Délmagyarország, 1997. április (87. évfolyam, 75-100. szám)

1997-04-04 / 78. szám

PÉNTEK, 1997. ÁPR. 4. HAZAI TÜKÖR 7 DÉNÁR KAMATOZ* JEGY • Vallásos „szocdemek" találkozója Bécsi randevú A közelmúltban Bécs­ben tartotta kongresszu­sát - 90 résztvevővel ­az Osztrák Szociálde­mokrata (korábban Szo­cialista) Párt vallásos ta­gozata, az ACUS. Meg­tiszteltetés volt szá­munkra, hogy csak egy külföldi testvérszerveze­tet, az MSZP hívő tago­zatának képviselőit hív­ták meg, Vankó Mag­dolna vezetésével. A kongresszus fő témája a jelenünkben uralkodó visz­szásságok „orvoslása" volt. Például a multinacionális pi­acgazdaságok árnyoldalai, a NATO bővítése vagy a me­nekültprobléma kezelése. A megoldások módozatait is megvitatták és kiemelték az evangélium motiváló szere­pét. Az egyik szünetben Ka­tharina Pfefferrel, a burgen­landi tartományi parlament képviselőjével is alkalmunk volt néhány szót váltani. • Mikor jött létre Auszt­riában a vallásos szociál­demokraták tagozata? - Jó 70 évvel ezelőtt - ta­lán a világon elsőként ­osztrák vallásos szociálde­mokraták jöttek rá arra, hogy a kereszténységgel való szembenállás és ellenséges­kedés akadályozza egy igaz­ságosabb és békésebb világ eljövetelét. Hiszen olyan kö­zös és örök emberi értékek kapcsolnak össze bennünket, mint például a hátrányos helyzetűekkel való szolidari­tás és a szegények istápolása vagy az aktív együttműkö­dés a környezetvédelemben. • Milyett az ACUS kap­csolata a nem vallásos szociáldemokratákkal, az egyházakkal és a lakos­sággal? - Nálunk a hívők és nem hívók békés együttműködése évtizedes hagyomány. Res­pektáljuk egymás ideológiá­ját, de azért megesik, hogy egyesek megmosolyogják néhány tagozattársunk túl­áradó lelkesedését vagy jóhi­szeműségét mai világunk­ban. Az is előfordul, hogy különböző vezetőségi szinte­ken elmarad egy-egy fontos kérdés vallási szempontból is kívánatos megközelítése. Az egyházakkal való kap­csolatunk, különösen Bur­genlandban, szinte felhőtlen­nek mondható. Elsősorban olyan személyiségeknek is köszönhető ez, mint például Wilhelmine Kracher, aki egyúttal - Magyarország fe­lé - a mi utazó „nagyköve­tünk". Nagy érdeme van ab­ban, hogy a vallásos szocia­listák, szociáldemokraták eszméi Magyarországon is gyökeret vertek és az MSZP hívő tagozatának képviselői minden kongresszusukon résztvesznek. • Mit tart Styx burgen­landi tartományfőnök feltűnő nyilatkozatáról, hogy várni kellene még Magyarország EU-felvé­telével? - A tartományfőnököt személyesen ismerem és tu­dom, hogy a magyarokkal úgy van, mint a burgenlandi lakosság: a környező népek közül őket tartja a legrokon­szenvesebbnek. Ám az utób­bi időben Ausztriában is ro­hamosan nőtt a munkanélkü­liség. Ez a feszültség pedig ­különösen Burgenlandban ­fokozódik azzal, hogy egyre több magyar „rándul át" a szomszédba - hosszabb-rö­videbb időre -, az osztrák vi­szonyokhoz képest alacsony munkabérért. Styx úr szerint a konfliktusok csökkentése végett, a felvétel előtt leg­alább a szomszédos orszá­goknak kellene - többek kö­zött - a kereseti viszonyokat és a foglalkoztatottságot egymáshoz közelíteni. Mindazonáltal a burgenlandi tartományfőnök is egyértel­műen síkraszál 1 azért, hogy amennyiben Csehországot és Lengyelországot felveszik a „klubba", akkor Magyaror­szág semmi esetre se marad­jon