Délmagyarország, 1997. május (87. évfolyam, 101-125. szám)

1997-05-06 / 104. szám

KEDD, 1997. MÁJ. 6. KITEKINTŐ 7 A betyárját! • Tanyaturizmus a Klebelsberg-iskolában Kéksisakosok a szaletli alatt Gyarmati Zoltán: „Kerüljenek csak beljebb!..." (Fotó: Miskolczi Róbert) A homokháti térséget járva, fotoriporter kolléganőmmel elhatároztuk, hogy megkeressük a híres nevezetes Rúzsa-fát. Azt a helyet, ahol a legenda szerint Rúzsa Sándor a pandúrok elől menekülve meg-meghúzódott. Nekiindultunk az 55-ös útnak, hogy a Csongrád megyei útikönyv útmutatásainak megfelelően, az ásotthalmi erdő mellett elhúzva, eljussunk a 3l-es kilométerkőig, ahonnét aztán nyugatra fordulva, az úttól vagy 250 méterre meg kellene, hogy találjuk messze földön híres betyárvezérünk emlékhelyét. Volt időnk, kocsikázás közben kolléganőmmel eljátszottunk a gondolattal, miként lehetne ennek a tájnak elsőszámú idegenforgalmi látványossága a betyárturizmus. Persze lovakkal, pandúrokkal, kifosztható úri szekerekkel, csárdával, éjjeli tábortüzekkel, mindennel... Ami a faluturizmust illeti, Pusztamérges kétségkívül fogalomnak számít. Börcsök Antal polgármesternek köszönhetően kitűnő a község úgynevezett településmarketingje. Ma már nem nagyon van olyan idegenforgalmi rendezvény, akár a megyében, akár országosan, ahol a pusztamérgesiek ne lennének jelen. Nem volt ez másként a vidéki városok közül először Szegeden megtartott turizmus napján sem. A pusztamérgesi polgármester nem véletlenül kezdte turizmussal kapcsolatos előadását egy kis kitérővel. Hisz az a tény, hogy Pusztamérges 1996-ban a Virágos Magyarországért versenyen I. helyezését ért el kategóriájában, s ezzel egyben elláthatta a magyar községek képviseletét a Virágos Európában; majd hogy a település dinamikus fejlődéséért európai különdíjban is részesült, kétségkívül kihatással van az idegenforgalmi lehetőségekre is. Nem véletlen, hogy a faluturizmus élénkségeként Pusztamérgesen évente most már százával mérhető a külföldiek száma. Bizony, nem volt könnyű négy-öt évvel A 30-as kilométerjelzőtől én már csak az eligazító táblát keresem, mely bizonyára jó időben elterel a Rúzsa-fához - 3l-es kilométer, 32-es, úgy látszik túl mentünk... Vissza 28-ig, lépésben haladunk, megint semmi - 31nél gyalogos nyomozásba kezdünk, megpróbáljuk belőni magunkat nyugati irányba. Találunk végre egy földutat, ráfordulunk, s egyszercsak egy útelágazáshoz érkezünk: szemben egy faóriás, a faóriás - elgyötörten, de nagyságosan. Ez az, csak ez lehet Rúzsa Sándor fája, örvendeztünk és hittünk expedíciónk sikerében. Tájékoztató táblát persze itt sem találtunk, illetve mégis egyet, a Tanulmányi erőét: „Engedély nélkül belépni tilos!" Hát, innét szép felemelkedni a betyárját, turizmus! Ö. F. ezelőtt kinyittatni a „tiszta szobákat", s az idősebb asszonyokat rávenni a nyelvtanulásra. Börcsök Antal, úgy is mint a Falusi Turizmus Országos Szövetségének elnöke, a térség felemelkedésének egyik legnagyobb lehetőségét látja az idegenforgalomban - egyébként, a világ ma legdinamikusabban fejlődő iparágában. „Mi a csudával fogják meg a turistát a pusztamérgesiek, hiszen nincs ott semmi, csak homok..." - mondogatják többen kétkedve. Ahogy a polgármester fogalmaz, mindenekelőtt méltó fogadtatással: a tiszta és virágos utcákkal, a barátságos kalauzolással, a színvonalas és magyaros ellátással. Bizony van itt felhajtás, amikor érkeznek a turistacsoportok: himnuszok, zászlófelvonás, ünnepi köszöntő, parasztszekér, szőlőültetvény, pince, esti mulatság, minden. Fesztiválos szüreti időben, falunapon, vagy éppen a nemzetközi töltöttkáposzta főző versenyen meg aztán különösképpen. S hogy mit szólnak a vendégek a homokhoz? A dánok például már a szőlőben ledobálták a cipőiket, s élvezettel gázoltak és markoltak bele a meleg homokba... Van, akinek ez is egzotikum. Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy öttömösi tanárember, aki betéve maga mögött az iskolaajtót, mint Rousseau, kivonult a természetbe... Beköltözött egy Klebelsberg-típusú iskolaépületbe családjával, aztán mindent feltéve egy lapra, kiadta a jelszót: tanyaturizmus! A Gyarmati vendégházban azóta a Costa Rica-i nagykövettől a finn képzőművészeti szabadegyetem hallgatóin át az ENSZ békefenntartókig sokan megfordultak. Csend, nyugalom, harmónia, vendégvárás és -szolgálat napi 24 órában. Gyarmatiék, az Öttömös 1181-es tanyáról, a francia kormány „1000 legkedvesebb család 2000-ben" fotógyűjteményébe is bekerültek. A turizmus napja első vidéki rendezvényén, a közelmúltban Szegeden, egyszercsak a mikrofonhoz lépett egy mokány „legény" is, aki a sok nagytudású ember előadása mellé, odabiggyesztette saját turisztikai gyakorlatát. Gyarmati Zoltán első mondatai: „Mást sem csinálok egész nap, várom a vendéget nagy-nagy szeretettel! S ha megérkezik, attól kezdve minden őérette történik tisztességesen, igazi magyaros vendéglátással fogadjuk, kényeztetjük..." Gyarmati Zoltán története sajátos, rendszerváltás kori magyar tantörténet arról, hogy egy ambiciózus öttömösi pedagógusból hogyan nem lett iskolaigazgató, s hogyan lett sikeres vállalkozó. Ma már persze csak az utóbbi história az igazán érdekes. Gyarmati tanár úr 1990-ben nem csak a katedráról távozik, a faluból is - nem megy messzire, csak a tanyavilágba. Megveszi a pusztulásra ítélt, 1924-ben épült, s 1976ban bezárt Klebelsberg-iskolát. Etelka, a feleség már itt „gyesei"" harmadik gyermekükkel. Aztán a családfő kimondja a verdiktet: faluturizmus, tanyaturizmus! Meg sem áll Budapestig, a Csáky Csaba-féle Magyar FalusiTanyai Vendégfogadók Szövetsége információs irodájáPakai Mihályné: - Májustól már tudom nekik ajánlani a jó kis gyógyvizes fürdőnket. Egyébként vendégszerető nép a mórahalmiak többsége, jó szívvel fogadják a látogatókat. Ha hozzánk bekopogna egy turista, biztos jómagam is szívesen fogadnám, útbaigazítanám, s még egy kávéval is megkínálnám. De szerintem a többség így van ezzel. Most éppen majálisra készülünk, jöjjenek el akkor is! ban kopogtat egy kis „know how"-ért. Meg is kapja a biztatást, vágjon bele. Belevágott. Összegyűjtötték a család valamennyi anyagi erőforrását, beletéve apait-anyait, barátit - minden egy lapon. Az egyik tanterem átalakításával két vendégszobára futotta fürdőszobával, mellékhelyiséggel ellátva. Bekerültek a szövetség prospektusába, megérkeztek az első fecskék... Aztán a többiek. így hát évről évre tovább és tovább kellett lépni: az eredeti fagerendás födémszerkezetet megőrizve, újabb vendégszobákat alakítottak ki, elkészült a konyha, az előkészítő, az ebédlő, a minibár; az udvaron hatvanszemélyes kerti szaletli (flekkensütővel), feszített víztükrű úszómedence, sportpálya (röplabdára, kispályás focira, lábteniszre egyaránt alkalmas), majd egy telepített minikemping is létesült. Ja, és mindehhez húsz hektár erdő... A