Délmagyarország, 1997. május (87. évfolyam, 101-125. szám)

1997-05-05 / 103. szám

HÉTFŐ, 1997. MÁJ. 5. HELYI TÜKÖR 13 Anyák napján - Röszkén • Munkatársunktól Mintegy százötven szü­lő és gyermek vett részt a röszkei, anyák napi ünnep­ségen, melyet a Röszkei Közkormányzóság Puszil a nyuszi1-akciója is színesí­tett. Röszke lakói vasárnap, a reggel kilenc órai miséről nem haza, hanem a népmű­velődési házba indultak. Itt tartották ugyanis a település kiállítással, műsorral és ajándékozással egybekötött anyák napi ünnepségét. Igaz, hogy Húsvétkor már kihirdették a Puszil a nyu­szi !-akció díjazottjainak névsorát, azonban az Er­délyből érkezett pályamun­kákat csak később kapták meg a szervezők. így a tegnapi napot hasz­nálták fel arra, hogy bemu­tassák a beküldött rajzokat, s a legjobbak jutalmat is kaptak. A terem falát nem­csak a húsvéti gyerekrajzok díszítették, hanem helyet kaptak dr. Nagy Sándor orosházi festő-ügyész képei is. Az édesanyák - s termé­szetesen a jelen lévő édes­apák - egy igényes, gazdag műsort nézhettek végig a művelődési ház és az iskola összállításában. Vastagh Judit gitárral kísért dalain kívül versek, Janikovszki Éva ültal írt párbeszéd, János evangéliu­mából részletek hangzottak el, s nagy tapsot kapott a Farkas Julcsáról szóló, műit századi szegedi nép­ballada. A műsor után a gyerekek virággal a kezükben léptek szüleikhez, s köszöntötték őket anyák napja meghitt, bensőséges hangulatú rösz­kei ünnepségén. A „Virágos Magyarországért • Munkatársunktál A „Virágos Magyaror­szágért" virágosftási, parko­sítási és környezetszépttési versenyt rendez a Belügy­minisztérium, több minisz­tériummal és civil szerve­zettel karöltve. A pályázat fővédnöke Kunczéné Fellegi Katalin. A verseny célja a kulturált, környezetbarát, vendégváró országkép kialakításának elősegítése és a hagyomá­nyos magyar virág- és kert­kultúra felélesztése és fej­lesztése. A versenyre a települési önkormányzatok jelentkez­hetnek, a következő öt kate­góriában: ezer lakosnál ki­sebb település, ezer és öte­zer közötti, ötezer és tízezer közötti, tízezer és ötvenezer közötti, valamint ötvenezer fölötti. A zsűri több szempontból bírálja el a beérkező pályá­zatokat: közterületek parko­sítása, tartós díszítése, régi parkok, vízparti területek, fasorok gondozása, növény­zet fenntartása; magán- és utcakertek kialakítása a la­kosság részvételével; intéz­mények virágosítása, növé­nyi díszítése; a település megjelenése turisztikai szempontból; a település tisztasága; környezetszépí­tés minősége és esztétikai hatása; új környezetszépítő létesítmények. A verseny fődíja az 1998. évi nemzetközi virágosftási versenyben való részvétel egy falu és egy város részé­re. Ebben az évben Magyar­országot Siófok és Puszta­mérges képviseli az európai megmérettetésben. A pályázat beküldési határideje: június 30., megjelölve a kategóriát. Cfm: Magyar Turizmus Rt., 1024 Budapest, Margit körút 85. Asztalos­diadal • Munkatársunktól Ismét szép sikerrel büsz­kélkedhet a 624. Számú Ipa­ri Szakmunkásképző Inté­zet. Az iskola másodéves épületasztalos-tanulója, Pap János nyerte Gödöllőn a szakmunkástanulók orszá­gos matematikaverse­nyét. A tehetséges növen­dék fölkészítő tanára Baár Lászláné. Az 1980. óta évenként megtartott matematikavetél­kedőn immár harmadszor diadalmaskodtak a 624-es diákjai: legutóbb éppen ta­valy hódította el az első he­lyet a szakmunkásképző in­tézet egyik tanulója. Sport-toló a vtv-ben • Munkatársunktól Ismét jelentkezik a Sze­gedi Városi Televízió nép­szerű műsora, a Sport-toló, ma esle 8 órakor. A sportmagazin címsza­vai: Csúcstartó súlyemelők; Szedeák: sikeres évad után; a legjobb férfitekézők Sze­geden; autómodellezés: sport vagy játék? Ünnepi hangverseny • Munkatársunktól A Juhász Gyula Tanár­képző Főiskola Művészeti Intézete május 7-én (szer­dán), 18 órakor Szeged sza­bad királyi várossá nyilvání­tásának 750. évfordulója al­kalmából ünnepséget ren­dez. A rajz- művészettörténeti tanszék képzőművészeti ki­állításra, az ének-zene tan­szék pedig ünnepi hangver­senyre várja az érdeklődő­ket a JATE Dugonics téri aulájába. A