Délmagyarország, 1997. június (87. évfolyam, 126-150. szám)

1997-06-23 / 144. szám

HÉTFŐ, 1997. JÚN. 23. SZEGED 5 Trogmayer díja • DM-információ Immár hetedik alkalommai adták át a Magyar Örökség­díjakat. Olyan személyisége­ket jutalmaztak, akiket a tör­ténelmünk elmúlt ötven évé­ben végzett munkásságukat tekintve, a Magyarországért Alapítvány által megbízott bírálóbizottság - állampolgári Rókusi Öreg-Rókus lakossága és a cigányság több fórum és megbeszélés után meg­állapodást kötött. A város­rész közbiztonságának ja­vítása érdekében a konflik­tusokat úgy kívánják felol­dani, hogy az itteni önké­nyes lakásfoglalók, ha megfelelnek a tárgyalófe­lek alkotta bizottság által kidolgozott feltételeknek, önkormányzati bérlakás­hoz jussanak. A rókusiak problémáival foglalkozó bizottság e megállapodás részleteit pénteken tárta a nyilvánosság elé. A javas­latról később a város köz­gyűlése dönt. Az előzmények között a rókusi városrészt jellemző rossz közbiztonságot, majd az ezt követő lépéseket, például az önkényes lakásfoglalók ki­telepítését, az általuk lakott ház lebontását említhetjük. A városrész önkormányzati, il­letve országgyűlési képvise­lője, a közbiztonsági tanács­nok közös föllépésének hatá­sára, a helyzet tarthatatlansá­ga miatt mozdult meg Rókus lakossága és a leginkább érintett cigányság. A kisebb­ségi önkormányzat mellett megalakult és valóban műkö­dik is az etnikai kisebbség­nek egy politikamentes szer­vezete, a Szegedi Cigányok Demokratikus Közössége. A nyilvánosság elé tárt újszerű civil kezdeményezés lényege, hogy maguk az érintettek ta­láltak megoldást az akut problémára. A rókusiak és a cigányok képviselői szerint az önké­nyes lakásfoglalók jó része az oka annak, hogy a környé­ken az átalgosnál több a bűn és a bűnös. A helyzeten vál­toztatni potitív diszkriminá­cióval, az érintettek egyetér­tésével lehet - hangsúlyozta Vigh István, Rókus lakossá­gának egyik megbízottja. Ez ajánlások alapján - érdemes­nek tart arra, hogy bekerülje­nek a „Magyarság láthatatlan szellemi múzeumába". Szom­baton a Magyar Nemzeti Mú­zeum dísztermében vehette át elismerését - hét kitüntetett között - Trogmayer Ottó ré­gész, a szegedi Móra Ferenc Múzeum igazgatója. utcák... azt jelenti, hogy lakáshoz kell juttatni azokat a cigányokat, akik teljesítik a polgárok és az etnikai kisebbség képvise­lőiből álló, 8 fős bizottság ál­tal szabott föltételeket. Példá­ul a munkanélküli cigány re­gisztráltatja magát és együtt­működik a munkaügyi köz­ponttal, a bérlakásban köz­üzemi díjjal nem tartozik, gyermekeit iskoláztatja. Ez a javaslat nem érinti a 900 la­kásra váró szegedi család ér­dekeit - hangsúlyozta Juhász Károly, a Szegedi Cigányok Demokratikus Közössége al­elnöke, ugyanis azokat a rossz állapotú, komfort nél­küli lakásokat érintené, me­lyeket más igénylők nem fo­gadnak el. Akikért a közösen alakított rókusi bizottság sem vállalja a felelősséget, azok kilakoltatásával e civil kezde­ményezés szószólói is egye­tértenek, e betelepülők ideig­lenes elhelyezésére alkalmas­nak tartják a volt szovjet lak­tanyát. Mert - mint mondták - „mindenhol jobb, mint az utcán". A város önkormányzata egyedül eddig nem tudott megbirkózni a cigányság egy részét érintő akut problémá­val, ezért e civil javaslatcso­mag kész helyzet elé állítja a közgyűlést. A cigány kisebb­ségi