Délmagyarország, 1997. április (87. évfolyam, 75-100. szám)

1997-04-29 / 99. szám

Nyelvvédelem Jolly Joker A

zért büszke vagyok arra, hogy egy kívülálló sem Hollandiában, sem Németországban nem tudta volna megmondani, hogy a tárgyalóasztal melyik oldalán ülnek a vendéglátók, s melyiken a magyar vendégek. ők természetesen jól öltözöttek, természetesen mi is. Bírjuk az egészséges táplálkozást, szerettük a salátáikat, a gyümölcsöt, a zöldségféléket (a müzlit azért nem!) reggel is, délben is, este is - itthon is szeretnénk... Mondom, egyre jobban hasonlítunk egymásra, csak nekünk nem mindig áll módunkban őket „utánozni". A Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara kereskedelmi osztályának remek képviselői szakmai útjuk során ugyanazokkal a piacgazdasági fogalmakkal operáltak, mint vendéglátóik. Legföljebb a GDP-n a hollandok 25 ezer dollár per főt értenek, mi meg legföljebb 5 ezret; az infláció őket 1,9 százalékkal sújtja (az EU-kosár alapján számítva), bár a pesszimisták szerint van az 4 is, mi meg ugyebár 24, uszkve 28 százalék között őrlődünk; Amszterdamban a reptér, Hágában meg még az Iparpalota alatt is sztráda szalad (természetesen ingyenes használattal), nálunk legföljebb vakond, autópályadíj ellenében; a gazdaság egészét érintő kérdésekben odaát elképzelhetetlen, hogy figyelmen kívül hagynák a kamara szakmai érveit, nálunk meg az elképzelhetetlen, hogy a kormányzati vagy helyhatósági döntéshozók figyelembe vennék a köztestület javaslatait. Igaz, a holland kamarát 130 éve, a magyart három éve alapították... Az effajta apróbb eltérésektől eltekintve, hál' Istennek már senki nem sajnál bennünket - igaz, nem is irigyel. Partnerek lettünk, sőt barátok. Még az is lehet, hogy többen kedvelnek bennünket odakint, mint idehaza. De hogy jobban bíznak sikereinkben, mint mi, az holtbiztos! Hogy a hollandok miért kedvelnek bennünket annyira? Hát, már csak méreteinknél fogva is összepasszolunk... Am ők még történelmi, kulturális, népéleti hasonlóságokat is találnak rajtunk. Jól teszik. M

i persze még jócskán „grimaszolunk" a hozzánk érkező külföldiek előtt. Mondják is, nem adjuk magunkat könnyen: az egykori komplikált vám- és külkereskedelmi rendelkezések után rendre olyan új adó- és tb-feladványokkal tudjuk őket elkápráztatni, melyeken Mr. dr. Agynak is elég lenne eligazodnia; alig találnak olyan jogszabályt, melyben két egymás utáni évben ugyanazt a szöveget lelték volna - úgy látszik, nem értik a magyar dialektikát...; a szeszélyes, átláthatatlan, kijárás ungarische helyhatóságifolklórból sem értenek egy kukkot sem. Mindent egybevetve, Nyugat szemében mi vagyunk Kelet-Európa Jolly Jokere, változatlanul. Még akkor is, ha olykor mi magunk nem is tehetünk róla. Néha talán jobb is... I ÍV I ' , I M A DELMAGYARORSZAG KFT. MELLEKLETE Nem kimondottan katonai kérdés... (J)utunk a NATO-ba Ismerkedünk - géppel és szervezettel. (Fotó: Nagy László) • Alois Mock: ,#A bővítés nem tehet tönkre" • Bécs (MTI) „A nemzetközi szervezetek nem garantálják biztonságunkat" ez a volt Jugoszláviában történtek legnagyobb tanulsága Alois Mock, volt osztrák alkancellár-külügyminiszter, az Osztrák Néppárt (ÖVP) tiszteletbeli elnöke szerint. A nemzetközi szervezetek a balkáni háború alatt csak határozatokat hoztak, de nem tarttatták be azokat. Ha egy konfliktus megoldásában elfogynak a politikai eszközök, akkor rá kell szánniuk magukat az érintetteknek a katonai megoldásra. A háború másik nagy tanulsága: gyorsan