Délmagyarország, 1997. május (87. évfolyam, 101-125. szám)

1997-05-31 / 125. szám

SZOMBAT, 1997. MÁJ. 31. STEFÁNIA - DOKUMENTUM 11 I Ötven éve zajlott a baranyai nagy diákper ítélete: hét év kényszermunka Ótven évvel ezelőtti fotó Nagy Kálmánról. E fiatalembert kínozták napokig az államvédelmisek... Nagy Kálmán ma már megbékélve szemlélgeti azt a Dunántúli Népszavát, amelyben hamis vádakkal illették. (Fotó: Nagy László) Háromsoros, kövér betűkkel szedett cím harsogta bele a világba: Hét évi kényszermunká­ra ítélték Tasnádit és Nagyot, a köztársaság ellen szervezkedő fasisz­ta diákot. Az Új Dunán­túl című lap még egy harcias felcímmel is fel­díszítette bírósági tudó­sítását, mely szerint - A népbíróság példát muta­tott! S történt mindez ép­pen ötven évvel ezelőtt, 1947 májusában. Ha valaki véletlenül lapoz­za föl, egy békés csönd­ben szuszogó könyvtár mélyén, e megsárgult új­ság lapjait, minden bi­zonnyal elgondolkodik azon, vajon milyen sors is várt a fasisztának titu­lált diákokra? No, meg azon: vajh mennyi igaz­ság is bújkálhatott a fia­talokat mocskoló cik­kekben? E kérdésekre pontos vá­laszt kínálhatunk, ugyanis ama bizonyos, címben emlí­tett Nagy, vagyis Nagy Kál­mán, Szeged megbecsült polgára, immáron évek óta, s készségesen állt rendelkezé­sünkre e régi emlékek föl­ele venítéséhez. Nagy úr jól megtermett, mosolygós úriember ma is. Csak megőszült haja figyel­meztet arra, bizony nagyapa­korú emberrel sodort össze a sors. Aki pontosan emlék­szik a fél évszázaddal ezelőtt lezajlott perre, mint ahogy az újságcikkekre is. Mert ró­la, s a lázadó, tizenéves diá­kok csoportjáról bizony szá­mos írás született. - Természetes közöttünk egyetlen fasiszta érzelmű sem volt. Bizonyítja ezt az is, hogy az egyik falfelíra­tunkban éppen a vörös csil­lag és a náci horogkereszt közé tettünk egyenlőségjelet. De egy pillanatig sem tagad­tunk: csoportunk azért szer­veződött, hogy minden erőnkkel akadályozzuk a kommunisták hatalomra ju­tását. Ifjú fejjel, kevés ta­pasztalattal is láttuk, hogy a háború után Baranyában szellemileg, érzelmileg rok­• Pozsony (MTI) Az Új Szó című egyet­len szlovákiai magyar napilap pénteki száma közli, hogy Peter Ondéra, a szlovák belügyi tárca szóvivője a lap főszer­kesztőjének címzett fax­üzenetben kifogásolta az Új Szó - múlt heti - nép­szavazás kapcsán megje­lent írásait. Szilvássy Jó­zsef főszerkesztő a lépést megfélemlítésnek tekinti. „A belügyminisztérium nyugtalansággal figyelte az Új Szóban a népszavazással kapcsolatban a közelmúltben megjelent írásokat, amelyek vagy a lap munkatársainak tollából, vagy a magyar ki­sebbség politikusaitól szár­maztak" - áll a belügyi szó­vivő levelében, aki közli, hogy „egyes cikkek hangvéte­le durván sérti az újságírói eti­ka alapelveit, továbbá az ár­tatlanság vélelmének elvét, s az írásokban megvádolt sze­mélyek számára lehetővé te­szi, hogy érvényesítsék a sze­mélyiségvédeiemhez való jo­gukat". A szlovák belügyi tár­ca szóvivője úgy látja: „az írá­sok agresszív hangvétele, nem tanúskodik arról, hogy fele­lősségteljesen viszonyul fő­szerkesztői kötelességeinek kant, bosszúvágyé emberek gyülekeztek a kommunisták soraiban, akik megtagadtak minden polgári értéket. Lel­kesedésünkben ügy éreztük, hogy bár a szovjetek meg­szállva tartják az országot, csak van lehetőség arra, hogy demokratikus választá­sok során egy nemzeti érzel­mű kormány alakuljon. Ne­kem, s társaimnak már csak azért is fontos volt ez, mert otthonról ilyen szellemű ne­veltetéssel bocsátottak utunkra. Sorainkban egyéb­ként még véletlenül sem ta­lálhattak lebukásunkkor az államvédelmisek gazdag, birtokaik után siránkozó fiú­kat, mert egyszerű kisembe­rek voltak szüleink. Talán ezért