Délmagyarország, 1997. június (87. évfolyam, 126-150. szám)

1997-06-02 / 126. szám

HÉTFŐ, 1997. JÚN. 2. KITEKINTŐ 13 Aknatilalom • London (MTI) A brit kormány betiltja a milliókat megnyomorító ta­posóaknák importját, ex­portját és gyártását. Tony Blair kormányfő az alsóház­ban bejelentette a tervet. A részletezett cselekvési terv szerint a kormány 2005-ig meg is semmisíti a hazai készleteket, s legkésőbb erre az időre végleges tilalmat vezet be e fegyverfajta al­kalmazására. Addig is ­vagy ha ennél előbb meg­születik a taposóaknák beve­tését tiltó, átfogó, nemzetkö­zi egyezmény, akkor annak életbe léptéig - moratóriu­mot rendel el a brit hadsereg számára a még meglévő ak­nák telepítésére. A britek adatai szerint óránként há­rom ember veszti életét vagy válik nyomorékká a vi­lágszerte elhelyezett mint­egy 120 millió taposóakna valamelyikétől. • Bölcsőde - alapítványi formában Lezárult a domaszéki ügy Az elmúlt héten nép­mesébe illó döntést ho­zott a domaszéki képvi­selő-testület bölcsőde­ügyben. Azaz: adott is pénzt Újvári Béláné ma­gánbölcsödéjének, meg nem is. A titkos szavazá­son hat képviselő voksolt az alapítványi (azaz a közvetett), míg négy a közvetlen támogatás mellett. A falu bölcsődéje várhatóan július elsejétől fogadja majd az aprósá­gokat. Lapunkban többször ír­tunk már a domaszéki böl­csődeügyről. Csak emlékez­tetőül: Újvári Béláné csecse­mő- és kisgyermek szakgon­dozó két évvel ezelőtt másfél millió forintot nyert magán­bölcsőde létesítésére a Nép­jóléti Minisztériumtól. A pá­lyázaton nyert pénzből, illet­ve saját forrásból - ami kö­rülbelül ugyanakkora összeg volt, mint a minisztériumi juttatás - épített a háza mellé egy, 12 főt befogadó, minden igényt kielégítő bölcsódét. Újváriné a március végi ön­kormányzati ülésen kérte képviselőtársait, hogy támo­gassák a bölcsődét, ám a tes­tület úgy döntött: nem veszi fel feladatkörébe a bölcsőde finanszírozását. Lett is nagy felzúdulás a faluban. A nagy­családosok egyesülete helyi szervezetének kezdeménye­zésében aláírásgyűjtés indult. A polgármesternek átadott petícióban 531 -en kérték, kö­vetelték, hogy a testület tár­gyalja újra a bölcsőde ügyét. Az elmúlt hét végén, ele­get téve a köz akaratának, a képviselő-testület újratár­gyalta az ügyet. Dobó Szil­veszter polgármester vitain­dítójában javasolta, hogy az önkormányzat, ha időlegesen is, de tekintse szakfeladatá­nak a bölcsődei ellátást, s az állami fejkvótán túl, havonta és személyenként még 5600 forinttal támogassa Újváriné bölcsődéjét. Baranyás József, az ügyviteli bizottság vezető­je más javaslattal állt eló. El­mondta: Újvári Béláné kapja meg az utolsó fillérig az álla­mi normatívát, de az önkor­mányzat ne vegye fel szak­feladatainak sorába a bölcső­de finanszírozását, hanem 200 ezer forint alaptőkével hozzon létre egy alapítványt a bölcsőde működtetésére. Újváriné ezt követően osz­tott-szorzott, s közölte, hogy az év hátralévő részében az állami normatíván túl, ami évente, gyermekenként 134 ezer forint, alig több, mint 400 ezer forint kiegészítő tá­mogatást kellene adnia az ön­kormányzatnak. A képvise­lők azonban hajthatatlanok maradtak, s úgy határoztak: titkos szavazáson döntenek a kérdésről. A szavazás előtti szünet­ben Újvári Béláné lapunknak elmondta, hogyéppen azok a családok nem tudják majd se­gíteni az alapítványt, akik rá­szorulnak a bölcsődei ellátás­ra. „Nem tudom, lesznek-e olyan családok, illetve vállal­kozók a faluban, akik úgy tá­mogatják 2-4 ezer forinttal az alapítványt, hogy gyermekük nem jár bölcsődébe. Ez még a jövő titka. Azért bizonyta­lan az egész, mert az alapít­ványba való befizetések is bi­zonytalanok." A nagycsalá­dosok egyesülete helyi