Délmagyarország, 1997. június (87. évfolyam, 126-150. szám)

1997-06-24 / 145. szám

2 KÜLFÖLD KEDD, 1997. JÚN. 24. kommentár Rigómező zlobodan Milosevics, vagy egyszerűen csak a kJ „Minden szerbek nagy vezére", immár nyolc éve azzal büszkélkedhet, hogy Szerbia egységét ő hozta lét­re. Való igaz, hogy a titói érában a jugoszláv föderá­ció alkotóelemei, a 6 köztársaság közül csak Szerbiá­nak volt két tartománya - Vajdaság és Koszovó. E két - inkább közigazgatási - egység azonban akkor sem sok vizet zavart a köztársaságban, hiszen a központi irányításnak sikerült maga alá gyűrnie a főleg ma­gyar-, szlovák-, ruszin- és románlakta Délvidéket, va­lamint a 90 százalékban albán népességű Koszovót. Nos, Milosevics hatalomra jutása után elhatározta, hogy „egységesít". Ez magyarul annyit jelentett, hogy eltörli az autonómiát a két tartományban és Szerbia közös - belgrádi vezérlésű - közigazgatással folytat­ja... Ezt 1989 márciusában el is érte a nagyhangú kommunista pártvezér. A Szerb Parlament kimondta: nincs többé autonómia sem Koszovóban, sem Vajda­ságban, e területek Szerbia „szentes" részei! Nos, a szerb törvényhozás döntése után Belgrádban a kor­mánypolitikusok és uszályhordozóik hatalmas ünnep­lésbe kezdtek: a köztársaság egységesítése feletti örö­mükben pezsgők ezreit durrantották a parlamentben és az előkelő szállodák fogadótermeiben. De míg a fővárosban az öröm a tetőfokára hágott, addig Koszo­vóban patakokban folyt a vér. A szerb rendőrség bru­tális fellépésének következtében ugyanis többszáz ha­lott és többezer sebesült maradt Pristina és más koszo­vói városok utcáin! Az albánok ugyanis nem egyeztek bele - részbeni - függetlenségük feladásába. Tüntet­tek. Csak azért, hogy az oktatásügybe, a nemzeti kul­túra alakításába, az emberi jogok szavatolásába, nekik is legyen némi beleszólásuk... A zóta sem lett. A szépséges Rigómezőn, amelyet egyébként a szerbek bölcsőjükként tisztelnek, to­vábbra is viszály van az albánok és a szerbek között. Mi a megoldás? A jelenlegi állapot semmiképpen sem az. Hogy a mostani ulcinji tárgyalások kimenetelétől mennyi javulás várható? A; talány. Mint ahogyan az is, hogy a kis-jugoszláviai elnökválasztási kampány idején - ez ügyben - a Nyugat milyen nyomást tud Mi­losevicsre gyakorolni. Keresztények Európája Szerb-albán párbeszéd Koszováról • Belgrád (MTI) A montenegrói Ulcinj­ban újabb szerb-albán konferencia kezdádött a Szerbiához tartozó Ko­szovó tartomány válsá­gáról, s a megoldás le­hetöségeiról. A háromnapos tanácsko­zás első - szerb nemzetiségű - felszólalói azt javasolták, hogy a kilencven százalék­ban albánok lakta tartomány kapjon köztársasági státust, s ezzel szavatolják az albánok számára járó kisebbségi és emberi jogok tiszteletben tar­tását. Novak Pribicsevics, a Szociáldemokrata Unió egyik vezetóje hangsúlyozta, hogy a tartomány válságát kompromisszummal lehet csak megoldani: tiszteletben kell tartani az albánok jogait, ám a megoldást mindenkép­pen Jugoszlávia határainak módosítása nélkül kell meg­találni. A tanácskozáson részt vevő egyik albán politi­kus. Pajazit Nusi, a koszovói emberi jogi bizottság elnöke szerint Koszovó a Balkán és Európa egyik leginkább rob­banásveszélyes övezete. Adem Demaci, a befolyásos Koszovói Parlamenti Párt el­nöke úgy vélekedett, hogy a szerbiai kormánypártok és ellenzéki szervezetek csak a hatalomért küzdenek, s nem foglalkoznak a koszovói vál­ság megoldásának lehetősé­geivel. A szerbiai emberi jogi szervezetek által szervezett tanácskozáson az ENSZ kép­viselői, valamint a diplomá­ciai képviseletek küldöttei is részt vesznek. A koszovói al­bánok többsége a tartomány