Délmagyarország, 1997. április (87. évfolyam, 75-100. szám)

1997-04-26 / 97. szám

SZOMBAT, 1997. ÁPR. 26. BELFÖLD 3 Sikertörténet Állattenyésztési napok az Európa-díjas Hódmezővásárhelyen Félezren a csúcson HPkt m Nagykovács János, a vásárhelyi Gazdasági Egyesület elnöke egy Furioso North Starral ismerkedik. (Fotó: Tésik Attila) jegyzet A tiszták A Z R betűnél tart az országgyűlési képviselők átvilágí­tása: voltak-e ügynökök a III/III-nál, vagy sem. Időnként értesülhetünk arról, hogy név szerint melyik képviselő jelent meg az átvilágttók előtt, és ilyenkor azonnal megtudjuk azt is, hogy nem találtak ellene szóló bizonyítékot; nem működött együtt a Céggel, nem volt a nyilaspárt tagja, s karhatalmista 56-61-ben. Ezek szerint tehát az átvilágítás a H betűn is szeren­csésen túljutott? Teljes névsort azonban azokról sem látni, akiket rendben találtak. Bizonyára ez is sértené azok személyi­ségijogait, akik esetleg évtizedeken át sértették a többiek személyiségi jogát, kifürkészve és jelentve életük intimi­tásait, titkait. Ha megvolna a nem érintettek névsora, abból már könnyen ki lehetne szűrni, kik azok, akiket sárosnak találtak az átvilágttók. Vagyis jelenleg mindenki gyanús. Ilyen „mindenki gyanús világot" a diktatúra idején éltünk, akkor is legin­kább az ötvenes években. Az új eljárások visszahozzák az ötvenes módszereit? A hírek szerint egyébként azokat sem szólították fel lemondásra, akiket az átvilágttók arról tájékoztattak, hogy ügynökmúltjukat bizonyító dokumentumot talál­tak. Csupán az a kérés, hogy jövőre ne induljanak a vá­lasztásokon. Szelíd megoldás. Ha pedig ezt betartják, vagy az - eddig egyetlen - pe­reskedő érintett visszavonja a keresését, akkor „tisztán vonulnak ki a közéletből". Na, ez tetszett. Aki élete nagy részében tisztátalanul élt, az a nyilvánosság kizárásával lezajlott rábizonyltás után, sőt éppen emiatt, tisztán me­het. Mondhatta volna szebben, kis lovag! Hiszen ha va­lakit nem lepleznek le, attól még nem lesz tiszta. \MÍ lesz azonban azokkal, akik tényleg nem voltak lf jf ügynökök, és bent maradnak a politikában, beke­rülnek vagy bent maradnak a hatalomban? Ma ugyanis mindkettőben elég sok a mocsok. És miközben kenik egymásra a sarat, a kiiktatott „tiszták" majd szörnyül­ködve bámulnak befelé? Agrárkerekasztal • Békéscsaba (MTI) Tizenöt Békés megyei cé­get mutat be a Sikertörténet 1996/97 című kötet, amely most jelent meg Békéscsabán. A viharsarki gazdasági év­könyvben azokkal a vállalko­zásokkal ismerkedhet meg az érdeklődő, amelyek a megye kedvezőtlen helyzete ellenére az elmúlt években képesek voltak megújulni, s nagy lép­tékű változást elérni. A Békés megyei gazdasági évkönyv­ben szereplő 15 vállalkozás között élelmiszeripari, nyom­daipari, mezőgazdasági, táv­közlési, építőipari, olajipari és vízügyi cég egyaránt szerepel. Magánkézben • Nyíregyháza (MTI) Kettő kivételével befejező­dött a legjelentősebb Sza­bolcs-Szatmár-Bereg megyei cégek privatizációja. Az 50 legnagyobb nyírségi cég közül huszonhét hazai magánbefek­tetőké lett, míg huszonegy tel­jes, vagy részleges külföldi tu­lajdonba került. Már csak két vállalkozásban, a nyíregyházi konzervgyárat működtető EKO Kft. és a mátészalkai Kárpitos Rt. alaptőkéjében nagy, illetve 100 százalékos az állami vagyonrész. Főtér • Székesfehérvár (MTI) Várhatóan az ősszel feje­ződnek be azok a munkálatok, amelyek eredményeként ere­deti szépségében pompázik majd Székesfehérvár központ­ja, a patinás Városháza tér. A megyei jogú város önkor­mányzata