szer­vezetének vezetője, Simonné Szalma Éva szerint az alapít­ványi forma amolyan „nesze, semmi, fogd meg jól"-megol­dás. A titkos szavazáson egy képviselő érvénytelen módon szavazott, négyen voksoltak amellett, hogy önkormányza­ti támogatással működjön a bölcsőde, hatan pedig a köz­alapítványi formát tartották megoldásnak. A szavazás után úgy határoztak a képvi­selők, hogy kétszázezer fo­rint alaptőkével júniusban létrehozzák a Domaszéki Gyermekekért Alapítványt. Újváriné és az önkormányzat közötti együttműködési meg­állapodás aláírása után, vár­hatóan július elsején nyitja meg kapuit a magánbölcsőde. Sx. C. Sx. Deszk milliós gazdagsága Ja, kérem, Deszk az egy gazdag falu - hall­hattam nemrégiben egy olyan tanácskozáson, ahol tucatnyi polgár­mester ült szép sorban az asztal mellett. E kije­lentésben - ha jól érez­tem a szavak hangula­tát - volt egy adag tény­közlés, no meg kevéske irigység is. Mindenesetre annyi információval el­látott, hogy ágaskodjon bennem a kivácsiság. Hiszen az a két fogalom, hogy falu, meg gazdag­ság, a mai Magyaror­szágon elég ritkán összekapcsolható fogal­mak. Amikor pedig már Deszk utcáin szemlélődtem, friss ta­vaszunk hangulatát élvezve, már a látvány is erősítgette ama csendesen irigykedő pol­gármester véleményét. A fő­utcának minden szegletében parkcsinosítók szorgoskod­tak, a sportpálya mellett ­ahol nemrégiben adták át a korszerű öltöző épülettömbjét - most éppen a bevezető út szélesítésén dolgoztak a gé­pek. A sportcsarnokban pedig - ami évekig csak vitára in­gerlő, csupasz vasvázként emelkedett a falu fölé - már a belső tér festésén munkálkod­tak a szakemberek. Ezek után csak azt kellett kideríteni, ho­gyan is viseli e gazdagságot a falu első embere, Simicz Jó­zsef polgármester. - Kemény munka eredmé­nye mindez, s aki emiatt irigy ránk, annak tudom ajánlani, hogy járja végig azt az utat, amit megtett községünk veze­tése az elmúlt években - fo­gadott a községházán Simicz úr e szavakkal, mikor meg­tudta, milyen ügyben is zör­gettünk ajtaján. - Mert ami­kor az elmúlt választásokon Simicz polgármester reményei szerint a sportcsarnok október közepére elkészül. (Fotó: Nagy László) átvette testületünk a község vezetését, csak 6 és fél milli­ós adósság tartózkodott a kasszánkban, a számlánkon meg annyi pénz, hogy röstel­lem is kimondani. Nem volt nehéz belátni, hogy ebben a pénzügyi helyzetben csak ra­dikális eszközökkel lehet talpra állítani a falut. Szigorú költséggazdálkodást vezet­tünk be, minden egyes kia­dott forint útját pontosan kö­vettük. Majd pedig következ­tek az adók. Az élet kénysze­rített arra, hogy Deszken ki­vessük a kommunális adót, majd a válalkozók helyi adó­ját is. 0 Aligha lett magából a falu legnépszerűbb embe­re... - Gondolhatja, mennyi támadás céltáblája voltam. De akkor is azt mondtam: emberek, más lehetőség nincs. Annak semmi értelme, hogy csak állami segélyek­ből, pénzmaradványokból ve­getáljon ez a falu. 0 A mai Deszk látványa mintha önt igazolná... - Bízom benne, hogy más is így látja. Hiszen az elmúlt két évben ez a falu megítélé­sem szerint valóban sokat fej­lődött. Ha minden a tervek szerint halad, hamarosan el­készülünk a moziépület kor­szerűsítésével, amiből olyan faluházat varázsolunk, ahol minden helyi civil szervezet otthont kaphat. Év végére el­érjük, hogy Deszk vala­mennyi utcája aszfalttal borí­tott legyen, s október köze­pén adjuk át sportcsarnokun­kat, ami egyébként egy 120 milliós beruházás eredménye lesz. 0 Százhúsz millió? Más Csongrád megyei kistele­pülésen még azt is meg­söprűzik, aki ennyi pénzt a szájára mer venni egy községházán... - Nem tagadom, Deszket szerencsére olyan nagy cég is segíti fejlődésében, mint a Mol Rt. E