Délmagyarország, 1997. május (87. évfolyam, 101-125. szám)

1997-05-12 / 109. szám

PÉNTEK, 1997. MÁJ. 12. SZEGED 5 A radnótis ballagok - a büszke szülök és rokonok gyűrűjében (Fotó: Miskolczi Róbert) Cso-rogok Bizony, abból a napi 15-20 Csörög-telefonból nem egy tartalmaz vádas­kodásokat. Az esetek nagy részében sikerül utánajár­nunk a részleteknek, de akad olyan is, amikor megbízunk a telefonáló szavahihetőségében és pontosságában. így ala­kult, hogy az elmúlt héten egy hölgyet az a vád ért, hogy palántát lopott az út mellől. Kiderült, s több ta­núval igazolható, valójá­ban gazt szedett, nem volt szó sem palántáról, sem lopásról. Felháborodása jogos volt. Vád érte a dorozsmai eboltást végző állatorvost is. Dorozsma képviselője, a részönkormányzat mun­katársa, s az érintett állat­orvos is tiltakozott az el­len, hogy az eboltás nem rendben zajlott volna le. Három és fél óra alatt Gá­bor Tamás doktor úr 203 kutyát oltott be, az oltás szünetelését közlő olva­sónk ebét pedig 124.-ként vették nyilvántartásba. Vagyis az állatorvost ma­radéktalanul teljesítette feladatát, joggal tiltako­zott. Az akaratlanul hírbe hozottak elnézését kérjük. A. L. • Tudósítónktól A városi televízió hétfő esti magazinjában, a Szeged Körút '97-ben ezúttal Ma­gyarország Európai Unióhoz való felzárkózásáról, a csat­lakozás esélyeiről és várható időpontjáról beszélgetnek Szeged országgyűlési képvi­selői. Természetesen hazánk NATO-tagságáról is szó lesz. A műsor vendégei: Ró­zsa Edit (SZDSZ), Fritz Pé­ter (MSZP), Kovács Kálmán (KDNP) és Póda Jenő (MDF). Az adásban megszó­lalnak a téma „szakértői" is, többek között Hans Beck, Botka László és Orbán Vik­tor. A magazin 20 órakor kezdődik. A kaktusz virága a Virágban Számlaháború. Sasvári Tivadar és családja (481­808) már három éve elköl­tözött abból az átmeneti la­kásból, ahová házépítésük miatt kényszerültek. S an­nak dacára, hogy vala­mennyi közüzemnél jelez­ték a bérlőváltást, még min­dig ők kapják azokat a számlákat, melyeket utóduk nem fizetett ki. Pénteken is kaptak a Démásztól egy ha­tezer forintos számlát, mely mögött 1996-os tartozás van, s a fogyasztók akkor természetesen már nem Sas­váriék voltak. Szomszédiszony. Tóth Miklós idős, 73 éves ember, aki nyugalomban szeretné tölteni napjait. Mégis, állan­dó feszültségben él, mert a szoszédságból légpuskával átlőnek az udvarába, hol ve­rébre, hol a kutyájára va­dászva. Igaz, hogy koráb­ban már intézkedett ez ügy­ben a rendőrség, mégsem maradt abba a molesztálás. Biztonság. B. F. a Provi­dencia Alapítvány múlt heti akciójával kapcsolatosan te­lefonált. Az alapítvány négy és tizenegy éves korú gyere­kek között ezer gyermek­ülést sorsolt ki. Telefoná­lónk - akinek két négyéves­nél fiatalabb gyeremeke van - azt kérdezi, hogy miért zárták ki a sorsolásból a négy éven aluliakat. • A szombati ballagás után: Ma már írásbeli • Munkatársunktól Ma este 18 órakor zenés beszélgetés lesz a Közéleti kávéházban, a Virágban. Markovits Borit jól ismerik és szeretik Szegeden. Ő volt A kaktusz virága, az Irma, te édes, Cejtl a Hege­dűs a háztetőnben, énekelt a Hair-ben, Reginaként ko­médiázott az Énekes ma­dárban, polgármesternő­ként A revizorban, s leg­utóbb Máriát játszotta a Vízkeresztben. Ha érdekli az olvasót, hogy mi van ve­le most, hogyan alakult az élete, pályája, vegyen részt e randevún! Ahol zongorán közreműködik: Maczelka Noémi. Az est házigazdája: Somló Gábor színművész. Szóló­koncert a Bartókban • DM-információ Ma 18 órakor a Szegedi Operabarátok Egyesületé­nek szervezésében a Bartók Béla Művelődési Központ­ban a Szegedi Nemzeti Színház énekkari művészei adnak szólókoncertet. Az est házigazdája: Gyüdi Sándor. Zongorán közre­működik: Kocka Ferenc. Sérült emberek alkotásai • DM-információ Ma délután 2 órakor a Szegeden és környékén élő értelmileg sérült emberek alkotásait bemutató kiállí­tás nyílik a Kálvária tér 20. alatti Katolikus Közösségi Házban. Megnyitóbeszédet mond Szekeresné Makra Ibolya főtanácsos. Fogadónap • Munkatársunktól A Magyar Nemzeti Elle­nállási Szövetség Csongrád