Délmagyarország, 1997. április (87. évfolyam, 75-100. szám)

1997-04-23 / 94. szám

SZERDA, 1997. ÁPR. 23. SZEGED 5 • Perben az önkormányzat (2.) } Milliók csordogálnak Minden Torony alatti ügy fontos - valakinek. De a város egésze szem­pontjából a legnagyobb figyelem az önkormány­zat vagyoni pereit kíséri. Az önkormányzatiság el­múlt közel hat és fél éve alatt 38 vagyoni perben volt érintett Szeged. Ezek közül a legjelentőseb­bekről dr. Siket Judit al­jegyző adott képet. A dorozsmai nagybani pi­ac engedélyezése miatt indí­tott pert az Agroker Rt. az önkormányzat és az Állami Népegészségügyi és Tisztior­vosi Szolgálat (ÁNTSZ) el­len. Az indok: károkozás. Azaz a piac új helyre telepí­tésével az Agrokernek kárt, mégpedig „indulásként" mi­nimum 97 millió forintot, az­tán meg, 1993 októberétől havi 10 milliót okozott az ön­kormányzat és az ÁNTSZ. Különböző szintű bíróságo­kat járt meg az ügy. A me­gyei bíróság tavaly decem­berben az önkormányzat elle­ni keresetet elutasította. Ám az ítélet ellen az önkormány­zat fellebbezett. Dönteni a Legfelsőbb Bíróság fog. A tanárok nem a „fűnyíró elvért", vagy az elbocsájtá­sok miatt fogták perbe a pol­gármesteri hivatalt. Akkor csendben maradtak, ellenben a bíróságra mentek, mikor a közgyűlés úgy értelmezte a törvényt, hogy nem kell kifi­zetnie az osztályfőnöki, és a szakmai munkaközösség ve­zetői feladatok ellátására az 5 százalékos túlóradíjat. A Tisza Lajos Könnyűipari Szakközépiskola 26 alkalma­zottja az őket foglalkoztató intézménnyel szemben indí­tott (próba)pert idén márci­usban a megyei munkaügyi bíróságon. Az ítélet szerint 1997 eleje óta jár a tanárok­nak a túlóradíj és az összegek után a kamat. Ezzel nem ért egyet a beperelt iskolaigaz­gató. A túlóradíjat egyébként idén szeptembertói az önkor­mányzat is jogosnak tartja. A fizető parkoló üzemelte­tésére kötött szerződés miatt a Park Kft. mint felperes azt kérte a bíróságtól: állapítsa meg, hogy a Városgondnok­sággal kötött szerződés hatá­rozatlan időtartamra jött lét­re. Ezzel szemben a Legfel­sőbb Bíróság részítéletével kimondta: az alperes határo­zottan kifejezte szándékát, hogy a lejárt korábbi szerző­dést követően pályázatot ír ki, s a legtöbb bérleti díjat ígérő páyázóval köt szerző­dést. A vita az összegről foly­tatódik. A Virág cukrászdát 1994 végén 50 millió forin­tért adta el az önkormányzat, s hozzájárult, hogy vevő a vételárat két részletben fizes­se. A vevők, azaz a Szer­vánszky testvérek kérték, hogy a második részletet 20 év alatt, kamatmentes részle­tekben fizethessék ki. Ehhez a közgyűlés nem járult hoz­zá, s 1995 augusztusában pert indított: kérte a 49,7 mil­lió forint vételárhátralék és a kamatok kifizetését. A me­gyei bíróság 35 millió forint és a késedelmi kamat egy ré­szének megfizetésére köte­lezte az alperest. Az önkor­mányzat fellebbezett, a vevő egyezkedni próbált. A köz­gyűlés elfogadta az egyezsé­get, vagyis, azt hogy a vevő idén februárban 63 millió fo­rintot kifizet. Ám e határidő­ig sem látott pénzt a város, ezért az önkormányzat a Leg­felsőbb Bírósághoz benyúj­tott fellebbezését nem vonta vissza. A folytatás? Ha a ve­vő nem fizet, az eredeti álla­pot áll