Délmagyarország, 1997. május (87. évfolyam, 101-125. szám)

1997-05-23 / 118. szám

PÉNTEK, 1997. MÁJ. 23. KAPCSOLATOK 13 Köszönetek • Hagyományaink I rrrrwni Az vto|só fagyosszentek Ezt a rovatunkat olvasóink írják. Az olvasói leveleket a szerzők mondanivalójának tiszteletben tartásával, szerkesztett formában jelentetjük meg. Az itt közölt írások szerzőik magánvéleményét tükrözik. LEVÉLCÍMÜNK: DÉLMAGYARORSZÁG SZERKESZTŐSÉGE, SZEGED, SAJTÓHÁZ, PF.: 153. 6740. TELEFON: 481-460 Dr. Mosonyi Kálmán emlékére Egy derűs, jókedélyű, ugyanakkor képzett és művelt egyéniség távo­zott körünkből. Jellegze­tes, termetes alakja az utóbbi években ritkáb­ban volt látható Szeged utcáin, mert elfáradt szí­ve önmegtartóztató élet­re és pihenésre kénysze­rítette. Szellemi frisses­ségét azonban utolsó pillanatáig megőrizte. Nehéz családi körülmé­nyek mellett szerzett 1934­ben tanítói diplomát Debre­cenben. Ezt követően szülő­falujában, Mezőhegyesen ta­nított, hosszabb ideig majori, összevont osztályú iskolá­ban. 1950-ben a Szegedi Pe­dagógiai Főiskolán matema­tika szakos általános iskolai tanári diplomát kapott és a főiskola gyakorlójába került. Tehetségét és szorgalmát di­cséri, hogy továbbra is ta­nult, a Budapesti Tudomá­nyegyetemen matematika, majd a Szegedi Tudománye­gyetemen fizika szakos kö­zépiskolai tanári oklevelet szerzett. 1953-ban a főiskola matematikai tanszékére ke­rült, ahol 1980-ban történt nyugdíjazásáig dolgozott. A tanszéken töltött évei során bontakozott ki jelentós tan­könyvírói és publikációs te­vékenysége. A matematika tanítás módszertanának or­Egy kicsit közelebbről is bemutatták a Délmagyaror­szágban a grafittis társa­ságot. A tudósítás nem ép­pen szívderítő emberekről és tényekről szólt. Úgy tűnik számomra, hogy ma olyan korban élünk, amikor min­den oldalról rendszeres és kíméletlen támadásokat in­téznek a tisztességes, békés és jóra törekvő polgárok el­len. Az egész dologban az a legszomorúbb, hogy mind­ezt kérkedve és büntetlenül bárki megteheti, sőt mintha valahonnan még ösztönzést és támogatást is kapnának ehhez. Félreértés ne essék, nem a szellemi és művészi sza­badság, vagy, mint az adott esetben, a primitivizmus ké­pi megnyilvánítása ellen szólok. Mások érdekeinek és jogainak sérelme nélkül, mindezt valamennyi emberi lény szabadon gyakorolhat­Mi az Árvíz utca lakói ezúton is hálánkat és köszö­netünket fejezzük ki a Víz­mű Kft.-nek, a Magyar Ki­vitelezési Kft.-nek, az ön­kormányzat illetékeseinek és Kalmár Ferenc körzeti képviselő úrnak az utcánk csatomázásáért. Külön köszönet Kalmár szágosan elismert szakembe­re lett. 1968-ban a JATE Ne­veléstudományi Tanszékén fogadták el egyetemi doktori disszertációját. Számos publikációja kö­zül kiemelkedő az általános iskolák felső tagozatosainak (társszerzőként) írt tan­könyvsorozata, amelyet 1959-től 1983-ig az ország minden általános iskolájában használtak, a tanárképzősök számára írt: „A matematika tanítása" című egységes jegyzete, a Tankönyvkiadó­nál megjelent két könyve: „Matematikai játékok", „Gondolkodási hibák az ál­talános iskolai matematika órákon". Munkásságát a fő­iskola belsó kitüntetésekkel és címzetes főiskolai cím adományozásával ismerte el. A matematika mellett éle­te utolsó napjáig szenved­élyesen lekötötte érdeklődé­sét