Délmagyarország, 1997. június (87. évfolyam, 126-150. szám)

1997-06-17 / 139. szám

KEDD, 1997. JÚN. 17. SPORT 5 Tb-percek Mérlegen / tt lesz az alkalom megmérni, hol áll a szegedi prózai társulat az országos mezőnyben - írtuk a színházi ta­lálkozó előtt. Megtörtént, csak a sűrű fesztiválprogram miatt eddig nem volt mód róla szól ejteni. Ahogy házigazdához illik, nem szállt be a többi tár­sulatot befogadó színház a díjakért folytatott versenybe, de az évad két produkcióját megmutatta. Szikora János rendezését, A Mester és Margaritál, s Telihay Péter Csehov-színházát, A Manói. (A szegedi teátrum harma­dik rendezője, Zsótér Sándor viszont versenyzett a fesz­tiválon, vígszínházi munkájával, Esterházy Péter Bú­csúszimfóniájával. A zsűri - bár nem ítélt neki dijai - a legjobb színészi alakítások közé sorolta Lukács Sándo­rét, aki a darab főszereplőjeként az Apa figuráját for­mázta meg.) A fesztivál azt mutatta, hogy az elmúlt évad fönti két szegedi produkciója ott van az ország színházainak java termése között. Különösen érdekes volt a nagyon szín­vonalas pesti Csehov-előadások - a Budapesti Kamara­színház Alföldi Róbert rendezte Sirálya, a Radnóti Színház Valló Péter rendezte Ványa bácsija - társasá­gában A Manó. A három, egymástól sok szempontból különböző Csehov-adaptáció kiváló példa volt a színhá­zi értékteremtés eltérő lehetőségeire, a sokszínűség, gazdagság megcsillantására. Meg tudta mutatni a Cse­hov-sorozat, mi a szerepe a személyességnek, az alkotó egyéniségének a színházban. A Valló-produkció pon­tos, cizzellált, érzékeny, a hagyományos színjátszás ki­váló teljesítményei sorakoznak benne. Az Alföldi-in­terpretáció elemelt, költői, teátrális; megkapó, magával ragadó színészi jelenség az előadás Nyinája: Szalay Mariann. A Ványa bácsi „előképe", Csehov ifjúkori, dramaturgiai-gondolati szempontból vakmerően fésü­letlen Manója éppen Telihay zabolátlan vizuális fantá­ziájának való „nyersanyag", egyszersmind a színészi „kamarázás", a finom összjátékok laza kerete. A látvány a legerősebb hatású A Mester és Margari­tában - s ez a fesztivál-közegben, a többi produkció kö­zött is hatott és elismerést aratott. Főszereplőjét, Kulka Jánost is kiemelte a zsűri, ámbátor benne volt az érté­kelésben a Radnóti színházi kitűnő Ványa bácsi-alakí­tása is. £ gy előadás hatása persze annyiféle, ahányan nézik. A lényeg az, hogy hasson, valahogyan elérjen ­minél többeket. A fesztiválon voltak olyan produkciók, amelyek nem keltettek érdeklődést. A két szegedi a má­sik csoportba sorolt: élénk nézői reakciókat váltottak ki, s jó minősítést kaptak az úgynevezett szakmai ber­kekben, a hivatásos nézők körében is. Sulyok Erzsébet Tehetséggondozás - nyáron A kéz dolgozik, a gyerek pihen. (Fotó: Miskokxi Róbert) Jótékonysági parti a Forrásban A főszabász dija Értekezletet tartott a Szegedi Nemzeti Színház műszaki gárdája teg­nap. A résztvevők Szücs­borus János főmérnök javaslatára megszavaz­ták, hogy a köztisztelet­ben álló főszabász, Grá­cin Vince „Varga Má­tyás-díjat" kapjon. A dolog pikantériája, hogy a neves díszlettervező által alapított kitüntetést más színházi díjakkal együtt ha­gyományosan az évadzáró társulati ülésen adják át, az idén azonban ez nem törént meg. A június 6-án tartott évad­zárón dr. Nikolényi István igazgató nem említette meg, miért nem adják ki az idén a dijat, amellyel máskor a mű­szaki gárda egy-egy tagját jutalmazták. A direktor és a művészeti vezető, Szikora János évadot értékelő sza­vaiból az világosan kiderült, hogy a vezetőknek sok bajuk volt az idén a műszakiakkal; a bajok megoldásaként át­szervezést helyeztek kilátás­ba. A valamivel több mint 140 műszaki dolgozónak kö­rülbelül a fele volt ott tegnap a nagyszínházi nézőtéren ­és Varga Mátyás. A főmér­nök