Délmagyarország, 1997. április (87. évfolyam, 75-100. szám)

1997-04-28 / 98. szám

HÉTFŐ, 1997. ÁPR. 28. BELFÖLD 3 Ellenvélemény • Budapest (MTI) A nemzeti alaptantervet és az új, kétszintű érettségit „nem lehet és nem szabad bevezetni". A jelenlegi NAT helyett új szabályozást kell kidolgozni. A mostanitól el­térő „egyszintű és egységes" érettségikoncepció kialakítá­sakor pedig mindenekelőtt a számonkérhetőségre és a szóbeliségre kell helyezni a hangsúlyt - mutatott rá szombaton tartott előadásá­ban Bárányi Károly oktatási szakértő a ,.Művelt Magyar­ország - múlt vagy jövő?" című szimpóziumon, a buda­pesti Szent Ignác Katolikus Szakkollégiumban. Tizenegy szándék­nyilatkozat • Budapest (MTI) Tizenegy megyében már megszületett a szándéknyilat­kozat az MDF, a Fidesz és a KDNP együttműködéséről ­jelentette be szombaton Lé­zsák Sándor, az MDF elnöke Győrzámolyban tartott sajtó­tájékoztatóján. Megítélése szerint az ország már nagyon vár erre az összefogásra, mert elviselhetetlen számára az MSZP-SZDSZ koalíció intézményeket szétverő, el­szegényedést okozó politiká­ja. Szólt arról, hogy hétfőn az MDF egy javaslatot terjeszt elő, miszerint a katasztrófa­alapot legalább 5 milliárd fo­rintra töltsék fel. Kisgazda­inditvány • Budapest (MTI) A FKGP egyetért a kor­mány alkotmánymódosító csomagjának számos pasz­szusával, de nem tudják el­fogadni az igazságügy-mi­niszter jogkörének csökken­tését és azt, hogy az Alkot­mánybíróságnak ne legyen joga megsemmisíteni a Leg­felsőbb Bíróság határozatait - mondta Pokol Béla elnöki főtanácsadó egy sajtótájé­koztatón. Elfogadhatatlan­nak vélte azt is, hogy a kor­mányjavaslat a jelenleg hi­vatalban lévő alkotmánybí­rók mandátumát meg­hosszabbítaná kilenc évről tizenkettőre. A Kisgazdapárt azt indítványozza, hogy az országgyűlési választások alkotmányban rögzítendő időpontját ne májusban, ha­nem áprilisban jelöljék meg. Francia nap • Budapest (MTI) Tiszta etnikumú országok ma már nemigen léteznek, különösen nem Közép-Kelet­Európában, azon belül a Kár­pát-medencében - mondta Hanák Péter akadémikus a francia-magyar napokon szombaton az Akadémián. Nem mindig a nemzeti iden­titás a domináns, meghatáro­zóak lehetnek különböző, például valláshoz, politiká­hoz vagy lakóhelyhez kap­csolódó részidentitások is. Göncz Árpád köztársasági el­nök arról beszélt, hogy dél­amarikai útja során is találko­zott az identitás problémakö­rével. Dél-Amerikában az in­dián őskultúra beépült a la­kosság tudatába, büszkék rá, ugyanakkor az országok jel­lege a spanyol hatást tükrözi. Ezekben az országokban a nemzeti azonosságtudat sajá­tos formája alakult ki: a ket­tős identitás. Agrárlcerekasztal, őszi folytatás Ki szerezhet földtulajdont? Mórahalmi vásár. Piacszabályozás, ellenőrzött bortermelés. (Archív fotó: Miskolczi Róbert) A nemzeti agrárke­rekasztal pénteken meg­kezdett ülése szombaton az egyéni felszólalások­kal folytatódott. A részt­vevők szerint a nemzeti agrárprogram (NAP) el­készítése szükséges ugyan a hosszú távú megoldás érdekében, de a most időszerű problé­mák orvoslásáról sem szabad elfeledkezni. Molnár Albert, a Fűszer­paprika Terméktanács képvi­seletében arra hívta fel a fi­gyelmet, hogy jobban kell tá­maszkodni az agrárgazdasá­got szakértői szemmel vizs­gálók véleményére, mivel egyes pártok képviselői „fé­lelmetes információhiányról" tettek tanúbizonyságot. Kósa Gyula, a Metész el­nöke az utolsó hozzászólók egyikeként kijelentette, ha annak idején az őstermelők, a gazdák