Délmagyarország, 1997. április (87. évfolyam, 75-100. szám)

1997-04-25 / 96. szám

PÉNTEK, 1997. ÁPR. 25. HIRDETÉS 5 Hagyd a trolit, és fuss! Fölneszel a révedező utas a Széchenyi téri Di­vatcentrumnál, az eresz alatt: ott húz el a troli az orra előtt, s csak a Kárász utcán túl fékez, a Posta­banknál, mert a trolimeg­állót pár napja megint ott kell keresni A vérmesebb tömegköz­lekedő ekkor vágtába kezd: és nemcsak a sport­emberek rohannak: tűsar­kon kopogó, molett dá­mák, félcipős és mackó­nadrágos, idősebb urak, valamint szemüveges, ősz hajú nénikék kezdenek el­szánt kocogásba. És elkap­ják a trolit. Hasznos ez a kis test­mozgás: ha belejövünk a futásba, elhajíthatjuk a buszbérleteket, aztán uccu neki, meg se állunk az úti­célig. Ny. P. • Konzervgyár: öt év után újra zöldség Hamarosan munkásfölvétel? • EU-hetek Szegeden Befektetési konferencia # Céget alapítottak az USA-ban A Szofi hét éve • Munkatársunktól A Szofi Magyar-Ameri­kai Számítástechnikai Ok­tatóközpont hét éve alakult Szegeden, s a születésnap alkalmából tegnap délelőtt sajtó- és munkareggeli ke­retében számolt be az el­múlt esztendőkről Diósi István fejlesztési igazgató. Már az indulás évében engedélyt kaptak közép- és felsőfokú képzésekre, 1994-ben pedig a Művelő­dési és Közoktatási Minisz­térium felkérésére ők dol­gozták ki a „Számítógép rendszerprogramozó" szak­ma tantervét, illetve vizsga­követelményét. Munkájuk elismeréseként egy év múl­va már vizsgabizottsági el­nökökként ültek az állami alap-, közép és felsőfokú szakképzések államvizsgá­in. A Szofi Research Inc. megalapításának éve 1996, helye pedig New York. Ez száz százalékban magyar tu­lajdonú cég, amelyet egy „amerikai-amerikai" volt NASA-kutató vezet - mint mára bebizonyosodott egyre nagyobb sikerrel. A rendszergazda, rend­szerintegrátori képzéseken túl idén ősszel az egyetemet végzett programozók szoft­vermérnöki továbbképzése is elkezdődik a szegedi Szo­finál. A munkatársak között egyébként elméleti matema­tikus, programtervező, rend­szerprogramozó, villamos­mérnök éppen úgy megta­lálható, mint a biológus, or­vos és pszichiáter. Szegedi állásajánlatok • DM-információ Betanított varrógépes (488-288), CNC esztergá­lyos (323-900/231), élelmi­szerbolti eladó pénztáros (461-067), esztergályos (443-730), esztergályos, la­katos, hegesztő (322-422/25, felszolgáló (430-340), ka­zánfűtő - K3 (322-833), könyvkötő, nyomdai gép­mester (486-386), lakatos, víz-, gáz-, központifűtés­szerelő (30/555-780), óvodai dajka (435-129), óvónő (372-480), pénzügyi előadó (490-590/971), programozó (06/30-456-971), szakács, felszolgáló (312-352), sza­kácsnő, főzőnő (479-379), takarítónő (371-411/153), traktoros (F kat.), esztergá­lyos (367-241), tűzoltó (322­533/120), tv-video kihordó (431-838Á vállalati pénztá­ros (325-369), vendéglátói­pari eladó büfébe (310-147), varrónő (448-288). Sorakoznak a húskonzervek. Lecsó csak jövőre. (Fotó: Gyenes Kálmán) Nem telik el esztendő, hogy ne történne valami a Szegedi Konzervgyár Kft.