függetlenségének megadásá­ban látja a válság megoldá­sát, m(g a belgrádi vezetés egyelőre arra sem hajlandó, hogy helyreállítsa Koszovó korábbi autonómiáját. A nemzetközi közösség szerint széleskörű autonómiával le­hetne rendezni a válságot, s ezt az álláspontot képviseli az Egyesült Államok is, amely egyebek mellett az al­bánok jogainak tiszteletben tartásához köti a Jugoszlávia ellen még érvényben lévó büntetőintézkedések feloldá­sát. A nagy katádcsempész • Bécs (MTI) Tizenhárommillió schillin­ges adócsalásra derítettek fényt az osztrák pénzügyi il­letékesek a magyar és az osztrák vámszervek köz­reműködésével. Az ügyben letartóztattak egy mérnököt, akiről egyelőre semmilyen adatot nem kívántak közölni. A mérnök Oroszországban és Lengyelországban beszerzett rézkatódokat adott tovább nem létező külföldi és oszt­rák cégeknek, majd papíron az árut továbbadta Magyaror­szágra, s ennek fejében adó­előleget vont le magának. A zavaros tranzakciók részleteit sem árulták el: az osztrák ha­tóságok nyilván nem akartak „tippeket adni". Balról jobbra: II. Alekszij, Moszkva és egész Oroszország ortodox pátriárkája, Franz König osztrák katolikus bíboros és Login, Düsseldorf ortodox érseke szót váltanak az ausztriai Graz városának Eggenberg nevezetű várában a keresztények II. ökumenikus találkozójának megnyitása előtt. (MTI Telefotó) Kovács László Jalta maradványairól • Prága (MTI) A NATO madridi csúcstalálkozójának egyértelműen kifejezés­re kellene juttatnia, hogy a szervezet bővíté­se folytatódni fog. Azok­nak az államoknak, amelyek az első körben nem kerültek be a szer­vezetbe, pedig világos jelzést kell kapniuk ar­ról, mit tegyenek a tag­ság megszerzése érde­kében - jelentette ki Ko­vács László magyar kül­ügyminiszter hétfőn Prá­gában a NATO-konfe­rencia második munka­napján tartott rövid be­szédében. A magyar diplomácia ve­zetője, aki beszédében a jal­tai alku maradványai­nak felszámolásával foglal­kozott, kifejtette: Európa a második világháború után több évtizeden keresztül megosztott volt. Most, ami­kor a hidegháború befeje­ződött, és Európa előtt meg­nyílt az új jövő lehetősége, nem szabad megenged­ni, hogy kontinensünk a NATO-kibővítése következ­tében esetleg ismét megosz­tottá váljon. Rámutatott arra, hogy az utóbbi években javult ugyan Európa biztonsága, de bár elmúlt a világháború veszé­lye, számos olyan új ve­szélyforrással kell szembe­néznünk, mint a szervezett bűnözés, kábítószercsempé­szés, vagy regionális szinten az agresszív nacionalizmus, amely komoly gondokat okoz. Ezek ellen közösen kell küzdeni, mert „Európa új biztonsági struktúrájának oszthatatlannak kell lenni", amelyben helyük van úgy az összeurópai, mint a regi­onális szervezeteknek is. Ezek együttműködését az egyes „szervezetek előnyei­re " kell alapozni - jegyezte meg a miniszter, majd le­szögezte: A NATO kibőví­tése a stabilitási és az együttműködési térség ki­bővítését jelenti, s Magyar­országnak meggyőződése, hogy ez hozzájárul egész Európa biztonságához és egyesítéséhez. A romám államfő délután Prágában arról biztosította a magyar külügyminisztert, hogy a romániai demokrati­zálódási folyamat, a ma­gyar-román alapszerződés teljesítése akkor is folyta­tódni fog román részről, ha Romániát esetleg nem ve­szik fel első körben a NA­TO-ba. Ezt Kovács László nyi­latkozta azután, hogy mint­egy negyven perces megbe­szélést folytatott Emil Cons­tantinescuval. • Moszkva (MTI) Oroszország szexbot­rányok dolgában is fel­zárkózott a Nyugathoz. Az 55 éves Valentyin Kovaljov igazságügymi­niszter egy kínos ügy miatt kénytelen volt fel­ajánlani lemondását, miután videofelvételről ország-világ láthatta, amint