azt mondta, sokan azért nem jöttek el, mert a szfn­házvezetőknek sikerült meg­osztani a csapatot. Az érte­kezlet összehívását azzal in­dokolta: nem lehet belenyu­godni, hogy az évadban túl­terhelt, ám tisztességgel tel­jesítő emberek között senki sem találtatott a díjra érde­mesnek — az általa ismert hi­vatalos indoklás szerint a ve­le járó pénz hiányában. Arra kérte beosztottjait, szavazza­nak arról, kinek adnák a dí­jat és „kalapolják össze" a pénzt. A jelenlevők Grácin Vince főszabászt választot­ták a Varga Mátyás-díjra ér­demesnek. A szakmájában kiváló szabómester évtize­dek óta a színházban dolgo­zik. Megköszönte a többiek elismerését és megkérte őket: ne adakozzanak! Neki a jó szó elég. „Ha a színház­nak nincs erre pénze, ne ad­jon; de a díj lehetett volna erkölcsi elismerés" - mond­ta. S. E. A nyári szünidő a pi­henéséi - kiált föl isko­lától, tanulástól fáradt gyermekére gondolva a szülő. A tehetséges di­áknak vakációban is ér­telmes elfoglaltság, a családnak segítség kell - jelentette ki a Koch Sándor Csongrád me­gyei Tudományos Isme­retterjesztő Társulat sze­gedi titkára, Vida Jó­zsefné. E látszatra ellentétes igé­nyek összehangolhatok? • Munkatársunktól A szegedi általános isko­lák hátrányos helyzetű diák­jainak étkezési támogatására szervez a Rotary Klub látvá­nyos juniálist június 20-án, pénteken este fél 8-tól a For­rás Szállóban. A Tisza-parti kerti partin többek között Lá­zár György és tánckara, a Molnár Dixiland zenekar és ifjú szegedi művészek lépnek Szeged erósebb, mint az önállósulás útjára visszatérő szomszédos település, Algyő. Ezt fe­jezte ki a közgyűlés óhaja: ha Algyő menni akar, akkor úgy váljon le Szeged testéről, hogy a város érdekei ne sé­rüljenek, azaz a legérté­kesebb földdarab, az olajmező a városé ma­radjon. „Cserében" ott a Tisza-parti Atka-sziget. De Algyöt nem érdekli a „csere", ragaszkodik jogszabályokra alapo­zott álláspontjához: a község eredeti közigaz­gatási határaival jöjjön létre, melynek része az olajmező is. Mi lesz most? - kérdezi a szege­di és az algyői polgár is. A városi közgyűlés joga, hogy elküldje a felteijesztést a községegyesítés megszün­tetéséről a Belügyminisztéri­umba, majd a végső szót ki­mondó köztársasági elnök­nek. Azaz a városi képvise­lők testülete kifejezheti ál­láspontját, hogy milyen fel­tételek közepette kell végbe­mennie e válási folyamat­nak. Azonban ettől független dolog, hogy a törvény mi­lyen feltételeket szab a tele­pülés újjáalakulásához - hal­Igen! - példázza a TIT, idén második alkalommal életre hívott, kéthetes, örömöket és tudást gazdagon csorgató tá­bora. Sokgyermekes vagy szo­ciális gondokkal küszködő, hátrányos helyzetű családok­nak segít a TIT szegedi tábo­ra, mikor 6-10 éves diákok számára kínál üdítő és hasz­nos elfoglaltságot. A két hé­ten át tartó program, a déle­lőttönkénti úszásoktatás, s a délutánonkénti kézműves foglalkozás 3 ezer forintba kerül - a családnak. A kiadá­fel - jelentősen támogatva így is a nemes célra való gyűjtést. A szervezők nevé­ben Sándor Péter, a szálló igazgatója elmondta, hogy várják a szegedi üzleti élet képviselőit, akik ez alkalom­mal megjelenésükkel is tá­mogathatják a hátrányos helyzetű kisiskolásokat. Az ötezer forintos belépődíj nagyrésze ugyanis szintén -a lottuk dr. Piri Józseftől, az önálló Algyő polgármesteri címére is esélyes szegedi ön­kormányzati képviselőtől. Ezek közül a legfontosabb: a vagyon megosztása és a költségvetés. A területből azért lett ügy, mert a város képviselőinek többsége azt mondta, kívána­tos lenne, hogy a közigazga­tási határok ne a jogszabá­lyoknak megfelelően változ­zanak, hanem úgy, ahogy a város érdeke diktálja. Ez pe­dig Szeged közgyűlésének megfogalmazásában úgy szól, hogy egy, korábban Al­győhöz tartozó