az utóbbi évtizedek legnagyobb szabású felújítá­sába kezdett: kicserélik, kor­szerűsítik a föld alatti közmű­vezetékeket, s a történelmi belváros hangulatához illő kváder, illetve kockakövekkel burkolják le a mostani toldott­foldott aszfalt helyett a teret. Új, a környezethez illő pado­kat, lámpákat szerelnek fel, s felújítják az Országalma víz­medencéjét. A legnagyobb felfordulással járó vezetékcse­rékkel várhatóan már a nyár elején végeznek. Új egészségház • Eger (MTI) Ötvenmillió forintos költ­séggel egészségház épül Eger szociális szempontból legin­kább rászoruló területén, az Északi lakótelepen. A városi önkormányzat eddigi legna­gyobb beruházása része annak a programnak, amelynek kere­tében tervszerűen javítják a panelházas negyed lakóinak életminőségét. Az új létesít­mény várhatóan augusztusra készül el. Alföldi Tárlat • Békéscsaba (MTI) Az eddigi 29 kiállítás díja­zott művészeinek új alkotásai­ból mutat be összeállítást a békéscsabaiak XXX. Alföldi Tárlata, amely május elsején nyílik a Munkácsy Mihály Múzeumban - tájékoztatta a sajtót Banner Zoltán műtörté­nész, a tárlat rendezője. Az al­földi festők, köztük a Békés megyében élő, illetve a me­gyéhez kötődő művészek évenkénti tárlata 1957-ben vándorkiállításként először Békéscsabán nyílt meg, de 1960-tól - három gyulai kité­rőt leszámítva - nem vándo­rolt tovább, hanem végleg a csabai múzeum termeibe köl­tözött. Tegnap délelőtt a vá­sárhelyi Hód-Mezögaz­da Rt. Kutasi úti kiállí­tási központjában megnyitotta kapuit a IV. Alföldi Állattenyész­tési Napok Kiállítás és Vásár. Három napon keresztül tartalmas szakmai és szórakozta­tó programok várják az érdeklődőket a tör­ténete során legtöbb résztvevőt fölvonultató rendezvényen. - A tavalyi esztendő nem a mezőgazdaság, s főleg nem az állattenyésztés éve volt - emelte ki a IV. Alföldi Állattenyésztési Napok ven­dégeit s kiállítóit üdvözölve Egyed Béla, a Hód-Mező­gazda Rt. vezérigazgatója. ­A magyar paraszt optimiz­• DM/DV-információ Tegnap délben állás­foglalást juttatott el szerkesztőségünkbe a Húsipari Dolgozók Szakszervezete, mellyel kapcsolatban Pick Sze­ged Rt. vezérigazgató­jának véleményét is ki­kértük. A Húsipari Dolgozók Szakszervezetének Elnök­sége legutóbbi ülésén érté­kelte az 1997. évi bértár­gyalások tapasztalatait és sajnálattal állapította meg, hogy az ágazat piacvezető cégénél, a minden tekintet­ben sikeres, jó gazdasági eredményekkel büszkélke­dő Pick Szeged Részvény­társaságnál eddig nem ve­zettek eredményre az idei bértárgyalások. Érthetetlen­nek és elfogadhatatlannak ítélte a testület, hogy a munkáltató, a menedzsment különféle érvekkel rendre kitér az érdemi béralku elől, semmibe veszi a szak­szervezet kompromisszum­ra kész, megegyezésre tö­rekvő tárgyalási szándékát. Szegedi munkavállalók véleményét is megismerve. musa - mely jórészt kény­szerűségből táplálkozik ­azonban töretlen. Ez az optimizmus föllel­hető a tegnap, Vásárhelyen megnyílott nemzetközi állat­tenyésztési kiállításon. A Hód-Mezőgazda Rt. Kutasi úti kiállítási központjában felsorakoztatott félezer állat ugyanis a magyar állatte­nyésztés csúcsát képviseli. Nemcsak a honi, de az euró­pai mezőnyben is megállnák a helyüket a szarvasmarha-, 16-, sertés- és juhtenyésztés legszigorúbb elvárásainak megfelelően kitenyésztett jó­szágok. - A 28, tartósan állami tu­lajdonban maradt agrárgaz­daság közül a Hód-Mező­gazda Rt. példaértékűen végzi feladatát - hangsú­lyozta Koleszár István, az ál­az elnökség a Pick Rt. ve­zetőit tartja