Délmagyarország, 1997. április (87. évfolyam, 75-100. szám)

1997-04-28 / 98. szám

HÉTFŐ, 1997. ÁPR. 28. BELFÖLD 3 Ellenvélemény • Budapest (MTI) A nemzeti alaptantervet és az új, kétszintű érettségit „nem lehet és nem szabad bevezetni". A jelenlegi NAT helyett új szabályozást kell kidolgozni. A mostanitól eltérő „egyszintű és egységes" érettségikoncepció kialakításakor pedig mindenekelőtt a számonkérhetőségre és a szóbeliségre kell helyezni a hangsúlyt - mutatott rá szombaton tartott előadásában Bárányi Károly oktatási szakértő a ,.Művelt Magyarország - múlt vagy jövő?" című szimpóziumon, a budapesti Szent Ignác Katolikus Szakkollégiumban. Tizenegy szándéknyilatkozat • Budapest (MTI) Tizenegy megyében már megszületett a szándéknyilatkozat az MDF, a Fidesz és a KDNP együttműködéséről jelentette be szombaton Lézsák Sándor, az MDF elnöke Győrzámolyban tartott sajtótájékoztatóján. Megítélése szerint az ország már nagyon vár erre az összefogásra, mert elviselhetetlen számára az MSZP-SZDSZ koalíció intézményeket szétverő, elszegényedést okozó politikája. Szólt arról, hogy hétfőn az MDF egy javaslatot terjeszt elő, miszerint a katasztrófaalapot legalább 5 milliárd forintra töltsék fel. Kisgazdainditvány • Budapest (MTI) A FKGP egyetért a kormány alkotmánymódosító csomagjának számos paszszusával, de nem tudják elfogadni az igazságügy-miniszter jogkörének csökkentését és azt, hogy az Alkotmánybíróságnak ne legyen joga megsemmisíteni a Legfelsőbb Bíróság határozatait - mondta Pokol Béla elnöki főtanácsadó egy sajtótájékoztatón. Elfogadhatatlannak vélte azt is, hogy a kormányjavaslat a jelenleg hivatalban lévő alkotmánybírók mandátumát meghosszabbítaná kilenc évről tizenkettőre. A Kisgazdapárt azt indítványozza, hogy az országgyűlési választások alkotmányban rögzítendő időpontját ne májusban, hanem áprilisban jelöljék meg. Francia nap • Budapest (MTI) Tiszta etnikumú országok ma már nemigen léteznek, különösen nem Közép-KeletEurópában, azon belül a Kárpát-medencében - mondta Hanák Péter akadémikus a francia-magyar napokon szombaton az Akadémián. Nem mindig a nemzeti identitás a domináns, meghatározóak lehetnek különböző, például valláshoz, politikához vagy lakóhelyhez kapcsolódó részidentitások is. Göncz Árpád köztársasági elnök arról beszélt, hogy délamarikai útja során is találkozott az identitás problémakörével. Dél-Amerikában az indián őskultúra beépült a lakosság tudatába, büszkék rá, ugyanakkor az országok jellege a spanyol hatást tükrözi. Ezekben az országokban a nemzeti azonosságtudat sajátos formája alakult ki: a kettős identitás. Agrárlcerekasztal, őszi folytatás Ki szerezhet földtulajdont? Mórahalmi vásár. Piacszabályozás, ellenőrzött bortermelés. (Archív fotó: Miskolczi Róbert) A nemzeti agrárkerekasztal pénteken megkezdett ülése szombaton az egyéni felszólalásokkal folytatódott. A résztvevők szerint a nemzeti agrárprogram (NAP) elkészítése szükséges ugyan a hosszú távú megoldás érdekében, de a most időszerű problémák orvoslásáról sem szabad elfeledkezni. Molnár Albert, a Fűszerpaprika Terméktanács képviseletében arra hívta fel a figyelmet, hogy jobban kell támaszkodni az agrárgazdaságot szakértői szemmel vizsgálók véleményére, mivel egyes pártok képviselői „félelmetes információhiányról" tettek tanúbizonyságot. Kósa Gyula, a Metész elnöke az utolsó hozzászólók egyikeként kijelentette, ha annak idején az őstermelők, a gazdák nem