fel kell venni a harcot az agresszió ellen. Mock, sokakkal ellentétben, úgy gondolja, hogy az 1989 után elkezdődött folyamatok Európában még nem visszafordíthatatlanok, s a legnagyobb veszély a mindenhol lesben álló nacionalizmus. A nagy tekintélyű osztrák politikus szerint az Európai Unió kormányközi konferenciájának végre kell hajtania a szervezet reformját, „elmélyítését", mert „ha ez nem történik meg, akkor nem kerül sor az EU bővítésére sem". A kérdésre, hogy ez milyen következményekkel járhat, Mock hangsúlyozta: a felvételre váró közép- és kelet-európai országok akkor nemcsak az EU-tagállamokban csalódnának, hanem a demokráciában és a szolidaritásban is, s ez komoly esélyt adna ezekben az országokban a nacionalismus terjedésének. Hozzátette: ez nemcsak a csatlakozni kívánó országokban okozna válságot, hanem az EU-n belül is. Ugyanakkor annak a meggyőződésének adott hangot, hogy előbb vagy utóbb Európa egyesül, s ezért arra figyelmeztette az EU-bővítést lassítani akaró politikusokat, hogy ha most kerül sor az új tagok csatlakozásra, az sokkal kevesebb áldozattal jár, mint ha ez csak később következne be. Mock szerint azonban abban is nagyon következetesnek kell maradnia az EU-nak, hogy a belépni szándékozóktól megkövetelje: teljes mértékben feleljenek meg a követelményeknek. Ez egyrészt a csatlakozók érdeke is, mert csak így lehetnek egyenrangú partnerek, másrészt a szervezeté is, mert „a bővítés nem teheti tönkre az EU-t, akkor inkább ne kerüljön rá sor." Madridban július 8-án dönt a NATO-tagországok vezérkara arról, hogy „ki kerül be az első körbe", vagyis: melyek lesznek azok az országok, amelyek joggal számíthatnak a rövid időn belül való felvételre. Az utóbbi időben folyamatosan emlegetik a magyar politikusok, hogy bejutunk az Északatlanti Szövetségbe. Jogos ez a feltevés? Erről Póda Jenő országgyűlési képviselőt, a Parlament honvédelmi bizottságának tagját kérdeztük. - Igen. Bennünket fel fognak venni a NATO-ba, mert megfelelünk az általuk támasztott elvárásoknak. Tulajdonképpen még soha nem fogalmazták meg NATOberkekben, hivatalos dokumentumokban sehol sem írKisebbségbarát környezetről beszélnek a politikusok, mintaszerű kisebbségi törvényt fogadott el a magyar Parlament. Ugyanakkor a legnagyobb létszámú hazai kisebbségi csoport, a cigányság diszkriminációk miatt tesz panaszt az ombudsmannak, a romák zömének életkörülményei egyáltalán nem „európaiak". Ez a kettősség befolyásolja-e Magyarország integrációs esélyeit a jövő Európájába? Erről kértük dr. Kaltenbach Jenő, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának véleményét. - Messze az uniós állag fölötti a hazai jogi környezet - hangsúlyozta az ombudsman. - Az, hogy van egy kisebbségi törvény, hogy az alkotmány kisebbségbarát rendelkezéseket tartalmaz, hogy létezik a kisebbségi jogok országgyűlési biztosának intézménye, hogy reták le ezeket a követelményeket. Mi azonban ismerjük azokat az elképzeléseket, amelyeket a szervezeten belül fogalmaznak meg irántunk. De mi elsősorban nem azért igyekszünk megfelelni ezeknek, mert mindenáron a NATO-ba sietünk, hanem azért, mert egy demokratikus társadalom, egy polgári ellenőrzés és irányítás alatt álló hadsereg magával „húzza" ezeket a sarokpontokat. 