Délmagyarország, 1997. május (87. évfolyam, 101-125. szám)

1997-05-28 / 122. szám

SZERDA, 1997. MÁJ. 28. A HELYZET 13 Szegedi vakáció - '97 Csupa kábel a szobánk • Szolnokon avatták a gyárát Béres-cseppböl tablettatenger A Béres Ipari Kft. új gyárában 69,4 millió forintot költöttek a korszerű gépsorokra. (DM-fotó) • MTI Press Statisztikai adatok szerint Magyarországon a lakások bekábelezett­sége - sajnos nincs jobb szó rá - megközelíti az európai átlagot. Söt, va­lószínűleg már maga­sabb az arány, mint a szomszédos Ausztriá­ban. Ott mindmáig csak beszélnek a kereskedel­mi televíziók engedélye­zéséről, de változatlanul csak két állami, közszol­gálati csatorna műkö­dik, néhány fontos re­gionális stúdióval. Igaz, elég nagy a választék a német nyelvű égi csator­nákból. Akinek pedig kábelbekö­tése van Magyarországon, az rengeteg adó közül válogat­hat, s ezek közül a legtöbb magyarul beszél. Aki nem hiszi, íme a névsor: MTV 1 ­MTV2 - Duna TV - TV 3 ­ATV - MSat - Szív TV ­HBO - Spektrum. S ezek közül a Duna, a TV3, az MSat már nemcsak kábelen fogható, az MTVl-en és 2-n kívül természetesen. S hogy ez mit jelent, arról mindenki meggyőződhet, aki akár a legkisebb faluban is körül­néz, hány ház tetején, vagy homlokfalán rondálkodik ­mert szükségszerűen elüt az épület jellegétől - a kisebb, nagyobb „lavór", tehát a su­gárzott tévéműsorok vételére alkalmas parabolaantenna. S mindehhez hozzá sem szá­moltuk a száznál már több helyi tévéállomást, a városi, a regionális, vagy egyes he­lyeken a faluházakban mű­ködő apró kis stúdiókat. Most persze nagy a riada­lom, mert a médiatörvény végrehajtása abba a szaka­szába érkezett, amikor vala­mennyi földi sugárzású, sőt, a kábelen továbbított műso­rok adóinak is újra kell pá­lyázniuk. Annak idején ugyanis a frekvenciamorató­riumot - igaz, állami jóváha­gyással - kijátszották, így születtek a helyi adók, de most nemcsak pályázniuk kell, hanem majd fizetni is. Kérdéses: ezek után hány marad meg belőlük. Szeretjük, vagy nem sze­retjük, ez ma a helyzet, s azért volt érdemes kicsit fe­lületesen végigszaladni a legfontosabb adatokon, be­mutatni a mai viszonyokat, mert egyesek az úgynevezett „médiapiac" felbomlását, teljes átalakulását várják mindenekelőtt attól, hogy meghirdették magánosításra a TV2-t - igaz sok közszol­gálati kötöttséggel - és ko­rábban a szovjetek által használt 3-as csatornát, ami viszont még nem tudja besu­gározni az egész országot. Mégsem valószínű, hogy valami forradalmi átrende­ződésre kerül sor. Egyrészt azért, mert a jelenlegi 8 csa­tornából 7-en nagyjából ugyanazokat a filmeket lehet látni. Amit az egyiken hétfőn sugároznak, azt a másikon csütörtökön lehet látni, a harmadikon szombaton. (Valamelyest kivétel az HBO.) Márpedig az első számú ok, amiért a nézők a készüléket be-, vagy átkap­csolják, változatlanul az: hol milyen filmet lehet látni ép­pen. Az érdeklődőbb nézők ­akik nincsenek kevesen, de nem ők alkotják a többségét - a híradókat és egyéb infor­matív programokat is kedve­lik, de egyelőre az MTV Hír­adóival egyetlen kereskedel­mi adó sem próbál igazán konkurálni. Pedig érdekes tünet, hogy például Romá­niában egy