vissza, azaz az önkor­mányzat ismét „piacra dob­hatja " a Virágot. (Folytatjuk.) ÚjszáMi Ilona Kígyósimogatás a Föld napján • Munkatársunktól A zord időjárást látva hét­főn úgy döntöttek a Széche­nyi téri rendezvény szerve­zői, hogy nem kockáztatják meg a bőrig ázást, inkább át­teszik az egész programot május elejére - a Madarak és fák napjára. A vadaspark azonban ki­tartott elképzelései mellett, a rossz időben sem maradtak el a Föld napi rendezvények. Igaz, a délelőttre bejelentke­zett 600 iskolás, több cso­port az esőre való tekintettel csúsztatta a kilátogatást. Mindössze néhány osztály ment délután a zooiskolába, mely ezúttal természetisme­reti játszóházként működött. Ki lehetett itt próbálni a te­veszőrből való nemezelést, természetes anyagokból ­agyag, tollak, tüskék — tár­gyakat, képeket készíthettek a gyerekek, valamint mik­roszkópok segítségével fe­dezhették fel a természetet, megvizsgálhatták például, milyen a madártoll szerkeze­te. A legkedveltebb termé­szetesen a rendhagyó talál­kozás volt az állatokkal, nemcsak nézelődhettek, de megsimogathatták, kézbe vehették a teknősöket. Sót, a bátrabbak közelebbről meg­ismerkedhettek az óriáskí­gyóval - egy békés boával. • „Egy nagykutya sem lakik itt.. A" Bak tó, a szegénynegyed Vendég Teledéből • Munkatársunktól A Juhász Gyula Tanár­képző Főiskola vendégeként tegnap Szegedre látogatott Dr. Frank Horton, az egye­sült államokbeli Toledo Uni­versity elnöke. Az amerikai vendég a szegedi főiskola főigazgatójának januári láto­gatását viszonozta s találko­zik a szegedi felsőoktatási intézmények vezetőivel. A Szegeddel testvérvárosi vi­szonyban lévő Toledo 125 éves egyeteme olyan integ­rált formában működik, amely magában foglalja az egyetemi, a főiskolai, a post secunderi képzési formákat, valamint az érdeklődésnek megfelelően indított felsőfo­kú szakképzési tanfolyamo­kat. Dr. Békési Imre, a sze­gedi tanárképző főiskola fő­igazgatója szerint az ameri­kai egyetemnek olyan ta­pasztalatai vannak az egye­temi integráció terén, ame­lyek Szegeden is felhasznál­hatók. A toledói egyetemen például a tanárképzés szer­ves része az oktatásnak, míg a szegedi integrációnak egyik sarkalatos problémája, hogy miként találja meg en­nek helyét az universitasban. A baktóiak úgy érzik, a város magukra hagyta őket. (Fotó: Nagy László) Baktóban többszobás „szerszámosbódék" épülnek, amelyekben engedély nélkül lakik sok család. A szegedi polgármesteri hivatal ugyanis csak kerti kam­rák építésére ad enge­délyt, mert a baktói kis­kertek nem tartoznak a városi belterületek közé. A baktóiak beadványo­kat írnak, aláírásokat gyűjtenek, s minden fó­rumon tiltakoznak a számukra hátrányos helyzet ellen. A „Tuskós" néven közis­mert kocsma a baktói Pihe­nő utcában található; a nyú­lós-csöpögős, barátságtalan idő elól menekülve jólesik leülni odabenn az egyik asz­talhoz, ahol már hárman is várnak ránk. Horog úr, aki a Bika-tó után elsőként követ­kező ház tulajdonosa, mind­járt meg is hív bennünket egy italra (a tudósító termé­szetesen csak gyümölcslevet fogyasztott). Közben folyamatosan nyílik-csukódik a kocsmaaj­tó: az egyik, nagy ismeretsé­gi körrel rendelkező