Délmagyarország, 1997. május (87. évfolyam, 101-125. szám)

1997-05-27 / 121. szám

KEDD, 1997. MÁJ. 27. SZEGED 5 csorog a pannon gsm Kedves Olvasóink! Közérdekű problé­máikat, észrevételeiket, tapasztalataikat ezen a héten Fekete Klárával oszthatják meg. Ügyeletes újságíró munkatársunk munkanapokon reggel 8 és 10, vasárnap pedig 14 és 15 óra között várja hívásaikat a 06-20-432-663-as rádiótelefonszámon. El­veszett tárgyakat és állatokat kereső olva­sóink olcsó hirdetésben tehetik közzé mon­danivalójukat. Talált tárgyak és állatok ügyében hívják a 62-481-281/154-es számon Musztákné Albert Ibolyát - az ilyen jellegű közleményeket ingyenesen tesszük közzé az apróhirdetések Talált rovatában. Szent László. B. G. (434-076) olvasónk a Csa­nádi utcai ABC-ben a mi­nap Szent Lászlóról elne­vezett természetes ásvány­vizet vásárolt. A címkén megdöbbenve olvasta, hogy víznyerő helye a sze­gedi Szent László forrás. Igen ám, de hol ez a hely? Mint ahogy azt a gyártó Sör Kft.-tői megtudtuk, a kutat újonnan fúratták, a Külterület 4. alatt találha­tó, de nem „nyilvános". Álrendőr. Sz. L. (492­267) tegnapi lapunk egy sztorijára figyelt föl, mely szerint rendőrnek álcázva betörők hatoltak be egy házba, ahol 18 és fél millió forintot találtak. Telefoná­lónk furcsállotta, hogy va­laki ennyi készpénzt tart otthon és egyben arra is gondolt, ilyen esetekre az APEH-nek is oda kellene figyelnie. Tápéi temető. Újabb reklamáció a tápéi temető­vel kapcsolatban: Cs. F.-né (495-705) nehezményezi, hogy a Majakovszkij tér felől még száraz időben sem lehet megközelíteni, mivel nincs bekötőút. Csak néhány száz méter rendbe hozataláról lenne szó, amit a lakók már régóta szor­galmaznak. Sátor. Egy kereskedő telefonált a 321-555-ös te­lefonszámról és azt kér­dezte, miért lehet a bor­fesztivál idején saját sátor­ral kiállni a Széchenyi tér­re, és miért nem tehetik meg ugyanezt karácsony­kor. Dr. Katona András, a Nemzetközi Vásár Kft. ügyvezető igazgatója a kérdésre válaszolva el­mondta: akik árusítanak, nem saját sátrukkal jelen­tek meg, hanem a szerve­zők tulajdonában lévő egységes és esztétikus megjelenésű ponyva alól kínálják portékáikat. A ka­rácsonyi pavilonsor felál­lításáról pedig annak ide­jén nem a kft., hanem a város közgyűlése döntött. Szúnyog. A Vadas­parkról elfeledkezhettek a szúnyogirtók, mivel Mis­kolczi Gáborné szerint a hét végi gyermeknapi ren­dezvényeken majd fölfal­ták a kicsiket a moszkitók. mit Ax élv#MÍ. torkiillilis és -tátit III. Szegedi Borfesztivál a Szegedi Nemzetközi Vásár és a Délmagyarország szervezésében. Együttműködő partnerünk a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány. Május 28., szerda 17.00: Megnyitó a Széchenyi téren. Himnusz 17.03: Vörösmarty Mihály: Fóti dal. Elmondja: Kiss László 17.08: Nagy Frigyes miniszter, dr. Szalay István polgármester és Dlusztus Imre főszerkesztő köszöntője 18.00-19.30: Szent Martin-koncert 19.45-21.00: Frankié Látó Group-koncert 24.00: Zárás Május 29-, csütörtök 12.00: Széchenyi tér: JJyitás 12.00-16.00: Térzene Előadások a polgármesteri hivatal 102-es termében: 13.00: Alkonyi László: A bor szeretete 13.30: Sümegi József: Bormarketing 14.00: Horváth Csaba: A magyar bortörvény 14.30: Katona István: A hegyközségekről 15.00: Kamocsay Ákos: A magyar bor külföldi szemmel 16.00: Nyikos István: A Magyar Borok Háza 16.30: Kovács László: Az alföldi borászat 17.00: Géczi Lajos: A csongrádi borvidékről 17.30: Rapcsányi Ferenc: A bor és a gasztronómia 16.00-18.00: MÖM+ 1-koncert 18.00-19.30: Coctail-koncert 19.30: Kajak-kenu Világkupa megnyitó ünnepség 20.30-22.00: Drink Panthers-koncert 24.00: Záróra Május 30., péntek 9.00-12.00: Nyilvános borbfrálat a Stefánia Klubban 12.00: Nyitás a Széchenyi téren 13-00-14.00: Néptánc 14.00-17.00: Térzene 17.00-19-00: Faktor-koncert 19.00-21.00: Kabaréest (Farkasházy Tivadar, Nádas György, Boncz Géza, Ayala) 24.00: Záróra Május 31., Szombat 10.00: Nyitás 11.00: Borrendek felvonulása a Dugonics térről a Széchenyi térre. Zene: Pavanne 12.00: A borverseny eredményeinek értékelése, díjátadás. Polgármesteri hivatal díszterme. 