Délmagyarország, 1997. június (87. évfolyam, 126-150. szám)

1997-06-21 / 143. szám

£ Jim SZOMBAT, 1997. JÚN. 21. SZEGED 5 Csörög a Pannon GSM Kedves Olvasóink! Közérdekű problémáikat, észrevételeiket, ta­pasztalataikat ezen a héten ügyele­tes újságíró munkatársunkkal, Su­lyok Erzsébettel oszthatják meg. Munkanapokon reggel 8-tól 10 óráig, vasárnap 14-től 15 óráig a 06-20-432-663-as telefonszámon várja hívásaikat. Elveszett tárgyakat kereső olvasó­ink olcsó hirdetésben tehetik közzé mondanivalóju­kat Packa. A Déltáv ügyfél­szolgálati irodájában érezte úgy László Béla, hogy a hivatal packázik vele. A te­lefonszámla összegét so­kallta, ezért kérte a hívások részletezését, ám nem kap­ta meg. Mert a készülék a felesége nevén van. A cég­hez fűződő viszonyát amúgy is a bizalmatlanság szóval lehet jellemezni: a fejlesztések kapcsán azt ígérték, megtérítik az oko­zott károkat. Ehhez képest dorozsmai házuk előtt a kocsifeljárót összetörték és úgy hagyták, valamint a ki­ásott földet is is ottfelejtet­ték. Biciklisveszély. S. Zs. Alsóvárosról tartott a Bel­város felé este - kivilágí­tatlan kerékpárosok között lavírozva, akárcsak a 1 rendőrök járőrkocsija... A nagyáruházi rámpáról vi­szont a görkoris gyerekek görögtek ki az úttestre. Szúnyog. A 437-547-ről telefonáltak, hogy a ma­rostői kiskertek környékét is permetezzék, mert „őrü­let van". Búzamező. Ehhez ha­sonlította város egyes tere­it a Nyugat-Európából nemrég hazajött Bernáth András, akit elrettentett a város gondozatlansága. Örül, hogy szedik a par­lagfüvet, de az is jó lenne, ha nyírnák a füveket nem­csak a kiskörúton belül, hanem a két körút között és a külsőbb városrészek­ben is. Szerinte pár éve jobb volt a helyzet, s nem érti, miért nem áldoz töb­bet a város - fűnyírógé­pekre. Tényleg. Csaba István azt közölte a Tisza Volán­tól, hogy a június 9-i esetet kivizsgálták és tényleg: ko­rábban indult a kelleténél a dóci busz. A június 10-i bordányi „odacsukás" vi­szont nem bizonyosodott be, ám ha mégis igaza van az utasnak, elnézést kér. A vezetőt újfent kioktatták a balesetmentes vezetés tu­dományára. PANNON «i *I»«mI. 1 GSM „Pihenő" autóval buktak le Tizennégy kocsit sike­rült elkötnie annak a szegedi társaságnak, amely végül egy közúti ellenőrzés során bukott le. A tizenhat gyanúsí­tottból négyen még nem érezhetik magukat biz­tonságban: a többiekre vigyáz a rendőrség. Az okozott kárt 21 millió fo­rintra becsülik. Tegnap délelőtt, a Csong­rád Megyei Rendőr-Főkapi­tányságon tartott sajtótájé­koztatón jelentették be, hogy lefülelték azt az autótolvaj társaságot, amelynek össze­sen tizennégy személygépko­csit sikerült ellopnia, össze­sen mintegy 21 millió forint értékben. Tizenhat gyanúsí­tott szerepel az ügyben, több­ségükben szegediek - de nemcsak városunkban mű­ködtek. Szegedről tíz, Buda­pestről két, Sopronból és Pécsről pedig egy-egy autót tettek magukévá. Dr. Stein Magdolna rendőr alezredes arról tájékoztatta a sajtó munkatársait, hogy á nyomo­zás eredményeképpen hat au­tót lefoglaltak, ezzel mint­egy 12 millió forinttal csök­kent a kár. Az is kiderült, hogy két kocsit maguk a tu­lajdonosok vásároltak vissza a tolvajoktól. Hat autónak vi­szont egyelőre nyoma ve­szett. A jól szervezett társa­ság garázsokban „pihentette" az elkötött kocsikat - egé­szen addig, amíg elérkezett­nek látták az időt a lopott jó­szág eladására. A kocsilopá­sokat 1995 novembere és 1996 márciusa között vitték véghez. Az egyik tolvajt egy rutinszerű közúti ellenőrzés közben. Pécsett csípték fü­lön, még tavaly februárban. A tizenhat gyanúsítottból tizennégynek már nincs miért izgulnia, mert ők fönnakad­tak a rendőrség hálóján. Né­gyüknek viszont még a szö­kés tölti ki minden idejét: hármukról fotót is tudtak mu­tatni a rendőrök, de a negye­diknek is tudják