felelősnek azért, hogy napokon belül itt van május elseje és még mindig a tavalyi bérekért kell dolgozni a Tisza-part­ján. Felhívja a társaság igazgatóságának és az 1997. április 28-i közgyűlé­sen megjelenő tulajdono­soknak a figyelmét, hogy az 1996. évi jó eredmé­nyek, a magas profit nem utolsó sorban a munkavál­lalók jó hozzáállásának, ál­dozatkész munkájának kö­szönhető. Ezzel visszaélni csak a munkabéke kockáz­tatása árán lehet. A Húsipari Dolgozók Szakszervezete továbbra is támogatja a szegedi kollé­gák bérkövetelését és bízik abban, hogy a józan belátás és a gazdasági érdek elég támpontul szolgál a Pick Rt. vezetőinek egy gyors és eredményes bérmegállapo­dáshoz. Ennek elősegítésé­re az elnökség felkéri a tár­saság igazgatóságát, hogy kapcsolódjon be a bértár­gyalásokba. Budapest, 1997. április 24. HDSZ Elnökség lattenyésztési napoknak ott­hont adó részvénytársaságot tulajdonló ÁPV Rt. agrárág­azati igazgatója. - A Hód­Mezőgazda Rt. az állatte­nyésztés és növénytermesz­tés alapjait teremti meg, gaz­dasági integrációra lépve a magángazdákkal, a régió ag­ráriumának föllendítésére ­fejtette ki a szónok. A IV. Alföldi Állatte­nyésztési Napokat hivatalo­san is megnyitó dr. Rapcsák András, Vásárhely polgár­mestere és országgyűlési képviselője beszédében ki­emelte, a magyar agrárium története egyidős a hon tör­ténelmével. - Vásárhely ötvenezer hektáros területének 80 szá­zaléka megművelhető föld ­mondta a polgármester. ­Ezt a földet e válságsújtotta A Pick Szeged Rt. vezetése úgy ítéli meg, hogy a HDSZ állásfoglalása éppúgy elru­gaszkodik a valóságtól és a re­alitásoktól, ahogy a helyi szakszervezet béremelési igé­nyei tették. Természetesen nem felel meg a valóságnak az, hogy a cég vezetése bár­mikor is elzárkózott volna a szakszervezettel folytatott bértárgyalások elől. Szem­élyesen én, de a gazdasági ve­zetés is több alkalommal tár­gyalt a cégnél működő szak­szervezet vezetőivel, több esetben a szakszervezeti ol­dalról kifejezetten tág kör részvételével. A cég vezetése már az év elején megtette igen korrekt­nek tekinthető javaslatát, mely a dolgozók alapbérénél 19,2 százalékos emelését jelentette volna éves szinten. Ezt a szak­szervezet nem fogadta el, és teljesíthetetlen igényekkel lé­pett fel. Ezen a ponton reked­tek meg hosszabb időre a tár­gyalások. A dolgozók bér­emelése tehát semmiképpen sem a cégvezetés tárgyalások­tól történő elzárkózása miatt halasztódott. A szakszervezet magatartását a cégvezetés semmiképpen sem minősítené helyzetben is megművelik a vásárhelyiek. A város életét alapjaiban rendítette volna meg, ha az elmúlt évek ne­hézségei nyomán összeom­lik a régió mezőgazdasága, hiszen Vásárhelyen 12-13 ezer munkahely szűnt meg az eltelt időszakban. Ha nincs mezőgazdasági terme­lés, ez a város is az elszegé­nyedés útjára lépett volna. Dr. Rapcsák András a ki­állítás nyilvánossága előtt a továbbiakban egy bejelentést is tett. - A Strasbourgban széke­lő Erópa Parlament Európa­díjat adományozott Vásár­helynek. Ennek a díjnak az elnyerése közös munka volt, melyből a Hód-Mezőgazda Rt. is komoly részt vállalt. Kéri Barnabás „kompromisszumokra kész, megegyezésre törekvő" sza­vakkal, amint az az állásfogla­lásukban szerepel. A cégvezetés semmiképpen sem ellenérdekelt a dolgozók bérének olyan szinten tartásá­ban, mely méltó az ágazat pi­acvezető cégéhez. Társasá­gunknál a dolgozók húsiparon belül kiemelkedően a legjob­ban fizetettek és a gazdasági eredmények függvényében minden lehetőséget (mozgó­bér, nyugdíjpénztári