nem lépnek fel ha­tározottan, akkor most a kor­mányzat nem vitatkozna a szakértőkkel a hazai mező­gazdaság helyzetéről. Az el­nök megismételte, hogy Ma­gyarországon földtulajdont csak magyar állampolgár szerezhessen és birtokolhas­son. Azt is sürgette, hogy bérleti és földhasználati jo­got csak magyar természetes és jogi személy kaphasson hazánkban, ugyanilyen jogo­kat külföldi és vegyes tulaj­donú gazdasági társaság, alapítvány, pénzintézet ne szerezhessen. A tanácskozáson elhang­zott véleményeket összegez­te a nemzeti agrárkoordiná­ciós fórum, amelynek mun­kájában a politikai pártok, az érdekképviseleti szerveze­tek, a kisebb szakmai szö­vetségek megbízottai vettek részt. A fórum pontokba sze­dett összefoglalóját tolmá­csolva Horn Péter akadémi­kus elmondta: a nemzeti ag­rárkerekasztal tanácskozása mindvégig felelősségteljes és megegyezésre törekvő légkörben zajlott. Számos alapelvben, jövőt formáló kérdésben egyetértés, vagy meggyőző többségi állás­pont alakult ki. Ugyanakkor markánsan elkülönültek a vélemények a földtulajdonszerzésről. Több politikai és civil szervezet, valamint a szövetkezeti ágazat képviselői elengedhe­tetlennek tartották, hogy a mezőgazdasággal foglalkozó belföldi jogi személyek föld­tulajdont szerezhessenek. Annak ellenére tartottak ki álláspontjuk mellett, hogy ez jogalkotási nehézségeket vethet fel. Más résztvevők viszont a teljes tiltás mellett foglaltak állást, csak a bel­földi természetes személyek számára tennék lehetővé a földtulajdon megszerzését. Az eddigieknél nagyobb figyelmet kell fordítani az ágazat jövedelmezőségének megteremtésére. A kialakult tőkehiány mérséklésére 2-3 éven keresztül évi 50 milliárd forintos középlejáratú, álla­milag garantált tőkepótló hi­telt kell az agráriumnak nyúj­tani. Többségi vélemény sze­rint a legégetőbb feltételek biztosításához a GDP leg­alább 2,5 százalékát kitevő állami támogatás szükséges. Várhatóan még az ősszel elkezdődik a nemzeti agrár­kerekasztal által megfogal­mazott felvetések ismételt és ágazatok szerinti részletes áttekintésére - jelentette ki Nagy Frigyes földművelésü­gyi miniszter a tanácskozás zárszavában. A kétnapos munkát értékelve hangsú­lyozta: több területen sike­rült a nézeteket közelíteni, de maradtak vitás kérdések is. Az utóbbiak közé sorolta a földbirtokrendezés eltérő megítélését, a szövetkezés kérdését - ami a miniszter szerint a vidék kovásza -, valamint a kormányzat ag­rárirány ításf+rendszerének megreformálását. Az uniós csatlakozásról úgy véleke­dett, hogy ha külkereskedel­mi forgalmunk kétharmada az EU felé irányul, akkor nincs alternatíva, s nekünk kell igazodni. A szombati napon elnöklő Csikai Miklós zárszavában hangsúlyozta: olyan agrár­törvényre lenne szükség, amelyet az ellenzék szavaza­tai is támogatnak. A mező­gazdaság ugyanis egyszerű­en nem blija ki, ha négyéves ciklusban kapja a kezelést. K. A. • Budapest (MTI) A Magyar Demokrata Fó­rum országmérleget készít ­jelentette be Lezsák Sándor, a párt elnöke, az országos választmány vasárnapi ülé­sén - közölte Herényi Ká­roly szóvivő. A pártelnök értékelése szerint Magyarország társa­dalmi és gazdasági állapota három évi MSZP-SZDSZ­Országmérleget készít az MDF kormányzás után lényegesen ban vagy a tengeren túlon. E rosszabb, mint 1994-ben volt: fogy a nemzeti vagyon, fogy a népesség, és egyre több diplomás keres munka­lehetőséget Nyugat-Európá­súlyos helyzeten - a demok­rata fórum elnökének meg­ítélése szerint - csak egy 1998-as