-nél. A Limpex Rt. ­közvetve pedig a Keres­kedelmi és Hitelbank Rt. - tulajdonában lévő cég életében idén változást hozhat az, hogy a KHB Rt. privatizációja miatt nagy valószínűséggel megint új tulajdonos ke­zébe kerül a Szeko is. Am ez nem befolyásolja az eddigi kedvező folya­matokat, melyek során stabilizálódik a mező­gazdasági háttér, s újra termelni kezd a zöldség­üzem. A Limpex Rt. - közvetve pedig a KHB Rt. - jelenleg négy konzervgyárat birtokol: a nagyatádit, a hatvanit, a nyíregyházit, valamint a sze­gedit. A cégek nem konku­rensei egymásnak sem itt­hon, sem a külpiacokon, hi­szen a tulajdonos ügyel a profilok megfelelő elosztá­sára - nyilatkozza a Szegedi Konzervgyár Kft. vezérigaz­gatója, Görbe Ferenc. "Nem rontjuk egymás üzletét" - te­szi még hozzá. Mivel a profilokat patika­mérlegen osztotta el az 1994 óta tulajdonos Limpex Rt., Szegeden nem is készítettek savanyúságot és lecsót. A Ti­sza-parti városra a szereposz­tásban az ételhúskonzervek gyártása jutott. A kártyák le­osztásában az az előzmény is ludas volt, hogy 1991-ben a keleti piacok összeomlása, a szervezetlenség, a csődök miatt Szegeden egyszerűen leállították az úgynevezett zöldségvonalat. - A hír ezúttal az, hogy ha nem is a zöldborsóval, de az uborkával a nyár közepén újra termelni kezdhet a zöld­ségüzem - mondja a vezér­igazgató. - Azért ilyen késői a kezdés, mivel a döntés csak nemrégiben, februárban született meg. Ennyi idő pe­dig kevés volt a termelési háttér megszervezéséhez. • Mi állt a váratlan dön­tés hátterében? - A tulajdonos számára egyértelművé vált, hogy jók a piaci lehetőségek „zöld­ségfronton" is. Viszont na­gyon nehéz újra megszerezni a termelők már elvesztett bi­zalmát. A csőd és a felszá­molás legnagyobb kárval­lottjai ugyanis - valljuk be ­a termelők voltak. • Milyen előkészítő munkával jár egy teljesen leállított üzem újraindítá­sa? - Az szinte a legkeve­sebb, hogy a gépsorokat alaposan át kell nézni és meg kell javítani. A legne­hezebb a termelés megfi­nanszírozása, majd a beszál­lítás megszervezése. Jelen­leg a termelőknek almapap­rikapalántát adunk, amely­nek az árával majd a termés átvételekor számolunk el. Ez eleve nagyon sok pénzt igényel, és csak hónapok múlva látjuk az eredményt. Úgy gondoljuk, idén már a termelés negyedét a sava­nyúságok adják: az uborká­ból, paradicsomból és pap­rikából készült termékek. Jövőre pedig lecsót is „fő­zünk". A Szegedi Konzervgyár Kft. 1200-1500 tonna ubor­ka, 1500 tonna paradicsom és saláta, 300 tonna alma­paprika, 600 tonna paradi­csompaprika feldolgozását tervezi. • Felélesztették-e a régi keleti kapcsolatokat? - Az oroszokkal sok üzle­tet kötünk, ám a partnerek már nem a régiek. Velük az a gond, hogy megbízhatatla­nok. Ezért csak azoknak szállítunk, akik előre fizet­nek. Jelenleg a belföld a leg­biztosabb piac, az árbevétel háromnegyede innen szár­mazik. A talpára állt Szegedi Konzervgyár Kft. 1996-ban 3,2 milliárd forintos árbevé­tellel 86 milliós nyereséget ért el. A dolgozók száma 510. Hamarosan pedig kiír­ják a kapura: munkaerőfel­vétel. Fekete Klára Május 2-a és június 20-a között EU-heteket rendez Szegeden a Progress Alapítvány. En­nek keretében kerül sor - a Világ Utcája Kft. szervezésében - a dél­magyarországi regioná­lis befektetési konferen­ciára május 23-24-én. A Tisza Szállóban a szer­vezők tegnap tartottak sajtótájékoztatót a két­napos rendezvényről. Apró Juhász János, a Vi­lág Utcája Kft. ügyvezető igazgatója elmondta, máris óriási az érdeklődés az egy hónap múlva sorra kerülő konferencia iránt, többek kö­zött a bajor kamara is jelezte részvételi szándékát. A sze­gedi társaság hazánkban el­sőként szervez olyan rendez­vényt, amely kapcsán egy város, egy régió beruházási programjaival képes bemu­tatkozni az európai érdeklő­dőknek. A szervezők szán­déka, hogy megismertessék a résztvevők a külföldi és hazai