a sakk. Játszott korábban csapatban, majd az utóbbi időben a nemzetközi levele­ző sakkjátékokban vett részt, a megyei sakkszövetségben is sokat tevékenykedett. Emlékét megőrzik mun­katársai és tanítványai mel­lett mindazok, akik munkás­ságát felhasználva tevékeny­kednek az eredményesebb matematikai nevelésért. Juhász Gyula Tanárképző Főiskola ja. A saját lakásának falré­szeit, az erre a célra bérelt felületeket mindenki úgy festi és firkálja, ahogyan csak neki tetszik. A középü­letek és építmények, vala­mint a magánházak elcsúfí­tása azonban közönséges bűncselekmény, amely sú­lyosan sérti a tulajdonnal kapcsolatos jogokat. Ezért, a graffitis tevékenységnek ezt a formáját üldözni és büntet­ni kell. A károkat meg kell téríttetni a „művészekkel". Úgy gondolom, hogy a városunkat szerető polgárok is egyetértenek velem ab­ban, hogy ebből a fajta szubkultúrából, anarchiz­musból és szabadosságból nem kérünk. El is várnánk, hogy az illetékesek a szük­séges és jogszerű intézkedé­seket megtegyék. Név és cím a szerkesztőségben Ferenc képviselő úrnak, amiért fáradságot nem is­merve sokat tesz annak ér­dekében, hogy az „Öreg Ró­kuson" élő emberek bizton­ságosabb és kulturáltabb kö­rülmények között élhesse­nek. Az Árvíz utcaiak Idén a fagyosszentek „előreszaladtak". Vagy­is május elsején sok he­lyen „mögtötték a ko­vászt!", azaz, taroltak, „leszüretöltek időnap előtt a bétyárjai". Oly nagyon siettek, hogy mire emléknapjuk ide­je elérkezett (május 12-13-14), hét ágra sü­tött a nap, s bár most még csak tavaszhó van, máris a nyárhó hősége kínoz bennünket, miköz­ben várjuk, mit hoz Or­bán? Orbán napját valamikor elsősorban a szőlősgazdák tartották számon, persze, nem csak a szegedi tájon, hanem a Dunántúlon, és minden területen, ahol „ősj" Az általános iskolában matematikaóránk volt. Egy házaspár lépett az osztá­lyunkba és elkezdett beszélni a folklórról. Nagy Albert és felesége tartott „toborzót" a város iskoláiban. Furcsán csengtek ezek a szavak: nép­zene, népdal, néptánc. Addig csak a diszkóról és a lakodal­mas táncokról hallottam. A környezetemben is a magyar nótát énekelték. Hogy minek az ihletésére, azt nem tudom, de én is ked­vet kaptam a táncolásra. So­Hosszú levélben fa­kadt ki E. K. E. olvasónk, vélvén, sok ember nevé­ben. A pénzükből megél­ni nem tudók, a kérni kényszerülök megalázta­tásáról írott soraiban több, nem kívánatos je­lenségre felhívja a figyel­met. Kifogásolja, hogy az ön­kormányzatnál méltatlan kö­rülmények között, „hátul, egy szúk lukban" kell vára­kozniuk a Segélyt kérőknek. Leírja, hogy decemberben kérte a lakásfenntartási tá­mogatást, bonyolult, az egy­szerű ember számára szinte átláthatatlan nyomtatványt, Elérkezett a várva-várt kedd este. Néhány osz­tálytársam szaladt be az iskolába. Megjöttek! ­kiáltották. Izgatottan ro­hantunk a busz elé. Itt vannak a finn gyerekek, akiket hónapok óta vá­runk. Először nem mer­tünk odamenni hozzá­juk. Mikor velük együtt visszamentünk az iskolá­ba, akkor is csak néhány szót bírtunk kibökni. Ott­hon kedves ajándékkal leptek meg. A nyelvünk csak akkor eredt meg, amikor este egyedül ma­radtunk a szobában. Rengeteget beszélget­tünk. Aznap rögtön összebarátkoztunk. Másnap az iskolában kide­rült, hogy mindenki kapott finn kenyeret, kávét, cukor­a