ki a „csapatból"! Patik István Kis fizikusok A napokban - immár 7. alkalommal - rendezték meg a Tisza-parti Általános Isko­lában a Frank János-fizika­versenyt. Húsz iskola 7. és 8. osztályos diákjai mérhet­ték össze ez alkalommal is tudásukat. A tanulóknak a tanárkép­ző főiskola fizika tanszékén összeállított feladatsort kel­lett megoldaniuk. A hetedi­kesek kategóriájában első helyezést ért el Ribizsár András, Tarján III. Sz. Ált. Isk., felk. t.: Dursztné Palásti Gabriella; 2. Balogh Péter, Kossuth Lajos Alt. Isk., felk. t.: Káity Károlyné; 3. Hal­mosi Gábor, JATE Ságvári Endre Gyak. Ált. Isk., felk. t..: Bucsu Ferenc végzett. A 8. osztályosok versenyében első lett Csukonyi László, JATE Ságvári Endre Gyak. Alt. Isk., felk. t.: Bucsu Fe­renc; 2. Vas Gabriella, Ma­dách I. Ált. Isk., felk. t.: Györe Mihály; 3. Gelányi András, Rókusi I. Sz. Ált. Isk., felk. t.: Juhász Nándor; Bálint Péter, Kossuth L. Ált. Isk., felk. t.: Káity Károlyné; Kecskeméti Balázs, JATE Ságvári Endre Gyak. Ált. Isk., felk. t.: Bucsu Ferenc. A verseny tétje egyébként igen jelentős volt, hiszen a 7. osztályosok közül az első három helyezett felvételi vizsga nélkül juthat be - az 1998/99. tanévben - a JATE Ságvári Endre Gyakorló Gimnázium fizika tagozatos osztályába. Mindkét évfo­lyam legjobbjai pedig részt vehetnek a május 3-án meg­rendezendő megyei döntőn. N. R. J. „Kulcsos" kisgazdák • Budapest (MTI) Nem kerül az Ország­gyűlés elé G. Nagyné Ma­czó Ágnes alelnök vissza­hívásának ügye. A Házbi­zottság csütörtöki ülésén a parlamentben képviselt pártok többsége ugyanis nem kívánt érdemben fog­lalkozni az erre irányuló SZDSZ-es javaslattal. Gál Zoltán házelnök az ülés után úgy nyilatkozott, hogy az ügyet politikai síkon kell megoldani, aminek kulcsa a kisgazdák kezében van. Mint ismeretes, az SZDSZ azért kívánta G. Nagyné Maczó Ágnes tá­vozását, mert a kisgazda al­elnök egyik felszólalásában „Rót Manónak" nevezte Rákosi Mátyást, ami a sza­baddemokraták meggyőző­dése szerint kimeríti a poli­tikai antiszemitizmus fo­galmát. Versenyeztek • Munkatársunktól Városi természettudo­mányi versenyt szervezett március végén a Kodály Téri Általános Iskola, me­lyen összesen 70 csapat versengett, adott számot matematika, fizika, bioló­gia, földrajz és kémia tudá­sáról. A feladatok megoldása után a résztvevő diákok kü­lönféle érdekes előadások közül választhattak. A varázslatos Kínáról beszélt dr. Makra László (JATE), a természet csodái­ról tartott előadást dr. Bag­di Sándor (JGYTF), Szat­máry Károly (JATE) a csil­lagászat újdonságairól me­sélt, dr. Csizmazia György (JGYTF) a madárvilág iránt keltette fel az érdeklő­dést, dr. Nagy Ádám, a Móra Ferenc Múzeum munkatársa pedig a pénz­történetet közelítette meg természettudományos szemmel. A versenyen a követke­ző eredmények születtek: Hatodik osztályosok: 1. Tarjánvárosi III. Sz. Ált. Iskola csapata (Ménesi Ta­más, Fűz Nóra, Goda Szil­via), 2. Tisza-parti Ált. Is­kola. (Bogos Judit, Guld Attila, Jankó András), 3. Makkosházi Ált. Isk. (Imre Zsófia, Mészáros Ferenc, Tóh Bernadett). Hetedik osztályosok: 1. Béke Utcai Ált. Isk. (Sze­benyi Zoltán, Szalay Fe­renc, Tóth Balázs), 2. JA­TE Ságvári E. Gyak. Ált. Isk. (Janáki Csaba, Szécsi Diána, Kovács István), 3. Zrínyi I. Ált. Isk. (Szekeres Nikolett, Szabó Péter, Bör­csök