túli féktelen italozásairól lehetett olvasni nevek mellőzésével. Moszkvában nem volt szokás eddig a sikamlós ügyek nyilvános kiteregetése. Ezért egyelőre csak találgatják, hogy ki áll a leleplezés mögött és mi volt annak célja. A szerző, Larissza Kiszlinszkaja, az ITARTASZSZ hírügynökség bűnügyi tudósttja a „Meztelen a miniszter" című cikkében megírta, hogy a hírhedt szolncevói maffia ellenőrzése alatt álló moszkvai éjszakai bárban készült 1995 szeptemberében a titkos felvétel, amelyet a miniszter egyik barátjának lakásán foglaltak le. A cikk szerint a bordélyként működő klub gyakori vendége volt korábban Szergej Mihajlov, alvilági nevén Mihasz, a szolncevói maffia főnöke is. Kovaljov barátját és tanácsadóját, Arkagyij Angelejevicset, a Szpecmontazsbank kereskedelmi pénzintézet vezetőjét áprilisban 7 millió dollár elsikkasztásának gyanújával tartóztatták le. A vád a hírek szerint nem áll meg á lábán, viszont az eljárás megbénította a bank működését. A Szoversenno Szekretno feltételezése szerint a sikkasztással vádolt Angelejevics, aki korábban tanácsadója volt Kovaljovnak, azért őrizte meg a többeket kompromittáló videofilmet, mert arra számított, hogy esetleg szabadságra cserélheti azt be letartóztatása esetén. A belügyminisztérium igyekezett az újságírónőre hárítani a felelősséget, mondván Kiszlinszkaja csak az alvilágtól kaphatta a videokazettát, amelyről másolat nem készült a minisztériumban. Az „újságírói etikával ellentétes cselekményért" megvonták tőle az minisztériumi akkreditálást. Az újságírónő azonban az NTV tévétársaságnak nyilatkozva tovább teregette a szennyest. Azt állította, hogy magas rangú belügyi illetékesektől származik a leleplező felvétel. Ráadásul kimerítette volna a nyilvános pornográfiát, ha a kazetta többi részén látható jeleneteket is leközli. Kovaljovval együtt számos más ismert személyiség látható a felvételen, amelynek tanúbizonysága szerint az „ártatlan szaunázással" kezdődött orgia „eljutott a logikus végkifejletig". Moszkvában számos találgatás látott napvilágot az üggyel kapcsolatban. A magát fedező bankár kompromittáló filmjének belügyminisztériumi kiadatását meglehetősen furcsának tartják. A maffiával hírbe hozott igazságügyminiszter ugyanis magára a bűnüldözés egészére vet árnyékot, amelynek része a belügyminisztérium is. Az NTV tévétársaság ezért nem zárta ki, hogy a Kovaljov-ügy öngólnak bizonyulhat a minisztérium számára és alkalmat adhat a további tisztogatásokra. A csecsenföldi háborúból ismert keményvonalasok közül jószerével ma csak az igazságügyminiszter Kovaljov és Anatolij Kulikov belügyminiszter maradt hivatalban. Jelcin környezete többnyire Anatolij Csubajsz volt elnöki hivatalvezető, mai első miniszterelnök-helyettes embereiből áll. A fölöttébb kínos Kovaljov-ügy további fejleményei alapján alighanem kiderül, hogy a miniszter mellett, még ki, vagy kik ellen irányulhatott a moszkvai hatalmi harc eszköztárából eddig hiányzó szexbotrány. Kátí Lóránt A NATO dönt • Prága (MTI) Románia „bizonyos értelemben csalódott", hogy nem került be azon országok csoportjába, amelyek az első körben csatlakozhatnak a NATO-hoz. Ezt Emil Constantinescu román államfő nyilatkozta hétfőn délelőtt Prágában a NATO nemzetközi munkatanácskozásának vitájában. Constantinescu azonban megerősítette: bárhogy is alakuljon a helyzet, továbbra is változatlan marad Románia külpolitikájának alapvető célja, a csatlakozás a nyugati integrációs szervezetekhez. Havel elnök kijelentette: Csehország meg van győződve arról, hogy Romániának és Szlovéniának helye van a kibővített NATO-ban. Erről azonban nem Prága, hanem a NATO dönt. Pattén ajánlata • Hongkong (MTI) Chris Pattén, Hongkong utolsó brit főkormányzója felszólította megválasztott utódát, Tung Csi-huát, hogy tartózkodjék az antidemokratikus kormányzási módszerektől. Pattén nyilatkozatát a kínai nyelvű Mig Pao című helyi lap hétfői száma közölte. Pattén szerint Hongkongban nincs senki, aki abszolút hatalommal rendelkezne, Tungnak meg kell hallgatnia a nép tanácsait. Pattén azt is kijelentette, hogy Nagy-Britannia Hongkong átadásával magasabb kereskedelmi szempontokat tartott szem előtt. Saját demokratikus reformjaira hívta fel Tung Csihua figyelmét, s figyelmeztette őt, hogy nem fordíthatja vissza az idő kerekét. Tüzérségi harcok • Brazzaville (MTI) Tüzérségi harc folyt hétfőn Brazzaville-ben, Kongó fővárosában. Szemtanúk ezt az összecsapást minősítették a legsúlyosabbnak a tűzszünet június 17-i kezdete óta. A harcokban nehézfegyvereket is bevetettek. Pascal Lissouba jelenlegi elnök erői és elődjének, Denis Sassou Nguessonak, az ország volt katonai vezetőjének támogatói annak ellenére bocsátkoztak harcba egymással, hogy pénteken megállapodtak a tűzszünet egy héttel történő meghosszabbításában. Gránátok csopódtak be a parlament épülete és*a francia nagykövetség közelében is. Ciprus jövöje • Ankara (MTI) Richárd Holbrook, az amerikai kormányzat ciprusi különmegbízottja szerint a megosztott Ciprus jövője egységes irányítás alatt álló szövetségi államként képzelhető el, amely két övezetre oszlik, s amelyben együtt él a török és a görög közösség. Holbrook a török Sabah napilapnak adott nyilatkozatában úgy vélekedett, hogy elkerülhetetlen Ciprus egységes szuverenitásának megteremtése egy olyan - két zónából és két közösségből álló - szövetségi állam keretében, amelyben szabadon mozoghatnak az állampolgárok. Hangsúlyozta, hogy nyilatkozatával nem megoldási tervet terjeszt elő a ciprusi kérdésre, amelyben megítélése szerint „jelenleg súlyos nézeteltérések vannak" a ciprusi felek között.