szőlészet, a borászat. Ez azonban nem jelenti azt, hogy Orbán fagyától a pa­rasztemberek ne tartottak volna. Tartottak bizony, hi­szen a május végi fagy (Or­bán május 25-én van) még sokat árthatott nem csak a szőlóhögyekben, gyümöl­csösökben, hanem a lassan szárba szökő gabonában, és a többi - emberi, illetve álla­ti - zöldelékekben; sőt a cse­peredő kiscsibékben, kisli­bákban is. ,J5zért mondották a régi tanyaiak - ltja Bálint Sándor - tréfálkozva: Azt is agyon köllött vóna ütni, aki Orbánt beletötte a kalendári­omba, és ippeg május végi­re!?" A hagyomány szerint ma­ga Orbán sem örvendezett, amikor megtudta, hova tet­kan mosolyogtak, hiszen is­meretlen volt az autentikus tánc és egyáltalán nem volt divatos. Valami elkezdődött Szegeden. Valami, ami a ké­sőbbiekben oly sokat jelen­tett több ezer fiatalnak! Nem, nem a foci. Ez a tánc volt, ami legalább akkora erőt, ál­lóképességet és koncentrálást igényel, mint a legtöbb sport! Akkor még nem gondol­tam, hogy a későbbiekben az rengeteg „igazolást", valósá­gos papírhegyet kellett vele beadnia. Az ügyintézőnél több em­ber előtt kellett elmondania a problémáit. Majd várhat hónapokat a környezetet ta­nulmányozókra. Aztán a várt összeg hónapok múlva sem érkezik meg. A társadalom perifériájára szorultak személyiségi jogait „perli" olvasónk. Nem tartja elég emberségesnek a hiva­tali ügyintézőket. S kárhoz­tatja azokat, akik elherdálták az ország javait, veszeksze­nek a koncon, ülnek a bár­sonyszékekben, illetve élik világukat csalással, feketén szerzett jövedelmekből. kát és a legkedvesebb ajándé­kot: a bonbont. A finn édes­ség neve: Budapest! Az órá­kat türelmesen végignézték, sót, bekapcsolódtak ők is. Délután városnézés volt a program. Ez nem tartozott a legkedvesebb időtöltéseik közé. A kedvenc programjuk az esti beszélgetés volt. A másnapi majálist mindenki nagyon várta. A vendégek el­őször a vidámpark felé men­tek, majd a Ligetben néze­lődtek és vásároltak. Délután a Vadasparkba mentünk. Ez nagyon tetszett nekik. Ezután orgonahagversenyt hallgat­tunk a rókusi templomban. Másnap délelőtt vásárolni in­dultunk. Önállóan szerettek volna nézelődni, de mi pró­báltuk őket a boltok felé ve­zetni. Később a múzeumot látogattuk meg, majd a Dóm térre mentünk. Itt egy ide­ték névünnepét a kaléndár­jom készítői. Inkább válasz­totta volna, ha megkérdik tő­le - a telet, hogy ne szidják, ha napja táján kénytelen hi­degével a három fő-fa­gyosszent után nyargalva bosszantani a gazdákat. Hegyvidéken a szőlőtáb­lák szélén ma is sok Orbán szobor áll. Névnapján kör­menetben hordozzák. Ha szép az idó, borral öntözik, ha meg hideg, esős, elverik venyigével. Ha a régiek több évszáza­dos megfigyeléseinek hihe­tünk, akkor megnyugtathat minket: Orbán után már nem kell fagyástól tartani. Ám, hogy a hideg tévedésből se következzen be, a régi na­gyanyák seprővel kergették - akár a macskát, mint kine­történt életem meghatározója lesz a tánc. Azóta megtanultam tisztelni ezt a szót, hiszen fia­talokat kovácsolt össze, szó­rakoztatott, komoly feladatok elé állított. Az én esetemben munkát is adott. Nyolcéves táncolás után újabb nyolc évig mint táncos-oktató dol­goztam az ÉDOSZ, majd a Szeged Táncegyüttesnél. Na­gyon szerettem tanítani. Szá­momra mindig a pedagógia A 