is fájt annyira a mind konokabbul szerveződő kommunista hatalomnak, hogy mi megfogadtuk: ha kell, fegyverrel is megállít­juk a szovjetekkel cimborá­lók előrenyomulását. teljesítéséhez".Mint (rja, a fő­szerkesztőt felelősség terheli azért, hogy a lap népszavazás­ról szóló írásai "eleve bizo­nyítottnak veszik a belügymi­niszter és a kormányfő bünte­tőjogt felelősségét - írja a szóvivő és arra emlékezteti a főszerkesztőt, hogy mindez „esetleg jogi következmé­nyekkel járhat". A szóvivő­nek címzett válaszában a fő­szerkesztő közli: „figyelmez­tetését csak fenyegetésnek, megfélemlítésnek tudom mi­nősíteni". Kifejti, hogy mun­katársai joguk, szakmai és er­kölcsi kötelességük szerint tették a dolgukat, amikor „a meghiúsult népszavazás kap­csán leírták véleményüket, elemzéseiket a miniszterelnök és a belügyminiszter tényke­déséről". Az objektív tények leírása nem sértheti az ártat­lanság vélelmét s a lap szerzői „alkotmányos jogaikkal élve, szabadon nyilvánítottak véle­ményt, főszerkesztőként pe­dig ezután is a Szlovák Köz­társaság Alkotmányához tar­tom magam, amely kimondja, hogy bizonyos szélsőséges esetektől eltekintve tilos a cenzúra". A belügyi tárca szó­vivője és az Új Szó főszer­kesztője közti levélváltásról a SME című szlovák ellenzéki lap is beszámol. 9 Összeesküvésük az or­szág első olyan szervez­kedései közé tartozott, amelyek a szovjet befo­lyás ellen léptek föL Mi­vel a koalíciós időkben zajlott, a röplapok, fel­iratok elkészítése mellett semmi mást nem tudtak fölhozni a vádakban, azt hihetné e kort csak törté­nelemkönyvekből ismerő ember, hogy elfogásukat különösebben nagy meg­torlás nem is követhette. Hiszen akkor még a kis­gazdapárt jelentette Ma­gyarországon a legna­gyobb politikai erőt. - Ez igaz, csak éppen a rendőrség, az államvédelem már a kommunisták kezében volt. Elfogásunk után ki is próbálták rajtunk válogatott kínzásaik minden bevált fo­gását. Az én tenyeremet pél­dául annyira szétverték, hogy össze sem tudtam csukni a markomat. Bírósági Középfölde fogalom­má vált, főként a fiata­lok körében. Az újsze­gedi liget közepén lévő kulturális szórakozó­hely idén is megnyitot­ta, majd - a rossz idő miatt - időlegesen be­zárta kapuit. Idén a te­rület kezelője, a Szegedi Szabadtéri Játékok igazgatásága, mint ahogy azt Kovács Ág­nes igazgatóhelyettes nyilatkozta: „nem egy szabályos pályáztatási eljárás" során válasz­totta ki emberét. Hogy hogyan, arról szól aláb­bi írásunk, melyben szerettük volna megszó­laltam a kultúrkocsma újdonsült vezetőjét, Pé­ter Ferencet is, de ö ­bár beszéltünk vele te­lefonon, mi több, szem­élyesen is - visszavonta nyilatkozatát. Két esztendővel ezelőtt nem mindennapi ünnepélyes aktussal nyitották meg az új­szegedi kertmoziban azt az új kulturális szórakozóhe­lyet, melyet később Közép­földe néven ismert meg a vá­ros lakossága. Az önkor­mányzati tulajdonú, de a Szegedi Szabadtéri Játékok Igazgatósága kezelésében ál­ló területet, illetve büfét ta­valy és tavalyelőtt Darázs Attila kapta meg. Középföl­dén egymást érték a koncer­eljárásunk megkezdése is azért halasztódott, mert di­ákcsapatunkat előbb olyan egészségi állapotba kellett hozni, hogy a tárgyaláson ne tűnjenek fel a sérülések. De gondolhatja milyen jelentő­séget tulajdonítottak a kom­munisták e pernek, hogy még Péter Gábort, a később főávósként hírhedté vált tisz­tet is Pécsre küldték ügyünk­ben. Végül aztán huszunk közül 14-en kaptunk külön­böző számú évekkel terhelt börtönbüntetéseket. Jóma­gam például 7 év kényszer­munkára ítéltettem, amit esetemben 3 évre mérsékel­tek, de végül mégis csak 66 hónap után szabadultam. Ennyit a Rákosi féle jog­rendszerről. A csoportunkat egyébként az ítélet után szét­szórták a