Balázs) Nyolcadik osztályosok: 1. Radnóti Miklós Kísérleti Gimn. és Ált. Isk. (Ambrus Gergely, Tekulics Tamás, Varjú Péter), 2. Béke Utcai Ált. Isk. (Gyuris Márió, Lajos Ferenc, Rozgonyi Zalán), 3. Tisza-parti Ált. Isk. (Kaszás Csilla, Kiss Miklós, Gulyás Eszter). • A megye szélén mozgósították a nyugdíjasokat.. Rablógazdálkodás Csengelén?! Fölsült az Aranyho­mok. Csütörtökön 210 csengelei mondta: ne to­vább! Vagyis: határozott szavazatával kérte, hogy ne maradjon az Aranyhomok szövetke­zet. Több az ok, amiért a bomlásra voksoltak a csengelei gazdák, a leg­fájdalmasabb talán Ba­lázs Ferenc véleménye, aki korábban azt mon­dotta: „Szűnjön meg a rablógazdálkodás!" Hogy mit is jelent ez a kemény kijelentés a na­pi szóhasználatban, azt a politikai gyűlések, parlamenti tévéközvetí­tések nézói jól tudják. A közös vagyon széthor­dásáról, a meglévő ja­vak herdálásáról szól a fáma Csengelén is. A szövetkezetbontás kényszeréért Virág Sándor mint valamikori tag, a veze­tőket, a szövetkezetben ma­radtakat okolja: - Eladták a marhaállományt a tagok megkérdezése nélkül. Szol­gálati lakásokat loptak el. - Juj! Ne mondjon ilyet... - A gépeket szétvitték a talpnyalók, akik persze nem hajlandók eljönni a gyűlésre. Hál' Istennek, nem kellett utánanéznünk, hogy valójá­ban ki nem jött el a másod­szori összejövetelre, hiszen, mint kiderült, 210 jelenlévő elegendőnek bizonyult a va­gyonosztó közgyűlés határo­zatának jegyzőkönyvbe vé­teléhez. Az első próbálkozá­son is voltak ennyien, csak nem mindenki szavazhatott. A mostanira mozgósítottak mindenkit, aki csak bevethe­tő volt a vezetés elleni csatá­ban, merthogy csupán pár ember óhaja tartotta össze eddig a hajdani nagy szövet­kezetet. Meg a törvényalko­tók. A szabályok komoly tortúrát írnak eló a szövetke­zet megszüntetéséhez. A be­jegyzett tagok kétharmadá­nak kell kimondania a végső áment. Betegség, öregség nem lehet akadály. A múlt­kori próbálkozásra (amely­nek tudósításáért lapunkat a tegnapi összejövetel résztve­vői megtapsolták!) még nem sikerült mindenkit elcsalo­gatni az osztoszkodás ki­mondására, de most, mond­hatni: ott volt, aki számított! Ez alkalomra lettek munkára fogva a kikímélt fejkendők, a polcon tartott báránybőr­sapkák, fényes szárú csiz­mák, mint az a parasztember hasonló ünnepeikor megszo­kott. A gépműhely keresztbe fordított padjain várakozott szinte az egész falu, mert­hogy valaha egy közösség volt Kelőpatak Vadgerléssel s azok meg a Pántlika út mentén lakó alsó-csengelei­ekkel. Amint végigszámolta Csicsai Imre nyugdíjas az aláírásokat, nyugalom ülte meg a termet. Nem jöttek hiába. A közgyűlést muszáj volt megtartani, mert a tagok tíz százaléka írásban kérte. Az ok most is az, hogy her­dálnak, élik a nép vagyonát. Auer Mihály határozottan tagadta ezt. Ahányszor csak lehetett, annyiszor vázolta az Aranyhomok Szövetkezet megszűnéséhez vezető euró­pai út néhány fontos állomá­sát. Eszerint: összeomlott a keleti piac, itthon is fogyó­ban az élelemre költhető pénz. Csak ígéret maradt a kormány támogatása. A ha­zai pályára érve, említette a volt elnök, hogy a 30 forin­tos extra tejhez „az abrak­költségük" 4000 forintos volt, a portékáért késve fi­zettek, tőlük azonnal vitték a takarmány árát. A gázolaj ára az átalakuláskori 32 fo­rintról 129-re emelkedett. A múlt év