meztelen kéjhöl­gyek társasáságában szaunázik a maffia egyik ismert moszkvai szórakozóhelyén. Ha­csak felsőbb helyen el nem tussolják az ügyet, a botránynak aligha­nem folytatása is lesz. A két évvel ezelőtti orgiá­ról készült felvételen ugyanis több más ismert politikus is látható, ne­hezen félreérthető hely­zetben. Oroszországban II. Kata­lin cárnő óta jobbára szemet hunytak a vezetés tagjainak nemi kicsapongásai felett. Sztálin idejében a szép nők messzire elkerülték a Gorkij utcát, mivel a gátlástalan Lavrentyij Berija emberei kocsiba tuszkolták és elra­gadták a véres kezű belügyi vezető féktelen nemi vágyá­nak áldozatait. A komszo­molisták és a pártvezetők „kihelyezett taggyűlés" cí­mén tartott orgiái széles kör­ben ismertek voltak a Szov­jetunióban. Moszkva egyik elitegyetemének munkatár­sai a nyolcvanas években az intézet nyelvi laboratóriumá­ban forgatott pornófilmért is csak pártfegyelmit kaptak az • Oroszországi orgiák Politika és szex „amorálkának" nevezett ki­csapongásért. A Nyugattól eltérően nem keltett különösebb megütkö­zést Moszkvában két éve a fényképfelvétel, amely azt a pillanatot örökftette meg, amint Jelcin elnök jókorát csíp titkárnője fenekébe. Az ilyesmit a szovjet időkhöz hasonlóan ma is inkább a ve­zetői tekintélyt növelő, sem­mint csorbító kihágásnak tartják Oroszországban. A Szoversenno Szekretno (Szigorúan Titkos) című bul­várlapban megszellőztetett Kovaljov-ügy azért is kivé­tel, mert a sajtó is szemet hunyt eddig a politikusok er­kölcstelen kicsapongásai fe­lett és legfeljebb a Duma munkaidőn túli féktelen ita­lozásairól lehetett olvasni ­nevek mellőzésével. Moszk­vában nem volt szokás eddig a sikamlós ügyek nyilvános kiteregetése. Ezért egyelőre csak talál­gatják, hogy ki áll a leleple­zés mögött és mi volt annak célja. A szerző, Larissza Kiszlinszkaja, az ITAR­TASZSZ hírügynökség bűnügyi tudósttja a „Mezte­len a miniszter" című cikké­ben megírta, hogy a hírhedt szolncevói maffia ellenőrzé­se alatt álló moszkvai éjsza­kai bárban készült 1995 szeptemberében a titkos fel­vétel, amelyet a miniszter egyik barátjának lakásán foglaltak le. A cikk szerint a bordélyként működő klub gyakori vendége volt koráb­ban Szergej Mihajlov, alvi­lági nevén Mihasz, a szoln­cevói maffia főnöke is. Ko­valjov barátját és tanácsadó­ját, Arkagyij Angelejevicset, a Szpecmontazsbank keres­kedelmi pénzintézet ve­zetőjét áprilisban 7 millió dollár elsikkasztásának gya­nújával tartóztatták le. A vád a hírek szerint nem áll meg á lábán, viszont az eljárás megbénította a bank műkö­dését. A Szoversenno Szek­retno feltételezése szerint a sikkasztással vádolt Angele­jevics, aki korábban tanács­adója volt Kovaljovnak, azért őrizte meg a többeket kompromittáló videofilmet, mert arra számított, hogy esetleg szabadságra cserél­heti azt be letartóztatása ese­tén. A belügyminisztérium igyekezett az újságírónőre hárítani a felelősséget, mondván Kiszlinszkaja csak az alvilágtól kaphatta a vi­deokazettát, amelyről máso­lat nem készült a minisztéri­umban. Az „újságírói etiká­val ellentétes cselekmé­nyért" megvonták tőle az minisztériumi akkreditálást. Az újságírónő azonban az NTV tévétársaságnak nyilat­kozva tovább teregette a szennyest. Azt állította, hogy magas rangú belügyi illeté­kesektől származik a lelep­lező felvétel. Ráadásul ki­merítette volna a nyilvános pornográfiát, ha a kazetta többi részén látható jelenete­ket is leközli. Kovaljovval együtt számos más ismert személyiség látható a felvé­telen, amelynek tanúbizony­sága szerint az „ártatlan szaunázással" kezdődött or­gia „eljutott a logikus végki­fejletig". Moszkvában számos ta­lálgatás