Délmagyarország, 1997. május (87. évfolyam, 101-125. szám)
1997-05-15 / 112. szám
CSÜTÖRTÖK, 1997. MÁJ. 15. HAZAI TÜKÖR 7 Ma: közgyűlés • Munkatársunktól A tervek szerint legalább 43 téma kerül terítékre a szegedi közgyűlés mai, a városháza dísztermében 9 órakor kezdődő ülésén. A nyilvánosság előtt először rendeleteket módosítanak a képviselők. így például az idei költségvetést, s annak végrehajtási szabályait. Majd elfogadnak két részletes rendezési tervet: először Szeged-Szentmihályon a Harcos utca környékéből lesz belterület, majd SzegedTápén, a Rév utca környéke változik. Módosul az állatok tartásáról szóló rendelet és a fizető parkolási rendszerről szóló is. Az egyes pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokat taglaló rendeletet is megalkotják a képviselők. A kéményseprő-ipari közszolgáltatás ellátására pályázatot ír ki az önkormányzat. Szó lesz a Temesvári krt. rekonstrukciójáról és sokféle pályázatról. Az önkormányzat 10 egyszemélyes társaságának tavalyi munkájáról szóló beszámolók is terítékre kerülnek. A Kass Galéria idei működtetéséről, az önkormányzati általános iskolák első osztályainak létszámáról döntenek a képviselők. A városatyák tájékozódnak a polgármesteri, a bizottsági és tanácsnoki alapok első negyedévi felhasználásáról, a Pick Rt. közgyűléséről, a címzett támogatási pályázatok szakmai koncepciójáról. Zárt ajtók mögött nevezi ki a közgyűlés az Inlak Kft. és az Épületjavító és Felújító Kft. ügyvezető igazgatóját. A képviselők meghatározzák az önkormányzati alapítású társaságok ügyvezető igazgatóinak prémiumát, módosítják az önkormányzati intézményvezetők kinevezését. Végül a városi televíziót közhasznú társasággá alakítják. Mi van a szennyvíztisztítóban? • Munkatársunktól A szegedi szennyvíztisztító megépítésére kiírt pályázat jelentős állomásait a Délmagyarország nyomon követte: megírtuk a február 24-i tenderbontás után a pályázó 11 cég nevét, s azt, hogy közülük a szegedi Délépítő Rt. (és a Keviterv Kft.) adta a legolcsóbb ajánlatot. A többiek közel egyforma - 1,5 milliárd forint körüli, illetve ennél magasabb - árat ajánlottak meg. („Nincs politika a szennyvíztisztítóban" DM. 1997. március 25.) Április 2-án volt az eredményhirdetés: az építési piacon igen jelentősnek számító megbízást a Délépítő Rt. kapta. Szerkesztőségünk információi szerint az egyik rivális pályázó - később mások is csatlakoztak -, a Hídépítő Rt. megkérdőjelezte a döntés törvényességét és jogorvoslati kérelemmel fordult a Közbeszerzési Tanácshoz. Beadványuk szerint a versenyeztetési eljárás nem felelt meg a közbeszerzési törvény előírásainak. Egyebek mellett azért, mert a nyertes pályázat nem a kiíró önkormányzat által elfogadott és javasolt tendertervekre vonatkozik. Vallomás a Tanúvallomásról Régen felismeri igazság, hogy a legnagyobb drámaíró és rendező - az élet. Talán már a könyvesboltokba is eljut - mire e sorok az olvasóhoz -, az a kötet, amelyben egy drámai fordulatokkal teli ernberi sors elevenedik meg a lapokon. A vallomástevő - mert vallomásról van szó - egy legendás hírű, grófi család ma is élő, utolsó férfi tagja, Dessewffy Gyula. A lassan 90. évéhez közeledő Dessewffy gróf ma Brazíliában él, az őserdő szélén, lánya és unokája közelében. Az Agroinform Kiadóház gondozásában most megjelent kötet, a Tanúvallomás, több dokumentummal és utószóval kiegészítve, hasonmása az USA-ban 1986-ban kiadott műnek. így, együtt nem csak a kor hű jellemzését találjuk meg benne, hanem újkori történelmünk sok, eddig ismeretlen mozzanatára is tárgyilagosan, de lebilincselő módon rávilágait. Izgalmas olvasmány! Nem