Délmagyarország, 1997. április (87. évfolyam, 75-100. szám)

1997-04-25 / 96. szám

PÉNTEK, 1997. ÁPR. 25. HIRDETÉS 9 • A Délmagyarország és a Délvilág szómagyarító pályázata Váltsunk magyarra! • DM-információ A Délmagyarország és a Délvilág pályázatot ír ki magyar megfelelővel nem rendelkező idegen szavak magyarítására. A pályázatra olvasóinktál olyan újonnan alkotott szavakat várunk, amelyeknek esélye lehet beilleszkedni a köznyelvbe. Az anyanyelv ápolása és a magyar nyelv szóújító hagyományai jegyében a Délmagyarország és a Délvilág pályázatot ír ki idegen szavak magyarítására. E pályázatra olyan magyar szóalkotásokat várunk, amelyek alkalmasak lehetnek arra, hogy a megadott idegen szavak helyét átvegyék a mai magyar nyelvben. A pályázat magyarítás céljára a magyar nyelvben pontos megfelelővel nem rendelkező idegen eredetű szavakat jelöl ki. Ezzel fő célja, hogy megkíséreljen olvasóink segítségével olyan újonnan alkotott szavakat javasolni, amelyek átvehetik e magyar nyelviségtől idegen szavak helyét a köznyelvben. A pályázatra ifjúsági és felnőtt kategóriában külön várunk pályamunkákat. Kategóriáján belül egy pályázó minden megadott idegen szóra küldhet szóalkotásokat, de szavanként legfeljebb ötöt. A zsűri a verseny díjait kategóriánként és nem minden szóra külön állapítja meg. Díjat azok kapnak, akiknek valamely szóalkotása az illető kategórián belül leginkább megfelel az alább megjelölt követelményeknek. Az újonnan alkotott szavak közös követelménye, hogy alkotásmódjukban feleljenek meg a magyar nyelvben szokásos módoknak. Legyenek szemléletesek, találóak, leleményesek és könnyen megjegyezhetők, viszont ne legyenek körülményesek vagy túlságosan hosszúak. Hangzásuk a magyar nyelv hangzását idézze meg. Fontos, hogy a szóalkotás feltétlenül utaljon az általa fedett tárgy, fogalom funkciójára vagy jelezzen róla tudható, jellegzetes ismeretet. A pályamunkák megítélését szakmai zsűri végzi majd, amelyben egy nyelvtörténész, egy tanár, egy író és egy újságíró fog helyet foglalni. Lapjaink úgy a díjnyertes, mint a díjat nem nyert, ám értékes szóalkotásokat közlik majd. A pályázat beküldési határideje 1997. május 15. déli 12 óra. (Kérjük, amennyiben az ifjúsági kategóriában iskolai közösségek tagjai pályáznak, válaszaikat lehetőleg összegyűjtve küldjék el). A cím: 6740 Szeged, Stefánia 10., Délmagyarország és Délvilág. A borítékra írják rá: „Váltsunk magyarral". A pályázat eredményhirdetése május 22-én, a Délmagyarország alapításának évfordulóján lesz. 1. Ifjúsági kategória A pályázat e részére az általános iskolák 8. osztályosainál nem idősebb gyerekek jelentkezhetnek. Számukra a következő három szó magyarítása a feladat: Kindertojás - Gyűjtőfogalommá vált terméknév; olyan csokoládéból készült tojásformát jelöl, amelyben apró gyermekjáték-figura található. Walkman - Kisméretű, zsebben, övre kötve is hordozható magnetofon, amellyel fejhallgató segítségével hallgatható a kazetta hangszalagja. Hamburger - Általában utcai gyorsétkezdék által kínált étel, amely sajátos, félbevágott zsemle közé tett marhasült-pogácsából és változatos salátákból, ízesítőkből áll. Első díj: egy 20 ezer forint értékű, szabadon összeválogatható nyelvkönyv- és kazettacsomag. Második díj: 10 ezer forint értékű családi jegy (4 személy) a Szegedi Szabadtéri Játékok két előadására. Harmadik díj: 5 ezer forint értékű nyelvi társasjáték. A fődíjakon kívül a zsűri 1000-1000 forintos könyvutalvánnyal jutalmazza az értékesebb szóalkotásokat. 