közigazgatási terület a jövőben is a város része maradjon. Mellesleg ez igen értékes terület: a MOL Rt. technológiai ipartelepe. De az óhaj nem döntés! — hangsúlyozta dr. Piri képvi­selő. Szeged kompetenciája: csupán az állásfoglalás. A Szeged és Algyő eltérő álláspontja közötti döntéshez a Belügyminisztérium az ön­kormányzati törvényt veszi elő, melynek 58. paragrafusa előítja: ha nincs más megál­lapodás a közigazgatási terü­letet illetően, akkor eredeti területi határával jön létre a település - állította a képvi­selő. E rendelkezés kifejezi az algyői szituáció (azaz a községegyesltés megszünte­sok fennmaradó részét a te­hetséggondozó tábort támo­gató megyei közgyűlés mű­velődési bizottsága, a buda­pesti József Attila Kulturális és Szociális Alapítvány, a Dél-Gabona Rt., a Szegedi Sütödék nevű cég fedezi. Mások, például a Chio Chips Kft., a Sió Eckers Kft. saját termékeikkel „ízesítik" a TIT-táborban pihenő, okoso­dó és ügyesedő gyerekek napjait. így lehetséges, hogy az úszás, a vadasparki kirándu­lás, a lovaglás mellett példá­diákokhoz kerül majd. Támo­gatóként máris jelentkezett többek között a Virág cuk­rászda, a Coca Cola, a Kőbá­nyai Sört Értékesítő Kft., So­modi Sándor borász, Rump László vállalkozó és a Zwack Unicum Kft., valamint sok szegedi magánszemély is. Az est programjában is lesz mód arra, hogy a hely­színen tegyenek felajánláso­ul agyagozhatnak, batikolhat­nak, szárazvirágból díszeket, kesztyűből bábokat készíthet­nek, számítógépes játékokkal múlathatják a drága szünidő első napjait a gyerekek e tá­borban. Mert a TIT felfogása szerint a szünidős program nem „profitorientált vállalko­zás", hanem jófajta szolgálta­tás. A több gyermeket is neve­lő családokat nem fosztogat­ni, hanem támogatni kell ­például olcsó, de minőségi vakációs programokkal. Ú. I. kat a megjelentek. Többek között céglicitet terveznek, amelynek során a legtöbbet adományozó társaság bemu­tatkozhat. Felajánlások által már több, értékes árverésre váró tárgy is várja a vendé­gek licitjét. Az est teljes be­vétele a rossz körülmények között élő szegedi kisdiákok élelmezésének segítését szol­gálja majd. • DM-információ Ma este negyed nyolckor utolsó alkalommal jelentkezik a Szegedi Városi Televízió tb-percek sorozata. Az adás­ban Dudás Józsefné, a megyei nyugdíjbiztosítási igazgatóság vezetője értelmezi az Alkot­mánybíróság társadalombizto­sítást érintő állásfoglalását, majd a munkáltatók adatszol­gáltatási kötelezettségeiről lesz szó. Az érdeklődők kér­déseit 17 óra 30 perctől váiják a 62/322-044-es és a 493­693-as telefonszámon. Három eent(i) Tulajdonképpen min­den a kezünkre játszott: kiváló volt az időjárás, rengeteg hazai és külföl­di vendég tartózkodott ezekben a napokban Sze­geden, 104 csapból szin­te folyamatosan engedték a „komlókészltményt", a szervezők olyan színvo­nalas műsorokat kínál­tak a közönségnek, hogy azokat vétek lett volna kihagyni... Nagyvonalak­ban így lehetne össze­gezni az V. Szegedi Sör­fesztivál történéseit, de valószínűleg így vonhat­nánk meg a mérlegét is, hiszen a lapunkban teg­nap közölt „fogyasztási" adatok mindennél éke­sebben bizonyítják a rendezvény iránti hatal­mas érdeklődést. Volt ennek a Sörfeszt '97-nek két olyan törté­nése is, amelyről nem­csak lapunk, hanem az országos tájékoztatás is hírt adott: ezen a sörün­nepen - vasárnap este ­köszöntötték az egymil­liomodik látogatót, s az ötödik fesztiválon jelent meg először a Guinness­rekordok könyvében sze­replő, három és félezer literes bogrács is, amelyben annyi gulyást rotyogtattak, hogy abból fél Szeged jóllakhatott. Szóval, az egykori ­öt évvel ezelőtt fogant ­ötlet mára beérett: a Délmagyarország Kft., a Puskás és Tsa Kft. és a Nemzetközi Vásár és Pi­acszervező Kft. szervezé­sében olyan magas