Délmagyarország, 1997. május (87. évfolyam, 101-125. szám)

1997-05-28 / 122. szám

2 KÜLFÖLD SZERDA, 1997. MÁJ. 28. kommentár A paktum faktuma M

ég ha bennfennlesek és hétköznapi (euro)polgárok között vannak is kétkedők - akik azt mondják: minden megállapodás annyit ér, amennyit betartanak belőle -, azért ez a paktum nagy dolog. Az életünk minőségét javttja. El lehet hinni, hogy konfliktusok esetén nem fog senki azonnal fegyverekért kapkodni, hanem leülnek és beszélnek. S addig beszélnek, amíg kölcsönösen elfogadható megoldást nem találnak. Ez jó. Emberi. Csak éppen az aláírási aktus legnagyobb tapsot kapott bejelentése nyomán kelhet olyasmi érzésünk, mint amikor egy profi előadású tragikomédiát látunk a színházban. Jelcin egyszer csak azt mondja: úgy döntött, hogy leszerelteti a NATO-tagállamokra irányzott rakétákról az összes atomrobbanófejet. Puff! Robbant a taps, profi volt a közönség. Ám el tudom képzelni, robbant a szakértők agya is! Micsoda dolog egy ilyen világszínpadon eltérni a forgatókönyvtől? Ripsz-ropsz bejelentgetéseket tenni az életveszélyes játékokról? Azaz: kiszámíthatatlannak lenni - éppen amikor a nemzetközi kiszámíthatóság és átláthatóság játékszabályait rögzítik? Ez Jelcin. Aztán majd hazaér és nyilván kerülni fogja Szergej Rogovot, a moszkvai Amerika-kutató intézet igazgatóját, aki nemrégiben publikálta: mennyire rendjén van az, hogy a megállapodásban Oroszország csak a hagyományos haderők - nem pedig általában a haderők - tekintetében ígér önmegtartóztatást. Mert bár a NA TO nem szándékozik nukleáris fegyvereket telepíteni az új tagállamokba, pillanatok alatt tud összpontosítani az új területeken Moszkvát is fenyegetni képes, hatalmas hagyományos haderőt; Moszkvának marad a nukleáris elrettentés - írta a szakértő. A

Z elnöke pedig? Meghatódhatott, vagy mi! Elérzékenyült, ünnepelt, szeretett volna a társaság középpontjába kerülni. Bejelentette a robbanófejeket. Ez lett a megállapodási ceremónia különleges jelensége. A paktum faktuma. Öten a csúcson • Aláírták a NATO-orosz alapokmányt A hidegháború vége(?) Az együttműködés biztos jele: Bili Clinton elnök elejtett botját Borisz Jelcin és Javier Solana NATO-fötitkár is az asztal alatt keresi... (MTI Telefotó) • Tallm (MTI) Valamennyi európai államnak joga van önállóan döntenie arról, hogy miképpen kíván gondoskodni saját biztonságáról, így természetesen arról is, hogy mely védelmi szövetséghez akar csatlakozni - áll abban a zárónyilatkozaban, amelyet az észt, lett, litván, lengyel és ukrán államfő Irt alá Tallinban. Az öt köztársasági elnök határozott álláspontja, hogy a NATO-nak nyitottnak kell maradnia valamennyi ország előtt, amely ebben a szervezetben látja biztonságának garanciáját. Nyilatkozatukban azt is hangsúlyozták. • Bonn (MTI) Két évi felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték Márkus Wolfot, az egykori keletnémet hírszerzés főnökét. A düsseldorfi bíróság négy személy Keletre hurcolásá• Jeruzsálem (MTI) Jasszer Arafat palesztin vezető a Háárec című izraeli lap keddi számában annak a félelmének adott hangot, hogy a Közel-Keleten katasztrofális helyzet alakulhat ki, ha nem sikerül gyorsan újra beindítani a békefolyamatot. Arafat ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy eredméhogy különösen nagy jelentőséget tulajdonítanak a NATO és Ukrajna között a júliusi madridi csúcson