támoga­tások stb.) megragadunk mun­kavállalói teljesítmény elis­meréséhez. Értetlenül állunk a sajtó­nyilvánosság bevonása előtt azért is, mivel nemrégiben so­kadszori tárgyalások után - a helyi szakszervezet már a cég­vezetés eredeti javaslatának elfogadási szándékát jelezte. Ezt követően pedig - amint arról dolgozóinkat egy céghír­adóban is tájékoztattuk - a cégvezetés az 1997. április 28-i közgyűlés után természe­tesen lehetőséget biztosít a feltehetően végleges meg­egyezést hozó tárgyalásokra. Szeged, 1997. április 25. Bihari Vilmos vezérigazgató • Budapest (MTI) Horn Gyula miniszterel­nök nemzeti összefogást sürgetett a magyar mező­gazdaság és a vidék fel­emelése érdekében pén­teki megnyitó beszédé­ben, amellyel az Ország­ház kongresszusi termé­ben kezdetét vette a Nemzeti Agrárkerekasz­tal kétnapos munkája. A kormány által kezdemé­nyezett eszmecsere, amelyen a kabinet, a hét parlamenti párt, az Agrárszövetség, a Magyar Tudományos Akadé­mia, illetve a mezőgazdaság­ban érdekelt gazdasági, szak­mai, tudományos és érdekvé­delmi szervezetek képviselői vesznek részt, a Nemzeti Ag­rárprogram alapelveiről le­folytatott mintegy másfél hó­napos társadalmi vitát záija le. Hom Gyula a kabinet állás­pontját ismertetve elmondta: a gazdasági növekedés arányá­ban növelni kell az agrártámo­gatások reálértékét. Hangsú­lyozta: a kormányzat szektor­semlegességet kíván érvénye­síteni mind a tulajdonformák, mind a birtokméret tekinteté­ben. Törekednek a kiszámít­ható támogatási, adózási és hi­telfeltételek megteremtésére. A kormányfő szólt arról is, hogy az agrárszféra ügye el­• MTI Press Több városban rendeznek civil találkozókat a következő hetekben. Zalaegerszegen pél­dául április 25-ével civilbörze kezdődött, kerekasztal-beszél­getéssel, művészeti műsorral. Szombathelyen Regionális Nonprofit Expót rendeznek május 30-31-én. Szegeden május 30-tól jú­nius l-ig a „Kulturális piac" választhatatlan a vidéki tele­pülések helyzetétől, ezért fontos a sok helyütt kialakult drámai foglalkoztatási gondok orvoslá­sa, a keleti régiók felzárkóztatá­sa, a források és eszközök jobb összehangolása. A miniszterel­nök közölte, hogy a kormány alkalmazkodik az Európai Unió mezőgazdasági politikájához, amely a minőségi követelmé­nyek meghonosításával javítja a magyar agrárszféra versenyké­pességét. Nagy Frigyes földművelé­sügyi miniszter kijelentette: a magyar mezőgazdaság alultá­mogatott, de ezen változtathat, hogy a jövő évtől már a min­denkori GDP 2,5 százalékával támogatják az agráriumot és a vidéken élőket. Kiemelte: a direkt támogatások helyett a mezőgazdasági alaptermékek előállítását fogják pénzügyi­leg segíteni. A mezőgazdasági termelés növelése érdekében át kell gondolni az ágazat hi­telezési feltételeit. Erre már készül egy program, amely­nek segítségével az ágazat mintegy 50 milliárd forintnyi, főként forgóeszköz-hitelhez juthat. A kormányzat szándé­ka szerint a külföldiek tovább­ra sem szerezhetnek földtulaj­donjogot hazánkban, de nagy az igény, főként a hazai tár­sasvállalkozásoknál, hogy földhöz juthassanak. keretei között a Dóm téren mutatkoznak be a város, a me­gye és a térség civil szerveze­tei. Dr. Bódi György, a Szege­dért Alapítvány ügyvezető igazgatója szerint május 3l-e a CIVICUS napja lesz, amely­nek programjában fórumokat rendeznek többek között az önkormányzatok, az üzleti élet és a civil szektor együtt­működéséről. • Elégedetlen a „húsos" szakszervezet Picks bérek és alkuk Civil találkozók

Next

/
Thumbnails
Contents