17.00-19.00: Blues Bell-koncert 19.00-21.00: Hócipő-est (Farkasházy Tivadar, Fábry Sándor, Ayala, Maksa Zoltán, Éles István, Nacsa Olivér, Bagi István) 21.00: Frankié Látó Group-koncert 24.00: Zárás A szervezők köszönetet mondanak Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzatának, a FM Csongrád Megyei Hivatalának és a Botond étteremnek. • Nemzetközi televíziós konferencia Szegeden Szabad gondolatcsere Az európai regionális tévéstúdiókat tömöritö szervezet, a Circom Ré­giónál Szegeden tartja közgyűlését és munka­értekezletét május 28. és junius 1. között. Az 1983-ban életre hívott, régebben kizárólag nyugati stúdiókból álló nemzetközi szervezet­nek 1988-ban lett tagja a szegedi és a pécsi té­vé. Most elöször rende­zik gyűlésüket kelet-eu­rópai országban, s hogy Szegeden, az a vendég­látó házigazda és szer­vező Bán János szerint a város vonzásának kö­szönhető. • Udvarias a szervezői formula, de az újságíró Bán János bizíosan íud egy realisíább indokol is; miéri Szeged? - Mert ez a Napfény vá­rosa... Csak a szegediek nem akarják elhinni, hogy tény­leg vonzó. Egyébként pedig az öt évvel ezelőtti közgyű­lés szünetében egy boros­pincében a szlovén Borisz Bergant mellett ültem, aki a Circom Régiónál mai főtit­kára. Akkor azt mondtam neki, hogy kimozdulhatna végre a szervezet Nyugat­Európából. Most megtör­tént, s hazudnék, ha nem vallanám be, hogy a főtitkár személye, a baráti kapcsolat is szerepet játszott a döntés­ben, de ennél nyilván jelen­tősebb az a körülmény, hogy immár Kelet-Európában is megadatott a szabad gondo­latcsere lehetősége. • Miről és hogyan cse­rélik ki a gondolataikat? - Angol és francia nyel­ven, hiszen összesen 38 or­szág kereken 400 tévéállo­mása a szervezet tagja és Szegedre legalább 200 tele­víziós szakember jön. A szakmai előadások és viták témái közül érdemes ki­Bán János: A nemzetközi kooperáció előnyeit a szegedi stúdió is élvezi. (Fotó: Karnok Csaba) emelni olyanokat is, ame­lyek minden évben ismét­lődnek - ilyen a természe­tük. Például: a technikai fej­lődés hatása a műsorkészí­tésre; a nemzetközi együtt­működés lehetőségei. Az idén mi javasoltunk egy té­mát: a kelet- és közép-euró­pai országok televíziózása a rendszerváltás után, lehető­ségek és megoldandó prob­lémák a privatizáció és a műholdas,, illetve kábeltévés műsorkínálat okozta ver­senyhelyzetben. A Circom Régiónál a közszolgálati stúdiókat tömöríti - alapító okiratában megfogalmazott célja ezek érdekképviselete és szakmai kérdéseik megvi­tatása, valamint a kooperá­ció. Most szó lesz a közszol­gálati és kereskedelmi tévék egymás mellett - vagy egy­más ellen - éléséről. És ki­emelten a szakemberképzés­ről. A konferenciával egy­idejűleg nemzetközi trénin­get is szerveztünk: főleg ke­let-európai fiatalok jöttek Szegedre, akik neves szak­emberektől tanulják a televí­ziózás elméletét és gyakor­latát. A Circom Regionalon belüli két legrégibb szakmai szervezet, az Alice és az Al­pok-Adria műsorok nemzet­közi szerkesztősége külön is ülésezik. • Milyen együttműködé­si lehetőségek vannak az egyes stúdiók között? - Az is hagyomány a kongresszusokon, hogy