kiskert­tulajdonos hétvégi szervező­munkájának köszönhetően sokan eljöttek a rögtönzött fórumra, s mihelyt belépnek, már mondják is a magukét. Horog László például igen dühös volt, amikor megvette a tanyaházat, s a hivatal nem engedte, hogy helyette újat építsen. „Csak toldozgatni lehetett" ­mondja. De most, hogy már túlkerült a fölújításon, neki már mindegy, belterület lesz-e Baktó, vagy sem. Fáskerti Gyula még nem lakik itt - viszont nagyon szeretne kiköltözni három­szobás társasházi lakásából, amelynek havi rezsiköltsége 12 ezer forintra is fölmegy. A baktói kiskert gyümölcs­fái mellett álló bódé helyett családi házat építene - ha megkapná az engedélyt. De nem kapja meg. Nemes Ferencné viszont húsz éve él a baktói Pihenő utcában. Neki főként az nem tetszik, hogy a telkeknek nincs értékük. Ő már több alkalommal írt alá olyan be­adványokat, amelyekben ké­rik a város vezetőit, nyilvá­nítsák belterületté Baktó kis­kerti övezetét. Kiss Gyuláné Pihenő ut­cai lakos (akit a helyiségben jelenlévők közül többen Er­zsikének szólítanak) lendü­letes kézmozdulatokkal ma­gyaráz: „A városházán nem törődnek a kérvényekkel! Is­merek olyan családot, ahol heten kínlódnak egy másfél szobás lakásban, de nem kapnak építési engedélyt, s így szocpol-kedvezményt sem. Nem lakik erre egy nagykutya se, az a baj!" A szellőztetés céljából nyitva hagyott kocsmaajtón át jól látni az egyik szemköz­ti házat: tekintélyes, szép, új épület. Kissné Erzsike rámu­tat: „Látja, papíron az is 'szerszámoskamra.' Itt min­denki 'bódékban' lakik..." Hajdú András egész pak­samétára való iratot helyez az asztalon álló sörösüveg és féldecis pohár mellé. Szám­talan levelet, beadványt, ké­relmet írt már, s a baktóiak érdekében fölszólalt az új rendezési tervről szóló la­kossági fórumon is. Gyer­mekei laknak a 29. utcában, s megkapták az engedély nélkül fölhúzott házra szóló bontási határozatot. Hajdú úr szerint a baktói „szegényne­gyedbe" kényszerből kiköl­tözőknek joguk van ahhoz, hogy törvényes keretek kö­zött folytassák életüket. A kocsmában egybegyűl­tek kijelentették: nem kérnek ők a várostól csatornát (majd szikkasztanak), utat: csak építhessenek és élhessenek kedvük szerint. Nóvák István városi fő­építészhez is bekopogtat­tunk, s elsoroltuk az építkez­ni vágyó baktóiak érveit. A főépítész elmondta, hogy milyen kötelezettségekkel és költségekkel jár az, ha a baktói kiskerteket lakóterü­letté nyilvánítják. (Az öve­zetben most legföljebb 30 négyzetméteres szerszámos­kamrákat szabad építeni.) Az űj általános rendezési terv (ÁRT) tartalmazza ­más kiskertes övezetek mel­lett - Baktó átsorolási költ­ségeit is. Előkészítés, terve­zés: 26 millió; kisajátítás, közműáthelyezés (amely a szakszerűtlen telepítések miatt szükséges): 66,3 mil­lió; útépítés: 277,8 millió; közműépítés: 202 millió fo­rint. A belterületként számítás­ba vehető területekről még tavaly készített vizsgálati anyagban az áll, hogy a 102,4 hektáros, 969 ingat­lanra osztott baktói terület egyik fele (a Pihenő utca ke­leti oldalán túli rész jelentős hányada) belterületként is használható. A rendezési terv programjában már úgy jelölik ezt a részt, hogy leg­később öt éven