Délmagyarország, 1997. május (87. évfolyam, 101-125. szám)
1997-05-02 / 101. szám
PÉNTEK, 1997. MÁJ. 2. BELFÖLD 3 • Torgyán dr. a csongrádi majálison A vidékiek védőügyvédje röviden Valutavásárlás Autogramosztás, majálison. (Fotó: Cnyedi Zoltán) jegyzet Lélektani határ M indig tetszett az a kifejezés, hogy lélektani határ. Kiáltani lehetett egy jó nagyot, ha valaminek az ára átlépte a lélektani határt, ami általában 100 forint volt. így történt ez a benzin esetében is. Szörnyülködtünk, jajgattunk, ma meg mit nem adnánk érte, ha újra egy százasért tankolhatnánk egy litert az autónkba. Nem tudom, egy menet a körhintán mikor lépte át a lélektani határt, erről kevesebb szó esett. Holott a tegnapi május l-jén el kellett volna gondolkodni, mi ér többet, egy liter benzin vagy egy forgás a „polipon", hiszen ez utóbbit már kereken 150 forintért mérték. Kábé egy perc sikoltozás és émelygés énszerintem nem ér 150-et, dehát az én véleményem ebben a kérdésben nem számít. A piac dönt. Ha van rá fizetőképes kereslet (mellesleg volt), akkor bizonyára ennyi az ára. Innentől kezdve azonban nem szabad számolni, hogy hány a gyerek és hány a kör, és az legvégül mennyibe is kerül. Május l-jén általában nem szabad számolni. A sör sem két fillér, a virsliről meg a hamburgerről nem is beszélve. Hallottam a rádióban, hogy egyedül Békéscsabán lehetett olcsón sörhöz jutni, ott 3,60-ért mértek egy korsót, igaz, csak annak, aki régi forintosokkal és filléresekkel fizetett. Nosztalgiázlak egy kicsit. Ennek kapcsán viszont a sörivónak könnyen a torkán akadhatott a nedű, és csak sűrű lelkifurdalások közepette nyúlhatott a következő korsó után. A magyar már csak ilyen. Folyton számol, és ettől rosszul érzi magát. Horn Gyula is számolt, reálbérnövekedésről beszélt az ünnep előtt, az MSZP munkástagozatának fórumán. Nála rendre jobb eredmények jönnek ki, mint Lezsáknál és Torgyánnál, holott valamennyien ugyanabból a feladványból indulnak ki. Hornról azt mondaná az amerikai pszichiáter, •hogy pozitív a szemlélete, ám ettől a miniszterelnök mégsem érzi jól magát. A kormány ugyanis hiába hozta rendbe a makrogazdaságot, valahol átlépett egy lélektani határt. • Horn Gyula szerint Megkezdődött a reálbér-növekedés • Budapest (MTI) Márciusban 25 százalékkal vásárolt több konvertibilis valutát a lakosság, mint a megelőző hónapban. A Magyar Nemzeti Bank adataiból kiderül, hogy márciusban 36,5 millió dollár értékben adtak el konvertibilis valutát, míg februárban 29 millió volt ez az összeg. Márciusban 73 ezer vásárlást regisztráltak, azaz egy-egy alkalommal átlagosan mintegy 500 dollárt adtak el turistacélokra. Három hónap alatt összesen 108,5 millió dollárt vásárolt a lakosság, míg az elmúlt év hasonló időszakában 96,5 milliót. Csabai „Alföldi Tárlat" • Békéscsaba (MTI) Hatvan képzőművész száz alkotása látható a XXX. Alföldi Tárlaton, amely csütörtökön nytlt meg Békéscsabán a Munkácsy Mihály Múzeumban. A kezdetben elsősorban a Viharsarokhoz kötődő festők, szobrászok, grafikusok évenkénti kiállításaként szereplő csabai „Alföldi Tárlat" mára - mint kétévente megrendezett seregszemle - az egész magyar képzőművészetre kilátó fórum lett. Állami segítség • Felsótárkány (MTI) A Gyermek és Ifjúsági Közalapítvány révén mintegy ötvenezer gyerek vehet részt az idén nyári táborozáson, az ország csaknem negyven üdülőterületén - jelentette be Varjú