a résztvevő szerkesztők, ren­dezők, producerek a koope­ráció egészen konkrét lehe­tőségeit beszélik meg. Fel­vetnek egy-egy műsortémát, megkeresik az érdeklődő partnereket. Aki beszáll, a saját elkészített műsorát díj­mentesen a többiek rendel­kezésére bocsátja - szabad felhasználásra. Az ilyenfajta kooprodukció előnyeit a szegedi stúdió is élvezi: rendszeresen kapunk a Cir­com Régiónál tagstúdióitól műsorokat. • A nem hivatalos prog­ram? - Nem mindegy nekünk, milyen benyomásokat sze­rez nálunk 200 külföldi té­vés. Filmeket mutatunk Ma­gyarországról, szűkebb pát­riánkról, de „élőben" is lát­hatják a várost és elvisszük őket Ópusztaszerre, megmu­tatni a nemzeti emlékparkot, a körképet, a skanzent. Lo­vasbemutatót szerveztünk és persze borkóstolást. A záró­bankettet a Magyar Televí­zió elnöke adja szombaton este a Forrás Szállóban, amely egyébként a kong­resszus helyszíne lesz. S. E. • Portré Kossuth Tivadarról „Annyit érek, ahány munkám van" Kossuth Tivadar a na­pokban ünnepelte ötve­nedik születésnapját. A vajdasági Törökbecsén született festőművész ­aki négy esztendeje él és dolgozik Szatymazon - boldogságát csak fo­kozta, hogy május ele­jén megkapta a várva várt magyar állampol­gárságot. A sors akara­ta teljesült ezzel. Az elmúlt hét végén a Szemerédi Orvosi Kft. Kor­da utcai rendelőjének kertjé­ben jótékonysági kiállítást és vásárt rendeztek az értelmi­leg sérült fiatalok megsegíté­sére. A tárlaton Kossuth Ti­vadar is részt vett néhány képével. A festőművésszel a végtelenül csendes és taka­ros szatymazi rezidenciáján beszélgettünk. Miközben né­zegettük a festményeiről ké­szült fotográfiákat, elmond­ta: élete során már számtalan jótékony célú aukción szere­pelt. „Egyszer például a Belgrád-New York-Los An­geles repülőjáraton szervez­tek képaukciót, s az Atlanti­óceán felett mind a tíz fela­jánlott alkotásom elkelt. Máskor, még a délszláv há­ború idején, Belgrádból hív­tak telefonon, s kérték, hogy adjak festményeket a sza­rajevói gyermekek megse­gítésére. Ebben az volt az érdekes, hogy húsz perc múlva Zágrábból kerestek ugyanezért. Természetesen mindkét helyre adtam képe­ket. " Kossuth Tivadar művészi vénáját családtagjaitól örö­költe: édesanyja - aki min­dig arról álmodott, hogy egyszer majd Szegeden fog élni, s azzal, hogy a fia itt él, a sors akarata teljesült - a kis nádtetős törökbecsei ház­ban petróleumlámpa fényé­nél festegette az ikonokat. „A háború után nagy sze­génységben éltünk, s bizony volt olyan, hogy édesanyám egy kiló zsírért és néhány szelet kenyérért festett a szomszédoknak szentképe­ket. " Édesapja és nagybáty­jai szintén festettek, mi több, szobrászkodtak és muzsikál­tak is, a hegedűkészftő nagy­apa pedig ezermesternek számított a családban. Apro­pó, család. A festőművész ősei elbeszéléseiből úgy tud­ja, hogy a nagy Kossuth La­jos leszármazottja, de erre nincs konkrét bizonyítéka. Mint mondta, előbb-utóbb felfejti a szálat, s utánanéz származásának. Kossuth Tivadar szakmá­ját tekintve asztalos és kera­mikus. Szülőhelyén hosszú ideig dolgozott a csempe­gyárban, de munkája mellett nagyméretű mozaikképeket és agyagszobrokat is készt­tett. A festészettel a törökbe­csei naiv művészeti csoport­ban kezdett el aktívan fog­lalkozni, ahol egy idő után rájött, saját útját kell járnia. Ezt erősítette meg a világhí­rű belgrádi műítész, Ottó Bi­hai Merin is, aki, miután meglátta Kossuth képeit, kö­zölte: ne hallgasson senkire, úgy fessen, ahogy érez, s ha így folytatja, alkotásait meg­ismeri a világ. S lőn! Kos­suth Tivadar nemcsak hazá­jában, de külföldön is is­mert, elismert és keresett művésszé