Délmagyarország, 1997. május (87. évfolyam, 101-125. szám)

1997-05-05 / 103. szám

6 INFORMÁCIÓ HÉTFŐ, 1997. MÁJ. 5. • Tőkés István az erdélyi viszonyokról A magyarság új lendülete A napokban Szegedre látogatott Tőkés István kolozsvári református teológiai tanár, Tókés László püspök édesapja. Az erdélyi magyarság sorskérdéseit szívén vi­selö professzor radikális gondolkodásával az er­délyi református köz­gondolkodás jellegzetes alakja. # Tanár úr, a romániai változások után hogyan értékeli annak lehetősé­gét, hogy a román állam­mal a romániai magyar nemzeti közösség meg­egyezzen? Itt van például az erdélyi egyházi vagyon kérdése. - Amíg a román alkot­mányban az egységes nem­zetállam kifejezés szerepel, addig minden enyhülés csak a nacionalizmus szelídítet­tebb változatát jelentheti. Szerintem ebben a helyzet­ben a magyarságnak nem elég arról beszélnie, hogy az egyház vagyonával mi törté­nik. A református egyháznak nemcsak pénzen megvásá­rolható értékeit vették el: az erdélyi reformáció történeté­nek dokumentumait is elko­bozták a román levéltárak, s ez számomra még fájóbb veszteség. Őrzök persze re­ménységet is, hogy a politi­kai változással tényleges for­dulat áll be. Ennek azonban ma még nincs konkrét jele, hacsak az nem számit ide, hogy az RMDSZ kormány­zati szerepet vállalt, és di­csérő nyilatkozatokat tesz a kormányról. Washingtontól Tókés István: A magyarok jogaiért érezzen felelősséget a magyar és a román kormány is. (Fotó: Nagy László) Párizsig máris arról beszél­nek, hogy Románia megol­dotta a magyar kérdést, hol­ott ez a valóságban egyelőre nem következett be. • Romániában egyre ne­hezebb az élet, egyre ne­hezebb az ott élő magya­roknak Magyarországra utazni. Ráadásul az eu­rópai uniós tagfelvétel újabb határt vonhat a nemzet két része közé. Nem tart a távolodástól? - A napokban olvastam, hogy Romániában a magyar befektetések vezetnek a sor­ban. Ez sokat elárul arról, hogy Magyarország részéről kedvező a hozzáállás. Sze­rintem azonban egy sokkal mélyebbre nyúló politikai problémát kellene itt megol­dani. A magyar kormány ad­dig nem szolgálja érdemben az erdélyi magyarság érde­keit, amíg politikáját nem a magyarságtudat megújításá­ra építi. Természetesen én is nagyon fontosnak tartom a gazdasági intézkedéseket és az európai integrációt. De sokkal jobban foglalkoztat az, hogy eközben Erdély sorvad. Mondhatnak bármit, így van! Ha László fiam mondja az ellenkezőjét, ak­kor sincs igaza. • Ennyire borúsan látja az erdélyi magyarság jö­vőjét? - Borúsan látom, de ez nem azt jelenti, hogy el is fog pusztulni, hiszen két és fél millió emberről van szó. De tény, hogy az elmúlt év­tizedekben a román állam olyan betelepítési programot hajtott végre, amely megvál­toztatta az erdélyi magyar városok nemzetiségi arányát. Több mint 2 millió románt hoztak be Erdélybe. Temes­váron, Aradon, Kolozsváron, Nagyváradon, Szatmárné­metiben és még egy egész sor városban jelentek meg teljes román telepek. Ko­lozsvár négyszázezres város, amelyet ma már 100 ezer magyar és 300 ezer román lakik, s erre az új nemzetisé­gi arányra hivatkozva tiltják a magyar nyelvet a város­ban. Kész helyzet előtt ál­lunk, ezt már nem lehet megakadályozni. Én nem is azt akarom, hogy 300 ezer románt költöztessenek el Kolozsvárról. Csak annyit, hogy a kialakult helyzetet is­metje be a román politika, a jogok biztosításáért pedig érezzen felelősséget a ma­gyar kormány is, a román is. • Az ön egyik fia, Tőkés László református püs­pökként közel került a politikához. Mit gondol, ő is képviselhet radikális nézeteket? - László fiam, ha megfe­szül, akkor sem képviselheti radikálisabban ezt az ügyet. A történelmi szituáció olyan, hogy meg kell rágni, amit az ember mond. Szerintem en­nek az ügynek az igazi vé­delmét csakis egy új nemzeti köztudatra alapozva lehet el­érni, és László