László, a kormány által 1995-ben létrehozott közalapítvány kuratóriumának elnöke Felsótárkány ban megtartott sajtótájékoztatóján. Az idén, mintegy 1,5 milliárd forint áll rendelkezésre, így rendkívül kedvező áron, 100 és 500 forint között tudnak egy-egy napi szállást és ellátást adni a gyerekeknek. A Kordax fellebbez • Budapest (MTI) A Kordax Rt. várhatóan fellebbez a Pesti Központi Kerületi Bíróság keddi határozata ellen. Ebben a bíróság elutasította a cég keresetét, amely arra vonatkozott, hogy semmisítsék meg a vámőrségnek a Kordaxot több mint tízmilliárd forint adó és bírság megfizetésére kötelező határozatait. Dr. Csikós Csaba, a cég jogi képviselője elmondta: továbbra is kifogásolják a VPOP határozatainak jogalapját és összegét. A felszámolás alatt álló cég vagyona a 14 milliárdra rúgó bírságnak töredékét sem éri el. Halálos kutyamarás • Debrecen (MTI) Halálra marcangolt egy nyolcéves kislányt a HajdúBihar megyei Polgáron egy németjuhász kutya. Az Agrokémia Rt. telephelyének rossz állapotban lévő kerítésén a kutya kiment a közterületre és megtámadta a telephelytől mintegy 300 méterre játszadozó gyereket. A kutyát a rendőrség zár alá helyezte, az ügyben gondatlan emberölés bűncselekményének alapos gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen folyik az eljárás. Május elsejét Csongrádon és Csanyteleken töltötte dr. Torgyán József, a független kisgazdapárt országos elnöke felesége és közvetlen munkatársai kíséretében. A kiskunfélegyházi úton, a város határában népes kisgazdacsoport várta nem sokkal fél 12 előtt, élükön Pancza István megyei elnökkel, Csanádi Jánosné megyei főtitkárral és Vincze László csongrádi elnökkel. Csanytelek polgármestere, Veres János is ott volt. A csongrádi majálison csaknem egy órát töltött és beszélgetett az emberekkel. A Csuka Csárdában rendezett ebéden találkozott Molnár Józseffel, Csongrád polgármesterével, Zsótér Antal kanonokkal és Soós Dénes plébánossal is. Délután, a zsúfolásig megtelt Ifjúsági Házban, több mint kétórás, tapsokkal kísért beszédet mondott Torgyán József. Ezt követően, a sportpályán az elnök kezdőrugásával kezdődött a Csongrád-Gyálarét első osztályú labdarugó mérkőzés. Esett ugyan az eső, de Torgyán dr. állta szavát és labdába rúgott. A program Csanyteleken folytatódott, ahol műsoros kisgazda banketten vett részt. A csongrádi gyűlésen Vincze László, a csongrádi kisgazda elnök köszöntötte dr. Torgyán Józsefet és a vendégeket, akik - mint mondotta - sok helyre mehettek volna, de ők Csongrádot választották. Mire azt válaszolta az ünnepi gyűlés szónoka, hogy azért van Csongrádon, mert az ország négyötödét kitevő vidék sorsának, gondjainak megoldásával nem szabad tovább várni! A bajok egyik oka, hogy a fővárossal szemben a vidék mindig háttérbe szorul a javak elosztásánál. A gazdasági és erkölcsi válság is jobban sújtja az itt élőket. A mezőgazdaság súlya pedig tovább csökken. Torgyán dr. hangsúlyozta: nincs más erő a kisgazdákon kívül, mely képes arra vállalkozni, hogy a magyarság gyökereit megerősítse. Enélkül az euro-atlanti integrációban eltűnik a magyarság. A hatalmon lévők önös érdeke miatt nem rendezték eddig a földnyilvántartásokat és teremtettek olyan helyzetet, hogy a szövetkezeteket (a gépeket) szétlophassák. Az egykori párttitkárok tagkönyveiket takarékkönyvekre és tulajdoni lapra cserélték. Épp ezért a mély bizalmi