Délmagyarország, 1997. április (87. évfolyam, 75-100. szám)

1997-04-30 / 100. szám

SZERDA 1997. ÁPR. 30. SZEGED 5 Álmajális? • Munkatársunktól „Rémhírként" terjedt városházi körökben; hogy (ellen)majálist szervez a Pösze és az MDF. „Úgy ke­rültünk a majálisba, mint Pilátus a Credóba!" ­mondta nevetve az egyik érintett. „Mi soha nem szer­veztünk, de nem is akarunk majálisozni!" - állította hahotázva a másik. A(z) (ál)hlr „alapja", hogy a vásárigazgatóságot felügyelő bizottságban érintett a Magyar Demokrata Fórum itteni vezetője, a cég igazgatója pedig tagja lett a Polgári Szegedért Egyesületnek. Ez utóbbi lé­pést „büntetendő", két cégét összeugrasztotta, az egyik tevékenységi körébe tartozó feladatot a má­siknak adta a szocialista városvezetés - egy soha ki nem írt „pályázatra" hivatkozva. Sőt: az akcióval „szponzort" is talált a szakszervezetek május 1-jei programjához - árukapcsolással A majálisszervező­vé előléptetett köztisztasági cég „támogatja" a műsort is. A trükkök és átverések persze nem kell, hogy za­varják a sörivó, virslifaló majálisozókat! Fürdőnyitás: május tizedikén Kétszáznegyven lett a kétszázhúszból Nem újdonság, hogy a vízcsapbál is a „me­gyünk Európába" szlo­gen folyik. A hasonlat pedig sántít, hiszen jelen pillanatban a konnek­torból „folyik", ugyanis a Nyugat-Európához va­ló csatlakozás jegyében néhány hete 240 voltra emelte a hálózati fe­szültséget a Démász Rt. A JATE-n azonban ezt csak akkor vették észre, amikor a központi szá­mitógépek éjszakáról éj­szakára meghibásod­tak... Hibakereséssel telt a múlt héten a JATE számítóköz­pontjában dolgozók munka­ideje, az Irinyi épületben lé­vő oktatókabinetek szerver­gépei ugyanis rendszeresen „lefagytak", kikapcsoltak. Meglepődtek, amikor ellen­őrzésképpen megmérték a hálózati feszültséget, s kide­rült, hogy 220' volt helyett 240 terheli a gépeket. A túl­feszültség egyébként mara­dandó meghibásodást oko­zott az UPS-kben, szünet­mentes tápegységekben is. „Szó sincsen túlfeszült­ségről, a Démász egész egy­szerűen végrehajtotta az 1994. január elsején szüle­tett, MSZ l-nek nevezett szabványban foglaltakat " ­tájékoztatott bennünket a Démász illetékese, Szénási István üzemviteli osztályve­zető. A kódot kérdésünkre meg is fejtette, így kiderült, hogy a szabvány a Nyugat­Európához való csatlakozás jegyében született, s ki­mondja, hogy 2008. január l-jétől a hivatalos hálózati feszültség Magyarországon 400/230 volt, melynél a csúcsfeszültség 248 volt le­het. Az ütemtervnek megfele­lően néhány héttel ezelőtt Szegeden megnövelték a be­táplálást, így jelenleg a háló­zatban már 230 voltos fe­szültség kering. A JATE pa­naszára - néhány nagyfo­gyasztóhoz hasonlóan - rea­gáltak, ám részükre csak egy ideig tudnak csökkentett fe­szültséget biztosítani. Érde­mes mindenkinek átvizsgál­ni az otthoni berendezéseit, ugyanis amelyiken nem sze­repel a 240 voltos jelzés, az „megszenvedheti" a maga­sabb feszültséget. Túlfeszültség ## ff Ha a hibakereséskor nem vetik be a feszültségmérőt, talán még ma sem jönnek rá az egyetemen, hogy mi okoz­ta a rejtélyes jelenségeket. Biztosan sokan vannak, akik otthonukban mustrálgatják titokzatos okok miatt kipur­cant készüléküket, s villany­szerelők és műszerészek gar­madája dörzsölheti bosszú­san a homlokát. A Démász ugyanis mind­össze végrehajtotta a szab­ványban foglaltakat, ám ar­ról megfeledkezett, hogy szé­les körű tájékoztató- vagy reklámkampánnyal értesítse is erről a fogyasztókat. Az osztályvezető úr szerint trtak erről a lépésről elég sokat az újságok 1994-ben, ráadásul nem akartak most indokolat­lanul pánikot kelteni. Márpedig az objektív tá­jékoztatás és a pánikkeltés között óriási különbség van. Ha