hatalmas társaság deszki gázüzeme révén a leg­nagyobb adófizetőnk, pénze tetemes összeggel gazdagítja a kasszánkat. De ez csak egy bevételi forrás. Emellett ott a vállalkozók befizetett 10 mil­liója, az állami pályázatokon elnyert milliók, vagy mond­juk az az összeg is, amit né­metországi kapcsolataink ré­vén hoztunk a faluba. Eddig már 50 ezer márkát kapott az idősek otthona, s legutóbbi szászországi megbeszélése­ink eredményeként újabb nagy összeg - 100 ezernél is több márka - költözik e vi­dékre a Csongrád megyei szamaritánus szervezet közre­működésével. 0 Akkor ne is kérdezzem, hogy például olyan átok, mint a munkanélküliség, sújtja-e Deszket? - Kérdezni lehet, csak éppen tényleges munkanél­küli nincs nálunk. Aki ugyanis dolgozni akar," an­nak az önkormányzat tud adni munkát. E biztonság­nak is köszönhető, hogy mi­közben Csongrád megyében szinte minden falu lélekszá­ma csökken, Deszk évről évre nagyobb lesz. Jelenleg 3 ezer 159 a deszki polgá­rok pontos száma. De remé­nyeink szerint a jövőben sem szakad meg az a folya­mat, aminek eredményeként szegediek sokasága költözik immáron évtizedek óta Deszkre. Terveink szerint hamarosan újabb 50 közmű­vesített telket kínálunk fel aladásra. S ha már a statisz­tikáknál tartunk, elmondom: 70 társasvállalkozás műkö­dik a falunkban, és 300 egyéni kisvállalkozónk van - sorolta a számokat Simicz polgármester, miközben már az épülő sportcsarnok hatalmas méretein álmél­kodtunk. Mert bizony Desz­ken nemsokára lesz akkora sportcentrum, hogy ide járhat „irigykedni" megint minden polgármester. Amikor pedig e roppant nagy épület leendő fenntartási költségeit emlí­tem, Simicz úr arcán látszik, nem tudtam zavarba hozni. A község vezetői már régóta agyainak azon, hogyan lehet­ne ebből a teremből is nyere­séges, de legalábbis nullszal­dós vállalkozást teremteni. S most éppen egy agilis, me­rész tervekkel bíró igazgatót keresnek sportpalotájuk élé­re. Látva a deszkiek konok kitartását, no meg a falu mind csábosabb vonzerejét, aligha kell sokáig jelentkező­re várniuk... Bátyi Zaltán • Maídív-szigeteki búvárkalandok (1.) Ellaidhoo: ötven bungaló Légvonalban 7 ezer kilométernyire fekszik Szegedtől. Népéről, kul­túrájáról szinte semmit nem tudunk, bár egzoti­kus tájai már csalogat­ják Magyarországról is a tehetősebb turistákat a számtalan sziget or­szágába. Vizei pedig a mélytengeri búvárok kedvelt célpontja. Most már mi, szegediek is el­mondhatjuk: szűkebb pátriánkból utazó búvá­rok is részesei lehettek egy sikeres expedíció­nak. A Manta Termé­szetfotós és Búvár Klub szervezésében töltött e tájon, a Maldív-szigete­ken három hetet 13 fia­talember. Utjukról dr. Szendrei Gábor, a kis küldöttség vezetője szá­molt be lapunknak. Tehát a Maldív Köztár­saság... Hogy egészen pon­tosak legyünk: Divehi Raddzsége Dzsumhurijjá, ahogy az ott élők divehi nyelvén íiják. Annyit a szűk­szavú lexikonból is kiolvas­hat bárki, hogy e kis ország mindössze 298 négyzetkilo­méter, lakóinak száma éppen csak meghaladja a 200 ezret, közigazgatásilag 19 atollra osztották föl, maláj, szinga­léz és arab származású em­berek lakják, s az egy főre jutó GNP mindössze 420 dollár. Ez utóbbi információ arról tanúskodik, hogy nem a leggazdagabb köztársasá­gok közé sorolható. Ám ez a megállapítás nem vonatko­zik természeti kincseire ­mondta még elutazásuk előtt dr. Szendrei Gábor. S mivel a tenger csodái­nak egyike, a koralltollak itt szemlélhetők a legteljeseb­ben a maguk valóságában, a világ minden részéről sereg­lenek ide a víz alatti termé­szet csodálói. Nem véletlen hát, hogy az Adrián, a Vö­rös-tengeren, no meg persze a mi Tiszánkon is edződött szegedi búvárok életük egyik nagy vágyának betel­jesülését