Délmagyarország, 1997. május (87. évfolyam, 101-125. szám)

1997-05-14 / 111. szám

SZERDA, 1997. MÁJ. 14. BELFÖLD 3 V röviden Tisza-tó • Abádszalók (MTI) Elkészült az Abádszalóki Nyár '97 elnevezésű rendez­vénysorozat programja, amely idén is a Tisza-tóhoz kötődik. A sportversenyek, vetélkedők július első hétvé­géjén kezdődnek a strandfo­ci országos bajnoksággal. Egy héttel később a Tisza­tavi vízi karneválok a vállal­kozók 3 és fél kilométer hosszan átúszhatják a Tisza­tavat. A továbbiakban - még júliusban - a strand-röplab­dázók mérik össze tudásu­kat. Augusztus ünnepi nap­jaiban rendezik meg a szaló­ki népi- és sportjáték-feszti­vált. Látványos programnak szánják július 26-án a Tisza­tó szépe szépségkirálynő-vá­lasztást és augusztus 9-én a női kosztümös lovasbemuta­tót. A képzőművészet ked­velői a nyár folyamán öt ki­állítást tekinthetnek meg az általásnos iskolában. Videokamerás megfigyelők • Szombathely (MTI) Videokamerás megfigye­lőrendszert épít ki Szombat­hely önkormányzata a vasi megyeszékhely Fő terén, ké­sőbb pedig a belváros több forgalmas utcáján. Alkalma­zásával elsősorban a betöré­ses lopások, rablások, zseb­tolvajlások, valamint az ille­gális valutaváltás ellen véde­kezhetnek, a polgárok biz­tonságérzetét növelhetik. A videofelvételek készítése közben maximálisan figye­lembe veszik, illetve betart­ják a személyiségi jogokhoz fűződő előírásokat. A kame­rák a helyi városi rendőrka­pitányságra továbbítják a ké­peket, ahol a képernyő előtt két szabadnapos rendőr fi­gyeli a történéseket és ha kell, intézkedik. A felvétele­ket 24 óra elteltével automa­tikusan törlik és addig is tit­kosan kezelik. Százéves vasátvonal • Komló (MTI) Száz éve adták át a forga­lomnak Komló vasútját, amely a Szentlőrincet Dom­bóvárral összekötő vonalról ágazik, le Godisa állomásnál. A centenárium alkalmából kedden emlékfát ültettek a kis vasúti csomópontnál, majd emlékvonat indult Komlóra, ahol emléktáblát avattak a vasútvonal fennál­lásának 100. évfordulóján. Pünkösdi vásár • Esztergom (MTI) A piac ismerete a jövő si­kerének a záloga mottóval május 16-19-e között pünkös­di kiállítást és vásárt rendez­nek Esztergomban. A sereg­szemlére minden eddiginél több. 124 kézműves, kisiparos és társas vállalkozás jelentke­zett az ország minden részé­ből, valamint a környező or­szágokból. Elsősorban az ipar, az élelmiszeripar, a ke­reskedelem, az építő- és az építőanyagipar, valamint a textilipar és a híradástechnika termékelőállítói, szolgáltatói és kereskedői lesznek jelen. A kiállított termékeket szakzsűri értékeli és a legjobbak értékes jutalomban részesülnek. Esz­tergomban és a Duna túlsó partján, a szlovákiai Párkány­ban a korábbi évszázadokban rendszeresen tartottak messze földön híres állat-, termény­és termék vásárokat. I Lényeges javulás csak külföldi tőkével remélhető Egyesülettel a Dél-Alföldért Hans Beck (jobbról) és neje láthatóan szívesen fogadta dr. Búzás Péter polgármester vendégszeretetét. (Fotó: Karnok Csaba) Hans Beck, az Európai Unió budapesti delegá­cióvezetöje volt a fővéd­nöke annak a területfej­lesztési konferenciának, amelyet tegnap rendez­tek meg Makón. Az ese­mény jelentőségét növeli, hogy - Magyarországon elsőként - ez alkalommal hozták létre a megyeha­tárokon átnyúló térség­fejlesztési egyesületett, Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megye részvé­telével. Hazánk az EU-beli csatla­kozásra készülés jegyében minden eddiginél nagyobb hangsúlyt kíván