10. jubileumi makkos­házi matematika-verseny szervezői nevében ezúton szeretnénk köszönetet mon­dani a versenyt támogató cé­geknek, vállalatoknak, ma­gánszemélyeknek, akik aján­dékaikkal, felajánlásaikkal lehetővé tették, hogy a ver­senyző gyerekek számára emlékezetessé tegyük ren­dezvényünket. Támogatóink: Bibliofil Kft., Cygron Számítástechni­kai Kutató-Fej lesztó és Ke­reskedelmi Kft., Dél-magyar­országi Sörtértékesítő Kft., Démász Rt., Délász Kft., Erősáram Tervező és Szerelő Kft., Griff Kft., Landmark Kft., „Makkosházi Általános Iskoláért" Alapítvány, Mak­kosházi Gyermekszövetség, Mozaik Oktatási Stúdió, Mú­genvezető és vendégeink ­magyarul beszélő - tanárnője segítségével olyan dolgokat tudhattak meg a templomról, ami még nekünk is újdonság volt. Aznap este volt a sport­vetélkedő, amin az egész is­kola részt vett. Mintha előre megdumáltuk volna: holtver­senyben a finnekkel másodi­kok lettünk. Kimondani is rossz: jött az utolsó nap. Úgy éreztük, az­nap még gyorsabban repült az idő. Ópusztaszeren töltöt­tük a délelőttöt. Vendégeink élvezték a tiszai hajókirándu­lást. Már csak a záró műsor volt hátra. Néhány kérdő te­kintetet fedeztem fel, és sok­aktól elhangzott a kérdés: „Már itt a bűcsúest!? Ezt a programot mindenki nagyon várta, pedig tudtuk, hogy ez az „utolsó vacsora" együtt. Először mi mutattuk be a tán­vezett Orbánt - kifelé a ház­ból, de a tűzhelyt külön is megseperték, hogy most már aztán végképp szálljon le Orbán róla. Azaz, házmele­gítés céljából már ne kelljén tüzelni. Hanem, éppen most hal­lom a rádióban, hogy hét vé­gére lehűl a levegő. No-no, Orbán, lassan a testtel, mert - megsúgom: a nagyanyák ma már nem söprúvel, ha­nem porszívóval lesnek re­ád, s ha érkezésednek neszét veszik, bekapcsolják; nem szívásra, hanem fújásra, amely szél majd elbánik vé­led. No, ne félj, csak gyere csöndesen, és a szüret mun­káit hagyd meg nékünk, hogy szelídségedért borral öntözhessünk. Il|. Lele József jelentette az élet alapjait. A harmadik nyolcéves peridus­ban hivatásos táncosként Amszterdamba szerződtem a Nemzetközi Táncszínházhoz, ahol jelenleg is dolgozom. Sokszor gondolok vissza a szegedi éveimre, a régi tán­cos társakra, a gyantaporos próbateremre, az izzadságtól bepárásodott ablakokra. So­kunknak él ez a szívében és az emlékezetében. Sokan voltunk. 25 éve tör­tént. Tanács István szertechnika Szeged, Nemze­ti Tankönyvkiadó Rt., Oszt­rák-Magyar étterem, Park Kiadó, Pharmavit Rt., Pick Szeged Szalámigyár és Hús­üzem Rt., Reader's Digest, Rókus papír-írószer nyomtat­vány szaküzlet, Summa­Comp Szeged Kft., Szeged Megyei Jogú Város Oktatási és Ifjúsági Bizottsága, Sze­ged Pack Dobozkészltő és Papírfeldolgozó Kft., Szegedi Tejipari Rt., Szerencsejáték Rt. Szeged, Szintézis Szeged Kft., SZÜV Tisza Számítás­technikai Szolgáltató és Ke­reskedelmi Kft., Török Lász­ló múszerészmester, Zenon Számítástechnikai és Keres­kedelmi Kft. A Makkosházi Általános Iskola matematika munkaközössége cunkat, majd ők. Félve néz­tünk egymásra, amikor ők voltak színpadon, de egyszer­csak intettek, hogy mi is szálljunk be, s együtt „kel­lett" eltáncolnunk a produk­ciójukat. Aznap este együtt ettünk sültcsirkét, megkoronáztuk a tanárnőjüket királynővé, hal­lottunk harmonikaszót és a finn himnuszt. Táncolni