2. Felnőttkategória A felnőtt kategóriában a következő idegen szavakra várunk szóalkotásokat: Spray - Olyan orvosi, vegyi vagy háztartási készítmény, amelyet porlasztásra, szórásra alkalmas készülékben hoznak forgalomba. Fax - Olyan berendezés, amellyel telefonvonalon továbbított jel segítségével kéziratmásolat küldhető egyik készülékállomástól a másikig. Parabolaantenna - Műholdas adások vételére alkalmas berendezés, amely parabola keresztmetszetű tányérral gyűjti össze az égből jövő jeleket és továbbítja a tányér fókuszában elhelyezett szerkezet útján a vevőállomás felé. Frakció - Valamely politikai pártot parlamentben vagy más politikai szervezetben képviselő pártcsoport. Multimédia - Többféle tömegtájékoztatási eszköz egyidejű felhasználása, illetve többféle információ (írott szöveg, grafikus adat, kép, hang) együttes bemutatása, rendszerbe foglalása. Mikrohullámú sütő - A modern háztartásban használt, mikrohullámok által hősugárzást elérő sütő. Első díj: egy 20 ezer forint értékű belföldi utazás egy művelődéstörténeti szempontból jelentős belföldi helyre (például Egerbe). Második díj: 10 ezer forint értékű színházbérlet 2 személyre a Szegedi Nemzeti Színház 1997-1998-as évadára. Harmadik díj: 5 ezer forint értékű minőségi íróeszköz vagy papíráru. A fődíjakon kívül a zsűri 1000-1000 forintos könyvutalvánnyal jutalmazza az értékesebb szóalkotásokat. 3. Küldjön tíz idegen szót A pályázat külön célja, hogy felfedje a lehető legtöbb olyan idegen szót, amelynek magyar megfelelővel való helyettesítését a társadalom időszerűnek találja. Ennek érdekében szerkesztőségeink különdíjat tűznek ki annak a beküldőnek, aki a legsürgetőbben magyarrá alakítandó idegen szavakat küldi be. A pályázatnak e felhívására beküldőnként legfeljebb tíz, fontossági sorrendbe állított, magyar megfelelővel nem rendelkező, a köznyelvben elterjedt idegen szót várunk. A pályamunkák értékét a szakmai zsűri bírálja el. A különdíj 5 ezer forint értékű könyvutalvány. • A magyar szóalkotások történetéről Szent szellet, szivola, vifli ITT r Dr. Galgóczi László nyelvtörténész: - A nyelvújítás korában mintegy 35 ezer szót alkottak, s ebből 2-3 ezer maradt meg. (Fotó: Miskolcxi Róbert) A Délmagyarország és a Délvilág szómagyarító pályázatának kiírása alkalmából dr. Galgóczi László nyelvtörténész, főiskolai tanár, a beérkező pályamunkákat elbíráló zsúri elnöke adott interjút a magyar szóalkotások és szóátvételek történetéről. G Tanár úr, a 19. századi nyelvújításról mindenki tudja, hogy olyan helyzetben állt elő, amikor a magyar nyelv szókincsét az új eszmék és ismeretek befogadása végett bővíteni kellett. Kíváncsi vagyok, hogy a nyelv történetében volt-e korábban is hasonló alkalom? - A szókincs története tükrözi a nyelvet használó társadalom történetét. Amikor a népet valamilyen műveltségváltás érte, mindig szüksége volt új szavakra. Ez történhetett úgy, hogy a meglévő magyar szókincs elemeit felhasználták az új fogalmak kifejezésére. A kereszténység felvétele után például az ősvallás fogalomkörébe tartozó isten, lélek és ördög szavakat beépítették a kereszténység fogalomkörébe. Hasonlóképpen a honfoglalás előtti nyelvben az ige főnévnek az volt a jelentése, hogy varázsszó; ez átkerült a bibliai szavak "közé, Károli Gáspár fordításában János evangéliuma már így kezdődik: „Kezdetben vala az Ige..." Az átvett kifejezéseket tehát az új műveltségre tudták alkalmazni. E nyelvújító módszer mellett az idegen szavak kölcsönzése is megmaradt. A keresztény terminológiában például ott van a pap és az apáca szavunk, amelyek szláv jövevényszók, az államélet szavai között pedig a kancellár és a püspök, amelyeket a németből vettünk át. E két jelenség mellett a nyelv történetében folyamatosan létezik a magyarítás módszere is, amikor a nyelvhasználó új magyar szót keres az idegen helyett. Az utolsó ítélet napját például a Halotti Beszéd úgy emlegeti, mint „bírságnap". Ezt a szót a fordító alkotta: a latin kifejezést nem akarta átvenni, a szó szerinti fordítás túl hosszú volt, így az ismert bírság és nap szavakból formált egy új szót. G Gondolom, a szókincs gazdagodása összefüggésben van a művelődéstörténet nagy fordulataival A magyar nyelv számára melyek voltak ezek a fordulatok? - A kulturális fordulatokat valóban érzékelni lehet, hiszen az új szavak legtöbbször onnan jöttek, ahonnan az új kultúra is. A reneszánsz