alítandó együttműködési megállapodásnak. A balti- és fekete-tengeri országok államfőinek az észt fővárosban megtartott csúcstalálkozóján elsősorban a térség biztonságáról, az európai integrációs folyamatról, valamint a regionális együttműködésről tárgyaltak a résztvevők. A konferencián Algirdas Brazauskas litván, Guntis Ulmanis lett, Lennart Meri észt, Aleksander Kwasniewski lengyel és Leonyid Kucsma ukrán államfő vett részt. ban bűnösnek találta Wolfot, aki több mint három évtizeden keresztül állt a keletberlini hírszerzés élén, de az ítélet lényegesen elmarad az ügyészség által indítványozott mértéktől. nyes lesz a Sarm-el-Sejkben tartandó találkozó Hoszni Mubarak egyiptomi elnök és Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök között Arafat kitért arra, hogy harcolni kíván a terrorizmus ellen, és elmondta, hogy a palesztin biztonsági szolgálat kapcsolatban áll az izraeli szervekkel, és együttműködik az amerikaiakkal is. • Párizs (MTI) Hivatalosan is lezárult a hidegháború korszaka: Borisz Jelcin orosz köztársasági elnök, valamint a NATO 16 tagországának állam- vagy kormányfői és Javier Solana, a szervezet főtitkára kedden Párizsban aláírták a NATO és Oroszország kapcsolatait szorosabbra fűző megállapodást. A 16 oldalas Alapító Okirat az aláírást követően azonnal hatályba lépett, Borisz Jelcin pedig, mintegy jelképezve az új típusú kapcsolatokat, váratlanul bejelentette: úgy döntött, hogy Oroszországban leszerelik a NATO-tagállamokra irányzott rakétákról az összes atomrobbanófejet. Ezt a látványos, s a két fél közötti közeledés konkrét • Marosvásárhely (MTI) Kolozsváriak ezrei románok, magyarok; római katolikusok, reformátusok, görögkeletiek és görög katolikusok köszöntötték kedd délelőtt Göncz Árpádot, a Magyar Köztársaság elnökét, aki a város négy felekezetének templomait tekintette meg, és Emil Constantinescu államfővel együtt megkoszorúzta Petőfi Sándor emléktábláját a Biasiniházban, ahol a költő egykoron megszállt, továbbá a Memorandisták emlékművét, tehát azokét, akik a múlt században az erdélyi románság jogaiért szálltak síkra. A magyar államfő ezután román vendéglátójával, Emil Constantinescuval gépkocsin Marosvásárhelyre utazott, ahol délután a két politikus nagy fontosságú beszédekben összegezte a látogatás tapasztalatait. A kolozsvári katolikus Szent Mihály-templomnál és a Farkas utcai református templomnál egyaránt nagy tömeg várta a bejáratnál az példájaként szolgáló közlést érthető módon nagy taps fogadta az aláírás színhelyén, az Elysée-palota dísztermében, azonban a színfalak mögötti nyugati reagálások egyelőre óvatosak: az amerikai külügyi szóvivő, Nicholas Burns szerint a Jelcinnyilatkozat pontos jelentését még tisztázni kell. Más megfigyelők pedig azt hangsúlyozták, fiogy a lépés végrehajtásához sok időre, pénzre lesz szükség, s a Jelcin által említett leszerelés nem zárja ki annak lehetőségét, hogy a robbanófejeket egy esetleges válság idején ismét visszahelyezzék a rakétákra. Maga a NATO-orosz alapokmány egyébként nemcsak a két fél együttműködésében hozhat új szakaszt (többek között egy állandó konzultatív tanács életrehívásával), hanem a NATO kielnöki konvojt, lelkesen megéljenezték a magyar államfőt, feleségét és kíséretét. A Szent Mihály-templomot Czirják Árpád érseki helynök mutatta be a vendégeknek, akik orgonaszó és éljenzés közepette vonultak