következő terv egy nagyobb, nyolcvan személyt kiszolgáló konferenciaterem, illetve ebédlő kialakítása. Gyarmati Zoltánnak életformája a vendéglátás, azaz a napi 24 órás szolgálat. A gyarmati vendégházban alaptörvény: szeretni kell a vendéget, és soha nem szabad becsapni! Semmilyen értelemben. Aki vadászni szeretne, annak azt szervezik Tasnádi István: - Egy éve költöztünk ide Szegedről. Sokkal nyugodtabb, kiegyensúlyozottabb itt az élet, mint a nagyvárosban. Kedvesebbek, közvetlenebbek az emberek, mint másutt. Hol fordul elő nagyvárosban, hogy a bolti pénztáros utánaszalad a vevőnek, mert többet fizetett? Ideiglenesen jöttünk ide egy tanyára, de most már szeretnénk végleg letelepedni Mórahalmon... meg; akinek a lovaglás vagy a szekerezés a vágya, annak ezt az óhaját teljesítik; akik viszont a szegedi, illetve a környékbeli kulturprogramok iránt érdeklődnek, gurul rendelkezésükre a „Gyarmati-járat". Reggeli, ebéd, vacsora kívánságok szerint, helyi „természetes" anyagokból. A sikeres vendégfogadás rejtelmei valahol itt, a törődésben, a figyelmességben, a szolgálatban érhetők utol - melynek eredményessége mérhető is: a visszatérő vendégek arányában. Nos, Gyarmatiék vendégköre ma már jórészt belőlük tevődik ki. A legfőbb propagandisták, a vendégek htrvivése mellett azért a gazda fogékony a marketing modern elemeire is. A Gyarmati vendégház számos országos idegenforgalmi kiadványban szerepel, kedvezményes elfogadóhelye a városvédők és vállalkozók, valamint a HVG klubkártyájának, de a magyarországi szállás és vendéglátóhelyek katalógusában fennt van az Interneten is. S persze van saját prospektusa és képeslapja is. Érdemes belelapozni a vendégkönyvbe, ki mindenki fordult már meg az Öttömös 1181 -ben. Járt már itt a Costa Rica-i nagykövet, sót, mielőtt visszarendelték hazájába, elhozta utódját is; Béla Citrom aláírással köszönik a szívélyes vendéglátást a finn képzőművészeti szabadegyeHorváthné Fürtön Erika: - A kulturális program kevés, a heti diszkón, meg az egyszeri mozivetttésen kívül más nem nagyon van. Az igaz, hogy évről évre több a városi rendezvények száma. De két szürke hetet véve alapul, valószínű a turista elúnná magát nálunk. Faluturizmusra persze, hogy szüksége van mind a városnak, mind a polgároknak - csak még nem vagyunk eléggé felkészültek a színvonalas ellátásra... tem hallgatói; itt gyűltek össze búcsúlakomára nemrégiben az ENSZ szegedi békefenntartói is. A jó ég tudja honnét keveredtek ide azok a francia fotósok, akik kormányuk megbízásából - újabb eredeti ötletként - keresik az ezredforduló legkedvesebb 1000 családját (1000 familles de Tan 2000) - az Öttömös 1181-ben találtak ilyet. Kedves vendég itt Kesjár János autóversenyző is, hogy a magyar vendégekről is megemlékezzünk, de járnak ide szegediek is: ottjártunkkor éppen a rádiómatőröket várta a házigazda. Az egyik igen kedves bejegyzés a legújabb Gyarmatinak szól, a Szegedi Szépmíves Céh szabadiskolásaitól, íme: „Kedves Árpika! Tíz napig élvezhettük csodálatos szüleid vendégszeretetét. Etelka néni szakácsmestersége és Zoli bácsi segítőkészsége tette hangulatossá ittlétünket. Azért hagytuk el a városi betoncelláinkat, hogy olyan helyen tanuljunk festeni, ahol feloldódhatunk és Rousseauhoz híven, visszatérhetünk a természethez. Köszönjük az odaadást, a friss levegőt és a harmatos reggeleket. Nagyon jókat játszottunk együtt. Legyél jó és büszke arra, hogy