válság természetes reakciója a magyar népnek. Az ország gazdasági helyreállítását, hangsúlyozta, a mezőgazdaság talpraállításával szükséges kezdeni. Javasolta nemrégiben Horn Gyulának, hogy azonnal 60 milliárd forint támogatást adjanak a mezőgazdasági termelőknek. Honnan? Ez kérdezte a miniszterelnök, s mire 900 milliárdot erre a célra megjelölt, ám azóta hallgatnak róla. Mert a parasztoknak az éhenhalás vagy a demonstráció között kellett választani. S jó, hogy demonstráltak, de a mezőgazdaságot tőkével lehet rendbetenni és nem tüntetésekkel! Az ország vagyonának nagy részét áron alul privatizálták, az egészségpénztár hatalmas összegeket költ magára, álszakértői díjak és végkielégítések milliókat emésztenek. Ezért a mostani és az előző kormány felelős. A kisgazdák képesek lennének utat mutatni, az országot talpra állítani, ha erre bizalmat kapnak. Új gazdaságpolitikát, erősebb demokráciát és rendteremtést ígért Torgyán József május elsején Csongrádon, arra az esetre, ha nyernek a jövő évi választásokon. Bálint Gyula György • Budapest (MTI) Az MSZP nem távolodott el a baloldali értékektől. Minden vita dacára a párt döntő többsége - bizonyos csoportosulások kivételével - a munkavállalók érdekvédelmét tartja szem előtt. A munkások érdekeinek képviselete elválaszthatatlan az ország érdekeitől, így amit a kormány az ország állapotának javításáért tett az elmúlt 33 hónapban, az a munkavállalók helyzetének jobbítását is szolgálta - hangsúlyozta Horn Gyula szocialista pártelnök-miniszterelnök az MSZP Országos Munkásés Érdekvédelmi Tagozatának fórumán. Horn Gyula vitaindítójában aláhúzta. • Budapest (MTI) Lezárult a fővárosi robbantások és leszámolások korszaka - jelentette ki újságírók előtt Forgács László vezérőrnagy, országos rendőrfőkapitány. Mint mondta: arra nem vállalhat garanciát, hogy többé nem fordulnak elő ilyen esetek, de az utóbbi idők robbantásainak feltételezett megbízói rendőrkézen vannak. Forgács László kifejtette: igazolódott a rendőrség korábbi elmélete, hogy a robbantások és az'olajcsalási ügyek összefüggnek egymással. Sűrű előfordulásukhogy ingatag gazdasági helyzetben nem lehet javítani az életkörülményeken, ezért elsődleges a gazdaság stabilizálása. Az intézkedések eredményei már érzékelhetők. A bérek, jövedelmek alakulása terén 1997-ben fordulat következett be, s megkezdődött a reálbér-növekedés. Ennek mértéke az első negyedévben a versenyszférában 6, a közszférában pedig 5 százalékos volt. Szerény mértékű reálbér-növekedést a kormány szeretne jövőre is elérni. A nyugdíjak ugyancsak megőrizték értéküket, sőt az idén 1,5-2 százalékos, jövőre pedig 3-4 százalékos reálértéknövekedésre lehet számítani. kai a rendőrség felderítői erőit kívánták lekötni, hogy eltereljék a figyelmet a háttérben húzódó sokmilliós, milliárdos nyereséget hozó gazdasági csalásokról. Forgács László elmondta, hogy a Központi Bűnüldözési Igazgatóság, a Budapesti Rendőr-főkapitányság és a Pest Megyei Rendőrfőkapitányság nyomozóiból az év elején ezen ügyek felderítésére létrehozott csoport 17 bűnüggyel foglalkozik. Jelenleg 30 gyanúsítottjuk van, közülük tizenhármat előzetes letartóztatásba helyezett a bíróság. • Nemzeti érdek: Kilábalni az agrárválságbál A felgyülemlett agrárfeszültségek és a válságból való kilábalás jegyében hívták össze szerdán délelőtt Szegeden, a megyeháza nagytermében a Csongrád Megyei