helyezni a regionális fejlesztésekre. amelyekhez a Phare-támoga­tásokat is igyekszik igénybe venni. Ehhez azpnban - mint azt Hans Beck nagykövet is hangsúlyozta - olyan projek­teket kell benyújtani, ame­lyek reális alapokra épülve, a fejlettségbeli eltérések meg­szüntetését célozzák. Miután az együttműködő kistérségek képviselőinek is ismerniük kell a régió fejlesztési lehető­ségeit, az ezzel összefüggő feladatokat, megszervezték a makói, „Kistérségek együtt a Dél-Alföldért és a közös ha­tár menti együttműködésért" című konferenciát. A tanácskozáson elhang­zott: bár az országos terület­fejlesztési törvény „lökést adott" munkájukhoz, lénye­ges változás csak a külföldi tőke bevonásával remélhető, mivel a kormányzat erre szánt pénzkerete a szükséges­nél jóval kisebb. A Dél-Al­földön, csak úgy, mint az or­szág más részein, gondot okoz, hogy a kistérségek fo­galma nincs meghatározva, és hiányoznak a rájuk vonat­kozó pontos adatok. Az iden­titástudat, valamint a gazda­sági és a társadalmi szereplők részvétele szintén fontos len­ne e társulások eredményes fellépéséhez. A témákhoz fűződő elmé­leti és gyakorlati kérdések megvitatása után a jelenlévők döntést hoztak a Dél-alföldi Térségfejlesztési Társulások Egyesületének létrehozásá­ról, amelynek elnöke dr. Bú­zás Péter. Makó polgármes­tere lett. A 9 tagú elnökség­ben megyénket dr. Szalay Ist­ván, Szeged és Nógrádi Zol­tán, Mórahalom polgármeste­re képviseli még. A felügye­lőbizottság munkájában pe­dig Molnár József, Csongrád polgármestere vesz részt. Az egyesület céljai között - mint azt annak elnöke kiemelte ­szerepel a térségi érdekek képviselete mellett az is, hogy bekapcsolódjanak a kí­sérleti Phare-programok stra­tégiai elképzeléseinek kidol­gozásába, elősegítve ezzel a regionális fejlesztési tanács munkáját is. N. Rácz Judit • Budapest (MTI) A Budapesten műkö­dö külföldi nagykövet­ségek szerint nem elszi­getelt incidens az, ami a budapesti Dreher ha­lászcsárdában nemrég történt egy dán vendég­gel, egyes magyar ven­déglátóhelyeken ugyan­is rendszeresen irreális árakat számítanak fel a külföldieknek - írta az AP a magyar sajtóban ismertetett esetről, arról, hogy az említett étte­remben több mint egy­millió forintot (hatezer dollárt) követeltek egy négyszemélyes vacsorá­ért. Az amerikai hírügynök­ség idézte Scott Boswell amerikai alkonzult, aki sze­rint a túlszámlázás terjedő­• Egymillió forintos vacsora Lebeszélölisták ben lévő gyakorlat Magyar­országon. „Mostanában he­tente érkeznek hozzánk emi­att panaszok. Sok esetben azt is elmondják a panasztevők, hogy egyes magyar vendég­látók erőszakkal fenyegetik vagy éppenséggel meg is ve­rik a vendéget, ha nem akar­ja kifizetni a túlzott számlá­kat" - mondta az amerikai diplomata. Az Egyesült Államok bu­dapesti nagykövetsége az ideutazó amerikai állampol­gároknak készített egy tájé­koztató listát arról, hogy mely éttermeket és éjszakai szórakozóhelyeket célszerű elkerülniük tisztességtelen üzleti módszereik miatt. (A Dreher halászcsárda ed­dig nem szerepelt a listán.) A dán vendég nyilvánosság­ra jutott kálváriája nyomán most más nagykövetségek is tervezik, hogy hasonló elta­nácsoló listákat állítanak össze - írta az AP. „Meg vagyok döbbenve, ilyet még nem is hallottam" - idézte az amerikai hírügy­nökség Susanne Badent, a budapesti dán nagykövetség attaséját. A dán diplomáciai képviselet kész fellépni a ha­lászcsárdában pórul járt férfi érdekében, ha kéri - tűnt ki a nyilatkozatból. Az