itt nőhetsz fel!" A bajai út 34-es kilométerkövéhez közel, a fenyőerdős tanyavilágban, Klebelsberg egykori iskolájában. örfi Ferenc Kóródi Imre: - Sem hőssé emelni, sem lekicsinyleni nem szoktam városunkat, de az biztos, hogy elég rendes és elég művelt emberek laknak itt - ami nem mindenütt mondható el. Ennek megfelelően, illendően fogadjuk a vendégeket is. Meglátszik az is Mórahalmon, hogy egy fiatal, nagytudású, valóban az itt élő emberek boldogulásáért munkálkodó polgármestere van a városnak. Idegenforgö • Munkatársunktól Minden településnek megvannak a maga értékei, sokszor éppen az ott élők tudnak róla a legkevesebbet - érthető, hiszen nekik minden természetes. Ám amint mindez turisztikai termékként ugyanúgy értékesíthető lesz az idegenforgalmi piacon mint a zöldség vagy a gyümölcs a nagybanin, hiba a számvetést elmulasztani. Az alábbiakban néhány homokháti település turisztika nevezetességei között tallózunk. Mórahalom A település hajdan Szeged Alsóközpont nevű része volt. Itt szolgált plébánosként 1933-tól Balogh István, a neves kisgazdapárti politikus, a legendás „Balogh páter", a Délmagyarország c. napilap egykori kiadó tulajdonosa. Egyik fő nevezetessége a városi gyógyfürdő a maga 39,5 fokos alkáli-hidrogén-karbonátos, jódos vizével. Ivókúraként fogszuvasodás, gyomor és bélbetegségek, fürdőkúraként pedig izületi és gerincbántalmak, reumatikus és nőgyógyászati megbetegedések ellen jó hatású. A Madarásztó a várostól délkeleti irányban, 3 kilométerre található a 75 hektáros halastó ritka madárfajok fészkelő- és költőhelye. Csipak-semlyék - a várostól délre, 4 kilométterre lévő területet szépsége és botanikai értékei miatt érdemes felkeresni. A város két meghatározó szálláshelye a Turul panzió és a Nyírfa fogadó. Az előbbiben búbos kemence és szauna is található, s lovaglásra, sétakocsikázásra, „szamaragolásra" is van lehetőség. A város fő szórakoztató központja a Bounty Club. Asotthalom Itt található a Bedő Albert Erdőgazdasági Szakmunkásképző Intézet - elődjét, az egykori erdőőri szakiskolát Ferenc József jelenlétében nyitották meg 1883-ban. A közvetlen szomszédságában telepített Tanulmányi erdő a legszebb homoki erdőtfpusaival büszkélkedhet. Az Emlékerdőt, a bajai út melletti 17 hektáros évszázados fehér- és szürkeárnyas ligeterdőt, Kiss Ferenc, a „szegedi erdők atyja" kezdeményezésére, eredeti állapotban őrizték meg. Az árnyas gyepszint több növényfaja még az egykor itt díszlett pusztai tölgyesek hírmondója. Az emlékerdő Szeged környékének egyik legszebb kirándulóhelye. A 3l-es kilométerkő közelében található a Rúzsa-fa - a hagyomány szerint itt húzódott meg lovával a híres betyárvezér, Rúzsa Sándor, üldözői elől. Kellemes sétával érhető el a Szent Erzsébet kápolna, melyet Back Bernát épített 1937-ben. Zsombó Virágzó gyümölcstermesztéséről híres falu. Neves szülötte Tombácz János, a híres mesemondó. A 8-as kilométerkő melletti csárdában a hagyomány szerint gyakran megfordult Rúzsa Sándor is. Sokáig mutogatták azt a mocsári tölgyet, melyhez „a Sándor" a lovát kötötte. Ritkaságnak számít a zsombéksásos lápterület lápfüzes és pusztai tölgyes maradványaival. A községben működik a Szabadidő Lovasklub, mely profi versenyzőket képez, s rendszeresen megrendezi a „Zsombói lovasnapokat". Csak ez lehet a Rúzsa-fa... (Fotó: Somogyi Károlyné) • Barátságosak a mérgesiek Bokáig egzotikum Várják a vendéget Mórahalmon?