Agrárkamara küldöttközgyűlését, amely - tekintettel az elább említett feszültségekre - agrárfórumként is betöltötte rendeltetését. Ez alkalomból Szegedre látogatott dr. Kis Zoltán, az FM politikai államtitkára is. A szenvedélyes vitáktól sem mentes rendezvényt Seres Gyula, majd Egyed Béla, a Csongrád Megyei Agrárkamara alelnökei vezették. A beszámoló felölelte a tavalyi év fontosabb mezőgazdasági tendenciáinak elemzését, de alaposabban és kimerítően az utóbbi hónapok eseményeivel, a NAP előkészületeivel foglalkozott. Speciális jellegzetessége a megyei agrárkamara működésének, hogy ki kell szolgálnia nemcsak a kamarai tagokat, de valamennyi mezőgazdasági termelőt, mindazon kérdésekben, melyekről a minisztérium és az országos agrárkamara megállapodott - mindezt pedig a gazdajegyzői hálózat segítségével. így a gázolaj fogyasztási adó visszatérítése, támogatási kérelmek befogadása és továbbítása, pályázatok elkészítésének segítése, termésbecslés, elemi csapások és károk becslése, információ a piacról, tanfolyamok, szakmai utak szervezése. Kovács Lajos, a Csongrád Megyei Agrárkamara elnöke elmondta: az utóbbi hónapok agrárdemonstrációiban a kamarák nem azonosulhattak az útlezárásokkal, a tüntetések szervezésével, mivel ezeket a kamarákat törvényi előírás alapján hozták létre. Ez nem jelenti és nem jelentheti azt, hogy nem tettek meg minden tőlük telhetőt az agrárfeszültségek oldására, nem jelezték a problémákat. Sőt, éppen a Magyar Agrárkamara emelt szót elsőként, kidolgozta az idei év agrártámogatásának igényét, s határozta meg 130 milliárd forintban. Ezentúl is a szektorsemlegesség megtartásával, a tárgyalások, kompromisszumok alkalmazásával tudják csak elképzelni a magyar agrárválság megoldását. Dr. Kis Zoltán, az FM politikai államtitkára vitaindítójában, s a fórum hallgatóinak több kérdésére a készülő nemzeti agrárprogramról adott reális ismertetést. Ugyanis abban ma az országban mindenki egyetért, hogy az EU-hoz való csatlakozás öngyilkosság egy alapos és a nemzet meghatározó ágazatát szabályozó, felemelő, mezőgazdaság- és vidékfejlesztő program nélkül, de kezelni kell a napi válságot, az évek óta jövedelemhiányos ágazat elodázhatatlan gondjait is. Mire fektessék a hangsúlyt? A családi gazdaságokra, az új típusú szövetkezetekre, az európai integrációs törekvésekre? Az például, hogy az őstermelői nyilvántartások az EU államain belül egyes termelőkre kötelező adatnyilvántartást takarnak, alappillérek. Lapunk kérdésére, miszerint feladjuk-e, feláldozzuk-e a belső piacot az EU-s csatlakozással, az államtitkár tömören az alábbiakat válaszolta: - A NAP eddigi társadalmi vitájában, kiegészítve a kormány által kidolgozott és előterjesztett ajánlásokat, már körvonalazódni látszik az a konszenzus, amely hosszú távon szabályozhatja a jövedelemtermelő-képességet, az alapintézményeket, a finanszírozást s magát a NAP eszközrendszerét is. Tehát amikor meghatároztuk a NAP célját, szerepét, azt, hogy versenyképes magyar mezőgazdaságot teremtsünk, az első helyre tettük a belső piacot, a hazai fogyasztást. Nem áldozzuk fel a majdani csatlakozással, hanem bőséges kínálatot teremtünk, főleg elérhető árakon, az európai piacokon pedig úgy jelenünk meg, hogy versenyképesek leszünk, miközben a hazai, belső fogyasztást minőségileg fejlesztjük. Sz. Lukács Imra • Fővárosi robbantások Letartóztatásban a megbízók