AP hozzáteszi mind­ehhez: a nyugati turisták „megkopasztása" nem isme­retlen a volt szovjet tömb or­szágaiban, de ez a magatar­tás eddig jobbára a taxisokra korlátozódott. A budapesti magántaxisok tízszer annyit számítanak fel, mint a be­vett, jó hírű taxivállalatok. Hasonló a helyzet Prágában is. A hírszolgálati iroda bu­dapesti tudósítása felhívja a figyelmet a túlszámlázó ven­déglősöknek arra a trükkjé­re, hogy csak a magyar nyel­vű étlapon tüntetik fel az árakat, az angol, a német és a francia nyelvűn nem. Foglalkozott a vacsora­számla ügyével a Reuter brit hírügynökség is, ugyancsak emlékeztetve a budapesti amerikai nagykövetség múlt héten kiadott „lebeszélőlistá­jára", amelyen egyébként a Dreher halászcsárda neve nem szerepelt. Megalakult a magyar szekció Félvegyes" Békéscsabán ## Tegnap Békéscsabán megalakult a Magyar -Román Phare CBC ve­gyes bizottság és vegyes munkacsoport magyar szekciója. Az Európai Unió támogatásával mű­ködő kistérségi együtt­működések sorában a magyar-román együtt­működésnek kiemelt fontosságot tulajdoníta­nak. A program célja ugyanis, hogy segítse a közép- és ke­let-európai országokat egy majdani uniós tagságon ke­resztül az európai fejlődés­hez való csatlakozásban. Ta­valy a magyar-román határ­régió öt-öt millió ECU tá­mogatásban részesült. A sza­bályos működés érdekében kell létrehozni az előbb em­lített szervezeteket, melyek­ben magyar részről miniszté­riumi, illetve megyei szinten képviselik magukat az érin­tettek. Magyar oldalon Bé­kés, Csongrád, Hajdú-Bihar, és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye dolgozta ki a projek­teket, melyek közül tizet fo­gadott el a Phare brüsszeli központja. Tegnap dr. Szeg­vári Péter, az Országos Te­rületfejlesztési Központ fő­igazgatója elmondta, hogy a határrégiók támogatása jelen esetben azért különleges, mert Unión kívüli országo­kat részesítenek anyagi se­gítségnyújtásban. Hans Beck, az Európai Unió buda­pesti nagykövete kijelentet­te: „amit itt tesznek a felek, azzal történelmet írnak. " Hozzátette, hogy Brüsszel­ben nagy érdeklődéssel fi­gyelik az itt folyó munkát és már sok „plusz pontot" szer­zett Magyarország és Romá­nia. A konkrét csatlakozás­sal kapcsolatban azonban nem óhajtott találgatásokba bocsátkozni. Tegnap Békéscsabán a vegyesbizottságnak csak a magyar része deklarálta a megalakulást, román oldalon ez még várat magára. Csongrád megyét Békéscsa­bán Lehmann István, a me­gyéi közgyűlés elnöke és dr. Kozma József szegedi térségi tanácsnok, valamint Hódme­zővásárhely küldöttei képvi­selték. A majdan teljessé vá­ló vegyesbizottság feladata az eddigi támogatások fel­használásának ellenőrzése, illetve az 1997-es igények megfogalmazása lesz. A. L. jegyzet A szellem hatása A szellem hatásáért és működéséért végső soron az Akadémia a felelős. - erre figyelmeztette a köztes­tületet a köztársasági elnök. Súlyos szavak. Igazán ak­kor lehetnénk nyugodtak, ha a szakértelmiség eme testületére nem nehezedne ilyenfajta felelősség. Mi­ért? A világon az összes gyors fejlődést produkáló or­szág példája azt bizonyltja, hogy a lendületvétel igenis a politika elhatározásán múlott. A miénkhez hasonló adottságú országokban, ahol tehát kicsi a terület és a népesség, a legtöbb alapvető nyersanyag hiányzik, vi­szont magas szakképzettségű a munkaerő - a politika döntött. A gondolat logikus; hogy tudniillik az ilyen országok csakis a tudományos és technikai fejlesztést, az innovatív erőt, a