az előbbi elmarad, akkor ugyanis könnyen következhet a másik: a pánik. Takács Viktor Pókmajmolc • Munkatársunktól Érdemes kilátogatni a négynapos ünnep alatt a sze­gedi Vadasparkba, több új­donság vár ugyanis a látoga­tókra. Elkészült a Dél-Ame­rika „rész" első olyan bemu­tatója, ahol „szabadon" élnek a majmok. Az őserdő „ötke­zű" akrobatái, a pókmajmok a közel 1000 négyzetméteres fedetlen erdórészen kitűnően érzik magukat. Az új látvá­nyosság Magyarország leg­korszerűbb, legtermészetsze­rúbb majombemutatója, ahol a fogságban élő állatok egyáltalán nem emlékeztet­nek börtönbe zárt rabokra. A törpevidrák számára új élő­hely készül a főbejárat meel­lett, régi helyükre ezért egy szurikáta csoport érkezett. Ezek a csíkoshátú, kéttenyér­nyi kisragadozók egész nap mozognak, valószínűleg ha­marosan a közönség kedven­ceivé válnak. A trópusi ház legújabb látnivalója a dél-amerikai viszkacsa csoport, melyek egyáltalán nem vízimadarak, hanem 6-8 kg testsúlyú rág­csálók, a csincsillák közeli rokonai. A hulmán majmok­nak és a kihalófélben lévő sörényes makákónak is köly­ke született. Medencékben éli a Tisza Hagyományosan má­jus elseje elótt - a májusi nyitás reményében - hi­vatalos bejárást tarta­nak a Szegedi Fürdők strandjain. Ugyancsak hagyomány, hogy ezen a napon szomorkás esá veszi el a lakosság ked­vét attól, hogy fürdőzés­re gondoljon. A tegnapi bejáráson megtudtuk: nyitás május 10-én vár­ható - ha a Tisza is úgy akarja. Az Állami Népegészség­ügyi és Tisztiorvosi Szolgá­lat (ÁNTSZ), a polgármeste­ri hivatal műszaki irodája és a fürdőigazgatóság munka­társai, valamint önkormány­zati képviselők vettek részt a tegnapi terepszemlén. A Li­get fürdőben szorgos mun­kások sikálták a medencék alját, s igyekeztek a homok­hegyeket beosztani a javítás­ra váró felületek között. Nin­csenek késésben a munkák­kal, ugyanis már régóta le­tettek az illetékesek arról, hogy a munka ünnepére ki­csábítsák a megfáradt dolgo­zókat a szabadba, ahol a me­dencék partján sütkérezve lehet majszolni a sült kolbit és kortyolni a habzó sört. - Annak örülünk, ha má­jus 10-i nyitást megenged az időjárás - mondja Mészáros Gábor a Szegedi Fürdók igazgatója. - Addig a Gom­bát folyamatosan nyitva tart­juk, 10-étől pedig várjuk a Ebben az évben a strandok karbantartására még jutott pénz, a fejlesztésre már nem. (Fotó: Miskolczi Róbert) vendégeket a Ligetfürdóbé, a Partfürdőbe és természete­sen a sziksósi strandra. Ami a Partfürdőt illeti, ta­lán ez a strand van a leg­rosszabb helyzetben. A me­dencékben ugyanis már van víz, azonban a közlekedőe­dények elve szerint töltődtek fel. A Tisza magas állását tükrözi a medencék „vízállá­sa". A fürdőigazgatóság eb­ben az évben 90 millió forint önkormányzati támogatás­ban részesült, ezt kell beosz­taniuk. Nagyobb beruházás­ra nem volt lehetőségük, be kellett érniük a parkosítás­sal, s a 25 működő medence és környékük felújításával. A leglátványosabb fejlődé­sen a sziksósi létesítmény ment keresztül: erre a 36 hektárra több száz fenyőfát ültettek, valamint egy-egy lábtenisz- és röplabdapályát „telepítettek". Megtudtuk még, hogy a szolgáltatások árait 7-12 százalékkal emelte az igazgatóság, s ez még mindig nem nevezhető inflá­ciókövetőnek. A május 10-i nyitásra te­hát egyetlen egy, de mindent eldöntő dolog hiányzik: a ki­adós, szűnni nem akaró nap­sütés. Annál is inkább ráfér­ne a fürdőkre (is) a tomboló nyár, mert tavaly igencsak szűkösen mérték a „fentiek" a strandolásra alkalmas időt. Arató Lászlá Újszeged „legöregebb" iskolája Újszeged legidősebb oktatási-nevelési intéz­ménye, a Tisza-parti Al­talános Iskola a napok­ban ünnepli fennállásá­nak századik évforduló­ját. A centenáriumi