is pontosan így gondolkodik. A megol­dás az, hogy a magyar veze­tők Budapesten is, Kolozs­váron is olyan új politikai szellemiséget alakítsanak ki, amely nemcsak alapszerző­dések formális kérdéseiről tárgyal, hanem azon dolgo­zik, hogy új, a modern idők­nek megfelelő lendületet ad­jon a magyarságtudatnak. Csak ezzel fogjuk tudni fel­tartóztatni Erdély sorvadá­sát. Panek Sándor Mesterlövészeket keres a honvédség • Budapest (MTI) Több mint kétezer szerző­déses katona toborzását kezdi meg hétfőtől a honvédség. Többek között harckocsive­zetőket, mesterlövészeket és páncéltörőket keresnek, nettó 27-29 ezer forintos kezdő fi­zetésért. Erdélyi Lajos ezredes, a Honvédelmi Minisztérium szóvivője vasárnap az MTI­nek elmondta, hogy jelenleg kétezer szerződéses katona szolgál a honvédségnél, szá­muk azonban hamarosan a kétszeresére nő. A haderő­átalakítás részeként erősítik a hadsereg hivatásos jellegét. Továbbá a sorkatonai szolgá­lati idő 9 hónapra tervezett csökkentése miatt is szüksé­gessé válik, hogy a fonto­sabb beosztásokat a jövőben szerződéses katonák töltsék be. Többek között harcjár­művezetőket, gépkocsiveze­tőket, híradósokat, mesterlö­vészeket, páncéltörőket, va­lamint ellátó katonákat, így például szakácsokat vesznek fel. A szerződéses katonák kezdő fizetése nettó 27-29 ezer forint. Ezt még kiegé­szíti a lakhatási támogatás. Azok a 18 és 30 év közötti fiatalok jelentkezhetnek a to­borzón, akik letöltötték sor­katonai szolgálatukat, vagy éppen most szolgálnak a se­regben. A katonákat Tatán, Hódmezővásárhelyen, Deb­recenben és Szolnokon alkal­mazzák majd, azoknál az alakulatoknál, amelyek a NATO együttműködésben is részt vesznek. A szerződése­sek angolul tanulhatnak és külföldi szolgálatban is részt vehetnek, kiemelt fizetéssel. A jelentkezőket május 5-től az alakulatoknál, illetve a megyei kiegészítő parancs­nokságokon várják. A kivá­lasztottakkal legalább két éves szerződést kötnek, amely meghosszabbítható. Öt év után pedig lehetőség van a hivatásos katonává vá­lásra is. Mi jőr(hat) az őstermelőnek? • Budapest (MTI) Az őstermelői igazolvány a munkanélküli-ellátás köz­ben is kiváltható, ha ezt beje­lentik a munkaügyi központ­nak. Erről a Munkaügyi Mi­nisztériumban tájékoztatták az MTI-t. A munkanélküli­nek az így szerzeit jövedel­mét is be kell jelentenie a központnak. Az őstermelői igazolvány tulajdonosa to­vábbra is igénybe veheti az ellátást, ha csak saját szük­ségletére termel, tehát a tevé­kenységből nem jut jövede­lemhez. Megkaphatja a munkanél­küli járadékot akkor is, ha a tevékenységből adódó jöve­delem nem haladja meg a mi­nimálbér 50 százalékát, ami jelenleg 8 ezer 500 forint, to­vábbá eleget tesz a bejelenté­si, együttműködési kötele­zettségnek. MERT megtalálta a legjobb megoldást a cég ener­giaproblémájára. Kényelmes, tiszta, környezet­barát és gazdaságos megoldást. Amit úgy hívnak: Prímagáz. MERT a számításokkal alátámasztott, okos dön­tés eredményeként most rendeli meg az energiát biztosító tartályokat, hogy kihasználja a rendkívül kedvező feltételeket is: Közületi vásárlók részére a Prímagáz most mind a külső*telepítést, mind a belső gáz­technológiai rendszer elkészítését kamat­mentes részletre kínálja*. Nagyösszegű megtakarítási lehetőséget teremtve ezzel partnereinek. * A finanszírozás mértéke a fogyasztás nagyságától függ. i Szeretnék levélben bővebb információt kapni a Prímagáz tartályos rendszeréről. Részletes információt adunk Önöknek, ha felhív­ják a 06-40 660-440 telefonszámot, vagy kitöltik és visszaküldik címünkre az alábbi kupont. Ekkor - előzetes egyeztetés után - képviselőnk személye­sen felkeresi cégüket. Az ajánlat visszavonásig érvényes. spsía^sá? PRIMAGAZ PRÍMAGÁZ ENERGIA (g) i Cég neve: Ügyintéző neve: Telefon: Postacím: PRIMAGAZ TARTALY. 1300 Budapest, Pf.: 246 DM

Next

/
Thumbnails
Contents