véletlenül, hiszen a szerző a harmincas évek egyik legjobb tollú újságírója, aki 1939-től a sokak által olvasott Kis Újság tulajdonosa, főszerkesztője volt. A három Dessewffy fivér közül ő a legfiatalabb és a sors furcsa fintora, hogy grófként korának, az akkori társadalmat uraló, hatalmukat min-denáron megtartani akaró főnemeseknek egyik legkeményebb bírálója, ellenfele volt. így jellemezte a két világháború közti időket: „Aki csak tehette, földbirtokosnak, dzsentrinek álcázta magát és hallani sem akart a kemény munkáról, polgári foglalkozásról". A társadalmi haladás, a demokrácia, a paraszti világ megreformálása mellett tört lándzsát, védelmezte a nemzeti értékeinket. Számára előbbre való volt az ország sorsdöntő napjaiban a nemzet sorsa, a haza függetlensége, mint a saját származása. Az ország tragikus időszakában aktív részt vállalt a magyar ellenállási mozgalomban. A földosztás sürgető grófot a kommunista csepeli munkás bújtatta. A fasizmus ellen küzdő erők egyik vezetője Fehér Lajos, 1947-ben harcostársát megmenti és hozzásegíti, hogy külföldre meneküljön a letartóztatása elől. Azóta csak 1985-ben járt itthon. Mint a Kisgazdapárt egykori parlamenti képviselője, e kötetben sajátos látószögből, élete élményeinek prizmáján keresztül tárja elénk a kort, tegnapjaink megmásíthatatlan valóságát. Aki tud olvasni a múltból, a jövőre is érvényes gondolatokkal gazdagodhat, amikorra eljut a kötet utolsó lapjáig. (MTI Press) Mari* János • Építőipari razzia, fagyszünetben Többségben a szabálysértők Ellenőrzés a tetőtérben. (MTI Telefotó) Hirtelen „fagyszünetet" kényszerült elrendelni néhány építési vállalkozó a nyári kánikulában. Hétfőn reggel ugyanis, amikor híre ment az építkezések kétnapos, országos munkaügyi razziájának, a legtöbb vállalkozó levezényelte csapatát a munkafrontról. A legények hazamentek, így csak találgatni lehet, vajon volt-e érvényes és szabályos munkaszerződésük. Az ellenőrök így is azt tapasztalták, hogy a munkáltatók hetven százaléka megszegi a munkaügyi előírásokat. A hétfő-keddi országos munkaügyi ellenőrzés résztvevői helyenként még friss, híg betont találtak a lelakatolt és néptelen építési területeken. A mindaddig szigorúan titokban tartott, építőipari feketemunka elleni országos razziát ugyanis hétfőn reggel sajtótájékoztatón jelentették be központilag az illetékesek. így érdemi ellenőrzést csak hétfő délig tudtak folytatni a Csongrád Megyei Munkabiztonsági és Munkaügyi Felügyelőség munkatársai. Az azt követő másfél napon leginkább az építőipar átmeneti pangásával szembesültek. Az eredmény így is figyelemre méltó: a munkáltatók 70 százalékánál találtak munkaügyi szabálytalanságot. A megvizsgált 84 munkáltató (39 gazdasági szervezet, 39 magánvállalkozó és 6 családi építkezés) közül 36nál már bebizonyosodott a szabálytalan foglalkoztatás, 32-nél pedig még folyamatban van az eljárás. A leggyakoribb szabálysértés - 25 munkáltatónál, 69 foglalkoztatott esetében - az írásos munkaszerződés hiánya és a foglalkoztatás bejelentésének elmulasztása, amely jelentős járadékfizetéstől kímélheti meg a munkáltatót, de súlyos adó- és tb-forintokkal rövidíti meg az állami büdzsét. Emellett meglehetősen kellemetlen helyzetbe hozhatja a munkavállalót, hiszen egy válságos pillanatban kiderülhet: nem jár a betegség idejére táppénz, balesetkor kártérítés, öreg napokra nyugdíj. Gyakori formája a szabálysértésnek, hogy minimálbérre, részmunkaidős foglalkoztatásra vagy megbízásos munkavégzésre szól a szerződés akkor is, ha a munkavállaló teljes munkaidőben, magasabb bérért dolgozik. A szabálysértési bírság összege 50 ezer forinttól 