önkormányzat elnöke, Fátyol Károly állította: a sze­gedi cigányok nagyobbik ré­szét is irritálja a rókusi álla­pot. A város önkormányzata most civilektől kapott „ulti­mátumot": segítsen munká­hoz jutni, adjon lakást az arra érdemesnek talált családok­nak, akadályozza meg a to­vábbi illetéktelen beköltözé-5 seket. Úgy tűnik, az itt-ott még finomításra váró, civil ja­vaslatcsomagot a városatyák vagy elfogadják, vagy eluta­sítják. Félő, ha visszadobják a labdát, növelik a bajt. Újnáni Ilona • Szakmai tanácsok Visszeres tünetek • Munkatársunktól A visszeresség a leggyakoribb vénás ke­ringési zavar, amelyet részben civilizációs árta­lomnak tartanak a szak­emberek. A visszértágu­lat fiatal korban már el­kezdődhet, a húsz év alattiak 15-20 százalé­kánál megfigyelhetők a tünetek. Az életkor előrehaladtával a visszeresség gyakoribbá válik, az 50 év felettieknek már több mint 60 százaléka szenved vénás keringési za­varokban. A visszeresség krónikus, előrehaladó beteg­ség, ami azt jelenti, hogy megfelelő kezelés nélkül, súlyos, esetleg életveszélyes szövődmények is kialakul­hatnak. A betegség korai szakaszában illetve enyhébb elváltozások esetén a beteg által otthon végezhető keze­lés elegendő az állapot egyensúlyban tartásához, a teljes panaszmentesség el­éréséhez. Az első tünetekre kell te­hát figyelni. A visszeres láb­panaszok kezdetben nem jár­nak különösebb fájdalom­mal. A betegek általában „nehéz" lábról és éjszakai lábikragörcsökről panasz­kodnak. A kezdeti stádium jellemzője még, hogy a lá­bak a délutáni illetve esti órákra bedagadnak. Minda­zok, akik ilyen tüneteket észlelnek magukon és sze­retnének többet tudni a visszérbetegség kezeléséről, gyógyszeres terápiájáról il­letve útmutatást szeretnének, hová forduljanak fennálló panaszaikkal, holnap, ked­den a Széchenyi, holnap­után, szerdán a Sas patiká­ban délután 2 és 5 óra között kaphatnak szakmai tanácso­kat. senki nem kérdezi, miért kell adót fizetni, csupán annyit, hogyan kell kiszámolni. S ha lehet hinni a hírvivőknek, jö­vőre már ez is könnyebb lesz, mert magyarul tökéle­tesen beszélő nyelvészek se­gítenek majd az 1998-as adónyomtatványok megfo­galmazásában. Sőt, mint tud­juk, a technikáé a jövő, s az Interneten a társasági adóhoz hasonlóan, jövőre az szja­bevallási program is megje­lenik, s tervezik, hogy a nagy adózók is beadhatják elektronikus úton bevallásai­kat. Akkor mi lesz velünk, adótisztviselőkkel, akiknek szívós munkával túlórázás­hoz szoktatott elvadult csa­ládtagjaikat újból meg kell szelídítenünk... Felszabaduló időnkben talán kidolgozhatunk egy programcsomagot az adózó érdekeit védő ingyenes in­formációszolgálatról, ahol egy telefonszámot tárcsázva megtudhatnák a hamis sze­mélyi igazolványok sorszá­mát (megakadályozva ezzel a fantomcégek alapítását), a cégek adószámát (biztonsá­gos üzletkötéshez), a fan­tomcégek nevét (fiktív számlák kiküszöbölésére), az eladósodottak listáját, a hamis jövedéki engedélyt felhasználók névsorát... Addig is csak a s/epre emlékezem, a 0%-os első adósávra... Pártosné dr. Farkas Márta titkárságvezető (APEH) Tánc. Szombaton a Ti­sza Szállóban rendezték meg a modern tánccsopor­tok évadzáró gálaműsorát ­mint hagyományosan. Illet­ve... Más években sokkal színvonalasabb volt a szer­vezés - állítja Makra Bélá­né, aki Sándorfalvárói jött megnézni