megyei szervezete fogadó­órát tart május 14-én 10-12 óra között a szegedi MDF­székházban (Római körút 31.). A rendkívüli összejöve­tel témája az országos ve­zetőség újraválasztása. A vezetőség számít a szegedi, a vásárhelyi, a szentesi, a csongrádi és a makói tagok megjelenésére is. Kedves Olvasóink! Közérdekű problémáikat, észrevételeiket, tapasz­talataikat az elmúlt héten Arató Lász­lóval oszthatták meg. Ezen a héten Bátyi Zoltán, ügyeletes újságíró mun­katársunk várja hívásaikat munkana­pokon 8 és 10, vasárnap pedig 14 és 15 óra között a 06-20-432-663-as telefon­számon. Elveszett tárgyakat, állatokat kereső olvasóink olcsó hirdetésben te­hetik közzé mondandójukat. Talált tárgyak és állatok ügyében hfvják a 62/481-281/154-es számon Musztákné Albert Ibolyát - az ilyen jellegű közleményeket ingyenesen tesszük közzé az apróhirde­tések „Talált" rovatában. Szeged Korút A ballagás persze minden középiskolában más - ám csak az apró részleteket tekintve. A szép hagyományt min­denütt egyformán őr­zik: a péntek esti (éjsza­kai) szerenádozás után reggel nyolckor már mindenki az iskolákban van, mint rendesen... Csak most ünneplőbe öl­töznek, kívül-belül. Átve­szik a virágokat, s az osz­tálytermekből 10 órakor in­dulnak. Elöl az osztályfő­nök; megfogják egymás vállát, bejárják az alma ma­ter minden zugát, ahol tehe­tik, kimennek az utcára ­hiszen tombol a tavasz. (A Ságváriban például szemet­szívet gyönyörködtető szo­kás, hogy a ballagókra az emeleti ablakokból virág­sziromesőt zúdítanak alsóbb évfolyamos társaik és taná­raik.) Az egész város a balla­gás lázában égett szomba­ton. Hiszen: iskolaváros. (A 19 önkormányzati középis­kola mellett ott a JATE Ságvári Endre Gyakorló Gimnáziuma, a Dugonics András Piarista Gimnázi­um, a Karolina elemi iskola és gimnázium, a Hansági Ferenc Oktatási Alapítványi Szakiskola; a szakmunkás­képzőkben is vannak érett­ségiző osztályok.) Az idén - becsült adat szerint ­összesen majdnem két és fél ezer negyedikes balla­gott Szegeden. Következés­képpen ugyanennyien érett­ségiznek. A vizsga írásbeli „szakasza" már ma, hétfőn elkövetkezik... Ami viszont ezután következik majd a 18 évesekre, a még mindig biztonságot jelentő középis­kolás évek után, az maga a bizonytalanság. Némi hala­dékot kapnak a sikerrel vizsgázók, bár manapság az egyetemi élet sem minden­kinek fenékig tejföl (tan­díj!). Akinek azonban szán­déka ellenére nem sikerül bejutni az egyetemre, főis­kolára, annak nagy szüksé­ge lesz megértő, nyugodt, s nem utolsó sorban viszony­lag tehetős családi háttérre. Nincs szomorúbb, mint egy tizenéves munkanélküli... Mint a korábbi években, az idén is a gimnáziumok végzősei közül szeretnék legtöbben egyetemen, főis­kolán folytatni a tanulmá­nyaikat. Mint néhány éve mindig, az idén is a legnép­szerűbbek a jogi, a közgaz­dasági, a bölcsészettudomá­nyi fakultások. A nagy megmérettetés­nek nevezett érettségi-felvé­teli vizsgák sikerén vagy si­kertelenségén sok múlik ugyan, de vannak, akik sze­rint a gyerek sorsa nem iga­zán ilyenkor, hanem a kö­zépiskola megkezdésekor dől el. Szeged két legerő­sebb, az országos listán is előkelő helyen szereplő gimnáziuma: a Ságvári és a Radnóti. Akik itt érettségiz­nek, s jól, majdnem bizto­sak lehetnek a felvételben. A vegyes középiskolák kö­zül hasonlóan jő helyezésű a Tömörkény, a szakközép­iskolák közül pedig a Kő­rösy és a Déri. S. E. Új időszámítás kezdő­dött a magyar-román kapcsolatokban, mióta a szomszédos ország­ban lecserélődött a poli­tikai vezérkar. Ezért ér­dekes - különösen itt, a hármas határ mentén, a „Románia kapujának számító" Szegeden -, milyen tapasztalatokkal érkezett haza Bukarest­ből az Országgyűlés honvédelmi bizottságá­nak háromfős delegá­ciója. Erről kérdeztük Póda Jenő országgyűlési képviselőt, a magyar küldöttség tagját. s • A romániai szenátus és törvényhozás honvé­delmi bizottságai már többször is vendégségbe hívták a magyar Parla­ment testvér testületét. Miért most, április végén tettek eleget a meghívás­nak? - A magyar-román poli­tikai kapcsolatok intenzíveb­bé válása, a