Délmagyarország, 1997. május (87. évfolyam, 101-125. szám)

1997-05-05 / 103. szám

HÉTFŐ, 1997. MÁJ. 5. AKTUÁLIS 15 Páratlan • Az MDF és az emlékezés 2000-re készülnek • Szegeden járt a toledói rektor A tanárképzésnek helye van Frank Horton, a Toledo University rektora. (Fotó: Gyenes Kálmán) • Budapest (MTI) A Magyar Demokrata Fórum megkezdte a megbe­széléseket a különböző tár­sadalmi szervezetekkel a magyar államalapítás ezre­dik évfordulójának méltó megünnepléséről - tudatta az MTI-vel az MDF Orszá­gos Hivatala nevében Heré­nyi Károly. A közlemény megfogal­mazza: az MDF a jelenlegi kormánykoalíció bűnös mu­lasztásának tekinti, hogy 1994 nyarán lemondta a Bu­dapestre tervezett világkiál­Munkaeröpiaci elem­zések egybehangzó kö­vetkeztetése, hogy a ki­lencvenes évek közepére lefékeződtek azok a ked­vezőtlen tendenciák, amelyek a munkaerő­helyzet általános romlá­sát idézték elő. A munka­nélküliség félmillió körül stabilizálódott, a foglal­koztatottság csökkenése lassult, majd megállt. A mélypontot elérve azonban a jelzőszámok sok­kal rosszabbak, a helyzetet akut válságtünetek jellem­zik: nagyok a területi és tele­püléstípusok szerinti különb­ségek, magas a tartósan munka nélküliek aránya, az újonnan regisztráltak fele „visszatérő", a fiatalok rátája a felnőttekének több mint duplája, a hosszan tartó munkanélküliség is a fiatalo­kat és a középkorosztályt sújtja legjobban. Azaz: a ma tartósan mun­ka nélküliek egyre szélesedő tábora az ezredforduló után is munkaképes korú lesz, ezért a foglalkoztatáspolitika nem mondhat le róluk. A munkaügyi szakembe­rek a foglalkoztatási törvény által biztosított teljes eszköz­tárat nagyító alá veszik, sőt a nemzetközi gyakorlatot is igyekeznek hasznosítani a probléma megoldása érdeké­ben. Addig is, amíg a jelen­leginél megnyugtatóbb meg­oldások születnek, jó lenne javítani a piaci szféra fo­Korunk rettegett nép­betegségének, a rák­nak leküzdése még csak vágyálom, ám a megelőzéssel, illetve az eredményes gyógyítás­sal sokak élete meg­menthető. A WHO által a nyolcvanas évek vé­gén és a kilencvenes évek elején készített fel­mérések szerint, a világ országai közül Magyar­országon a legmaga­sabb a 100 ezer lakos­ra jutó rákhalálozás aránya. Sajnos nem eléggé közismert, hogy számos, műszert nem igénylő szűrést maguk a páciensek is elvégez­hetnek. A Média a Jövő­ért Alapítvány, a Népjó­léti Minisztérium és a Rákellenes Liga április 1. és május 15. között kampányt szervez, amelynek célja, hogy felhívja a nők figyelmét a mellrák korai felisme­résének lehetőségére. A szegedi kórház címze­tes egyetemi tanárával, dr. Baradnay Gyulával készített intejúnkkal kapcsolódunk az országos mellrák megelőzési programhoz. lítást. Kétezerben azonban ismét korszakos évforduló­hoz ér az ország, amikor ex­pó-méretű rendezvénysoro­zattal emlékezhetne az ál­lamalapításra. A Magyar Demokrata Fórum elképzelései szerint a rendezvényeknek tükrözni­ük kell a magyar államiság történetét, szellemi, politi­kai és gazdasági kisugárzá­sát, a magyar nemzet kap­csolatait a térség népeivel, valamint az ország felké­szülését a következő évez­red feladataira. gadókészségén, már ami a munkaerőpiaci eszközök igénybevételét jelenti. Jórészt a fenti célok ve­zérlik a Munkáért Alapít­vány és a Csongrád Megyei Munkaügyi Központ vezető­it, amikor évről évre állás­börzéket és hozzájuk kap­csolódó rendezvényeket szerveznek. A mostani, ötö­dik állásbörze mindenekelőtt a szegedi egyetemeken és főiskolákon végző, közel ké­tezer fiatal számára kínál majd pályázati úton betölt­hető állásokat, főként a dél­alföldi régióból (de tekintet­tel az országos beiskolázás­ra, az ország más vidékeiről is). A munkaügyi kormány­zat