ren­dezvénysorozat kereté­ben hétfőn nyílt iskola­történeti kiállítás a Ti­sza-parti aulájában, teg­nap pedig az Ifjúsági Házban gálaműsorral köszöntötték az alma matert a jelenlegi és egykori diákok. A jubileumi alkalomra megjelent iskolatörténeti bulletinből kiderül, hogy száz évvel ezelőtt az újsze­gedi tanköteles gyermekek Szegedre jártak iskolába, de télen a nagy hidegben, vagy jégzajláskor lehetetlen volt a Tiszán való átkelés, s ilyen­kor hetekre kimaradoztak az iskolából. Minthogy Újsze­ged egyházilag mindenkor Szegedhez tartozott, Krem­minger prépost Bakay köte­les támogatásával gyűjtést szervezett. A befolyt összeg­ből 1841-ben iskolát állítot­tak fel Újszegeden, de az rö­vid másfél év után feloszlott. 1861-ben újra megnyílt az iskola, de két év múlva is­mét megszűnt, mert a község nem volt képes fizetni a taní­tót. A millenniumhoz köze­ledve elhatározták, hogy egy teljesen új iskolát emelnek Újszegeden. Az iskola meg­épült, s a Szegedi Napló 1896. augusztus 26-i tudósí­tása szerint megkezdődtek a beiratkozások az újszegedi községi népiskola elsó és második vegyes osztályába. A huszadik század első ne­gyedévében Újszeged „kinö­vi" az iskolát, aminek követ­keztében a város és a lakos­ság új megoldásokat keres. A II. világháború nem kímé­li az iskola épületét. 1946­ban az iskola újjáépítése ér­dekében gyűjtést indítanak. A Tisza-parti Általános Is­kola 1960-ban a mártírhalált halt Mező Imre emlékére felveszi a Mező Imre Általá­nos Iskola nevet. 1967-ben a városi tanács úgy dönt, hogy tizenhat tanteremmel bővítik az iskolát. Igaz, hogy az in­tézmény csak tizenkettő tan­teremmel bővül az építkezé­sek során, de az olajos pad­lós termeket felváltják a vi­lágos, parkettás osztályter­mek. Az iskolaavató ünnep­ségre 1969. április 2-án ke­rül sor. A rendszerváltás után az intézmény újra Ti­sza-parti Általános Iskola lett. Az iskola újkori történe­téhez tartozik, hogy 1994­ben felvetődött, összevonják a szomszéd intézménnyel. Végül a közgyűlés úgy dön­tött: elveti a tervet. Sx. C. Sx. Posta. A rovatunkban megszólaló „sándorfalvi lap­előfizetőket" tájékoztatja Gyimesiné dr. Etsedy Sa­rolta, a Magyar Posta Rt. Szegedi Igazgatóságának igazgatója, hogy a díjak be­szedéséről számlát vagy nyugtát adnak. A posta minden ügyfelet kártalanít, aki a díj befizetését hitelt érdemlően igazolja, függet­lenül attól, hogy a díjjal a posta dolgozója elszámolt­e. A „csörögben" megjelent sándorfalvi ügyben postai vizsgálat indult, a cég sik­kasztás miatt büntető felje­lentést tett. Busz. „Haragszunk a Vásárhelyről hétfőn 9 óra 45 perckor induló busz so­főrjére, mert Algyőnél nem állt meg, csak kajánul inte­getett a várakozó utasok­nak!" - panaszolta Mészá­ros Sándor (Bácska u. 21.), aki ezért elkésett a munka­helyéről. Megálló. A 76-osra, de minden röszkei buszra vá­rakozó utas is szívesen ven­né, ha lenne egy ülőpad a Kedves Olvasóink! Közérdekű problémáikat, észrevételeiket, ta­pasztalataikat ezen a héten Újszászi Ilonával, ügyeletes újságíró munka­társunkkal oszthatják meg. Munka­napokon 8 és 10, vasárnap pedig 14 és 15 óra között a 06-20-432-663-as telefonszámot hívhatják. Elveszett tárgyakat, állatokat kereső olvasó­ink olcsó hirdetésben tehetik közzé mondandójukat. Talált tárgyak és állatok ügyében hívják a 62/481­281/154-es számon Musztákné Albert Ibolyát - az ilyen jellegű közleményeket ingyenesen tesszük közzé az apróhirdetések „Talált" rovatában. vágóhíd közelében lévő megállóban - véli és kéri Nyirádiné (372-368). Köszönet. A Mega mo­dell üzlet tulajdonosa kö­szöni a Tisza Szálló dolgo­zóinak, a taxisoknak és a rendőrségnek, hogy elfog­ták azokat garázdálkodókat, akik csütörtökön hajnalban betörték a bolt