9 Miként vélekedik e katonai szövetségről? - Rengeteg félreértés van ezzel kapcsolatban, s ezzel hozom összefüggésbe a következő furcsa helyzetet is: miközben a magyar politikai elit - mind a hét parlamenti párt - támogatja NATOcsatlakozásunkat, addig a közvéleménynek alig több mint a fele teszi ugyanezt, egynegyede ellene voksol, mélhetően hamarosan lesz országgyűlési képviselet, hogy kialakult a kisebbségi önkormányzati rendszer. Másik oldalon viszont ott sorakoznak a cigányság problémái, melyek azonban nem csupán kisebbségi, inkább szocializációs, integrációs, művelődésbeli gondok. Attól tartok, ez Magyarországnak az Európai Unióhoz való csatlakozásakor tényező lesz• Már csak ezért is sokkal komolyabban kellene venni a cigányfelzárkóztatást, a cigányprobléma kezelését. A cigányság problémáinak kezelése két síkon képzelhető el - véli dr. Kaltenbach. Létezik egy konkrét, akut válsághelyzet, amit kezelni kell, a legkülönbözőbb területeken. Aztán kell egy hosszú távú program, mikor az oktatásé a főszerep. Melynek eredményeként a most hatéves kor alatti cigánygyerekeket lehet olyan helyzetbe hozni, hogy az a hátrány, mely eddigi életüket végigkísérte, megszűnjön. egynegyede pedig még nem tud állást foglalni. Azért, mert egyfelől kevés információja van a társadalomnak a NATO-ról, másrészt pedig még túlságosan élénken él az emberekben a szervezetről alkotott ellenségkép, amelyet az elmúlt évtizedekben a kommunista rezsim idején „belevertek" ebbe a társadalomba! • Vagyis: a régi reflexek nem változnak... - így van. Tudniillik sokan még mindig azt gondolják, hogy a NATO olyan szervezet, mint amilyen a Varsói Szerződés volt, azzal, hogy az baloldali volt, ez jobboldali, azt Moszvából, ezt Brüsszelből irányítják. E megközelítés téves. Tudniillik a NATO elsősorban politikai és csak másodsorban katonai szervezet, míg a Varsói Szerződés kimondottan katonai szervezet volt. - A sokat emlegetett híd funkció nem frázis, hanem óriási esély Magyarország számára! - utalt a törénelmi kisebbségek szerepére az ombudsman. Nagyon nagy érték, hogy itt a környező országok népeinek kisebbségei élnek! Magyarország - földrajzi helyzete, történelme, hagyományai miatt - KeletEurópában központi szerepet játszik, de ennek meg kell teremteni feltételeit, ami kapcsolatokat, nyelvet, kulturális megértést jelent. Ebben segítenek az itt élő kisebbségek. Ezért nem értem azokat, akik szerint a kisebbségi területre való invesztálás pénzkidobás. Éppen ellenkezőleg! - Az Uniónak nincs alternatívája. A bővülés törvényszerű! - állítja a kisebbségi jogok országgyűlési biztosa. - Ha komolyan vesszük Európa összenövését, az európai államok közeledését, a jövő Európáját, akkor az nem képzelhető el úgy, hogy a határ a Lajtánál húzódik. Feltéve, hogy nem az ötven évvel ezelőtti, az egymásra Ott egy ország mondta meg, hogy mit tegyen a szervezet, itt viszont egy ország is „ megmondhatja ", hogy mit ne tegyen a NATO! Ez azért van így, mert a döntéshez a 16 ország konszenzusa szükséges. Itt elvárt norma a partneri viszony, ott vazallus szerep volt... 9 Miért fontos számunkra a NATO? - Azért, mert az észak-atlanti integráció végre azt eredményezhetné a magyarság számára, hogy a világ sikeres, szabad és kulturált feléhez tartozhatna. Erre sok kísérlet volt az elmúlt évszázadok során, de igazából Mátyás király óta nem sikerült ezt a helyzetet előállítani. Most erre óriási lehetőség kínálkozik. S újfent hangsúlyozom: nem csak katonai kérdés a csatlakozás! Kisimre Ferenc acsarkodó nemzetek Európájára, hanem mindannyian egy békés, prosperáló Európában gondolkodunk. Természetesen a bővüléssel újabb problémák keletkeznek, melyeket kezelni kell. Nyugat-Európában a hagyományos