kereskedelmi csatorna - amely az egyik magyarra is pályázik - első­sorban jó hírműsoraival veri az állami közszolgálati tele­víziót. Helyi hírekkel termé­szetesen a helyi tévéstúdiók ma is szolgálnak, hol keve­sebbet, hol többet, hol jobb minőséggel, hol gyengébbel. Van azután egy - szeren­csés - új szokása is a nézők­nek: egyre többen szeretik a természet- és etnográfiai fil­meket. Nem véletlen, hogy kiváló kínálattal rendelkezik e téren az HBO kódolatlan, tehát ingyen nézhető isme­retterjesztő csatornája. Hellyel-közzel az MTV és a Duna tévé kínál még jó szín­vonalú műsorokat, de e téren az összes többi adó alig vál­lalkozik valami hasonlóra. Még a helyi adók sem tüs­ténkednek igazán, hogy szű­kebb környezetüket termé­szeti és etnográfiai összefüg­gésekben is bemutassák. Marad még a sport, ahol nagyobb - a hirdetésből származó - pénzek mozog­nak, ezért nyilvánvalóan itt az a csatorna győz, amelyik hamarabb ébred és több pén­ze van. Bár érdemes odafi­gyelni arra, hogy Németor­szágban állami rendelettel akarják megvédeni a köz­szolgálati televíziót, hogy ne veszítsék el jogaikat a nem­zeti sportesemények közve­títésére. Összességében - én leg­alábbis úgy gondolom - a té­vépiac már ma is telített, az újaknak csak korlátozottan jut annyi hely, amennyit a régiek között kiszorítanak maguknak, de nagy valószí­nűséggel a legnézettebb to­vábbra is a TV 1 és a TV2 lesz. S marad a jövő nagy lehe­tősége: a specializáció. Ami­re például a Szív TV tesz nem mindig jó színvonalú kísérleteket, hogy tudniillik: felvállalja a fiatal nézőket és azok - gyakran csak feltéte­lezett - igényeit, e szerint szerveznek, s főleg e szerint vezetnek műsorokat. A regionális stúdiók szá­mára is csak biztosíthatja a jövőt - hiszen helyi közpén­zekkel egyre kevésbé szá­míthatnak - ha mepróbálnak nem a nagy adókkal próbál­nak meg konkurálni, hanem azt gyűjtik össze, azt mutat­ják be, ami náluk a legfonto­sabb, a legérdekesebb. S ezek a helyi érdekességek nem ritkán fontosak lehetnek az egész ország számára. Ezért volt szerencsés az az ötlet, amiről mostanában ke­vés szó esik, hogy össze kel­lene kötni a helyi televízió­kat egy közös láncba, ahol aztán mindegyik résztvevő a legjobb produkcióival, vagy országos jelentőségű esemé­nyek élő közvetítésével ven­ne részt. Egy ilyen országos tévéláncnak lenne jövője Magyarországon is. Igaz, minden nemzetközi vizsgálat azt bizonyltja: mi­nél nagyobb egy országban a csatornaválaszték, az embe­rek - átlagosan - annál ke­vesebb időt töltenek a képer­nyők előtt. Ez talán nem is olyan nagy baj. Vannak, akik egyenesen haszonnak könyvelik el az ilyen válto­zásokat. Alighanem sokan emlé­keznek még azokra az időkre, amikor a fél or­szág a Herbária előtt to­porgott, abban bizva: ne­ki is jut egy kis üvegecs­kével a Béres-cseppböl. Ha jó mélyen kotorá­szunk emlékeink fiókjá­ban, talán még azt is föl tudjuk idézni, mennyi támadásnak volt kitéve dr. Béres József biológus, kutató és feltaláló, mert azt merte hirdetni termé­kéről, hogy az alkalmas a daganatos megbetege­dések megelőzésére, ne­tán gyógyítására. Aztán teltek, s múltak az évek, a Béres-csepp biztos po­zíciókat