3 millió forintig terjedhet attól függően, hogy a törvényszegő munkáltató hanyadik alkalommal, mekkora illetéktelen jövedelemre tett szert. Mint Maróti Gyula főfelügyelő a tegnapi sajtótájékoztatón elmondta: az ellenőrzés nyomán 40 eljárást indítottak 156 munkaügyi szabálytalanság megszüntetésére, és 19 határozatot hoztak munkaügyi bírság kivetésére. Ennek várható összege 4 millió 450 ezer forint, amely összeg a Foglalkoztatási Alapba folyik majd be. Tizenegy, engedély nélkül foglalkoztatott külföldi munkavállalót is tetten értek az ellenőrzés során, akik után a minimálbér ötszörösét, azaz összesen 935 ezer forintot kell befizetnie az őket illegálisan foglalkoztató öt munkáltatónak. A főfelügyelőtől megtudtuk: munkanélküliellátásban részesülő „feketemunkást" nem füleltek le, ám ennek oka vélhetően nemcsak az állampolgári fegyelem erősödésében keresendő... Keczar Gabriella • Adatvédelem és információszabadság Ahol „szűkebb a magánszféra ## Megtárgyalta és egyhangúlag elfogadta a parlament az országgyűlési biztosok beszámolóját. Irodájának sokrétű tevékenységét az adatvédelmi biztos 300 oldalas könyvben elemezte, összefoglalva az adatvédelem elméletét, jogi hátterét is, így a könyvespolcról bármikor leemelhető, kézikönyvként használható. Most elsősorban azokról a vonatkozásokról kérdezzük dr. Majtényi Lászlót, amelyek az állampolgárokat közvetlenül érintik. - A feladatunk kettős: a közérdekű adatok nyilvánossága, a személyes adatok védelme - mondja dr. Majtényi László. Két olyan alkotmányos jogról van szó, amelyeket együtt információs szabadságjogoknak nevezünk. Ezek egymást kiegészítik, de ellentétben is állnak, konfliktusba kerülhetnek egymással. Például egy önkormányzati ülésen a testület választott tagjai személyes véleményt is nyilvánítanak, és nekik mint állampolgároknak joguk van ahhoz, hogy ez ne kerüljön nyilvánosságra. Minthogy közfeladatot ellátó személyek is, a közhatalom részesei, ezért mi egy sor ügyben nagyon határozottan az önkormányzati ülések nyilvánossága mellett emeltünk szót. Ez az eset is jelzi, hogy a személyes adatok védelme és a közérdekű adatok nyilvánossága ütközhet, ám alapelvünk, hogy a közfeladatot ellátó személyek például miniszterek, polgármesterek, képviselők magánszférája szűkebb - adatvédelmi szempontból mint az átlagpolgároké. G Az elmúlt másfél év tapasztalatait hogyan foglalná össze? - Adatvédelem és információszabadság - új szavak ezek a magyar köznyelvben, de új fogalmak bizonyos értelemben a közjogban is. Mégis meg voltam győződve a kezdetekben is, hogy a polgárosodás előrehaladtával Magyarországon intenzív igény él a társadalomban, hogy a magánéletet az állam is, a piac is tartsa tiszteletben. Ezt bizonyítja az irodámba érkezett ezernyi beadvány, amelynek többsége magánszemélytől származik. • A beszámoló szerint Budapestről több beadvány érkezett, mint vidékről. - A beadványok közel felét vidékről postázták. Ez a félig üres vagy félig tele pohár esete. Kezdetben féltem - új jogintézményről lévén szó -, hogy az indítványozó kör kizárólag a vezető értelmiség, a fővárosi felső középosztály köreiből kerül ki. Természetesen nincsenek ismereteim panaszosaim szociális összetételéről, de azt meg tudom nézni, hogy a beadványt hol adták fel, és mint említettem, közel fele a Budapesten kívüli Magyarországról érkezett. Kötelességemnek tekintem azt is, hogy az adatvédelem és az információszabadság eszméjét, értékeit széles körben teijesszem. G A települési önkormányzatokhoz beérkező adatszolgáltatási kérelmek elutasítását jelezni kell az Adatvédelmi Biztos Irodájának. E kötelezettségének - a