akar­tunk, de ők ezt nem nagyon szerették. Vagy nem volt kedvük. Ők talán már előbb érezték, mi jön ezután. Mi csak később döbben­tünk rá, hogy el fognak men­ni másnap reggel. Könnyű volt ezt ésszel felfogni, de sokkal nehezebb volt másnap könnyes szemekkel azt sut­togni: KIITOS (köszönöm, finnül). Balogh Fruzsina Tabán Általános Iskola A Makkosházi Általános Iskola rendezte meg a kisis­kolások városi fogalmazás­versenyét. A versengést támo­gatta a Burger King étterem, a Cenzor Kft., a Coca-Cola Amatil Kft., a Makkosházi Gyermekszövetség, az OMV töltőállomás, a Quaestor Sze­ged Kft., a Raszter Stúdió, a Studium Plusz Kft., a Szegedi Nyomda és a Tele4 Taxi. Kö­szönjük a segítségüket. Bujdosó János igazgató • A Zrínyi Ilona Általános Iskola ezúton mond köszöne­tet az intézmény első alapít­ványi báljának létrehozásában a közreműködőknek: a bál védnökének, Borbola István­nak, az MKM főosztályveze­tőjének és Radics István kép­viselő úrnak, a szülőknek és iskolai dolgozóknak, nevelők­nek, a Szegedi Honvéd Kultu­rális Alapítványnak, az Aranykorona étteremnek, a Peugeot autóháznak, a Karch­ner cégnek, az Eurosnooker­nek, a SAS patikának, a Boci tejivónak, a Centrum Áruház­nak, a Sipos Magániskolának, a Frézia virágüzletnek, Balázs Pali énekesnek, a Dollár Boys Együttesnek, Móczóné Vido­vinyecz Andrea gyerek- és felnőtt táncosainak, a Szeged Táncegyüttes táncosainak, to­vábbá a Délmagyarország Kft.-nek, a Magyar Rádió Körzeti Stúdiójának, a Rádió 88-nak, a Média 6 Rádiónak, a Magyar Televízió Körzeti Stúdiójának, a JANNA Hun­gáriának, hogy támogatásuk­kal hozzájárultak a bál sikeré­hez. • A Baksi Általános Iskolá­ban jótékonysági bálát szer­veztünk. A bevételt az iskola technikai és tárgyi feltételei­nek javítására kívánjuk fordí­tani. Köszönetünket fejezzük ki: a Szegedi Sütödék Kft.­nek, a Szabó és Társa (Sze­ged) Kft.-nek, az Autó Protect (Szeged) Bt.-nek, a csongrádi cukrászmúhelynek, Pongó Miklós cukrászmesternek (Csanytelek), az ópusztaszeri Árpád bisztrónak, valamennyi támogatónak és az iskola dol­gozóinak. A tanulók nevében: Thán Judit igazgató G Köszönjük a Délmagyaror­szág Kft. munkatársainak, hogy előadásaikkal segítették a Somogyi-könyvtár Mik­száth évfordulóhoz kapcsaló­dó pályázatának színvonala­sabbá tételét. Közel kétszáz általános- és középiskolás ta­nuló hallgatta meg Arató László, Bakos András és V. Fekete Sándor elméleti útmu­tatását. Gyuris György könyvtárigazgató G Köszönetet mondunk tá­mogatóinknak, akik adomá­nyaikkal lehetővé tették a Weöres Sándor-napok és az alapítványi est sikeres meg­rendezését. Legfőbb támoga­tóink: Colibri Team Kft., Adams Computer Kft., Dou­we Egberts, Nyitrai Eurocen­ter, Barát Papír- írószer, Vé­nusz-2000 Kft., Laboratatori­es Garnier Kft., Lorebell Kft., Sas Patika, Amway, Duna­well, Beiersdorf Kft., Márton József, Csiszár Mesterszakács Bt., Alisa Bt., Otthon Lux, Verpack Kft., Inerma Kft., dr. Gyöngyösi József, Szegedi Konzervgyár, Dánon, Pick Rt., MOL Rt. Támogatásuk­kal hozzájárultak tanulóink munkafeltételeinek javításá­hoz, és a támogatottak köré­nek bővítéséhez. Köszönjük. Dr. Szabó Lászlóné igazgató Nem magánügy Az Árvíz utcából • E. K. E. kifakadt Üzenet a papírhegyröl Matematikusok nevében Lietóból jöttek

Next

/
Thumbnails
Contents