vívott ki minden pati­ka pultján, s megjelentek a dr. Béres József nevével fémjel­zett pezsgőtabletták is. Csak éppen magáról a feltalálóról hallhattunk roppant keveset. Aki tegnap ellátogatott Szolnokra, hogy részese le­gyen egy új gyógyszergyár avatásának, megállapíthatta: a szimpatikus úr, akit környeze­te most is csak Józsi bácsiként Jelenleg hat, a Műve­lődési és Közoktatási Minisztérium által elfo­gadott óvodai nevelési program közül választ­hatnak a gyermekintéz­mények. Az óvodáknak ezen nevelési progra­mok ismeretében kell ki­dolgozniuk, s megírniuk saját programjaikat, amelyet a törvény sze­rint 1998 őszén kell be­vezetniük. A programok közül az egyik, az ELTE docense, Porkolábné dr. Balogh Katalin által ki­dolgozott komplex pre­venciós program. Porko­lábné az önkormányzat által támogatott fórum keretében a napokban tájékoztatta a szegedi óvónőket programjáról. Vele beszélgettünk elő­adása előtt. 9 Felkészültnek látja-e az óvodákat, illetve az óvónőket, hogy a választ­ható nevelési programok alapján dolgozzanak? - Azt gondolom, hogy az általunk kidolgozott prog­szólít - bár túl van egy szívin­farktuson -, ma remek egész­ségnek örvend, s immáron a vállalkozók népes csapatát gyarapítja. Változatlanul Kis­várdán él, mert - mint el­mondta, - szeret tiszta és sza­bad környezetben lakni. Ám úgy tűnik, onnan is eredmé­nyesen lehet egy egész gyógy­szerbirodalmat irányítani. Az általa 1989-ben alakí­tott Béres Rt. ma is családi vállalkozásként üzemel. Fia, ifjabb dr. Béres József a ké­miai tudományok kandidátusa például a kutatórészleg veze­tője - mondta el Béres úr az avatóünnepség előtti percek­ben. Szólt arról is, hogy bi­zony, az induláshoz nem ke­vés kölcsönre volt szüksége, hiszen a Herbáriától 150 mil­lióforintért kellett visszavásá­rolnia saját találmányának forgalmazási jo'gát, holott ő ezért korábban csak 150 ezer forintot kapott. De szerencsé­re japán üzletemberek, s maga a Magyar Nemzeti Bank is mögé állt, mondván: Béres úr, a maga neve nekünk garancia - emlékezett az üzleti rajt ide­jére a feltaláló. ram szerencsésebb helyzet­ben van, mint az újonnan ké­szültek, hiszen azt tizenöt esztendős kutatás előzte meg. A programunk elméleti koncepciója egyébként is­mert az óvónők körében, hi­szen annak lényegét A ku­darc nélkül az iskolában cí­mű könyvemben már évek­kel ezelőtt megírtam. A komplex prevenciós prog­ram ennek a szerkesztett for­mája, éppen ezért a beveze­tése nem igényel nagy szer­vezési feladatot, lényeges átállást az óvodák részéről. Az átlagosnak mondható la­kótelepi óvodákra szabott program már nagyon sok óvodában működik. Annyi­ban új talán, hogy az óvónő­nek a program alkalmazása esetén vállalnia kell, hogy a fejlettségmérő lapon nyo­mon követi a gyermek fejlő­dését, s ehhez tervezi a ne­velési feladatot, azaz a leg­teljesebb mértékben azono­sulnia kell a prevencióval. 9 Az ön által meghirde­tett program a mozgáson és a játékon alapul. Ezzel kapcsolatosan kérdez­Mára elmondhatja, hogy a Béres Rt. olyan országos cég lett, amelynek a tavalyi nettó árbevétel elérte az 1 milliárd 650 millió forintot. Ma már e részvénytársaság kezében van az egykori Szolnok megyei gyógyszertári központ ­amely Pharmasol Rt. néven vonult be a Béres birodalom­ba -, akárcsak az egri, a mis­kolci központú gyógyszer­nagykereskedelmi vállalkozá­sok, s egy hasonló profilú bu­dapesti cég is. A Béres Rt.