felvirágzása idején Mátyás király udvarába érkező olasz mulattatókkal jöttek a zene, az opera, a tánc új szavai, az építőkkel pedig az építészet olasz eredetű szavai. A végvári harcok idején, a zsoldosok jöttével a hadiélet nyelvében a német és olasz szavak - az ostrom, a pisztoly vagy a sánc - honosodtak meg. Az ipari forradalom német közvetítéssel jutott hozzánk, így e mesterségek szakszavai német eredetűek. Végül pedig a modern tudományok és az új gazdasági élet kifejezései amerikai, angol nyelvterületről származnak, így erre onnan kaptunk szavakat. G Min múlik az, hogy egy újonnan érkező szónak milyen sorsa lesz a nyelvben? - A nyelv tulajdonképpen válogat: vagy átveszi az új fogalommal az idegen nevet, használja egy ideig, aztán keres helyette másikat, vagy megőrzi az idegen kifejezést és beépíti a többi közé. Ki gondolná a munka, a dolog, az alma, a kelkáposzta vagy a bükkfa szóról, netán Eger város nevéről, hogy jövevényszavak? Magyarnak hangzanak, mert mindenki számára ismertté váltak. Kérdés azonban, hogy melyik szó válik ismertté? A nyelvészek megállapították, hogy a magyar szavak többsége úgynevezett motiválatlan szó: az asztal szó nem azért jelenti a négylábú tárgyat, mert a hangjai külön jelentéséből ez adódik össze. A szavak többi része motivált, olyan értelemben, hogy - kivált a képzett és összetett szavak esetében - hangalakjukból a jelentésre lehet következtetni. A húsvét szó például (a szláv mezoszvet tükörfordítása) az idegen megnevezés motivációját fordította le magyarra: a húsvét az az időszak, amikor az ember hosszú böjt után húst vehet magához. Ugyanakkor az asztal szavunk társadalmilag mégis motiválva van, hiszen jelentését apánktól tanultuk, aki az ő apjától tanulta és így tovább. Szó és jelentése évszázadok óta száll egyik nemzedékről a másikra. Ha tehát valami módon kapcsolatot sikerül teremteni hangalak és jelentés között, akkor elteijedhet a szó. G Mint említette, a magyar nyelvben a szóteremtő magyarításnak is régre nyúló módszere éL Miért volt erre szükség, ha a magyar nyelv oly könnyen beépíti az idegen szavakat? - Már a középkori kódexírók és fordítók rájöttek, hogy az új eszmék, ismeretek, érzések kifejezéséhez új szavakat kell gyártaniuk. Az idegen szavak vagy a magyarnak nem megfelelő hangzásúak voltak, vagy nem hordoztak mindenki számára világos jelentést (motivációt) s így nem is terjedhettek el. A huszita bibliafordítók például a spiritus sanctus kifejezést „szent szellet"-ként ültették át, holott ott volt már rá a szellem és a lélek szavunk is. Ők mégis úgy érezték, hogy pontosabbat kell kitalálni, és noha a szó nem terjedt el, meglehet, igazuk volt. Hasonló módon az uralkodás kifejezésére felvetődött a „császárlat" szó. De a középkorban így keletkezett az erdő szó is, mely kezdetben „eredő" alakban a frissen hajtásnak eredt fás ültetvényt jelentette. A mai „fertő" szavunk szintén régi mesterséges alkotás: eredetileg fürdőt, feredőt jelentett. Kódexírók alkották a „hágcsó" szavunkat is, s a „fogház" szóalkotás szintén 13. századi. A 19. századi nyelvújításkor aztán a szóalkotás széles körben sürgető lett, különben a nyelv nem tudta volna kifejezni az európai tudományos fejlődés újdonságait. Ekkor is az írók kezdeményezték a szóképzést. A hullám szót például Csokonai emelte át a somogyi tájnyelvből, s az ó művei révén terjed át a köznyelvbe. Ez az új szó aztán kiszorította a hab szót, amely később más jelentést nyert. G Mi lehet a titka annak, hogy egy szó kiszorít-e egy másikat? - Ez az emberi beszéd titka. A nyelvújítás korában a legóvatosabb becslések szerint is mintegy 35 ezer szót alkottak, s ebből 2-3 ezer maradt meg mára. Hogy miért éppen azok, azt nem mindig lehet eldönteni. A nyelvújítás a mai értelemben használt szivarra például a sztv és a (fuv)ola összevonásából megalkotta a „szivola" szót, amely szabályos képzésével tökéletesen megfelel a magyar nyelvnek. Egy másik nyelvújító