a nevét. • A Csongrád megyei autó­lopások alakulásáról dr. Lu­kács János rendőr ezredes mondott beszédes adatokat. Két éve, 1995-ben 188 autót loptak el, s az ügyek 16,3 százalékát sikerült kideríteni. Tavaly 330 kocsit kerestek, 17 százalékos földerítési aránnyal. Idén mostanáig 94 autó eltűnéséről tud a rend­őrség, s a megindított nyo­mozások 16 százaléka mond­ható sikeresnek. Dr. Lukács János szerint a földerítési arány jobb, mint az országos átlag, de túlzott elégedettség azért nem tölti el a megye rendőreit. A volt Jugoszlávia határának közelsége még in­kább növeli a dél-magyaror­szági megyék veszélyez­tetettségét. Ráadásul az autó­tolvajok egyre nagyobb mun­kamegosztással és szakoso­dással dolgoznak. Azért a határokon átcsempészett lo­pott kocsik közül is előkerül néhány. A szabadkai belügyi titkársággal igen jó az együttműködés: ennek ered­ményeként, fél év alatt tíz au­tót és egy motorkerékpárt (valamennyit hazánkban lop­ták el) sikerült visszaszerez­ni, összesen 50 millió forint értékben. A rendőr ezredes azt is elmondta, hogy a tör­vény őrei a legnagyobb szi­gorral csapnak le az elcsípett autótolvajokra: valamennyiü­ket őrizetben tartják mindad­dig, amíg a bíróság dönt az őrizetbevétel ügyében. Ny. P. Közlekedési balesetek, ételmérgezés, napszúrás... Veszélyes vakáció A zebra sem mindig biztonságos. (Fotó: Gyenes Kálmán) A héten megtartott év­zárók után visszavonha­tatlanul kitör a vakáció, ami - az elmúlt évek ta­pasztalatainak tanúsága szerint - nemcsak örö­möt, de sok gyerek illet­ve család számára tragé­diát is hozott és hozhat. Sok-sok gyerek tölti a nyári napokat egyedül, felügyelet nélkül, meg­annyi veszélynek kitéve. A legjellemzőbb nyári di­ákbalesetekről és a me­gelőzés lehetőségeiről a vá­rosi mentőszolgálat ve­zetőjét, dr. Zentai Attilát kérdeztük. - Több éves tapasztala­tok birtokában beszélhetünk tipikus vakációs balese­tekről, amik sajnos évről évre visszatérően bekövetkeznek. A nyári hónapokban észreve­hetően nő a közlekedési bal­esetet elszenvedő gyermekek száma. A kerékpáros, motor­kerékpáros balesetek mellett sok gyerek gyalogosként is sérül, mert figyelmetlenül, a KRESZ alapvető szabályai­nak betartása nélkül közleke­dik a rendkívül forgalmas utakon - mondja a mentő­főorvos, aki a szülőknek azt tanácsolja, hogy gyermekei­ket ne engedjék a közvetlen lakókörnyezetüktől távolab­bi, következésképpen kevés­sé ismert városrészekbe, illet­ve hívják fel figyelmüket a balesetveszélyes helyszínek­re, körülményekre. Jellemző nyári baleset ­folytatja dr. Zentai Attila - a magasból esés, rendszerint a fáramászás végeredménye­ként, de volt már példa arra, hogy elhagyott épület tete­jéről zuhant le gyerek. Súlyos sérülések szerezhetők be egy­egy zuhanásból: gerinc- ko­ponya-, mellkas-, medence­és végtagsérülés. A vízi balesetek nemcsak a természetes vizekben for­dulnak elő, hanem gyakoriak a strandokon is, ahol a ve­szélyt a figyelmetlen meden­cébe ugrálás jelenti. Nem le­het elégszer elismételni ­hangsúlyozza a főorvos- , hogy az úszni nem tudó gye­rekeket felügyelet nélkül ne engedjék a mélyvízbe. Nyaranta fordul elő nö­vény- illetve ételmérgezés. A gyerekek a kirándulásokon előszeretettel kóstolják meg egy-egy bokor termését. Olyan konzervétel miatt is volt már rosszullét, amit előző este nyitottak fel és másnap délben fogyasztott el a gyerek. Az előre megfőzött ételekkel óvatosan kell bánni, a nyári melegbeil nagyon ha­mar megromlanak, s okoznak enyhébb vagy súlyosabb mérgezést. A vakációban szerzett ba­jok között gyakori a napszú­rás, ezért a mentőfőorvos azt tanácsolja, hogy a gyerekeket vékony baseballsapkában en­gedjék ki a szabadba a meleg napokon, s figyelmeztessék őket: ne legyenek hosszú ide­ig egyfolytában tűző napon. Nem ritka, hogy másodfokú égési