be. A Farkas utcai református templomban Csiha Kálmán erdélyi püspök méltatta a Magyar Köztársaság elnökének látogatását, és Balogh Béla lelkész ismertette magát a templomot. Ezután szavalat hangzott el, majd a hívők elénekelték a Himnuszt, amely a reformátusok daloskönyvében az egyházi énekek, dicséretek egyike, szám szerint az 52. Göncz Árpád mindkét magyar történelmi egyház híveihez röviden szólt, Isten áldását kérte rájuk. - Krisztusban minden nép fiai egyek - mondotta a gyülekezeteknek. Ezt az üzenetet, ezt a gondolatot fejtette ki a továbbiakban a görögkeleti és a görög katolikus kolozsvári templomokban is. Az államfő mind a Szent Mihály, mind a Farkas utcai templomban sok emberrel fogott kezet, sokakat megölelt, maga is meghatódott. A program az utolsó pillabővítése, az első közép-európai államok felvétele előtt is megnyitja a kaput. Bár ez utóbbi folyamat valószínűleg az egyezmény hiányában is elkezdődött volna, az kétségtelen, hogy Moszkva „megbékítése" nyomán a NATOvezetők nyugodtabb légkörben dönthetnek majd júliusi madridi csúcsértekezletükön az elsőként meghívandó országokról: s a három legfőbb favorit egyike éppen Magyarország. Moszkva ugyan továbbra is ellenzi a NATObővítést (s ezt Jelcin most, az Elysée-palota dísztermében tartott ünnepi ceremónián is hangsúlyozta), ám az orosz vezetés az alapokmány aláírásával gyakorlatilag beleegyezett ebbe a folyamatba feltéve, hogy az nem terjed majd ki az egykori Szovjetunió tagállamaira. A megállapodást értékelnatban a görögkeleti egyház meghívása nyomán módosult: Göncz Árpád beiktatta az ortodox - görögkeleti katedrális megtekintését is, amely a prefektúra melletti téren áll. Itt a templom papja, a mitropólia egyik tanácsosa fogadta, és bemutatta a katedrálist. A román hívők, az épület lépcsője előtt összegyűlt néhány százfős tömeg - városiak, falusiak egyaránt - tapssal, távozáskor egyenesen éljenzéssel, a román-magyar barátság éltetésével fogadta, illetve búcsúztatta Göncz Árpádot, aki itt is nagyon sok embert személyesen üdvözölt. A magyar elnök mindhárom templom emlékkönyvébe beírta nevét. A prefektúra - a román kormány Kolozs megyei képviselete - épületénél Emil Constantinescu államfő a bejáratnál, az utcán köszöntötte a gépkocsiból kilépd Göncz Árpádot. Együtt integettek az utcán egybegyűlteknek, majd a prefektúrán folytatott rövid megbeszélés után együtt indultak Petőfi emléktáblájának és a Memorandisták emlékművének megkoszorúzására. A Biasini-háznál az éppen ve egyébként Jelcin azt emelte ki beszédében, hogy közös erővel sikerült megoldani a legkényesebb kérdéseket: a NATO majdani új tagállamainak területén nem lesznek atomfegyverek, folytatódik az európai hagyományos fegyverzetek csökkentése, Oroszország közelébe nem telepítenek újabb katonai infrastruktúrát, s a közös tanács létrehozása révén Moszkva egyenlő félként beszélhet majd a NATO-val. Bili Clinton amerikai elnök úgy vélekedett, hogy „az egyes közép-európai országokkal hamarosan kibővülő, új NATO nem Oroszország ellen, hanem Oroszországgal együtt fog működni", s hozzá fog járulni ahhoz, hogy egész Európában, Oroszoszágot is ideértve, nagyobb stabilitás alakuljon ki. eleredő zápor ellenére is ezres tömeg várta a két államfőt, nemcsak magyarok, hanem igen sok román is. A tömeg együtt skandálta: Emil! Árpád! Sokan a két nép barátságát éltették - amerikai