befektetőkkel a gazda­sági övezetünk kínálta lehe­tőségeket. A kétnapos eseményso­rozat május 23-án plenáris üléssel kezdődik, ahol töb­bek között megyénk ipar­fejlesztési és mezőgazdasá­gi esélyeiről, informatikai és oktatási lehetőségeiről, egészségügyi állapotáról tartanak előadásokat neves szakemberek. Délután nyolc szekció­ban folytatódik majd a munka. Többek között ön­álló vitafórumot kap az egészségügy, a mezőgazda­ság, az informatika, az ide­genforgalom és a Világ Ut­cája programcsomag. A tudományos igényű beszélgetések után bankár­találkozóra várják az érdek­lődőket. Másnap az üzlet­embereké lesz a szó: kötet­len tárgyalásokat folytat­hatnak egymással. R. G. Kiváltság? Megszámolni sem le­het, hányan mondták ki a boldogító igent a szegedi városházán. De hogy egy esküvőt a polgár­mester celebráljon? Nos, ez kiváltság! Az meg kü­lönös kegy, hogy az es­küt követő, a lagzit meg­előző party vendégsere­ge a Torony alatt, a dísz­terem és a polgármesteri szoba szomszédságában koccinthasson, s falatoz­zon. E kiváltságban és kegyben Botka Lászlón kívül még senki sem ré­szesült - a rendszervál­tozás óta. A fényes karri­ert remélő honatya nem­csak a sors, de a hata­lom kegyeltje is? Mely oly erősnek képzeli ma­gát, hogy sajátjaként használja a város jelké­peit? - kérdezte a polgá­rok nevében egy városa­tya. így lesz a magán­ügyből, a házasságkötés­ből közügy. Hacsak nem lesz hagyománnyá, aki teheti, esküvője díszleté­ül megveszi a városhá­zát. Lehet, jót tenne a vá­rosi költségvetésnek! Ú. I. Rendkívüli közgyű­lésre jöttek össze teg­nap a Városháza dísz­termében az önkor­mányzati képviselők. Napirend előtti, politi­kai tartalmú fölszólalá­sokkal kezdték a napot a képviselők, majd négy témát vitattak tíz és fél órán át. ,.Napirend előtt" a kátyú­zás szükségességére hívta föl a figyelmet Tühegyi Jó­zsef (SZDSZ). A szocialista honatyát, Botka Lászlót tá­madta Balogh László (MDF) városatya. Egyrészt azért, mert Botka „kisajátít­ja" a rókusi „házbontási programot", másrészt azért, mert az esküvője után, a minap „magánpartira" használta a városháza egyik termét. Megcsócsálták már a képviselők a város általános rendezési terv programját, hiszen a szakértők elképze­léseit 17 lakossági fórumon, közmeghallgatáson, bizott­sági üléseken vetették össze a polgárok álláspontjával. Talán a téma túlzott ismere­te akadályozta a képviselő­ket abban, hogy figyelem­mel kísérjék Molnár Attila, a VATI Rt. Magyar Regio­nális Fejlesztési- és Urba­nisztikai Rt. iroda igazga­Közgyűlés: külterületből belterület Algyö lelép(het) tójának a térinformatikai rendszer lehetőségeit is fel­villantó, számítógépes ap­parátussal támogatott, lát­ványos összefoglalóját. A későbbi vitából azonban ki­derült: a képviselők egy ré­sze tájékozatlan, nem isme­ri az előterjesztést. Ezért ­ahogy a polgármester fogal­mazott - „kényelmesen, s nem tudatosan" szavazott. A szavazási procedúráig azonban több mint négyórás vitán át vezetett az út. A legaktívabb képviselő, Tű­hegyi úr konkrét módosító javaslatokkat lépett föl. A legvitatottabb kérdés: mi­lyen mértékben növekedjék a város belterülete. A szak­mai irányelv: minél kisebb mértékben. A polgárok óha­ja: a kiskertes övezet minél nagyobb hányadát minősít­sék át belterületté. Ezt az oldalt támogatta Gila Fe­renc (MSZP), Kalmár Lász­ló (KDNP), Mécs László (MDF) is. A szavazás ered­ménye azonban éppen Új­szeged déli részét vonta volna ki e körből, azt