beszámoló szerint - kevés önkormányzat tett eleget. Hogyan lehetne érvényt szerezni az előírásnak? - Ez a kötelezettség terheli a központi közigazgatási szerveket, az összes minisztériumot és egyéb közfeladatokat ellátó intézményeket is, ahol közérdekű információs illetve személyes adatokat kezelnek. Több mint háromezer ilyen intézmény van Magyarországon, s bizony az adatszolgáltatásra kötelezetteknek csak kisebbsége küldte el válaszát. Mivel új kötelezettség ez, a szóbajöhető szankcióktól ezideig eltekintettünk, de remélem, a magyar közigazgatás jogkövetése a jövőben erősödni fog. Ha bárkinek kérdése merül fel a személyi adataival kapcsolatban, vagy közérdekű információt akar kérni közérdekű információ mindaz az állami, önkormányzati vagy közfeladatot ellátó szerv birtokában levő adat, amely nem személyes, és amely valamiképpen a polgárok közösségére tartozik -, akkor nem kell a hivatal útvesztőiben bolyongania, közvetlenül a megbízott hivatalnokhoz fordulhat. (MTI Press) Angyal János ET-zászló Vásárhelynek • Hódmezővásárhely (MTI) Az Európa Tanács Parlamenti Gyűlésének Környezetvédelmi, Területfejlesztési és Helyi Hatóságok Bizottsága az idén a magyarországi települések közül Hódmezővásárhelynek ítélte oda a Becsületzászlót, amely az Európa Tanács által kiadott Európa Díj után a második legnagyobb kitüntetés. A Becsületzászlót azok a települések, illetve területi közösségek kaphatják meg, amelyek kimagasló munkát végeznek az európai eszme, az európai együttműködés érdekében. Az elbírálásnál különösen fontos szempont a regionális és helyi területfejlesztés, a környezetvédelem érdekében tett erőfeszítés, valamint a testvérvárosi és európai kapcsolatok fejlesztése. Hódmezővásárhely eleget tett ezeknek az elvárásoknak. Az arannyal hímzett zászlót az Európa Tanács Parlementi Gyűlésének küldöttsége a tervek szerint szeptemberben ünnepélyesen adja át az alföldi városnak. Az angol beteg a Korzóban G Munkatársunktól Május 16-án, pénteken este 8 órakor meglepetésekkel fűszerezett díszelőadáson mutatják be a szegedi Korzó Moziban a kilenc Oscar-díjjal kitüntetett Az angol beteg című amerikai filmet. A második világháború előtt és alatt Afrikában játszódó film két szerelmi történet szenvedélyes, nagyszabású drámája a nemzetközi összetűzések árnyékában. A történet epizodikus stílusban bontakozik ki négy szereplő elbeszéléséből, akik a második világháború vége felé egy romos kolostorban találkoznak. Mindegyikük áldozat, a történelem láthatóan vagy láthatatlanul valamennyiüket megsebezte. Lassan fény derül múltjukra, és az angol beteg személyazonosságára is. A titokzatos férfi egy, a Szahara fölött lelőtt és lezuhant repülő egyetlen életben maradt utasa, akit a kolostorban ápolnak. A szereplők önvallomásait szenvedély hevíti, akár szeretőkről szólnak, akár távoli és ellenséges vidékek felfedezéséről, akár éveken és országhatárokon átívelő becsületbeli ügyekről. Anthony Minghella rendező szerint Az angol beteg mindenek előtt egy romantikus film. A két főszereplőt, Almásy grófot (Ralph Fiennes) és Katherint (Kristin Scott Thomas) valamilyen ellenállhatatlan erő kényszeríti össze, mellyel szemben teljesen tehetetlenek. Sorsukat a körülöttük zajló események alakítják. Az angol beteg tehát szerelmi történet háborúval fűszerezve, illetve kémtörténet szerelemmel fűTökéczki a KDNP-nél • Munkatársunktól A KDNP szegedi szervezete május 16-án, pénteken, 17 órától fórumot tart a párt székházában (Victor Hugó u. 3.). Az előadás címe „Az ellenzéki összefogás esélyei". Meghívott vendég dr. Tökéczki László politilógus, újságíró, az ELTE professzora.