lépnek fel határozottan, akkor most a kormányzat nem vitatkozna a szakértőkkel a hazai mezőgazdaság helyzetéről. Az elnök megismételte, hogy Magyarországon földtulajdont csak magyar állampolgár szerezhessen és birtokolhasson. Azt is sürgette, hogy bérleti és földhasználati jogot csak magyar természetes és jogi személy kaphasson hazánkban, ugyanilyen jogokat külföldi és vegyes tulajdonú gazdasági társaság, alapítvány, pénzintézet ne szerezhessen. A tanácskozáson elhangzott véleményeket összegezte a nemzeti agrárkoordinációs fórum, amelynek munkájában a politikai pártok, az érdekképviseleti szervezetek, a kisebb szakmai szövetségek megbízottai vettek részt. A fórum pontokba szedett összefoglalóját tolmácsolva Horn Péter akadémikus elmondta: a nemzeti agrárkerekasztal tanácskozása mindvégig felelősségteljes és megegyezésre törekvő légkörben zajlott. Számos alapelvben, jövőt formáló kérdésben egyetértés, vagy meggyőző többségi álláspont alakult ki. Ugyanakkor markánsan elkülönültek a vélemények a földtulajdonszerzésről. Több politikai és civil szervezet, valamint a szövetkezeti ágazat képviselői elengedhetetlennek tartották, hogy a mezőgazdasággal foglalkozó belföldi jogi személyek földtulajdont szerezhessenek. Annak ellenére tartottak ki álláspontjuk mellett, hogy ez jogalkotási nehézségeket vethet fel. Más résztvevők viszont a teljes tiltás mellett foglaltak állást, csak a belföldi természetes személyek számára tennék lehetővé a földtulajdon megszerzését. Az eddigieknél nagyobb figyelmet kell fordítani az ágazat jövedelmezőségének megteremtésére. A kialakult tőkehiány mérséklésére 2-3 éven keresztül évi 50 milliárd forintos középlejáratú, államilag garantált tőkepótló hitelt kell az agráriumnak nyújtani. Többségi vélemény szerint a legégetőbb feltételek biztosításához a GDP legalább 2,5 százalékát kitevő állami támogatás szükséges. Várhatóan még az ősszel elkezdődik a nemzeti agrárkerekasztal által megfogalmazott felvetések ismételt és ágazatok szerinti részletes áttekintésére - jelentette ki Nagy Frigyes földművelésügyi miniszter a tanácskozás zárszavában. A kétnapos munkát értékelve hangsúlyozta: több területen sikerült a nézeteket közelíteni, de maradtak vitás kérdések is. Az utóbbiak közé sorolta a földbirtokrendezés eltérő megítélését, a szövetkezés kérdését - ami a miniszter szerint a vidék kovásza -, valamint a kormányzat agrárirány ításf+rendszerének megreformálását. Az uniós csatlakozásról úgy vélekedett, hogy ha külkereskedelmi forgalmunk kétharmada az EU felé irányul, akkor nincs alternatíva, s nekünk kell igazodni. A szombati napon elnöklő Csikai Miklós zárszavában hangsúlyozta: olyan agrártörvényre lenne szükség, amelyet az ellenzék szavazatai is támogatnak. A mezőgazdaság ugyanis egyszerűen nem blija ki, ha négyéves ciklusban kapja a kezelést. K. A. • Budapest (MTI) A Magyar Demokrata Fórum országmérleget készít jelentette be Lezsák Sándor, a párt elnöke, az országos választmány vasárnapi ülésén - közölte Herényi Károly szóvivő. A pártelnök értékelése szerint Magyarország társadalmi és gazdasági állapota három évi MSZP-SZDSZOrszágmérleget készít az MDF kormányzás után lényegesen ban vagy a tengeren túlon. E rosszabb, mint 1994-ben volt: fogy a nemzeti vagyon, fogy a népesség, és egyre több diplomás keres munkalehetőséget Nyugat-Európásúlyos helyzeten - a demokrata fórum elnökének megítélése szerint - csak egy 1998-as