vált. Festményeit a világ számos nagyvárosá­ban kiállították Belgrádtól kezdve Genfen és Párizson át Los Angelesig. Külföldi útjain olyan emberekkel is­merkedett meg, mint Ri­chárd Attenborough, Geral­dine Chaplin és Danilo Kis. Kossuth Tivadar szívesen ábrázolja a bibliai és a cirku­szi világot. Utóbbival kap­csolatosan elmondta: édes­apja, aki ismert egy cirkuszi lovászt, sokat mesélt az elő­adásokról, de ő is többször beszökött gyermekkorában a manézs mellé. S még vala­mi: szülei lakodalmán zene­bohócok muzsikáltak és tán­coltak. A festőművész akkor tele­pedett át Magyarországra, amikor bombázni kezdték Vukovárt. De erről az idő­szakról nem szívesen beszél. Ahiikor átjött, vízumproblé­mák miatt nem utazhatott külföldre. Azzal, hogy meg­kapta a magyar állampolgár­ságot, minden megváltozott. Kossuth Tivadart hívják, váiják szerte a nagyvilágon. Ő pedig tervez, szervez és rendületlenül dolgozik, mert mint mondta: „Annyit érek, ahány munkám van; a szö­veg nem érdekes." Sz. C. Sz. Konferencia a rák­kutatásról A rákról, s az ezzel kapcsolatos kutatások­ról rendeznek konferen­ciát Szegeden, a SZAB székházban június 2-án és 3-án. A konferencia fö témája a ráksejtek gyógyszerekkel szem­beni ellenállásának megszüntetése, ezáltal a gyógyítás hatékony­ságának fokozása. A tanácskozás aktualitá­sáról, fö témájáról, a rákbetegség nemzetkö­zi és hazai statisztikájá­ról tartottak tegnap saj­tótájékoztatót a konfe­rencia szervezői, a Rák­kutatásért Alapítvány kuratóriumának tagjai: dr. Molnár József, dr. Agai Zsuzsanna és dr. Bódy György. A világ fejlett országai­ban, így Magyarországon is a rosszindulatú daganat a második leggyakoribb halál­ok a keringési rendszer be­tegségei után. A daganatos betegségek sorában vezető helyen a tüdőrák áll. A fér­fiaknál a prosztata-, a vas­tagbél-, a hólyag- és a vég­bélrák, a nőknél az emlő-, a vastagbél-, a méh- és pete­fészekrák a gyakorisági sor­rend. A születéskor várható alacsony élettartam - ami Magyarországon 69 és fél év - és a rákos betegségek gyakorisága között bizo­nyos összefüggések mutat­hatók ki, s ezek alapján stra­tégiák dolgozhatók ki a rá­kos betegségek megelőzésé­re és gyógyítására - hang­zott el a tegnapi sajtótájéko­zatón. - A rák gyógyításáról elmondható, hogy a korai felismerés és terápia a leg­eredményesebb. A betegek mintegy 50 százaléka ope­rációval gyógyítható, 50 százaléka kemoterápiás, gyógyszeres kezelést igé­nyel. E betegcsoport tagjai­nak jelentós hányada el­veszti érzékenységét a ke­moterápiára, rezisztenssé válik a legkülönbözőbb gyógyszerekre. A betegek állapota a kezelés ellenére folyamatosan romlik, mert az újonnan képződő ráksej­tek már „megtanultak" a gyógyszerek jelenlétében élni és szaporodni. Ezt a je­lenséget nevezik gyógyszer­rel szembeni érzéketlenség­nek. A ráksejtek e tulajdon­sága megszüntethető kísér­leti körülmények között, de a klinikai gyakorlatban még kevés olyan anyagot hasz­nálnak, amelyek alkalmasak lehetnek a gyógyszerekre nem reagáló rákos betegek kezelésére. A SZAB székházban júni­us 2-án, hétfőn kezdődő szegedi rákkonferencia fó témája a ráksejtek gyógysze­rekkel szembeni ellenállásá­nak megszüntetése, a gyó­gyítás hatékonyságának fo­kozása. A konferencián előadó hazai és külföldi kutatók részben egymástól függetle­nül, részben nemzetközi együttműködésben végzett kutatásaik eredményeiről számolnak be. A rákkutatás elismert szaktekintélyei érkeznek Ja­pánból, Franciaországból, Görögországból, Indiából, Németországból, Hollandiá­ból, Bulgáriából, Svédor­szágból, Angliából és az Amerikai Egyesült Álla­mokból. K. K.

Next

/
Thumbnails
Contents