ugyanakkor a fuvar szó mintájára minden különösebb értelmi összefüggés nélkül kitalálta a „szivar" szót. A kettő egy ideig egymás mellett élt, s végül a szabályosabb veszett el. Kazinczy esete is jó példa, aki a pillangó szót kiűzte volna a nyelvből, mert úgy tartotta, hogy pórias. Helyette a „lepe" kifejezést javasolta, ezt azonban a nyelvtudat nem fogadta el, feltehetőleg azért, mert kifejezőbb hangzásúnak ítélte a pillangót. Vagy itt van egy mai példa; a hetvenes években egy nyelvmagyarító pályázaton meghirdették a „hot dog" szó magyarítását. A pályázaton a „vifli" kifejezés nyert, amelyet a nyelvújításkori „rovátkolt barom" - értsd: rovar - mintájára képeztek. Találó, pontos szó, de soha sehol nem láttam még kiírva a hot dog helyett. G Ón szerint miért nem terjedt el? Milyen jellemzőkre van szüksége ma egy új magyar szónak, hogy kiszoríthassa idegen megfelelőjét? - Egy szó elterjedésében ma sokat számít, hogy az új szóalkotást terjeszti-e a tömegkommunikáció. A viflivel ez nem történt meg, s különben is egy viszonylag korlátozott korosztályt érintett, azokat a fiatalokat, akik a hot dog nevű ételt fogyasztották. Ezzel szemben a hetvenes-nyolcvanas évek diáknyelvében megjelent a „kornéta" kifejezés, amely abban a rétegben átvette a hot dog helyét. Szóreceptet tehát nem lehet adni, de biztos, hogy az új szónak találónak és közérthetőnek kell lennie, amely szemléletes, megjegyezhető, nem túl bonyolult és hangzásában magyaros, vagyis beleilleszkedik a magyar nyelvi rendszerbe. Panek Sándor Pollenveszély! • Munkatársunktól Tavasztól ászig kavarog a sokféle virágpor a levegőben, kellemetlen panaszokat okozva a pollenallergiásoknak. Noha az idó korántsem tavaszi a fák pollenjeiben bővelkedik a levegő. A szél repíti a pollenszemeket, távoli helyekről is behozza a városba az „ idegen" virágport. Az évről évre visszatérő pollentámadás mind több áldozatot követel, s egyre duzzad az allergiás tünetekkel küszködők tábora. A pollenek okozta allergiás megbetegedésben a lakosság 10 százaléka szenved. A szegedi tüdőgondozó intézetvezető főorvosa, dr. Lajos Sarolta a védekezés érdekében néhány tanáccsal szolgált a pollenallergiásoknak. Aludjanak - fóleg hajnalban - csukott ablaknál, hogy minél kevesebb virágpor szállhasson be a szobába. Az alapos esténkénti arc- és fejmosás azért ajánlott, mert a fejre rakódott virágpor a párnára kerülvén közvetlenül irritálja az orr nyálkahártyáját. A lakótérben legyen párás a levegő, mert a por ilyen közegben kevésbé kavarog. Az allergiások a nyaralás tervezésénél gondoljanak arra, hogy a magaslati levegőn, vagy a Nyugat-Dunántúlon, Velem környékén a legkevésbé fertőzött a levegő virágporral. A pollenre érzékenyek lehetőleg csukott ablak mellett vezessék autójukat! - ajánlja főorvosnó. Az igazi védekezés persze az lenne, ha az embermagasságúra nőtt gazt a parlagon heverő földeken és az üres városi telkeken egyaránt kiirtanánk. Amíg az ország gaztalanttása nem történik meg, minden egyéb védekezés és kezelés csak tüneti kezelés a pollenre allergiások számára. K. K. Mikszáthvetélkedö • Munkatársunktól Mikszáth Kálmán születésének 150. évfordulója alkalmából a Somogyikönyvtár fiókhálózati osztálya többfordulós vetélkedőt hirdetett a város általános iskolái számára. A versenyre, amelynek a napokban rendezték meg a döntőjét, tizenegy általános iskolából jelentkeztek csapatok. Az első helyet a Béke utcai Általános Iskola csapata (Molnár Éva, Bódi Virág, Hrubi Bettina, Schön Adél és Tóth Balázs) szerezte meg, második lett a Kossuth Lajos Általános Iskola csapata (Füzesi Tímea, Török Dóra, Krizbai Ildikó, Kókai Anikó és Nagymihály Bernadett), a harmadik pedig a Weöres Sándor Általános Iskola csapata (Gémes Edina, Kónya Krisztina, Gyurki Anita, Csehó Tibor és Rózsi Márta). A vetélkedőt a Mercator Kft., a Micro-Tax Bt., a Soma 33 Bt., Szukits Antikvárium és Könyvkiadó, a Wolf Hungaria Kft. és a Götz Babaház támogatta.