sérüléseket szenvednek a gyerekek, mert nem veszik észre a játék hevében, hogy a túl sokat éri őket a nap. Külön csoportot alkotnak az elektromos balesetek. A szabadon hagyott vezetékek, kitépett konnektorok, az el­hagyott kapcsolószekrények mind-mind veszélyforrások. A szülők hívják fel a gyere­kek figyelmét arra, hogy eze­ket messze kerüljék el, ne próbáljanak hozzányúlni. A balesetek java része ki­védhető- vallja Zentai doktor - ha a szülő kellőképpen fel­készíti gyermekét a reá lesel­kedő veszélyekre, elmondja neki, mire, miért kell vigyáz­ni. Tanácsos legalább arra megkérni a szomszédot vagy egy, a házban gyakran otthon tartozkodó lakót, hogy leg­alább azt vállalja, ha a gye­reknek valami baja van, hoz­zá fordulhassson segítségért. K. K. • Városi rendőrség: hárman párban Be nem tartott rendeletek Van néhány időszakos botránytéma Szegeden (pl. a szúnyogügy), s van­nak olyan problémák is, amelyek állandóan na­pirenden szerepelnek. Utóbbihoz tartozik a ku­tyaügy, melynek több di­menziója van, de legtöb­beket talán az érdekel: mikor lehet már békében élni a kutyákkal és a gaz­dáikkal. Azt is mondják, hogy a közterület-fel­ügyeletnek kellene meg­oldania a bajok ezen for­rását - is. Dr. Szalay István, Szeged polgármestere a májusi közgyűlésen azt mondotta, hogy a közterület-felügye­letnek egyfajta városi rendőrségnek kell lennie. Éppen ezért a város vezetése szorgalmazza, hogy minél hatékonyabban működjön a szervezet. Különböző város­részekből, de főleg a lakóte­lepekről nagyon sok jelzés érkezik, melyekben a polgá­rok erőteljesebb fellépést sürgetnek a vicsorgó kutyák, a kutyapiszkot a térről elta­karítani nem hajlandó gaz­dák, a ricsajozó fiatalok, s a motorokat bőgető pernahaj­derek ellen. Ezek olyan problémák, melyek kifejezet­ten bosszantják az embere­ket, sértik jóízlésüket, zavar­ják nyugalmukat, ugyanak­kor nem kiemelkedően sú­lyos bűncselekmények. Még akkor sem, ha folyamatosan szabályokat hágnak át a la­kótelepi „hávécsék", azaz a „helyi vagány csávók". Mert igaz, hogy létezik egy csend­rendelet a városban, de ki tartja be? Az megint egy másik kérdés, hogy az ebben a jogszabályban meghatáro­zott legmagasabb zajszint olyan alacsony, hogy egy táskarádió is túlharsogja. Az is írva vagyon, hogy a kutyá­kat csak kijelölt helyeket (pl. körtöltés, Tisza-part) lehet sétáltatni, de az sokaknak na­gyon messze van, meg aztán egy ilyen kies helyen nem is lehet villogni a legújabb őrző-védő kutyával. Amelye­ket - szintén rendelet alapján - csak pórázon és szájkosár­ral lehetne sétáltatni, de erre is csak elvétve van példa. Az ún. veszélyes ebeket pedig a város közigazgatási határain kívülre száműzték, de azóta mintha kissé gyarapodott volna a számuk. A legutóbbi közgyűlésen épp' az ebtör­vényhez alakította a város a saját rendeletét, ez viszont még mindig nem garancia a leírtak betartására. Vagyis hiába kreálunk írott és általá­ban jogos szabályokat-az élet mind több területére, azokat senki sem tartja be, mert az érintettek nem érzik magukat kötelezve - egyetemi jegyze­tek szóhasználatával élve - a jogkövető magatartásra. És itt jönne a képbe a közterület-felügyelet, pol­gármesteri terminus szerint a városi rendőrség. Úgy tűnik, végre kialakul egy rendszer, amelynek az a lé­nyege, hogy valamennyi vá­lasztókörzetnek lesz egy-egy közterület-felügyelője, akik párban járva két körzetet el­lenőriznének. Hozzájuk tar­tozna egy rendőr (ha futja a létszámból) és egy polgárőr, akik már nagyon várják, hogy aktívan bekapcsolód­hassanak ebbe a munkába. Az ötlet Balogh László köz­biztonsági tanácsnoké, aki a dr. Négyökrü Dezső által ve­zetett közterület-felügyelet útján kívánja ezt az ­egyébként holland mintájú ­együttes biztosítást megho­nosítani. Négyökrű úr sze­rint azonban korántsem ennyiből