a táncosokat, és még vendégeket is hívott. De nem tudták kivárni a műsor végét, félidőtájt dü­hösen elmentek. Nem láttak semmit, mert a terem alkal­matlan ilyen események rendezéséhez. Baki bakit követett, nemcsak a műsor­közlő hibázott, hanem a zenei anyag kezelője is. Mindez fejenként 300 fo­rintos belépőért. Zenekar. A Hammido művészeti magániskola ugyancsak hétvégi évzáró­jával kapcsolatban azt kö­zölte egy kisteleki hölgy, hogy a vendégeket a Deák gimnázium - az évzáró mű­sor helyszíne - előtt muzsi­kával köszöntő fúvószene­kar nem tartozik a Hammi­do iskolához, hanem a kis­telekihez. A Hammido meghívóján ez félreérthető, illetve félrevezető volt. liiMEinm Ai *I««mI. ••••• Holló István aranymiséje Holló István móravárosi plébános aranymiséjén Gyulay Endre megyés püspök is megjelent. (Fotó: Miskolczi Róbert) Aranymiséjét celebrál­ta vasárnap Holló István plébános a móravárosi templomban. A papi szol­gálatának ötvenedik év­fordulóját ünneplő 73 éves plébánost Gyulay Endre püspök köszöntötte a misén. Pappá szentelésének ötve­nedik évfordulóját ünnepelte tegnap Szeged egyik legked­veltebb papegyénisége. Holló István móravárosi plébános. A zsúfolásig megtelt Kálvária sugárúti templomban megtar­tott aranymisén Gyulay Endre szeged-csanádi megyés püs­pök tartott méltató és köszön­tő beszédet. A püspök felem­lítve az állhatatos papi munka nehézségeit, a lelkipásztori hivatás során felmerülő kéte­lyeket, a Krisztus által lecsen­desített tenger példabeszédén át a Krisztushoz fordulást ne­vezte a pap lelki segítségének. A papnak, emelte ki Gyulay Endre, túl kell látnia az evilá­gi dolgokon, még a halálon is, hogy belekapaszkodhassanak és tartásából erőt meríthesse­nek azok, akik rá vannak bíz­va. Holló István a magyar egyház számára legnehezebb időszakban is következetes, tiszta lelkű papi munkát vég­zett. Miután a szegedi papi szemináriumot elvégezte, 1947. június 22-én Szegeden szentelték pappá. Két évig Battonyán, három évig Mező­hegyesen, egy évig Makóúj­városon, majd három évig Ba­lástyán, három évig a szegedi dómban, két évig pedig Róku­son látott el kápláni szolgála­tot. 1965 és 1972 között egy­kori szemináriumában, a Sze­gedi Hittudományi Főiskolán lelki igazgatóként, spirituális­ként dolgozott a papnövendé­kek mellett. Eközben, 1968­ban püspöki tanácsosi címet kapott. Négyéves újszegedi kisegí­tő lelkészi munka után 1976. április l-jétől, káplánként, majd plébánosként szolgál a móravárosi plébánián. Fiata­lok és idősek felé egyaránt szeretettel forduló nyitott gondolkodása, tiszta szíve és emberszerető magatartása mi­att Holló István igen kedvelt papja a városnak. S. P. S. Tisza Volán-nap Szilcsóstón • Tudósítónktól A hetvenes és nyolcva­nas években Szeged egyik legnagyobb cégünnepének számított a Tisza Volán napja, amikor a Napos úti stadionban többezren vették körbe a színpadot, no, meg a 25-30 bográcsot. A rend­szerváltozás éveiben a nagy állami vállalatok vezetését sokkal inkább a cégkarcsú­sítás, és az átalakulás ezer más problémája, mintsem a gondtalan szórakozáshoz kapcsolható hagyományok ápolása kötötte le. Ám ami igazán kedvére van egy nagy társaság közösségé­nek, az nem sikkadhat el. Az elmúlt szombaton - a szakszervezetek, az üzemi tanács, s természetesen az rt. gazdasági vezetésének segédletével - ismét fölé­ledt a