látták abban, ha si­kerül megszervezniük a mal­dívi utat. Több hónapos elő­készület után, szponzorok segítségének köszönhetően ­no, meg rengeteget áldozva a saját kasszából is - április elsején indultak kalandjukra. Ami már a repülőúttal meg­kezdődött, hiszen - mint Szendrei doktor elmesélte ­Zürich, Amszterdam, a Sry Lanka-i Colombo érintése után jutottak csak el a Mal­dív-szigetek fővárosába, Maiéba. Innen egy légitaxi szállította a pesti, győri és kaposvári búvárokkal kiegé­szített szegedi csapatot Hul­hule szigetére, amely éppen csak akkora terület, hogy egy repülőtér elfér rajta. In­nen már hajóval utazhattak tovább a kutatóexpedíció fő­hadiszállására, Ellaidhoo-ra. E sziget méreteit pedig mi sem jellemzi jobban, mint az a tény, hogy egy negyedóra alatt könnyedén körbesétál­ható. Állandó lakosa nincs is, mindössze egy 80-85 fős kolónia lakja, amely a búvá­rokat kiszolgáló vendéglátó­sokból, tengeri felügyelőkből áll. Ötven bungaló viszont még elfér e tenyérnyi kis földdarabon, így remek szál­lást biztosítottak számukra. - Akár ki is tűzhettük vol­na a magyar zászlót április­ban a szigetre. Mert bár ko­rábban még magyar soha nem járt ott, most rajtunk kí­vül még egy székesfehérvári búvárcsoport is éppen akkor érkezett oda - mondta az ex­pedíció vezetője. S hogy mit találtak a vi­lágnak eme egzotikus pont­ján, a 4. szélességi fokon, 450 kilométernyire az Egyenlítőtől? Tökéletes bé­két, nyugalmat, nagyon ud­varias vendéglátókat, rop­pant meleget, tűző napot, ami elől igyekeztek mind gyakrabban a tengerbe me­nekülni. No, de hát ezért is utaztak olyan messzire... (Folytatjuk) B. Z. Feszült pillanat. Dobó Szilveszter polgármester leadja szavazatát. (Fotó: Karnok Csaba) BUVARTANFOIYAMOK MARL1N BÚVÁRBÓLT ® BUVARBOLT Tel./fax: 305-5088 """ LÁNG KERESKEDEIMI KFT. 1138 BB, VÁCI ÚT 156. TEL..: 120-14-60, 120-14-69 FAX: 269-87-44 Magyarország 1082 Budapest Tel: 228-3443 Kis Stáció u. 9. Scuba Schools International 20/57-33-áá RICHTER GEDEON RT. LAVET KFT. (CD Multimédia - Europress Hungary DélmaqyarorszAq COPY GENERAL, SZEGED Siatymax és Vidéke Takaréksxövetkexet I.ACSÁN PÉTER gyógyszerész EPSON A TÖKÉLETES ÍRÁS TECHNOLÓGIÁIK GlaxoWellcome Tel.: 368-0098 A SCRIPTUM KFT. PGM TRADE KFT. Tel.: 202 3720 .tó / -V:/'3:; Építőipari, Tervezá és Szolgáltató Bt. Vízáteresztő papucsok TREB0 BT. SMJTÓIBMMOB Alföldi Porcelángyár UNIQUE HUNGARY Bt., a MOLTEN labdák dél-magyarországi képviselője A rák ellen • La Jolla (MTI) A rákos betegek kezelé­sénél alkalmazott taxolt ki­kísérletező Kyriacos C. Ni­colaounak és csoportjának sikerült újabb olyan termé­szetes eredetű vegyületeket előállítania, amelyek haté­konyan pusztítják a tumor­sejteket. A kaliforniai La Jolla-i Scripps Intézetben végzett kutatásokról a Natú­ré című folyóirat számolt be. A Sorangium Cellulosum baktériumokból kivont A és B epotilonok természetes eredetű, kémiailag nem mindennapi szerkezetű anyagok. Hatásuk hasonló a taxoléhoz, és laboratóriumi körülmények között igen hatásosnak bizonyultak a rá­kos sejtek legyőzésében. A kutatók szerint jelenleg az epotilonok a legígéreteseb­bek a között a több százezer rákellenes szer között, ame­lyekkel az elmúlt két évti­zedben végeztek kísérlete­ket világszerte. Ahhoz, hogy az epotilo­nokat klinikai vizsgálatok­nak is alávessék, előbb ké­miai szintézissel kellett őket előállítani. Az így nyert tiszta anyagok ugyanis hatá­sosabbak, jobban szelektál­ják a sejteket és kevésbé mérgezőek. A taxol és az epotilonok úgy működnek, hogy stabi­lizálják a sejtosztódásért fe­lelős sejtalakulatokat. A sej­tosztódás folyamatának megakadályozása pedig a tumorsejtek pusztulásához vezet.

Next

/
Thumbnails
Contents