számos eszközzel támo­gatja a fiatal szakemberek munkába állását, s közülük jó néhány kedvezőbb feltéte­leket kínál a munkáltatók számára júliustól. Érdemes ezekkel közelebbről is meg­ismerkedni, hiszen akár az ismert bértámogatási formá­kat, akár az új munkatapasz­talat-szerző támogatást vagy útiköltség-térítést vesszük, sokat megtakaríthat a mun­káltató, megismerheti a pá­lyakezdőt és munkába állhat a diplomás. A Munkáért Alapítvány várja mindazon munkáltatók jelentkezését, amelyek bő­vebb információt kérnek, vagy szabad állásaikat sze­retnék a diplomásoknak ajánlani (Szeged, Rákóczi tér 1„ tel.: 314-000). Dr. Doböczky Károlyné • Talán sokak számára meglepő, de nemcsak a nőket veszélyezteti az em­lőrák. - A férfi lakosság keve­sebb mint 1 százaléka beteg­szik meg emlőrákban. Álta­lában idős korúakon, 70 fe­lett jelentkezik, nemritkán mindkét mellben, és leg­többször rosszindulatú. A ki­vételektől eltekintve, a nők betegsége az emlődaganat, és sajnos évek óta töretlenül emelkedik a mellrákban megbetegedettek száma. Magyarországon 100 ezer nő közül 50-60 kap emlőrákot évente, körülbelül 38 száza­lékukat elveszítjük. Magyar­országon tíz százalék a való­színűsége annak, hogy egy nő élete során - kockázati tényezők nélkül - emlőrákot kap. A rizikótényezők meg­léte esetén ez az arány fel­mehet 20-40 százalékra is. # Melyek azok a kocká­zati tényezők, amelyek növelik a mellrák kiala­kulásának valószínűsé­gét? Az elmúlt napokban a Juhász Gyula Tanárkép­ző Főiskola vendégeként Szegeden járt Frank Horton, az egyesült álla­mokbeli Toledo Univer­sity rektora. Az egyete­mi vezető találkozott a szegedi felsőoktatási in­tézmények vezetőivel is. • Rektor úr, a szegedi tanárképző vendégeként bizonyára tapasztalta, hogy az egységesülés előtt álló szegedi felsőok­tatásban a tanárképzés beillesztése jelenti az egyik nehéz kérdést. Az ön intézményében ho­gyan oldották ezt meg? - Az Egyesült Államok­ban a tanárképzés történeti­leg mindig is az egyetemi képzés része volt, így a To­ledói Egyetemnek bölcsé­szeti, közgazdasági, jogi ka­ra mellett magától érthetően van pedagógiai főiskolája is. Ez a tanárképző kar igen szoros együttműködésben dolgozik az egyetemi karok­kal, mert felfogásunk szerint jobb, ha a tanárjelöltek több helyről szerzik ismeretanya­- Mielőtt a kérdésére vá­laszolnék, engedje meg, hogy az emlőrák és az öszt­rogénhormon összefüggésé­re rámutassak. Az emlőrák hormonfüggő daganat, ami a petefészek termelte ösztro­génhormon nélkül nem ala­kul ki. Kislányokon még se­hol a világon nem diagnosz­tizáltak emlőrákot, és azo­kon a nőkön sem, akiknek mindkét petefészkét el kel­lett távolítani huszonéves korukban. Azok a nők, akik nem szültek gyermeket, lé­nyegesen nagyobb veszély­nek vannak kitéve a mellrák szempontjából, mint azok, akik több gyermeknek adtak életet. Az emlőrákban leggyakrabban az apácák be­tegszenek meg, s szinte nem létezik a tíznél több gyer­meket szült asszonyok köré­ben. Az ismert kockázati té­nyezők, a korai - 12 éves kor előtt - kezdődő mentruá­ció és a későn „érkező" kli­max. A mértéktelen alkohol­fogyasztás serkenti az öszt­rogéntermelést, aminek kö­gukat. Ami .Szegedet illeti, az integráció legelején áll­nak, s egyelőre minden in­tézmény különállónak szá­mít. Ha a szándék megvan hozzá, akkor a tanárképzés integrálása sem fog nagyobb problémát jelenteni, mint a többi képzésé. Persze óvato­san kell kezelni, de nem le­győzhetetlen feladat. • Mit gondol, szükséges­et hogy a tanárképzést egy integrált felsőoktatá­si intézményben folytas­sák? - Igen, teljes mértékben szükségesnek tartom, hiszen a tanároknak a lehető legszé­lesebb tájékozottságra és műveltségre van szükségük, s