legkülünbözőbb fegyintézetekbe. Nekem Pécs, Gyűjtőfogház, Markó utca, Vác, Szeged, Eger, Cegléd, Jászberény voltak tek, kiállítások, kézműves foglalkozások és filmvetíté­sek, s a helyet méltán hívták a vendégek kultúrkocsmá­nak. Idén igazán csendben nyílt meg Középfölde. Nem vonultak be a tündék, törpök és hobbitok földjére a láng­lelkű szegedi trubadúrok, s verseikkel nem keltek ver­senyre a liget madaraival. Idén más történt. A Szegedi Szabadtéri Játékok igazga­tósága az április 18-i Dél­magyarországban a követke­ző hirdetést tette közzé: „Pályázati felhívás! A Sze­gedi Szabadtéri Játékok Igazgatósága bérbeadásra meghirdeti az újszegedi sza­badtéri területéhez tartozó büfét. Pályázati határidő: 1997. április 21. Jelentkezés és felvilágosítás: Szegedi Szabadtéri Játékok Igazga­tósága. " A Májulás színházi és ze­nei fesztivál fő szervezője, a Kékfa Kulturális Egyesület már a pályázat kiírása előtt megtudta, hogy Darázs Atti­la idén nem kívánja üzemel­tetni kultúrkocsmáját. Ezért összefogtak Jáger Tamással és Jáger Zoltánnal, a Jazz­kocsma tulajdonosaival, s felvilágosítást kértek Kovács büntetésem állomásai, de el­mondhatom, legcudarabbul a szegedi Csillagban bántak velünk. Akkor még számta­lan politikait zsúfoltak itt össze az úgynevezett jobb 2­es részlegben, s előfordult, hogy egy ötször ötméteres zárkában 30-35 elítélt szo­rongott, várva a leginkább moslékhoz hasonlatos enni­valót. De akkor is azt mon­dom: mi még időben buk­tunk le. "Ugyanis 49-50-ben már ennyi bűnért kötelet ra­katott volna a nyakunkba Rákosi. 9 A börtönéveket szeren­csésen túlélte. De Rákosi Magyarországán aligha várhatott önökre fényes karrier szabadulásuk után. - Csakis segédmunka, természetesen... Tasnádi Ot­tó például egy állami gazda­ságban helyezkedett el, de kemény munkával pedagó­gusnak képezte magát. So­Ágnestől, a Szegedi Szabad­téri Játékok igazgatóságának igazgatóhelyettesétől a hellyel kapcsolatos elvárá­sokról és feltételekről. Ezt követően, még a pályázati kiírás megjelenése előtt be­adták pályázatukat, melyben árajánlatukat, referencia­munkáikat, terveiket és el­képzeléseiket ismertették. A pályázati határidő lejárta után a szabadtéri verseny­tárgyalásra hívta a jelentke­zőket. Ezen hárman képvi­seltették magukat, de a lici­tálás során csak ketten ma­radtak állva: Jáger Tamás és Péter Ferenc, a Somogyi ut­cai Sörpince tulajdonosa. A tárgyaláson elhangzott, hogy a terület kezelője szeretné, ha Középfölde továbbra is kultúrkocsmaként, nem pe­dig egyszerű ivóként mű­ködne. Azaz ott különböző programokon (koncerteken, kiállításokon, filmvetítése­ken stb.) szórakozhatnának a vendégek. Jáger Tamás la­punknak elmondta: a ver­senytárgyalás után remény­kedtek, hogy megkapják a helyet, mivel Péter Ferenc néhány mondatos pályamun­kájával szemben ők igen ala­pos és korrekt pályázati anyagot adtak be. mogyvári Józsi barátom gépkocsivezetőként dolgo­zott, de sajnos már nem él. Székely Sándor nevű tár­sunk, aki lebukásakor a keszthelyi agrárakadémia hallgatója volt, szabadulás után aknászként bányában végezte munkáját. Jómagam pedig, aki a per előtt keres­kedelmi iskolai tanuló vol­tam, a börtönévek után a pesti metróépítkezés forga­tagában igyekeztem eltűnni a mindig kutató ávó szeme elől. Majd dolgoztam a fel­vonójavítónál, s malomsze­relóként is jártam az orszá­got. Vándorlásaim után 1974-ben telepedtem le végleg családommal Szege­den, és sikerült tisztességgel három gyermeket fölnevel­nünk. 9 Rákosit Kádár váltotta a hatalom élén. Az úgy­nevezett puha diktatúra éveit milyen körülmé­nyek között élte át? De ez nem így történt. Hogy miért, arról több plety­kát is hallottak már a város­ban keringeni. Szerettünk volna betekinteni a pályáza­tokba, s ehhez mindkét fél hozzájárulását megszerez­tük, Kovács Ágnes azonban - etikai okokra hivatkozva ­ezt nem engedélyezte. Az igazgatóhelyettes fel­hívta a figyelmünket arra, hogy az újszegedi szabadté­rihez tartozó büfét nem pá­lyáztatták meg, hanem felad­tak egy hirdetést a Délma­gyarországban. 