­nek 500 fős, magas fokon fel­készített szakembergárdája van már, de - hogy tovább so­roljuk a társaság tulajdonait ­Béres úr vásárolt például tíz patikát is. Ami pedig a tegnap fel­avatatott, korszerű gyárat ille­ti: egy 1996-ban indult, 119 millió forintos beruházási program eredménye ez a komplexum, amelynek kiépí­tése során 40 milliót fordítot­tak a fejlesztőlaboratóriumra, 69,4 milliót a gépekre és be­rendezésekre, míg 10 millió forintot tesz ki a forgóeszkö­zök értéke. A beruházás ered­ményeként évente 5 millió ném, ismeri-e Carl Hen­ry Delecato amerikai ideggyógyász munkássá­gát? - Igen. Delecato fejlesz­tette ki évtizedekkel ezelőtt az idegrendszer-fejlesztő mozgásterápiát. A mi prog­ramunkban is nagy szerep jut a mozgásnak, mert, úgy gondolom, az értelmi képes­ség kifejlődése a mozgásból származik. Szerintem ha fel akarjuk zárkóztatni a gyer­mekeket, ha neurológiai de­ficiteket akarunk rendezni, akkor a mozgáson keresztül tudjuk a testsémát fejleszte­ni. A mozgásra és a játékra alapozott fejlődés- és neve­léslélektani megalapozottság kiemelésével megelőzhetjük a tanulási zavarokat. A tér­ben való eligazodás ugyanis rendkívül fontos a pici gyer­mek számára, mert annak pontos elsajátításával tanul meg később írni és olvasni. Ehhez hozzáteszem: nem ve­hetünk át olyan tanítási módszereket, amelyek egy­általán nem számolnak anya­nyelvünk struktúrájával, grammatikai szerkezetével. üveg Béres-cseppet tudnak előállítani, 1 millió tubus pezsgőtabletta kerül le a gyár­tósorokról, és 240 millió tab­lettát is készítenek. A Pharma­sol megvásárlásakor ebben a gyógyszergyártó üzemrészben 20 fős gárda termelt 18 millió árbevétel mellett 50 milliós veszteséget... A Béres Ipari Kft. pedig az idén 60 fős al­kalmazotti létszámmal kívánja teljesíteni 1 milliárdos bevéte­li tervét. Béres úr gyógyszere végül is nem bizonyult csodaszer­nek, de a szervezetre gyako­rolt jó hatását most már nem vitatja senki. így aztán nem csoda, hogy a határon túl ­mint például Ukrajnában, Oroszországban, de Tajvanon és Angliában - is vásárolják a Béres-termékeket. Magyaror­szágon a négy legkeresettebb gyógyszeripari készítmény között van a helyük - újságol­ta Béres úr, aki most is hang­súlyozza: a kutatási munkák­kal nem hagy fel, mert szeret­ne újabb és újabb gyógysze­rekkel a betegek segítségére lenni. Bátyi Zoltán Azt mondják, hogy Magyar­országon sok a dyslexiás gyermek. Ez nem igaz. A gyermekek tanulási zavarok­kal küszködnek, mégpedig azért, mert nem készítették fel őket a térben való eliga­zodásra, a formák és a mére­tek pontos érzékelésére. Ezeket az alap észlelési funkciókat és a finommoto­rikát kell kialakítani és fej­leszteni az óvodákban. 