kormányváltás se­gíthet. Az MDF - a Fidesszel és lehetőség szerint a KDNP­vel közösen - készül a kor­mányzásra, ezért országmér­leget készít - jelentette ki Lezsák Sándor. Ennek keretében feltérké­pezi hazánk gazdasági és po­litikai állapotát, felméri a nemzet vagyonát és a ren­delkezésre álló humán erő­forrásokat. Határon túli magyarok találkozója Három napon át ta­nácskoztak Szegeden a határon túli magyar szervezetek. Magyarok, magyarokkal. Ötödik alkalommal szervezte meg a szegedi Magyar Kisebbségi Iroda ezt a sajátos eszmecserét. Kisebbségi létükből adó­dóan akadnak gondok bőven a szomszédságunkban élő magyarság körében. A fel­vidéki, a kárpátaljai és a dél­vidéki magyar szervezetek reprezentánsai sorolták is ezeket véget nem érő fo­lyamban: a nyelvhasználati és az oktatási törvény szab­ta koriátok, a magyar nyelvű sajtó, rádió és televízió sze­gényes lehetőségei, amelyek Három nap után elköszöntek egymástól a küldöttek. (Fotó: Nagy László) nem csak politikai, hanem anyagi természetű gondok­ból adódnak. Ám vannak bőven „bel­ső" problémák is. A délvidé­ki magyar politikai szerveze­tek civakodása odáig fajult, hogy a korábbi egy, majd a későbbi kettő helyett immár öt(!) szervezet „védi" a ma­gyarság érdekeit. Jó lenne megegyezni, együtt fellépni a választásokon, úgy, mint ahogyan azt a szlovákiai ma­gyarok teszik, mondták. De az itteni tanácskozás is azt támasztotta alá: ez egyelőre nem megy. Az összejövetel legna­gyobb hiányossága, amint azt dr. Mécs László, a szege­di önkormányzat kisebbségi tanácsnoka zárszavában el­mondta, hogy a romániai magyarok nem képviseltet­ték magukat, pedig ők most kormányzati pozícióban vannak és hasznos tanácso­kat tudtak volna adni a töb­bieknek. K. F. múlt lf!M!fJ!l Szófia-minta Tújézegetem a múlt hétfői újságokat. Szinte mind­1Y egyiknek ott a címlapján egy szófiai fotó. Az utca eufórikus hangulatában táncra perdülő párokról, amint éppen a szocialisták választási vereségét, a jobboldal győzelmét ünneplik. Aztán kinyitom a keddi Világgaz­daságot. „Lebontják a bolgár >piaci kommunizmust<, A lakosság kemény árat fizet" - szólnak a címek a küszö­bön álló ottani Bokros-csomagról. És hogy mik is a cso­mag főbb elemei? Gyorsított privatizáció, megszüntetik az agrártermékek és az energiahordozók árszabályozá­sát és piacvédelmét. És a következmény, a legkemé­nyebb kitétel, amit érdemes szó szerint idézni: „ki kell alakítani a szociális védőhálót a már most 14,5 százalé­kos és a gyárbezárások nyomán valószínűleg gyorsan növekvő munkanélküliség kezelésére." Csodák márpe­dig nincsenek! - vonja le az ember újfent a következte­tést, mint már annyiszor az elmúlt hetekben. Először a románüli választások után jött, aztán a prágai stabilizá­ciós csomag meghirdetésekor. Láthatóan borotvaélen táncol a környező, a miénkhez hasonló sorsú országok gazdasága. Ott is, ahol úgy-ahogy jól mentek a dolgok (lásd: Csehország), és ott is, ahol az elszegényedés és a gazdaság leépülése már tűrhetetlen mértéket öltött (Bul­gária és Románia). Tetszik, nem tetszik, mi is ott va­gyunk valahol e sorban, a magunk Bokros-csomagjá­val, amit ma is nyögünk, és ami akkor - ezt ma már mindenki elismeri - a fizetőképtelenségtől mentette meg az országot. És bár a Horn-kormány '94- '95-ös, három­negyedéves hezitálásának köszönhetően késve és kap­kodva bevezetett Bokros-csomagnak kétségkívül voltak hibái is bőven, mára eredményei is láthatóak, többek közt az ország javuló megítélésében, a gazdasági