magas szintű képzettséget, az igen átgondolt gyártási módszereket igénylő ágazatokban lehetnek nyerők. A logikus gondolat mifelénk is gyak­ran fólemlegetődik, aztán - ennyi. Az egyedi érvénye­sülés programja várat magára. Az persze rendben, hogy az Akadémia tevékeny el­nöke, Glatz Ferenc azt mondja: nem vár senkire a szakértelmiség testülete, hanem kidolgozza az újabb projekteket, amelyeket a nemzeti stratégiai kutatási programba aztán „beemeltet". Vagy nem - mondja a szkeptikus polgár, mert mire e projektek elkészülnek, ki tudja, miként változik a politika... Vagy - tegyük fel - be lesz emelve minden projekt. És akkor mi van? Mindenféle (nemzetről való) felelős gondolkodás oda lyukad ki, hogy pénz, pénz, pénz kellene. Mert az ország érvényesülését hozó, világszínvonalúvá fejlesz­tett, „ezt csak mi tudjuk"-szerű, piacképes ágazatai ­ha lesznek - bizony befektetésigényesek lesznek. Te­hát a hatalomnak kell dönteni, s nem egy köztestület­nek: mire áldozzon az ország? JTT bből a nézőpontból a mostani belső viták az inté­Ifj zethálózat átalakításáról: apró téma. Szükséges, nyilván, ám csak a feltételek rendszerének minimális eleme. tLlCh MODUL BAU Szeged, Csongrádi sgt. 27. Tel./fax: 62/491 -022 Szeged, Dorozsmai út 5. Tel./fax: 62/311-092 TETŐTÉRI ABLAK-AKCIÓ! = Schindler tetőtéri ablakok 1 1 0% kedvezménnyel! • Lombikbébik esélyei Tízből négy • Budapest (MTI) Jelentősen javulhatnak a gyermekre váró családok esélyei annak az új eljárás­nak köszönhetően, amelyet május 13-tól valamennyi lombikbébi-kezelés során al­kalmaznak a budapesti Kaáli Ambuláns Nőgyógyászati Intézetben. A hagyományos eljárás során a „préembriók" közül a beültetetést követően csak minden harmadik vagy negyedik tapadt meg a méh nyálkahártyáján, azaz tíz próbálkozásból mindössze két-három nőnek születhetett gyermeke. Az új módszerrel a 20 és 35 év közötti nők esetében a korábbi 31 száza­lékos eredmények 42 száza­lékra emelkednek. Lelki segély A Lelki Elsősegély Te­lefonszolgálatok Nem­zetközi Szövetsége má­jus 16-át és 17-ét a szol­gálat világnapjává nyil­vánította. A magyar te­lefonos lelki elsősegély­nyújtók csatlakoztak a fölhíváshoz, s a két na­pon huszonnégy órán át várják a hívásokat. Tegnap délelőtt sajtótájé­koztatót tartottak Budapes­ten, a Magyar Újságírók Szövetségének székházában. Az írott és elektronikus sajtó képviselőit a Magyar Lelki Elsősegély Telefonszolgála­tok Szövetsége (LESZ) hívta össze, abból az alkalomból, hogy május 16-án déli 12 órától másnap 12 óráig nem­zetközi telefonos nap lesz az egész világon, így hazánk­ban is. Dr. Bőviz Gábor, a LESZ elnöke bevezetője után dr. Varga Gábor alelnök a szol­gálatok történetét foglalta össze. Magyarországon 1971-ben, Debrecenben mű­ködött elsőként telefonos lel­ki elsősegély, s ma már 36 tagja van a hazai szövetség­nek. A hét végén mindenütt rendezvényekkel hívják föl a figyelmet a szolgálat szere­pére, fontosságáfa. A világnap jelmondata így hangzik: hogy beszél­jünk egymással." Buza Do­mokos LESZ-alelnök szerint a mottó üzenete az, hogy amíg a krízishelyzettől szen­vedő ember, s a telefonos se­gítő kapcsolatban van egy­mással, mindig marad egy utolsó szalmaszál, amibe ka­paszkodni lehet. A szakemberek szerint az utóbbi években növekszik azoknak a hívásoknak a szá­ma, amelyek a bajba jutott emberek egzisztenciális ne­hézségeiről szólnak. De a legtöbb hívás még mindig párkapcsolati válságok miatt érkezik. Ny. P.

Next

/
Thumbnails
Contents