a terü­letet, ahol a legtöbben sze­Amnézia Amnéziában szenvednek a képviselők. A választás időpontjának közeledtével egyre gyorsuló ütemben fe­lejtik el, mikor, hogyan szavaztak. Azt persze tudják: mi a népszerű, szavazatokat termő nyilatkozat. A rendkívüli közgyűlésen például a nyilvánosság előtt a kiskerteknek belterületté nyilvánítása mellett ér­velő Szilvásy László képviselő tényleges szavazata: „nem". Újabban egyre többször hallani: „lezsírozták", azért szavazott érveivel ellentétesen X vagy Y. Most a pártok képviselői besokalltak - kivéve az MSZP-t. Nem nyelték le a békát. A szemétszállítási díjakat a lakosság­ra szabadító népszerűtlen rendeletet ugyanis szőröstül­bőröstül a listások nyakába varrta Katona Gyula, a ta­nácstagi múltja miatt is a leggyakorlottabbnak számító városatya. A Fidesz - MPP, az FKGP, a KDNP, az MDF, a PSZE és az SZDSZ egy-egy listás képviselője sajtótájékoztatón közölte: a jegyzőkönyv igazolja, hogy a kötelező szemétszállítást előíró rendelet szavazásakor a független Katona voksa: „igen" volt. Az egyéni vá­lasztókerületi és a listás képviselők szembeállításának kísérletét sem tartják szerencsésnek a pártok képviselői - most, választás előtt. Mert ők, „a" pártok nem felejte­nek... Ú. I. retnének építkezni. Ezért aztán az ebédszünet után dr. Molnár Zoltán (SZDSZ) ja­vaslatára ismét napirendre tűzték a témát. A képvise­lők újra szavaztak, s meg­változtatták korábbi dönté­sük ezen részletét. Tehát amit csak lehetett, belterü­letté nyilvánítottak. Az 1996. évi zárszám­adás is igazolta: az önkor­mányzatnak is nehéz egy évre előre tervezni. Egy esztendőben hatszor, nyolc­szor is módosítani kell a költségvetést, de még így sem sikerül jól saccolni. Ezt az állítást dr. Szalay István polgármester adatokkal, számarányokkal igyekezett igazolni. Az alultervezést, a közgyűlés dezinformálását kifogásolta Rákos Tibor (Fidesz-MPP), de dr. Szil­vásy László (KDNP) is. A városatyai tamáskodás a könyvvizsgálót, Szűcs-Gás­pár Györgyöt is arra kész­tette, hogy elmondja véle­ményét. Ennek hatására a képviselők elfogadták a pénzügyi bizottság javasla­tát: a 2,3 milliárd forintot kitevő, de még alá nem írt beruházási szerződéseket fölülvizsgálják. A közgyű­lés a tavalyi év zárszámadá­sáról rendeletet alkotott, s elfogadta a különböző pénzügyi aLapokról szóló tájékoztatót is. Szeged köz- és szakokta­tási fejlesztési tervéről is vi­ta kerekedett. A fideszes ál­láspontot fölolvasó Dobó János képviselőt „kitapsol­ták" a szocialista frakció tagjai. Véleményt mondott - többek között - Hargittai Rita (KDNP), Révész Mi­hály (MSZP), Lung Milán (szerb kisebbségi önkor­mányzat). Végül a közgyű­lés a prioritások eredeti rendszerét fogadta el. A képviselők testülete nemigen értette, de tudomá­sul vette, hogy megváltoz­tatta korábbi álláspontját a Londoni körúti Gyermek­otthon igazgatója. így soka­dik nekifutásra meghozta a döntést: „átszervezi", azaz eggyé olvasztja a város még létező két nevelőotthonát. Az Algyő Szegedhez tar­tozása megszüntetésének óhaját kimondó népszava­zást követő egyeztetést le­záró határozatban a szegedi közgyűlés nem támogatta az algyőieknek a területet és a vagyont érintő kéréseit. Az érzelmi kitörésektől sem mentes vita után elfogadott 12 pont a közigazgatási hi­vatalhoz, majd a Belügymi­nisztériumhoz, végül a köz­társasági elnökhöz jut, aki kimondhatja: Algyő önálló település. Úfszászi Ilona

Next

/
Thumbnails
Contents