kirakatát. Az Ópusztaszeri Szociális Ott­hon köszöni a Római ruha­szalon tulajdonosának, hogy a kölcsönbe adott szmokinggal hozzájárult az intézmények közötti kultu­rális vetélkedő sikeréhez. Szemét. A Nemes takács utca egyik házának lakója, K. A-né úgy rendelkezett, hogy tőlük hetente csak egyszer szállítsák el a sze­metet. De kifogásolja, hogy az „ő napja" a csütörtök, függetlenül attól, hogy erre az időpontra összegyűlik-e szállítást igénylő mennyisé­gű szemét. Verőlegény. Ha egy or­vost vernek meg, akkor sza­kértő vizsgálódik, de ha há­rom cigányembert ütnek agyba-főbe, akkor semmit se tesz a rendőrség a verő­legények ellen, mert,isme­retlen a tettes"?! - kérdezte állította Demeter Márta (469-987) a lapunkban be­mutatott esetre reagálva. Lakbér. A piacosított lakbérről szóló értesítés tar­talmát kifogásolja Gy. I. (443-908), mivel a lakbér mértéke miatt reklamálót az önkormányzat cége, az ÉKF Kft. bírósággal fenye­geti. Hála. A Dugonics And­rás Általános Iskola hálás a Zévó reklámstúdiónak, mert hozzájárult a Mik­száth-verseny sikeréhez. A dorozsmai Jerney János Alapítvány estjének sikeré­ben közreműködőknek há­la, külön köszönet a taná­roknak! - telefonált a szü­lők nevében H. A-né. forrás „Házimuzsika" - szegediekkel • Munkatársunktól Szegedi zeneművészeket mutat be „Házimuzsika" cí­mű műsorában Meixner Mi­hály a Kossuth Rádióban ma 16.25 órakor. A műsorvezető Nyíri Fe­renccel, a Szegedi Szimfo­nikus Zenekar basszushar­sonásával beszélget. Termé­szetesen a házimuzsikálás sem marad el: a műsor ven­dégei lesznek még Győri Péter (zongora), a szegedi Király-König Péter Zeneis­kola tanára, valamint Mol­nár Szabolcs (basszusharso­na), a Liszt Ferenc Zenemű­vészeti Főiskola növendéke. A szegedi muzsikusok Rózsa Pál, Legány Dénes, Patrick McCarthy, Lars­Erik Larsson, valamint An­tonio Vivaldi műveiből ját­szanak. Közéleti kávéház • DM-információ Két hete megjöttek a fecskék a Dóm térre és a szerencsések gólyákat is lát­hattak már a városszéli réte­ken. Róluk és védelmezőik­ről, a szegedi madarászok­ról, ornitológusokról lesz szó ma este 18 órakor a Ro­yal kávéházban. Vendégek: dr. Kasza Ferenc bíró, dr. Molnár Gyula tanár és Vep­rik Róbert főiskolai hallga­tó. Helyesírási verseny • Munkatársunktól Hatodik alkalommal ren­dezték meg a Tisza-parti Általános Iskolában a 4. osztályosok városi helyes­írási versenyét. A vetélkedőn hatvan ta­nuló vett részt, az ered­ményt a zsűri elnöke, Roz­gonyiné dr. Molnár Emma, a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola magyar tanszéké­nek tanára ismertette. Az 1. helyezett: Baranyai Éva (Bálint Sándor Általános Is­kola, a felkészítő tanár Si­monné Tóth Edina)-, 2. Ne­paráczki Anna (Tarján III. sz. Ált. Isk., felk. tan.: Gyu­kity Anikó); 3. Mogyorósi Zsolt (Madách Imre Ált. Isk., felk. tan.: Csigér Mari­anna)-, 4. Erdélyi Éva (Ró­kusi II. Ált. Isk., felk. tan.. Hamvainé Sárvári Katalin); 5. Kollár Tamás (Béke Ut­cai Ált. Isk., felk. tan.: Ba­ranyai Katalin). Az első öt helyezett a megyei verse­nyen indul tovább. A Republic Szegeden • Munkatársunktól A „Szállj el kismadár" cí­mű dalnak köszönhetően tett szert óriási népszerűség­re tavaly a Republic együt­tes. De a kismadár mellett említhetnénk a „67-es út", a „Szeretni valakit valamiért", vagy éppen a „Repül a bál­na" című nótát, mely utóbbi éppen az együttes debütáló sikere volt. A csapat tavasszal orszá­gos rockportyára indult, Szegeden május 2-án, pén­teken 19 órakor lépnek fel a városi Sportcsarnokban. A turné főtámogatója az ÁB, ezért rendhagyó módon je­gyeket elővételben az ÁB­irodákban érdemes vásárol­ni - így ugyanis féláron le- . het hozzájutni a belépők­höz.

Next

/
Thumbnails
Contents