NATO és a biz­tonságpolitika felvetette kér­dőjelek miatt. A találkozó általános politikai üzenetére is fölfigyeltünk: a román diplomácia offenzívájára, mellyel az új kormányzat gyorsan szalonképessé kí­vánja magát tenni - kifelé. • A találkozó protokoll­jellegű maradt, vagy ér­demi lett? - A bukaresti őrdandárnál zottsági tag képviselője hosszasan ecsetelje, mily nagyra értékeli a több év­százados román-magyar együttélést, azt a jelentős se­gítséget, amit a románoknak a magyar kultúra adott. Mindezt szokatlan koreográ­fia közepette! Hiszen arra még nem volt példa, hogy Romániában a nyilvánosság előtt, újságírók jelenlétében tárgyaljanak delegációnkkal az ottani bizottságok... • Ilyen sajtókampány után mi várható, ha a NATO-ba Magyarorszá­got fölveszik, de Románi­át nem? - Félő, hogy egy ilyen döntés belpolitikai változá­sokat hozna, s a magyarokon vernék el a port, mint min­dig, mikor komoly problé­májuk támad - belül. Az RMDSZ politikusai ettől nem tartanak. • Az ottani kormányvál­tás mit hoz a mi régiónk­nak? - A magyar-román vi­szonyban Szeged exponált te­lepülés. A románok részéről váltás, hogy Debrecenből ide helyezték a konzulátust. Itt nagyszámú erdélyi menekült él. Ott most indul a privatizá­ciós hullám, ami a gazdasági kapcsolatok élénkülését hoz­hatja. Erre kanyarodik az au­tópálya. Úgy is mondhatom: Romániába az út Szegeden át vezet. Újszászi Ilona Póda Romániában Babjuctól hallotta: ,Az állam gerince a hadsereg" tett látogatásunk, hogy foga­dott minket a román nemzet­védelmi miniszter, Victor Babjuc és a szenátus elnöke, Petre Román, továbbá a sze­nátus és a törvényhozás hon­védelmi és külügyi bizottsá­gaival folytatott tárgyalás, az RMDSZ képviselő csoport­jával és szakértőivel való ta­lálkozó politikailag és szak­mailag is teljessé tette prog­ramunkat. • Magyar szemmel mi­lyen ma Románia? - Tényleg más, mint ko­rábban! Sokkal kulturáltabb, nyugodtabb, intelligensebb partnerekkel tárgyalhattunk, mint korábban bármikor. De a beszélgetésekből látszott: nem valaminek a végén, ha­nem a kezdetén állunk, ered­mények még nincsenek, csak lehetőségek. A koráb­ban is szokásos témák ­például az egyházi vagyon visszaadása, a magyar ki­sebbség jogai, a gazdasági privatizáció helyzete - ke­rültek terítékre. • Ezeknek mi a köze a katonasághoz, a honvé­delemhez? - A biztonságpolitika összetett, nem csupán kato­nai ügy. Meghatározói az et­Póda Jenő: Szeged exponált település... (Fotó: Schmidt Andrea) nikai kérdések, a gazdaság helyzetével való elégedett­ség, a migráció. Amiben vita lehet, az biztonságpolitikai kockázati tényezőt jelent. • A szomszéd Románia mit ért most honvédel­men? - A román katonai doktrí­na lényegesen kisebb válto­zásokon ment keresztül a kormányváltás után, mint ál­talában más politikai terüle­tek. A román védelmi mi­niszter egyértelművé tette: erős hadseregben gondol­kodnak, náluk a hadsereg az állam gerince. Babjuc azt is mondta, hogy Romániának nagyobb a hadserege, mint amire szüksége volna, s ezt zsugorítanák: a jelenlegi 230-240 ezres román hadse­reget nagyon lassan, 2000 utánra építik le 195-200 ezer fősre. De ez oly kis mértékű változtatás, amire föl kell fi­gyelnünk. A létszám rögzíté­sén túl azt is nyilvánvalóvá tette, hogy komoly fejlesz­tésbe kezdenek: 100 darab repülőt újítanak föl, ameri­kai harci helikoptereket gyártanak, új lokátorokat vá­sárolnak. Erős ütemben mo­dernizálják a miénknél négy­szer nagyobb létszámú had­sereget. • Fegyverkezési ver­senyt indíthat el, ha a NATO-ba Magyarország­gal együtt nem veszik föl Romániát is - jelentette ki az előző román kor­mány védelmi minisztere. Hogyan vélekedik erről ott a jelenlegi katonai ve­zetés? - Elődjével ebben nem ért egyet - mondta nekünk Bab­juc. De figyeljünk: míg Ro­mánia a nemzeti össztermék, a GDP 2,7 százalékát fordít­ják védelmi kiadásokra, ad­dig nálunk 1,2 ez a szám... A NATO-csatlakozást kor­mánypárti és ellenzéki poli­tikus egyforma vehemenciá­val támogatja. Meg kellett érnem, hogy Nagyrománia Pártja egyik honvédelmi bi­L

Next

/
Thumbnails
Contents