rendezvényt dr. Szalay István polgármester, dr. Bé­kési Imre, a JGYTF főigaz­gatója és dr. Mészáros Re­zső, a JATE rektora nyitja meg. O A Mefistofele bemutatója előtt Pál Tamás, a tanár .Egyenesen elképesztő, milyen modern eszközöket használt Boito..." (Fotó: Nagy László) Óra a JATE olasz tan­székén. A házigazda, Ezio Bernardelli lektor bemutatja a vendég elő­adókat: Pál Tamás kar­mestert, a színház zene­igazgatóját és Kelemen Zoltán énekművészt. Az olasz szakos egyetemi hallgatók az óra végén tapssal köszönik meg az élvezetes előadást és a meghívást a Szegedi Nemzeti Színház opera­bemutatójára. A művé­szek sietnek: a kővetke­ző órát a főiskola ének­zene szakosainak tart­ják... Ahány színházvezető ed­dig megfordult a szegedi te­átrumban, mind azt hangoz­tatta: a diákvárosban tartha­tatlan, hogy a felsőiskolások, gimnazisták nem járnak ele­gen színházba; meg kell nyerni őket. Aztán többnyire ennyiben is maradtak... Pál Tamás most fogta magát, el­ment a felsőiskolákba és megnyerte a hallgatóságát a színháznak. Legalább: min­den jel erre mutat. Mi a siker titka? A zenét szavakba foglalni - reménytelen vállalkozás. Ám a zenék élvezetéhez nél­külözhetetlen ismeretek át­adására vállalkozik néha egy-egy kismagaslóan nagy tudású, retorikai tehetséggel is megáldott muzsikus sze­mélyiség. Pál Tamásról le­hetett eddig is tudni, milyen szépen, hatásosan, magával ragadóan beszél egy-egy ze­neműről, amely közel áll hozzá. Ám - őszintén szólva - azt nem hittem, hogy a klasszikus zenei műveltség megszerzését nem elsőrangú feladatuknak tartó fiatalokat pillanatok alatt képes a bűv­körébe vonni. A személyes bűvkörébe, s ennek segítsé­gével Arrigo Boito világába, a korabeli olasz (opera)élet vonzó világába, majd egy ugrással a jelenbe - a Mefis­tofele színpadra állításának szépségeibe és gyötrelmeibe. Az előadás szakszerű volt, egyszersmind életteli, személyes. Úgy tetszett, Pál Tamás mindent tud a korról, a szerzőről, a zenéről, a szö­vegről, a művelődéstörténet­ről, a filozófiáról, a művé­szetek történetéről, a korabe­li és a mostani színházról, de legfőként: az emberről. A fa­ustiról és a hétköznapiról. Triesztben történt: egy fi­atal magyar karmester meg­érkezett a szállodába. A por­tás jól megnézte. „Szóval, maga az, aki emlékezetből fogja eldirigálni a Sámson és Delilát!" - mondta, s beszé­des arcáról a karmester leol­vashatta a csodálkozást és kételyt. Pál Tamás akkor érezte meg először, mintegy a bőrén, hogy Olaszország­ban az opera - az valami más... Ünnep, mindenkinek. Készülnek rá. Beszélnek ró­la, előtte és utána. Az életük fontos része. Szegeden most különleges bemutató lesz ­talán lehet iránta figyelmet kelteni. Ez a remény indít­hatta Boito Mefistofeléjének karmesterét és az előadás címszereplőjét a rendhagyó óraadásra. A Magyarorszá­gon alig játszott művet Pál Tamás 1974-ben látta a Mar­gitszigeten, Gardelli vezé­nyelt, Nyesztyerenko volt a címszereplő. Aztán ő maga dirigálta Marseillesben ­szintén Nyesztyerenkóval. Most azért iktatta a szegedi színház programjába, mert lenyűgözőnek találja Boito sikeres nagyvállalkozását, a fausti ember problematikájá­nak operai megfogalmazá­sát, s mert követni szeretné az itteni operai hagyományt: méltatlanul ritkán játszott művek sikerre vitelét. Úgy tűnik, a sokoldalú muzsikus biztosra akar men­ni: maga fordította a szöve­get, s a Turandottal már Sze­geden is nagy sikert aratott, ifjú rendezőt, Kovalik Ba­lázst kérte alkotótársnak, címszereplőnek pedig a fia­tal baritonistát, akinek meg­határozó lehet énekesi pályá­ján ez a nagy kihívás. A be­mutató május 9-én lesz, s ezen, vagy a további előadá­sokon egészen biztosan szo­katlanul sok diák ül majd a nézőtéren. Hiszen a karmes­ter - nagy tanár. S. E. • A frankfurti vásár és a Bay intézet Biopezsgö a standon Dr. Kufcsák Oszkár: „A költségeink 70 százalékát már magunk teremtjük elő". (Fotó: Nagy László) Az idei frankfurti vá­sáron két, gyártásra al­kalmas terméket és szá­mos új technológiát mu­tatott be a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Alapítvány szegedi Bio­technológiai Intézete. A három és