szín­vonalú, szinte mindenki igényét kielégítő rendez­vényt sikerült tető alá hozni, amelyre nemcsak ők, hanem az egész vá­ros, meg a régió is büsz­ke lehet. Hogy ez így van, azok a vélemények, elejtett megjegyzések is alátámasztják, amelyeket a sörfesztiválon hallot­tunk. Tudniilllik, a mos­tani rendezvénynek vol­tak horvátországi, romá­niai, németországi, kis­jugoszláv, osztrák, hol­land vendégei is, akik nem takarékoskodtak a dicsérő szavakkal. Ne­kem mégis az tetszett a legjobban, amit az im­már évente visszatérő, örökifjú lemezlovas, a Münchenben élő Cseke László mondott, péntek esti fellépése előtt: - Tu­dod, az a meggyőződé­sem, hogy Magyarorszá­gon 3 centivel rövidebb a lányok miniszoknyája, mint nálunk, München­ben!... De hogy a nyári sörfesztivál is sokkal jobban tetszik itt Szege­den, mint az őszi Okto­berfest nálunk, az biz­tos. Igaza van. Mindkét témában... K. F. Jógatábor • Munkatársunktál Gyerekeket és szülőket, kezdőket és haladókat egya­ránt várnak abba a jógatá­borba, melyet évről évre a szegedi Jóga a Mindennapi Életben Társaság szervez. Idén július 23. és július 29. között rendezik a tábort Hódmezővásárhely-Kisho­mokon, a polgári védelmi bázison. A rendezők reggel­től estig folyamatos progra­mokkal váiják az érdeklődő­ket. Természetesen nemcsak aktív elfoglaltságot biztosí­tanak, hanem például a jógi­kus alvás tudományát is el­sajátíthatják a résztvevők, közben pedig ismerkedhet­nek a reformkonyha ízeivel. Jelentkezni a Társaság cí­mén (Szeged, Kis-Tisza u. 5., telefon: 62/422-368) le­het, június 25-ig. Kié lesz az olajmező? tése) és a teljesen új község­alapttás különbözőségét. Vagyis a törvény nem csor­bítja a korábbi területi hatá­rokat. De lehetővé teszi azt is, hogy a két település ettől eltérő megegyezésre jusson. A jogszabályt Szeged is így értelmezi. Amit bizonyít, hogy az „olajmezőért" cseré­be a város az atkai holtág te­rületét adná Algyőnek, arra hivatkozva, hogy az elválás után ez a Tisza-parti terület nem kapcsolódna közvetle­nül Szegedhez. „Algyő területéből nem adhatunk! Erre nem va­gyunk fölhatalmazva - je­lentette ki dr. Piri József -, már csak azért sem, mert nincs algyői önkormányzat, mely jogerős döntést hozhat­na." Az algyőiek szerint mindenféle szempontból in­dokolt, hogy ez a 850 éves település eredeti határaival jöjjön létre. A területi vita után milyen lesz a két település viszo­nya? Az algyői képviselő szerint Szegedet sérelem nem éri - nagyságrendje mi­att, hiszen a város például idén 2 milliárd forintos adó­bevétellel számolhat. Az olajos cégek iparűzési adóját meg így is, úgy is meg kell osztani az érintett települé­sek között. A vitatott terüle­ten működő MOL Rt. és egyéb társaságok tevékeny­ségéből körülbelül 130 mil­lió forint adóbevétel várható. Ma még nem tudni, ezt az összeget milyen elvek alap­ján osztják meg Szeged és Algyő között. Mert az adót a MOL Rt. például a bányate­lek, a kutak hozama, a fog­lalkoztatási arány, a vagyon­tárgyak értéke alapján is megoszthatja. A gázerőmű­vet is a vitatott ipartelepen gazdaságos fölépíteni, de az innen származó adóbevétel is osztódni fog. A kooperá­ció más formája az olajosok által kínált területcsere, mely hasznos mindkét település­nek. A szippantatott. azaz a nem csatornázott városré­szekből származó szennyvíz földolgozásában szintén szí­vesen együttműködne Algyő Szegeddel. A Sándorfalva Algyő közötti lénia út meg­építése ugyancsak közös ak­ció lehet, mert regionális ér­dek. Arról nem is beszélve, hogy a kultúra, az oktatás, a sport, az egészségügyi ellá­tás is összeköti a két telepü­lést. Mert az eddigi város­részből leghamarabb idén szeptemberre önálló telepü­léssé váló Algyő számára „a" város most és mind­örökké: Szeged. Ú|ninl Ilona

Next

/
Thumbnails
Contents