módra - füttyel, kiáltással fejezték ki tetszésüket -, disszonáns hangot csak az utca túlsó oldalán lévő diákotthon egyes ablakaiból hallható pfujolás jelentett. Ezt követően a Memorandisták emlékművénél a két elnök együtt köszöntötte a tömeget, amelyet itt sem riasztott el a zápor. A programbővítés nyomán amúgy is elcsúszott program további késedelmet szenvedett, amikor a konvoj megindult Marosvásárhely felé és elhaladt a Feleki-tetore vezető útvonal szélén álló, épülőfélben lévő görögkatolikus templom melett: itt ugyanis szintén ministráns gyerekek sorakoztak fel a vendég köszöntésére. A naggyűlésre a prefektúra előtti téren került sor, ott, ahol 1990 márciusában véres összecsapásokat provokáltak ki az abban érdekelt erők a térség románsága és magyar lakossága között. hírek Egyezkedés • Zágráb (MTI) A Jugoszláviába menekült horvátországi szerbek visszatelepítési kérdésének megoldását sürgette Zágrábban Milán Milutinovics jugoszláv külügyminiszter, aki egynapos munkalátogatást tett a horvát fővárosban Mate Granic horvát külügyminiszter meghívására. A horvát külügyminiszter szerint a menekültek visszatérésének jogát senki sem kérdőjelezi meg, ám azt csak megállapodások alapján és szervezetten lehet érvényesíteni. A külügyminiszterek ezúttal sem tudtak megállapodni a légi folyosók működtetésének kérdésében. Korai! • Moszkva (MTI) Moszkva korainak tartja az afganisztáni tálibok elismerésének kérdését. Ezt Igor Sabduraszulov, az orosz kormány szóvivője jelentette be kedden. Egy vezető orosz külpolitikai szakértő szerint a tálibok hatalomra jutása megingathatja a közép-ázsiai helyzetet. „Haragszomrád" • Pozsony (MTI) A Vladimír Meciar vezette Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom (HZDS) szóvivője válaszolt Michal Kovác államfő éles kormánybírálatára. Kovác úgy vélekedett, hogy Meciar személye útját állja Szlovákia európai integrációjának, ezért úgy véli, ajánlatos lenne, ha a miniszterelnök és belügyminisztere az ország könnyebb jöyője érdekében lemondana. A HZDS válasza szerint az államfő „egy szilveszteri kabaré félresikerült próbafelvételén is rossznak minősülő előadói teljesítményt nyújtott." A rövid nyilatkozat azután jelent meg, hogy a HZDS sokadszor is lemondásra szólította fel Michal Kovácot, akinek a kormányfő vezette mozgalom szerint azért kell távoznia, mert ő okozta a népszavazásban kialakult káoszt. Betiltott pártok • Kinshasa (MTI) Az új kongói vezetők országszerte betiltották a politikai pártok tevékenységét, a törvény szigorával fenyegetve meg mindazokat, akik megsértik rendeletüket. A tilalom nyilvánvalóan fölbosszantja a demokráciát szorgalmazó Nyugatot, megingatva bizodalmát abban, hogy az új kinshasai vezető, Laurent Kabila megosztja a hatalmat az elűzött elnök, Mobutu Sese Seko más volt ellenfeleivel. A kongói rádió, amely hétfőn jelentette be tilalmat, nem mondta, hogy az meddig marad érvényben. Állami terror? • Acapulco (MTI) Egy baloldali ellenzéki párt azzal vádolja a mexikói hatóságokat és a hadsereget, hogy a közelgő kongresszusi választások miatt „állami terrort" alkalmaznak Guerrero szövetségi államban. A Demokratikus Forradalom Pártja (PRD) vezetői azt állították, hogy a párt több tagját bántalmazták, letartóztatták és megkínozták az elmúlt napokban. Elítélték a kémfőnököt Arafat háborútól tart • Göncz Árpád Erdélyben „Emil! Árpád!" - éljen!