9 Amire jelentkeztek né­hányan. Mi történt ez­után? - kérdeztük Kovács Ágnest. - Gyakorlatilag meghívá­sos formában intéztük az egészet, s nem egy szabá­lyos pályáztatási eljárást folytattunk le. Erre egyéb­ként nem is volt szükség. Volt három-négy érdeklődő, akiktől írásbeli ajánlatot kér­tünk, amely után behívtuk és licitáltattuk őket. A licit ment is egy darabig, de 400 ezer forintnál azt mondta a két versenyben maradt je­lentkező, hogy álljunk meg, nekik ennyit ér az ügy. Ezt követően megegyeztek, s úgy határoztak: ránk bízzák - Egyet pontosan tudtam: az ember is csak rövid ideig élhet fejenállva. Igaz ez a tár­sadalomra is, ezért diktatúra után a dolgok normális rend­jének, a polgárok demokrá­ciájának kell megvalósulnia Magyarországon is. De kü­lönösebben nem lázadoztam, mert úgy véltem, ha ilyen passzív az egész ország, hát nekem is bele kell törődnöm a sorsomba. 9 S a rendszerváltozás forrongó hónapjaiban sem lett aktívabb? - Akkor meg azt mond­tam: nem nekünk, öregeknek kell már megforgatni a vilá­got. Persze a történéseket nagy figyelemmel kísértem, és szomorkodtam is eleget. Mert azt kellett látnom, hogy ebben a nagy nyomulásban mindenki csak a gyeplőt akarja fogni. De kevés az olyan polgár, aki húzná is, tolná is az ország szekerét, csak mihamarabb kivergőd­jünk abból a mély kátyúból, amit négy évtized alatt mé­lyítettek alánk. Ma is elret­tentenek a hordószónokok, az acsarkodók, aki nem haj­landók tudomásul venni, hogy kiművelt emberfőkkel, nem pedig túlfűtött indula­tokkal kell ma már politizál­ni. 9 Ötven évvel ezelőtt ép­pen a népbíróság ítéletét hallgatta társaivaL Ez a közös sors mennyire köti össze önöket ma, fél év­század elteltével? - Sajnos megöregedtünk, csak ritkán találkozunk. Többen már meg is haltak csoportunkból, másokat a rossz egészségi állapot nem enged hosszabb útra. így az­tán egy találkozót sem tu­dunk már megszervezni. De közös emlékeink szépek, erősek is. S persze erős a hi­tünk abban is, hogy egy sok­kal boldogabb Magyaror­szág polgárai lesznek utóda­ink. Csak éppen türelemre inteném a fiatalokat. Mert amit negyven év alatt szét­romboltak e földön, azt bi­zony könnyedén, gyorsan, áldozatok nélkül nem lehet felépíteni. Bátyi Zaltán a döntést. A benyújtott írá­sos dokumentum alapján Ni­kolényi István igazgató, Farkasné Mészár Mária gazdasági igazgató, vala­mint jómagam döntöttünk a győztes személyéről. 9 Feltételként szabták-e, hogy Középfolde kulturá­lis szórakozóhelyként működjön, ugyanúgy, mint ahogyan két évig működött? Azaz oda kon­certeket, kiállításokat stb. szervezzen a büfé üze­meltetője? - Igen, kértük, hogy ezzel kapcsolatosan nyújtsanak be referenciaanyagot, terveket és elképzeléseket. Ezt mind­kétjelentkező teljesítette. 9 Akkor mi alapján döntöttek? Azonos volt ugyanis az öt hónapra szóló bérleti díj összege, és elmondása szerint ha­sonló színvonalú írásos anyagot nyújtottak be mindketten. - Azt hiszem, Péter Fe­rencet tőkeerősebbnek érez­tük. Mint ahogy Kovács Ág­nes, úgy Péter Ferenc sem értette, miért kell erről az ügyről cikket írni. Péter Fe­renc - bár beszéltünk vele telefonon, mi több, sze­mélyesen is - egy koráb­ban tett feltételrendszer alapján visszavonta nyilat­kozatát. Szabó C. Szilárd • Belügyi figyelmeztetést kapott az Új Szó Megfélemlítik a lapot? • Egy pályázat visszhangja Lesz-e kultúrkocsma a ligetben?

Next

/
Thumbnails
Contents