növe­kedés megindulásában és a költségvetésre háruló, még mindig iszonyatos kamatterhek jelentős csökkenésében. Mindez persze csak az érem egyik oldala. Mert köz­ben el- és kifáradt az ország. Mert mára az országlako­sok többségének elege lett abból, hogy mind nagyobb az ára nem csupán a csak kevesek számára elérhető társa­dalmi-anyagi felemelkedésnek, de az egyszerű fönnma­radásnak is. Elege lett abból, hogy a kormányon lévők nem tudnak előállni egy olyan jövőképpel, amelyben a fölemelkedő ország víziója az egyéni boldogulások le­hetséges variánsainak százait-ezreit csillantja föl. T\e vannak-e könnyített utak? Ismét egy lap kerül mJ elém. A Világgazdaság egy grafikonja, amely az egy főre jutó hazai termék (GDP) világranglistáját mu­tatja. A vezető Luxemburggal (32 ezer 210 dollár), az őt követő USA-val (27 ezer 360 dollár) és az Európai Unió tagországaival, amelyek átlaga 21 ezer dollár körül mo­zog. És a szegény Görögország, 12 ezer 650 dollárral, mint sereghajtó. És ott van a mindenki által iszonyúan szegénynek tartott Törökország is - amely nemrég akar­ta megzsarolni a NATO-t, hogy Magyarország fölvételé­ért cserébe az EU-ba juthasson -, a maga 6130 dollárjá­val. Sereghajtóként pedig az ábra végén Magyarország. Nálunk 1996-ban a nemzeti össztermékből egy lakosra 4278 dollár jutott. Ötöde az EU átlagának. Lehet, szo­morú a kép, de messze nem annyira, mint más, környező országokban. És biztató jeleket mutat föl a gazdaság, ki­felé látszunk lábalni a bajok legkeservesebbjeiből. Pél­dául: változatlanul kedvelt célterepe vagyunk a külföldi tőkének, amely itt, nálunk teremt munkahelyeket, fo­gyaszt energiát, fizet adót, tőlünk exportál és így tovább. A kiút hát látszik, legföljebb az okosabb, hatékonyabb és értelmesebb részmegoldásokat kellene keresnünk. De csodák nincsenek. Aki manapság könnyű megoldásokat kínál, nem néz szembe a tényekkel. Például amikor a va­lóban rossz helyzetben lévő gazdák a behozatali korláto­zások és a piacvédelem mellett kardoskodnak, nem tud­ják, hogy az ily módon drágított belső piacon sem adhat­nának el több élelmiszert. Mert ki tudná megfizetni a magasabb árakat? És számolniuk kellene más országok kemény viszonossági importkorlátozásaival. Ahogyan például a cseh importletét valószínűleg ellehetetleníti az oda irányuló magyar export 7-8 százalékát. És minde­nekelőtt az agrár- és élelmiszerexportot. M inden összefügg mindennel. Magyarország is a környezetével és a világgal. Az interdependeciá­nak nevezett alapelv működik és hat, tetszik vagy nem tetszik. Korlátoz ugyan bennünket, mert nem erőltethet­jük rá a magunk elképzeléseit az adott szabályok szerint működő világra, amihez - akarva-akaratlanul - alkal­mazkodnunk kell. Ami mellesleg egyben előre is visz, és segít abban, hogy ne maradjunk le végképp reménytele­nül attól a világtól, amelynek színvonalát mi is reméljük önmagunk számára. És a lemaradást nem annyira az egy lakosra jutó GDP fejezi ki, mint inkább az, ha kép­telenek vagyunk megfelelni az általunk vágyott világ­ban működő rendszerek követelményeinek. Ha úgy vá­gyunk ahhoz a világhoz tartozni, hogy puhább ellenál­lások felé tapogatózva keresünk saját, többnyire sehová sem vezető modelleket. •UjtA^ Szeged, Csongrádi sgt. 27. Tel /fax: 62/491-022 Szeged, Dorozsmai út 5. Tel /fax: 62/311 -092 MODUL BAU Hőszigetelők árengedménnyel! Nikecell, Isolyt, Tel -mine, Dryvit homlokzati rendszer," Marley homlokzatburkoló rendszer.

Next

/
Thumbnails
Contents