kormányváltás segíthet. Az MDF - a Fidesszel és lehetőség szerint a KDNPvel közösen - készül a kormányzásra, ezért országmérleget készít - jelentette ki Lezsák Sándor. Ennek keretében feltérképezi hazánk gazdasági és politikai állapotát, felméri a nemzet vagyonát és a rendelkezésre álló humán erőforrásokat. Határon túli magyarok találkozója Három napon át tanácskoztak Szegeden a határon túli magyar szervezetek. Magyarok, magyarokkal. Ötödik alkalommal szervezte meg a szegedi Magyar Kisebbségi Iroda ezt a sajátos eszmecserét. Kisebbségi létükből adódóan akadnak gondok bőven a szomszédságunkban élő magyarság körében. A felvidéki, a kárpátaljai és a délvidéki magyar szervezetek reprezentánsai sorolták is ezeket véget nem érő folyamban: a nyelvhasználati és az oktatási törvény szabta koriátok, a magyar nyelvű sajtó, rádió és televízió szegényes lehetőségei, amelyek Három nap után elköszöntek egymástól a küldöttek. (Fotó: Nagy László) nem csak politikai, hanem anyagi természetű gondokból adódnak. Ám vannak bőven „belső" problémák is. A délvidéki magyar politikai szervezetek civakodása odáig fajult, hogy a korábbi egy, majd a későbbi kettő helyett immár öt(!) szervezet „védi" a magyarság érdekeit. Jó lenne megegyezni, együtt fellépni a választásokon, úgy, mint ahogyan azt a szlovákiai magyarok teszik, mondták. De az itteni tanácskozás is azt támasztotta alá: ez egyelőre nem megy. Az összejövetel legnagyobb hiányossága, amint azt dr. Mécs László, a szegedi önkormányzat kisebbségi tanácsnoka zárszavában elmondta, hogy a romániai magyarok nem képviseltették magukat, pedig ők most kormányzati pozícióban vannak és hasznos tanácsokat tudtak volna adni a többieknek. K. F. múlt lf!M!fJ!l Szófia-minta Tújézegetem a múlt hétfői újságokat. Szinte mind1Y egyiknek ott a címlapján egy szófiai fotó. Az utca eufórikus hangulatában táncra perdülő párokról, amint éppen a szocialisták választási vereségét, a jobboldal győzelmét ünneplik. Aztán kinyitom a keddi Világgazdaságot. „Lebontják a bolgár >piaci kommunizmust<, A lakosság kemény árat fizet" - szólnak a címek a küszöbön álló ottani Bokros-csomagról. És hogy mik is a csomag főbb elemei? Gyorsított privatizáció, megszüntetik az agrártermékek és az energiahordozók árszabályozását és piacvédelmét. És a következmény, a legkeményebb kitétel, amit érdemes szó szerint idézni: „ki kell alakítani a szociális védőhálót a már most 14,5 százalékos és a gyárbezárások nyomán valószínűleg gyorsan növekvő munkanélküliség kezelésére." Csodák márpedig nincsenek! - vonja le az ember újfent a következtetést, mint már annyiszor az elmúlt hetekben. Először a románüli választások után jött, aztán a prágai stabilizációs csomag meghirdetésekor. Láthatóan borotvaélen táncol a környező, a miénkhez hasonló sorsú országok gazdasága. Ott is, ahol úgy-ahogy jól mentek a dolgok (lásd: Csehország), és ott is, ahol az elszegényedés és a gazdaság leépülése már tűrhetetlen mértéket öltött (Bulgária és Románia). Tetszik, nem tetszik, mi is ott vagyunk valahol e sorban, a magunk Bokros-csomagjával, amit ma is nyögünk, és ami akkor - ezt ma már mindenki elismeri - a fizetőképtelenségtől mentette meg az országot. És bár a Horn-kormány '94- '95-ös, háromnegyedéves hezitálásának köszönhetően késve és kapkodva bevezetett Bokros-csomagnak kétségkívül voltak hibái is bőven, mára eredményei is láthatóak, többek közt az ország javuló megítélésében, a gazdasági