fél éve létre­hozott Alapítvány másik két intézetével - a bu­dapestivel és a miskolci­val - együtt már másod­szor vettek részt a te­kintélyes nemzetközi fó­rumon. Az intézetben folytatott kutatásokról, a kifejlesztett technoló­giákról, termékekről és ezek eladhatóságáról kérdeztük dr. Kufcsák Oszkár tudományos tit­kárt, a biomonitoring csoport vezető kutató­ját. 4 Milyen az a figye­lőrendszer, amelyet az ön által vezetett csoport fej­lesztett ki? - A biomonitoring cso­port a Bay Intézetben azt a munkát folytatja, amelyet a 80-as évek elején a JATE Biokémiai Tanszékén kezd­tünk el dr. Nemcsók János vezetésével, aki akkor még nem volt politikus és pro­fesszor, hanem a tanszék do­cense. A módszer lényege: a halak vizsgálatával érzékel­ni az élővizek minőségét. Módszerünk természetesen nem pótolja a komplex ké­miai vizsgálatokat, de kiegé­szíti azokat, illetve rendsze­res figyelés esetén a bajok korai felismerését teszi lehe­tővé. Egy egyszerű, de nagyszerű ötlet az alapja: a halak vérminta-vizsgálatá­ból ki lehet deríteni a kezdő­dő káros hatásokat. A dolgot úgy kell elképzelni, hogy az élővízben befogunk egy ket­recbe 8-10 pontyot és a rendszeresen vett vérmintá­kat folyamatosan vizsgáljuk. A módszert kifejlesztettük azóta tengeri halakra is, va­lamint az édes- és a sós vi­zek határán élőkre. 4 Alkalmazzák? - Az a célunk, hogy álla­milag finanszírozott, orszá­gos figyelőhálózat épülhes­sen ki. Természetesen szá­mos megrendelést teljesítet­tünk már: vizsgáltuk a Ve­lencei-tó vízének állapotát, mértünk az orfűi tavon, ahol azt akarták kideríteni, hogy a szezonban hirtelen megnö­vekvő fürdőzés milyen ha­tást tesz. Három évig kísér­tük figyelemmel Bős-Nagy­maros térségében a C-vari­áns hatását. Összehasonlítot­tuk a vizek, a halak és a tala­jok állapotát a Fehér-tó köz­úti forgalomhoz közelebb és távolabb eső vizein. 4 A biomonitoring cso­port mellett másik négy működik az intézetben; melyikük hozza a legtöb­bet a konyhára? - Körülbelül egyenlő arányban teljesítenek. A költségeink 70 százalékát már magunk teremtjük elő. Nehéz az összehasonlítás, mert a különböző területe­ken eltérőek az innovációs folyamat aktuális állomásai. Arra büszkék vagyunk, hogy a Bay Intézetek közül mi tudtunk elsőként végigvinni egy innovációs folyamatot az alapkutatástól az alkalma­zott kutatáson és a szabadal­mon át a használatig, a gyár­tásig, azaz a jogdíjak befutá­sáig. 4 Ez volt a biopezsgö gyártása? - Sajnos nem. Ez az al­masav gyártása. A biopezs­gö egyébként egy fantaszti­kus innováció eredménye, nagyszerű szabadalom, ám a gyártók idegenkednek a ha­gyományostól eltérő eljárás­tól. 4 Mi a különbség? - „Csak" egy jó ötlet. Egy furfang. Amely ol­csóbb, gyorsabb, kevesebb veszteséggel járó eljárást eredményezett. A végered­mény ugyanolyan kiváló pezsgő, mint ami az eredeti eljárással készül. Egyszerű­sítve: mi ugyanazt az élesz­tőt tesszük ugyanabba a borba, mint a hagyományos, palackos erjesztésű francia pezsgőt gyártók. Ezek az élesztők „megdöglenek" a pezsgőlében; leülepednek a palackban, amelyet forgat­nak, hogy az élesztő forog­jon a lében és fejtse ki a ha­tását. Végül az élesztők a fejjel lefelé álló palack nya­kánál tömörülnek; hirtelen lefagyasztják, keletkezik egy jégdugó, ezt lövetik ki a palackból. Ez egy-másfél deciliter veszteséggel jár. Nálunk minden ugyanaz, csak az élesztőt bezárjuk egy pici golyóba, ami tenge­ri algából készült, természe­tes anyagból van, hasonló, mint mondjuk a zselé a gyü­mölcstortán. Minden anyag bele tud menni és minden ki tud jönni ezekből a-a pa­lackban föl-le liftező - go­lyócskákból, ami szükséges. Csak az élesztő nem. Követ­kezésképpen nem egy hatal­mas jégdugót kell kilövetni, hanem csak néhány go­lyócskát kiszedni. Csökken a veszteség, megspórolunk sok kézi munkát. Olcsóbb, gyorsabb az eljárás. A gépe­sített gyártás előtti pillanat­ban omlott össze a keleti pi­ac és a hosszúhegyi gazda­ság, ahol a munkatársaim 10 ezer palackot kézi munkával már legyártottak... De nem mondtunk le a biopezsgőről, reméljük, hogy gyártóra ta­lálunk. Sulyok Erzsébet

Next

/
Thumbnails
Contents