látott napvilágot az üggyel kapcsolatban. A ma­gát fedező bankár kompro­mittáló filmjének belügymi­nisztériumi kiadatását meg­lehetősen furcsának tartják. A maffiával hírbe hozott igazságügyminiszter ugyanis magára a bűnüldözés egé­szére vet árnyékot, amely­nek része a belügyminiszté­rium is. Az NTV tévétársa­ság ezért nem zárta ki, hogy a Kovaljov-ügy öngólnak bi­zonyulhat a minisztérium számára és alkalmat adhat a további tisztogatásokra. A csecsenföldi háborúból ismert keményvonalasok kö­zül jószerével ma csak az igazságügyminiszter Koval­jov és Anatolij Kulikov bel­ügyminiszter maradt hivatal­ban. Jelcin környezete több­nyire Anatolij Csubajsz volt elnöki hivatalvezető, mai első miniszterelnök-helyet­tes embereiből áll. A fölöttébb kínos Koval­jov-ügy további fejleményei alapján alighanem kiderül, hogy a miniszter mellett, még ki, vagy kik ellen irá­nyulhatott a moszkvai hatal­mi harc eszköztárából eddig hiányzó szexbotrány. Kátí Lóránt A NATO dönt • Prága (MTI) Románia „bizonyos érte­lemben csalódott", hogy nem került be azon országok cso­portjába, amelyek az első körben csatlakozhatnak a NATO-hoz. Ezt Emil Cons­tantinescu román államfő nyilatkozta hétfőn délelőtt Prágában a NATO nemzet­közi munkatanácskozásának vitájában. Constantinescu azonban megerősítette: bár­hogy is alakuljon a helyzet, továbbra is változatlan marad Románia külpolitikájának alapvető célja, a csatlakozás a nyugati integrációs szerve­zetekhez. Havel elnök kije­lentette: Csehország meg van győződve arról, hogy Romá­niának és Szlovéniának helye van a kibővített NATO-ban. Erről azonban nem Prága, hanem a NATO dönt. Pattén ajánlata • Hongkong (MTI) Chris Pattén, Hongkong utolsó brit főkormányzója felszólította megválasztott utódát, Tung Csi-huát, hogy tartózkodjék az antidemokra­tikus kormányzási módsze­rektől. Pattén nyilatkozatát a kínai nyelvű Mig Pao című helyi lap hétfői száma közöl­te. Pattén szerint Hongkong­ban nincs senki, aki abszolút hatalommal rendelkezne, Tungnak meg kell hallgatnia a nép tanácsait. Pattén azt is kijelentette, hogy Nagy-Bri­tannia Hongkong átadásával magasabb kereskedelmi szempontokat tartott szem előtt. Saját demokratikus re­formjaira hívta fel Tung Csi­hua figyelmét, s figyelmez­tette őt, hogy nem fordíthatja vissza az idő kerekét. Tüzérségi harcok • Brazzaville (MTI) Tüzérségi harc folyt hét­főn Brazzaville-ben, Kongó fővárosában. Szemtanúk ezt az összecsapást minősítették a legsúlyosabbnak a tűzszü­net június 17-i kezdete óta. A harcokban nehézfegyvere­ket is bevetettek. Pascal Lis­souba jelenlegi elnök erői és elődjének, Denis Sassou Nguessonak, az ország volt katonai vezetőjének támoga­tói annak ellenére bocsátkoz­tak harcba egymással, hogy pénteken megállapodtak a tűzszünet egy héttel történő meghosszabbításában. Grá­nátok csopódtak be a parla­ment épülete és*a francia nagykövetség közelében is. Ciprus jövöje • Ankara (MTI) Richárd Holbrook, az amerikai kormányzat ciprusi különmegbízottja szerint a megosztott Ciprus jövője egységes irányítás alatt álló szövetségi államként képzel­hető el, amely két övezetre oszlik, s amelyben együtt él a török és a görög közösség. Holbrook a török Sabah na­pilapnak adott nyilatkozatá­ban úgy vélekedett, hogy el­kerülhetetlen Ciprus egysé­ges szuverenitásának megte­remtése egy olyan - két zó­nából és két közösségből ál­ló - szövetségi állam kereté­ben, amelyben szabadon mozoghatnak az állampolgá­rok. Hangsúlyozta, hogy nyilatkozatával nem megol­dási tervet terjeszt elő a cip­rusi kérdésre, amelyben megítélése szerint „jelenleg súlyos nézeteltérések van­nak" a ciprusi felek között.

Next

/
Thumbnails
Contents