növekedés megindulásában és a költségvetésre háruló, még mindig iszonyatos kamatterhek jelentős csökkenésében. Mindez persze csak az érem egyik oldala. Mert közben el- és kifáradt az ország. Mert mára az országlakosok többségének elege lett abból, hogy mind nagyobb az ára nem csupán a csak kevesek számára elérhető társadalmi-anyagi felemelkedésnek, de az egyszerű fönnmaradásnak is. Elege lett abból, hogy a kormányon lévők nem tudnak előállni egy olyan jövőképpel, amelyben a fölemelkedő ország víziója az egyéni boldogulások lehetséges variánsainak százait-ezreit csillantja föl. T\e vannak-e könnyített utak? Ismét egy lap kerül mJ elém. A Világgazdaság egy grafikonja, amely az egy főre jutó hazai termék (GDP) világranglistáját mutatja. A vezető Luxemburggal (32 ezer 210 dollár), az őt követő USA-val (27 ezer 360 dollár) és az Európai Unió tagországaival, amelyek átlaga 21 ezer dollár körül mozog. És a szegény Görögország, 12 ezer 650 dollárral, mint sereghajtó. És ott van a mindenki által iszonyúan szegénynek tartott Törökország is - amely nemrég akarta megzsarolni a NATO-t, hogy Magyarország fölvételéért cserébe az EU-ba juthasson -, a maga 6130 dollárjával. Sereghajtóként pedig az ábra végén Magyarország. Nálunk 1996-ban a nemzeti össztermékből egy lakosra 4278 dollár jutott. Ötöde az EU átlagának. Lehet, szomorú a kép, de messze nem annyira, mint más, környező országokban. És biztató jeleket mutat föl a gazdaság, kifelé látszunk lábalni a bajok legkeservesebbjeiből. Például: változatlanul kedvelt célterepe vagyunk a külföldi tőkének, amely itt, nálunk teremt munkahelyeket, fogyaszt energiát, fizet adót, tőlünk exportál és így tovább. A kiút hát látszik, legföljebb az okosabb, hatékonyabb és értelmesebb részmegoldásokat kellene keresnünk. De csodák nincsenek. Aki manapság könnyű megoldásokat kínál, nem néz szembe a tényekkel. Például amikor a valóban rossz helyzetben lévő gazdák a behozatali korlátozások és a piacvédelem mellett kardoskodnak, nem tudják, hogy az ily módon drágított belső piacon sem adhatnának el több élelmiszert. Mert ki tudná megfizetni a magasabb árakat? És számolniuk kellene más országok kemény viszonossági importkorlátozásaival. Ahogyan például a cseh importletét valószínűleg ellehetetleníti az oda irányuló magyar export 7-8 százalékát. És mindenekelőtt az agrár- és élelmiszerexportot. M

inden összefügg mindennel. Magyarország is a környezetével és a világgal. Az interdependeciának nevezett alapelv működik és hat, tetszik vagy nem tetszik. Korlátoz ugyan bennünket, mert nem erőltethetjük rá a magunk elképzeléseit az adott szabályok szerint működő világra, amihez - akarva-akaratlanul - alkalmazkodnunk kell. Ami mellesleg egyben előre is visz, és segít abban, hogy ne maradjunk le végképp reménytelenül attól a világtól, amelynek színvonalát mi is reméljük önmagunk számára. És a lemaradást nem annyira az egy lakosra jutó GDP fejezi ki, mint inkább az, ha képtelenek vagyunk megfelelni az általunk vágyott világban működő rendszerek követelményeinek. Ha úgy vágyunk ahhoz a világhoz tartozni, hogy puhább ellenállások felé tapogatózva keresünk saját, többnyire sehová sem vezető modelleket. •UjtA^ Szeged, Csongrádi sgt. 27. Tel /fax: 62/491-022 Szeged, Dorozsmai út 5. Tel /fax: 62/311 -092 MODUL BAU Hőszigetelők árengedménnyel! Nikecell, Isolyt, Tel -mine, Dryvit homlokzati rendszer," Marley homlokzatburkoló rendszer.