Tisza Volán nap ha­gyománya a dorozsmai Sziksóstón. A hatalmas strand e napra Volán-biro­dalommá vált, s a megye valamennyi városából érke­zett ide ünnepelni sokszáz volános. A minden proto­kolltól mentes, vidám fiesz­tán csupán egy szakmai program szerepelt: kötődve a hagyományokhoz, lezaj­lott a sofőrök ügyességi versenye, amelyet Kovács Attila (Szeged-Petőfi telep) nyert meg. A Tisza Volán Rt. ünne­pét a tervek szerint jövőre újra megrendezik. Kedves Olvasóink! Közérdekű prob­lémáikat, észrevételeiket, tapasztalatai­kat az elmúlt héten ügyeletes újságíró munkatársunkkal, Sulyok Erzsébettel oszthatták meg. Ezen a héten Panek Jó­zsef várja hívásaikat munkanapokon reggel 8-tól 10 óráig, vasárnap 14-től 15 óráig a 06-20-432-663-as telefonszámon. Elveszett tárgyakat kereső olvasóink ol­csó hirdetésben tehetik közzé mondanivalójukat. Napjainkban hivata­losan már nincsenek kis­iparosok, csak egyéni vállalkozók, a kivételes rendszert felváltotta az önadózás. Nyilvánosan kifüggesztett adólajstro­mok helyett hűen őriz­zük az adótitkot. Már csak a szakma nagy öregjei emlékeznek a felszólamlás intézmé­nyére, amikor bárki nyíltan észrevételt tehe­tett a két héten át kifüg­gesztett adólajstromok­ban szereplók jövedel­mére. Manapság panaszok, be­jelentések százai érkeznek hozzánk névtelenül: az oda­adó üzlettárs, a mellőzött kolléga, a megcsalt feleség, az irigy szomszéd, a becsa­pott vásárló, a fusi munkával elégedetlen, „tisztességes adófizető állampolgároktól". Tömören fogalmazva, megváltozott a világ, s vele mi is. Csak egy dolog állan­dó, az adó, mert adó volt, adó van és adó lesz. Régen füstadóként csalta ki a könnyet, ma áfaként rázza meg az adózói lelket. S mi, adótisztviselők, egyben adó­zók „csak a szépre emléke­zünk, az első boldog nyár­ra", 1987 júliusára, a nagy költözés havára. Visszaadtuk a katolikus egyháznak a Londoni körúti épületet, s beköltöztünk a belváros „pokoli tornyába" (Délép irodaház). • Nem volt mindig adótitok Tízéves az APEH Most az egyszer nem volt igaz a mondás, hogy „a kő­művesnek van a legjobb há­za..." Tény, hogy az igazi megpróbáltatások az adózók és adóztatók körében egy­aránt ekkor kezdődtek. An­nak ellenére, hogy új szerve­zetünk, az APEH Csongrád Megyei Igazgatósága megte­remtette a teljes körű adózta­tás szakemberfeltételeit a megyében. A PM. Ellenőrzé­si Főigazgatóság Csongrád megyei lg. 113 szakemberé­ből, akik 20 éven át a gaz­dálkodó szervezeteket ellen­őrizték, és az Illetékhivatal 22 adószakemberéből, akik a kisiparosok, kiskereskedők és magánszemélyek adózta­tásában szereztek nagy ta­pasztalatokat. A szemlélet­változáshoz azonban hosszú idő kellett. Az 1987-es adóreform a fejlett típusú,-adórendszerek­re jelLe'mkő önadózásra épült, s mint tudjuk, építeni csak igazán jó alapokra le­het, nálunk pedig hiányzott 40 év! Negyven olyan év, amikor az adójog marginális szerepet játszott, az állam­polgár nem tudta, hogy mit kell tennie, és senki nem magyarázta el neki, hogy miért kell adót fizetnie, hogy a kórházak nem maguktól működnek, hogy az óvodák, iskolák nem ingyenesek. Azóta eltelt 10 év, s mi lassan összecsiszolódtunk, adótanácsadók, bírók, adó­zók, adótisztviselők. Ma már Kérem, nyugtasson meg, asszonyom, ugye nem jelent semmi rosszat, hogy Vámosi-Nagy Szabolccsal álmodtam?

Next

/
Thumbnails
Contents