áll a dolog, ugyanis szerinte bőven van javítani­való a felügyelők körülmé­nyein, technikai ellátottsá­gán. Balogh László is elis­merte, hogy ez a rendszer csak akkor lesz hatékony, ha valamennyi körzetben van egy,,jkpzp,Qntjuk, al)9l éJÉrr; hetőeki s ahová el lehet he­lyezni őket. Mindenesetre jó jel, hogy a felügyelők létszámát az eddigi jelképes „mennyi­ségről" 12 státusz biztosítá­sával felemelték, így vannak most 26-an. Megváltást ko­rai remélni tőlük, de az ille­tékesek nagy reményt fűznek a rendszeres járőrö­zéshez és egyáltalán - vala­miféle rendfenntartó erő fo­lyamatos jelenlétéhez. A fel­ügyelőknek hatósági jogkö­rük is van, azaz intézkedésre jogosultak. A napokban tet­ték le a szükséges vizsgát az újonnan kiképzett felügyelők, s az ígéretek szerint egyből munkába is állnak. Helyiség és megfelelő technika nél­kül, meghatározott munka­rendben (a túlórát nekik is ki kell adni), s olyan feladókra kárhoztatva, mint például a tilosban parkoló, s emiatt el­szállítandó autók kisérése. Balogh László úgy véli, ha sikerül a rendőrséget, a közterület-felügyeletet és a polgárőrséget - a szó szoros értelmében is - egy fedél alá hozni, ehhez megteremteni a technikai hátteret, akkor ha­marosan érezhetően javul a városrészek közbiztonsága. Hogy ez mikor történik meg, azt a közbiztonsági- tanácsa nqk AenUMÍá.<4e.?r3Í; mi­nél hamarabb szükség volna forrás Kedvexmények a MÁV-nál • Munktársunktól A MÁV Rt. júniustól há­rom új, kedvezményes jegy­fajtát ajánl utasai figyelmé­be. Az egyik a „Balatoni na­pijegy", ami ezer forintba kerül, névreszóló és az utas által ráírt napra és a követ­kező napon reggel nyolc órá­ig érvényes. Korlátlan uta­zást biztosít a Balaton part­ján. A második típusa a je­gyeknek a „Napijegy", ára 3040 forint. Ez is névreszóló és egy naptári napig korlát­lan számú utazásra jogosít. Annak éri meg ilyent váltani, aki egy nap alatt 400 kilomé­ternél többet utazik. A har­madik ajánlat a „Bolyongó­jegy", szintén névreszóló és 1620 forintba kerül. Egy na­pig érvényes, de menettérti útra nem használható és Bu­dapesten sem lehet vele ke­resztülutazni. Azok éljenek ezzel a lehetőséggel, akik az ország egyik felét szeretnék egy nap alatt vasúttal beba­rangolni. A nemzetközi sze­mélyszállítási kedvezmények köre is bővült a MÁV-nál. A Jugoszláviába utazók új, negyven százalékos menet­térti kedvezményt kaphat­nak. Magyarország és Romá­nia között is kedvezőbb lett az utazás, a magyar szaka­szon 55, a románon pedig 70 százalék a díjmérséklés. E két ország között kishatárfor­galmi jegyet is válthatnak a határ melletti körzetben uta­zók. A magyar és az osztrák vasút új, tíz utazásra szóló bérletjegyet vezetett be a Bu­dapest-Bécs szakaszon. A menetdíj húszszázalékos kedvezményt tartalmaz, a tíz utat egy éven belül kell meg­tenni, de egyszerre akár töb­ben is mehetnek. Elköltözött a rendelő • DM-információ Dr. Molnár Adrienne és dr. Prágai Ágnes csecsemő­és gyermekgyógyászok gyer­mekorvosi rendelése aug. kö­zepéig a Karolina iskolában lesz (Szentháromság u. 74.). Júl. 7-től összevont rendelési időben fogadják a betegeket. Tel.: 310-248,310-122. ra. Arató László Lovagias ügy Első blikkre jól öltö­zött kéregetőnek nézte - a kopott farmer­nadrág, színehagyott műanyag dzseki, az elnyűtt válltáska gya­nússá tették az ődöngő férfit. Kis kitérővel ment tovább, nehogy őt is célbavegye: kínos volt adni, még kíno­sabb visszautasítani. Aztán a kopott nad­rágos megállt, és a tér egyik szobrában gyö­nyörködött egy dara­big, majd bámészkodva odébb sétált. Akkor magában gyorsan bocsánatot kért: nem lejmoló - tu­rista. Ha magyar: pénztelen hazánkfia. Ha külföldi: „volt szo­cialista reláció."j I Most, hogy az ügyet 1 lovagiasan lezárta, megnyugodva ment to­vább. Ny. P.

Next

/
Thumbnails
Contents