tavaszán 600 mázsa krumplit a marhákkal kellett föletetniük. Nem hagytak te­rületet a földosztók a tehené­szeti telepek mellé. A fő okot mégis ekképp fogal­mazta meg az igazgatótanács elnöke: - Községünkben egy né­met tulajdonú káefté telepe­dett meg, döntően ennek a részére vásárolták meg a föl­det. Átalakuláskor 48 millió 411 ezer forint tartozása volt a téesznek. A kiválásokkal ez húszmillióra maradt. Mostanra, mindennel együtt, csupán ötmillió, mert köz­ben adogattuk el, amit csak lehetett. Mindezt azért mondtam el, hogy nem el­kártyázva lett ez a pénz, ha­nem - az állam felé - a köte­lezettségeket teljesíteni kel­lett. Többen, többféleképp szóltak közbe: most már eső után köpönyeg. Olyannyira, hogy Hegedűs Sándornak föl kellett állnia és hangosan kérnie: - Azt csináljuk, amiért ide kellett jönnünk! Vagyis: bomoljon föl a szövekezet! Úgy is lett! A botjára tá­maszkodó mezei had ki­mondta a nemet. Közben, azért történt egy s más. A 85 éves Nóvák Gábor Kistelek­ről hozatta ki magát, mert a lábai már nem olyan strapa­bírók, mint az orosz fogság és a téeszévek alatt. Széli Pál szemben ült a többi :k­kel, mivel nem nagyon éne­kelte, mi történik, pár é / és megéri a százat, neki már úgy is jó, ha nem lesz jó. Özvegy Szeifert Istvánná föl sem kelt ültéből, úgy mond­ta: ne maradjon a szövetke­zet! Az volt a látszat, hogy Krizsán Lajosné se méltatja válaszra a névsorololvasó Csicsai Imrét, mire a szom­szédja bekiáltotta: azt mond­ja, hogy nem, csak nagyon halkan... Aki véletlen elté­vesztette, s igent mondott a megmaradásra, akkor enyhe moraj futott végig a hallga­tóságon, s volt, aki megje­gyezte: - Ez se gondolta ko­molyan! A téeszosztás csengelei ceremóniája úgy zajlott, hogy az elnöki asztaltól sze­mély szerint megkérdezték: mit mond, maradjon, ne ma­radjon vagy tartózkodik. Az első válaszoló, Agárdi János majdnem meglepte a népes szavazótábort, azon mód a tartózkodását jelentette be. Mire elért a névsor Zsolnai Sándorig, s azon túl a későb­ben lajstromba vett tagokig, már alig volt, aki ne tudta volna, mit kell kiáltania. Erőteljesen szóltak a nemek. Ezzel az ötezer hektáros csengelei Aranyhomok Ter­melőszövetkezet, öt éve ezer hektáros Aranyhomok Szö­vetkezet - szétszéledt. - Látja, mivé lettek?... ­mondja az elvonulókra Val­kovics József. - Rákosi kisö­pörte a padlásukat, Kádár el­vette a kocsijukat-lovukat, és most kit is mondjak, ki tette velük, hogy ide jutot­tak? Szavazógépek lettek. Topogva, tipegve, a mű­helyből széledő, kendős, kucsmás, botos hadban sod­ródva, furcsa érzések kava­rognak bennem, főleg azok után, hogy föl lettem szólít­va nyilvánosan is az igazság megírására. Kinek is lesz jobb, ha már nem ragyoghat fényében a névadó arany ho­mok? Ha csak keveseket tesz gazdaggá, boldoggá a dolgos kezekkel, okos gé­pekkel művelt csengelei ha­tár? A megsegített mezei pompa? A majorudvari roncsok, kerítésbeli romok, a fölszag­gatott útmenti fasor, a falu kocsmájából támolygó dél­előtti emberek mintha sejtet­nék a választ. De nem mon­dom ki, még magamnak se... Maioros Tibor kó, Csanád vezér tér 5. Telefon: (62) 213*414 d, Tisza Lajos krt. 7-9. Telefon: (62) 312-055 | | Tisza Lajos krt. 56. Telefon: (62) 324-611 Szentes, Petőfi u. 1. Telefon: (63) 311-198 Pénz holnap Kényelmes. előnyős

Next

/
Thumbnails
Contents