9 Mit várhatnak a szü­lők a komplex prevenciós programtól? - Komoly támogató neve­lést, hiszen az ezzel dolgozó óvónők, építve és figyelve az apróság mozgására és já­tékára, biztosan vezetik a gyermek fejlődését. S ezzel mind a gyermeket, mind pe­dig a szülőt megmentik attól a kudarctól, amit az iskola­kezdés okoz. Az iskolakez­dés, amelynek a sikere vagy sikertelensége az egész sze­mélyiségre kihat, döntő sze­repet játszik ugyanis az ön­értékelés és az Én kép kiala­kulásában. Sz. C. Sz. Hamarosan itt a nyári szünet, és sok szülőnek okoz gondot a gyerme­kek felügyelete, elhelye­zése. Nekik segít a „Sze­gedi vakáció - '97" című programfüzet, amelynek útmutatásával nyári tá­borok, kirándulások, s napi elfoglaltságok soka­ságából lehet választni. A szegedi önkormányzat közművelődési irodája idén is összeállította azt a prog­ramfüzetet, amely a nyári is­kolaszünet idejére kínál el­foglaltságot a gyerekeknek. A „Szegedi vakáció - '97" szinte nélkülözhetetlen mindazon szülők számára, akiknek fejtörést okoz gyer­mekük nyári „menetrendjé­nek" összeállítása. Gombos Erzsébet, a kiadvány szer­kesztője így szólítja meg a gyerekeket: „Tudjátok-e már, mit csináltok a szünidő­ben? ...nem telik nagy utazá­sokra, üdülésekre? Tudjuk, ezért segíteni szeretnénk nektek. Nem hagyjuk, hogy unatkozzatok!" Aki átlapozza a „Szegedi vakációt", láthatja, hogy a füzet összeállítói teljesítik ígéretüket: annyi a program, csak győzzünk választani. Huszonegy szegedi intéz­mény kínál elfoglaltságokat - hogy mennyit, meg sem kíséreltük összeszámolni. Egyedül a Százszorszép Gyermekház negyvenhétfé­le(!) táborba várja a gyere­keket. A programfüzet a „Stop" oldallal kezdődik: itt néhány megszívlelendő gyakorlati tanáccsal látják el az olvasót (mikor, mire érdemes figyel­ni a különféle táborok, ren­dezvények fölkeresésekor). Ezután a jelmagyarázat kö­vetkezik: a programszervező intézmények piktogramjai mellett ott találjuk az intéz­mény címét, telefonszámát, s az odautazáshoz igénybeve­hető buszok, trolik, villamo­sok járatszámát is. A programfüzet legterje­delmesebb része a táborok fölsorolása: 67 oldalon fért el a Szegeden és a város kör­nyékén, az ország távolabbi vidékein, valamint külföldön szervezett táborok listája. Persze nem lehet egész nyáron táborról táborra járni - az otthon ülőknek szól a füzet napi elfoglaltásokról tudósító része. A „Progra­mok napról napra" cím után a június 4-től augusztus 29­ig fölkereshető rendezvénye­ket találjuk. Játékok, vetél­kedők, videó- és filmvetíté­sek, kézműves foglalkozá­sok egész sora várja a gyere­keket. A „Szegedi vakáció ­'97" utolsó lapjain a város nyári kulturális és sportese­ményeiről olvashatunk. A programfüzettel játsza­ni is lehet: aki szorgalmasan gyűjti az utolsó oldalon ta­lálható „látogatószelvényre" nyomott bélyegzőket, ott le­het a Százszorszép Gyer­mekház ópusztaszeri záróbu­liján. A „Szegedi vakáció ­'97" ajánlófüzete ingyenes. Ezt azért fontos hangsúlyoz­ni, mert kaptunk már hírt ar­ról is, hogy egyesek pénzt kérnek a tájékoztatóért. Va­lamennyi szegedi iskolába, óvódába és művelődési in­tézménybe elküldik a füzete­ket, de a Százszorszép Gyer­mekházban is hozzá lehet jutni a kiadványhoz, amely remélhetőleg jól szolgálja majd azokat, akiknek szól: a szülőket és gyerekeket. Ny. P. • Mozgásra alapozott óvodai program Kudarc nélkül az iskolában

Next

/
Thumbnails
Contents