értelemben vett nemzetállam feltámasztása lehetetlen! A centralizáció egész Európában visszaszorul. Az integrációs alapú központi bürokrácia megteremtése tapasztalható. De ennek ellensúlyozására megindult a kompetencia áramlás lefelé, a régiók szintjére. - Ha ezt Magyarországon nem követjük, és továbbra is őrizzük a főváros-központúságot, akkor csökkentjük európai integrációs esélyeinket - véli dr. Kaltenbach. Mert az EU nem fővárosok, nem egyfajta „elit" szövtsége, hanem átszövi a társadalmi, gazdasági, politikai, kulturális élet ezerféle szintjét. Minden más törekvés törékeny, szervetlen Európát hozna létre. Újszászi Ilona • Munkatársunktól Az Európai Unióban használt hivatalos nyelveken túl több, mint 30 kisebbségi nyelvet beszél legalább 40 millió ember - olvastuk az Európai Dialógus című folyóirat legfrissebb számában. E sokszínűséggel az uniós intézmények eddig is nehezen birkóztak meg. Ezért aztán ijedten néznek a 10 közép-európai és balti térségbeli társult országra, mert senki sem tudja pontosan, e régiókban hányan hány kisebbségi nyelvet beszélnek. Az EU-n belül összesen több, mint 40 autochton regionális vagy kisebbségi nyelvi közösségek tartanak számon. (Az autochton az „őshonossal" rokonértelmű görög szó, amely azt jelenti, hogy valami már hosszú ideje jelen van egy bizonyos területen. E meghatározás kizárja mind a bevándorlók nyelvét, mind a mesterségesen létrehozott nyelvet.) A területekhez kötődő nyelvekhez hozzá kell adnunk a cigány és a zsidó nyelvet, melyeket hagyományosan egész Európában használnak. Az Európai Nemzetiségek Szövetségi Uniója (FUEN) - melynek központja a németországi Flensburgban van - szakértői becslésekre hagyatkozva állítja, hogy az Európában beszélt kisebbségi nyelvek száma elérheti a kétszázat is. A szervezet szerint 100 millió ember tekinthető kisebbségnek Kelet- és Nyugat-Európában, továbbá a balti államokban. A dublini székhelyű Kevéssé Használt Nyelvek Európai Irodája igyekszik elérni, hogy az EU-n belüli kisebbségek jogait a törvény határozottabban védje. Ezért igyekszik elérni, hogy a most folyó kormányközi konferencia nyomán felülvizsgált uniós szerződés ismerje el a nyelvi és kulturális sokféleséget, valamint védje és támogassa a nyelvi kisebbségeket. A regionális kisebbségi nyelvek céljaira alig jut anyagi támogatás. Ami elérhető, azt a XXII. Főigazgatóság (oktatás és képzés) kezeli. Példaként említi az Európai Dialógus, hogy 1995-ben 170 projektet finanszíroztak közel 4 millió ECU értékben, de e költségvetési keretet idén 3,6 millió ECU-re csökkentették. Azaz, a 10 társult országban kisebbségi nyelvet beszélőknek kevés reménye lehet arra, hogy az EU-alapokból pénzhet jutnak. Vagyis ezen országok kormányainak saját maguknak kell tisztázniuk a kisebbségi nyelvi csoportokhoz való viszonyukat. Szakértők szerint ugyanis vitatott: vajon egy kisebbség által beszélt nyelv önálló nyelv-e vagy csak dialektus. Továbbá: a 10 társult ország kisebbségi nyelveinek gondjai eltérőek. Mert például Magyarországon sok, kisebbségi nyelvet beszélő csoportnak saját óvodái és iskolái vannak. Lengyelországban az a gond, hogy nincs elég tanár a németül beszélő kisebbség oktatására. Az Európa Tanác; az 1992-es Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájának elfogadása révén megpróbált segíteni zárul a Dialógus cikke. Eddig azonban a tanács 39 tagja közül mindössze négy ratifikálta a Chartát. • A cigányság megvétózhatja EU-tagságunkat? A kisebbség: híd