képzésüket elősegíti, ha egy széles spektrumú intéz­ményben tanulnak. A mo­dulrendszer alkalmazásával elérhető, hogy a tanárkép­zésben résztvevő hallgatók számára a szakjukhoz szük­séges legjobb képzési össze­állítást nyújthassuk. így egy­felől megfelelő ismeretanya­got szerezhetnek, másfelől tanári képzésük egységesen végezhető. Ne felejtsük el, hogy olyan hallgatókról van vetkeztében nő az emlődaga­nat keletkezésének esélye. Rizikófaktornak tekintjük még a túl zsíros táplálkozást és az ebből következő elhí­zást, valamint az operált pajzsmirigybetegséget. Igen kicsi valószínűséggel fennáll a rákhajlam öröklésének ve­szélye. • Az önvizsgálatot na­gyon fontosnak tartják a betegség megelőzésében, illetve korai felismerésé­ben. - Az emlőkben jelentke­ző csomóknak, daganatok­nak 90 százalékát a nők ma­guk veszik észre magukon. Ez évtizedekkel ezelőtt is így volt, s ma is így van. En­nek okán népszerűsítjük az önvizsgálatot, amelynek lé­nyege az, hogy a nők a menstruáció első napjaiban vizsgálják át a mellüket a megadott - nőgyógyászok­tól, háziorvosoktól megsze­rezhető - részletes útmutató szerint. Sok nő kétségbeesik, amikor fájó csomókkal teli melleket tappint. Ezek a szó, akiknek munkája lesz a tanítás. Márpedig ennek megtanulása külön képzési feladat. • Önök végzik a tanárok továbbképzését is? - Igen, intézményünk szerződéseket szokott kötni a környék közoktatási tanke­rületi igazgatóságaival, ame­lyek fizetnek e képzésért. A kormányzat természetesen támogatja ezt, mert az alap­és a középfokú oktatás mi­nőségének javítása fontos kormányfeladat. Egyfelől törvényi előírás, hogy a ta­nároknak három évente részt kell venniük valamilyen to­vábbképzésen, másfelől a tanárokat motiválja, hogy ha jobban felkészülnek, a karri­erjükben nagyobb anyagi megbecsülésre számíthat­nak. Ez a mézesmadzag és a furkósbot politikája együtt, de tény, hogy továbbképzés­re szükség van, és erre a leg­alkalmasabbak azok az in­tézmények, ahol maga a ta­nárképzés is zajlik. • Végez-e alapkutatást a toledói tanárképző kar? - Igen, ez a kar rendsze­res támogatást kap a köz­menstruációs ciklus változá­saival együttjáró tünetek, és nem rosszindulatú dagana­tok. Az emlőben megjelenő csomók 80-90 százaléka nem rákos daganat. A fájda­lom egyébként is jó jel, mert a rosszindulatú csomó nem okoz fájdalmat, nem jelez, sajnos nagyon is alattomo­san kezd növekedni a mell­ben. • Mégiscsak a szakem­berek által végzett szűré­sekkel lehetne pontos és tévedhetetlen diagnóziso­kat felállítani. - Az egész ország női la­kosságára kiterjedő, rendsze­res szűrővizsgálat - ami kí­vánatos lenne - szinte se­hol a világon nem létezik, mert óriási költséggel jár. Szegeden sincs egyetlen em­lőrákszűrő ambulancia. Csak azoknak a nőknek a szűrésé­re van mód és lehetőség, akik már panaszokkal for­dulnak orvoshoz. Az emlő­szűrést fizikális vizsgálattal kezdik, majd ultrahanggal nézik a mellet, aztán az úgy­ponti kormányzattól, hogy a Toledo környéki régió kö­zoktatásának fejlesztésén dolgozzon. Azok az oktatók, akik itt dolgoznak, szorosan együttműködnek az iskolai tanárokkal. • Ön szegedi látogatása alkalmával találkozott az itteni felsőoktatási intéz­mények vezetőivel. Kí­váncsi vagyok, az általá­nos pénzhiányon kívül mi volt az a probléma, amit legtöbben emleget­tek? - Úgy látom, valamennyiü­ket foglalkoztatja a szegedi egyetemi integráció kime­netele, amelyet egyelőre nem lehet megjósolni. Az egysé­ges egyetemet mindannyian akaiják, de meglátásom sze­rint nincs egyetlen olyan ve­zető sem, aki a másiknál jobban erőltetné. Inkább egy közös megoldásban bíznak. A vezetők általában félnek az áldozatoktól. • Ön optimista lenne a helyükben. - Mondjuk így: óvatosan optimista. Panok Sándor nevezett mammográfia, a mell röntgenvizsgálata kö­vetkezik. Ha az orvos valami gyanúsat lát, akkor elvégzik a tűbiopsziát, kis „darabot" a mellből tűvel kivesznek. A biztos diagnózis felállításhoz sokszor nélkülözhetetlen a sebészi kimetszés, ami már teljes szövettani értékű vá­laszt tud adni a felvetődő gyanúra. • A gyanú beigazolódá­sa esetén, milyen lehető­ségei vannak, és mekko­ra az esélye a betegnek a gyógyulásra? - Az emlőrák kezelésében a vezető szerep ma is a sebé­szeté, de óriási jelentősége van a kisegítő terápiának, a sugár-, a gyógyszeres-, illet­ve a hormonkezelésnek. Az elmúlt években a sebészet némileg visszavonult az em­lőrák kezelésében, mégpedig azért, mert divatba jöttek az úgynevezett emlőmegtartó kezelések. Ennek a módszer­nek ugyan van létjogosultsá­ga, de csak akkor, ha meg­vannak és hozzáférhetők a madárjárás • Debrecen (MTI) A Hortobágyi Nemzeti Park területén tavaly elvég­zett mocsár-rekonstrukció eredményeként máris a szár­nyasok kedvenc helyévé vál­tak az egyek-pusztakócsi mo­csarak. Aradi Csaba, a nem­zeti park igazgatója elmond­ta: az újonnan feltöltött mo­csárterületeken négy vöcsök­fajt figyeltek meg, a madarak már területet foglaltak, s vár­hatóan költenek is. Rendkí­vül gazdag a Hortobágyon az idei vonuló madárvilág, köz­tük is sok a parti madár. Utóbbiak közül kodákat és cankókat, mások mellett a ritka, hatalmas méretű paj­zsos cankókat figyeltek meg. Ezek a madarak a déli pihe­nőhelyekről tartanak északra: néhány napos pihenő után május elején indulnak tovább a tundra vidékére. A tavaszi vadlúdvonulás minden ko­rábbinál nagyobb volt: több mint 250 ezer vadlúd - köz­tük az igen ritka vörös nyakú - pihent meg néhány napig a hortobágyi madárszállóban, s indult tovább északra. Több mint százat figyeltek meg az ornitológusok az ugyancsak ritkaság számba menő lúdfaj­ból, a kislilikből is. Jogvédők • Budapest (MTI) A Jogvédő Egyesületek Szövetsége (JESZ) támogat­ja a közművek és a közszol­gáltatások ellenőrzésére ala­kult Civil Érdekvédelmi Szövetség elképzelését, hogy jöjjön létre társadalmi ellenőrzés az állampolgárok életkörülményeit jelentősen befolyásoló szektor működé­se felett - tudatta az MTI-vel Bányai Mihály, a JESZ elnö­ke. Közleményében a JESZ leszögezi: az eladósodott családok százezreit fenyege­ti kilakoltatás vagy a köz­szolgáltatások kikapcsolásá­nak réme. A szövetség szá­mos alkalommal hívta fel a parlament és a kormány fi­gyelmét a lakásrezsivel kap­csolatban kialakult válságra, a lakáshitelkamat 1990-es, illetve a többszöri lakbér- és közszolgáltatási díjemelés miatt bekövetkezett lakossá­gi eladósodásra. kiegészítő kezelések. Ám Magyarországon nem ritka, hogy beszűkítjük a sebészi kezelést - azaz nem ampu­táljuk a mellet, „csak"a da­ganatot távolttjuk el - , ugyanakkor a kiegészítő ke­zelésekhez nem, vagy csak kevés beteg jut hozzá. Ahol az emlőmegtartó módszert „kitalálták", nevezetesen az USA-ban, ott enyhe túlzás­sal, minden 20 kilométeren van onkológiai ambulancia és osztály. • Ha mégis tökéletes kezelést tud nyújtani az egészségügy, akkor mi a várható eredmény? - Ha a betegség első stá­diumában fedezik fel a da­ganatot és a beteget jól ke­zelik, akkor az ötéves túlélés 90, a tízéves túlélés 70 szá­zalékos. A második stádi­umban, amikor már nyirok­csomóáttétek kimutathatók a hónaljban, az ötéves túl­élés 70 százalék körül van, a tízéves túlélés 45-50 száza­lékos. Ezek a fejlett orszá­gok adatai, sajnos Magyar­országon messze nem dicse­kedhetünk ilyen jó túlélési mutatókkal az emlőrák ese­tében. Kalocsai Katalin • Önvizsgálattal időben felfedezhető A mellrák hormonfüggö daganat

Next

/
Thumbnails
Contents