belül lakóte­rületté nyilvánítják, s akkor megoldódnak az itt lakók gondjai. Nóvák István kiemelte: az átsorolás önmagában kevés, mert utcák, közművek és út nélkül nem létezhet egyetlen lakóterület sem, s ez még akkor is igaz, ha Szeged je­lentős területein is hiányzik még a csatorna. Nyilas Péter Villamos. Muszka Dá­niel szerint - bár az önkor­mányzat bizonyára meg­magyarázza - szerencsé­sebb lett volna, ha nem Tátra, hanem magyar, Ganz gyártmányú villamo­sokat vásárol Szeged, mi­vel szebbek és praktiku­sabbak is. Debrecenben járt olvasónk, ahol a ma­gyar kocsik futnak. Ezek jobban idomulnának a sze­gedi környezethez is, rá­adásul mindkét oldalukon található ajtó, így nem csupán körforgalomban al­kalmazhatók, mint a Tátra. Akkor mégis miért döntött másként a közgyűlés? A miértre a válasz a jármű­venkénti 80 és 140 millió forint közötti különbség­ben keresendő. Heringek a 22-esen. Kocsis Istvánná amiatt pa­naszkodott, hogy az elmúlt hét végén, szombaton dél­előtt nem csuklós buszt csorog a »»«< li 4I«*MI. UOBOS Kedves Olvasóink! Közérdekű problémáikat, észrevé­teleiket, tapasztalataikat ezen a héten ügyeletes újságíró munkatársunkkal, V. Fekete Sándorral oszthatják meg. Munkanapokon reggel 8-tól 10 óráig, vasárnap 14-től 15 óráig várja hívásai­kat a 06-20-432-663-as telefonszámon. Elveszett tárgyakat, állatokat kereső olvasóink olcsó hirdetésben tehetik közzé mondanivalójukat. Talált tár­gyak és állatok ügyében hfvják a 62/481-281/154-es számon Musztákné Albert Ibolyát - az ilyen jellegű közleményeket ingyenesen tesszük közzé az apróhirdetések „Talált" rovatában. küldött a Volán a 22-es vona­lán. Ez csúcsidőszaknak szá­mít a tömegközlekedésben. Emiatt a Cserepes sori piac­ra igyekvők leginkább a he­ringes dobozra emlékeztet­tek, egymás hegyén-hátán szorongtak a járművön. A Tisza Volántól kapott tájé­kozatásból kiderült, hogy nem kitolásról volt szó, a cégnél tisztában vannak az­zal, milyen sokan igyekez­nek a zsibvásárra. Szomba­tonként három csuklós busz szokott járni, ám ezúttal az egyik elromlott. Sándorfalvi lapelőfize­tők. Egy hölgy telefonált Sándorfal várói. Elmondta, hogy a faluban az újságo­suk „szélhámossága" miatt többen kínos helyzetbe ke­veredtek. Az történt, hogy beszedték tőlük a negyed­évi előfizetést - amely összege meghaladja a 2000 forintot -, viszont ebből csak egyhavit adott le a postán a kézbesítő, így májusban és júniusban hiába várják a becsapottak a Délmagyarországot. A hivatalvezető, Biczók La­jos arról tájékoztatott ben­nünket, hogy a szabályta­lanságot elkövető kollégát elbocsátották, aki egyéb­ként megígérte, rendezi a tartozást, igyekszik kifi­zetni a számlát. Ebben az esetben elkerülhető talán a bírósági eljárás..Eddig mintegy húszan tettek pa­naszt. Az ügyben a posta vizsgálata még nem zárult le. forrás Ady-hét • DM-információ Különböző előadások, ve­télkedők, sportmérkőzések és koncertek színesítik az Ady Endre Középiskolai Fiúkollé­giumban csütörtök estig tartó Ady-hetet. A mai program­ban tanár-diák röplabdamér­kőzés, filmvetítés, harcművé­szeti és drogmegelőzési elő­adás, valamint az Old Sound együttes koncertje szerepel. A kollégium fennállásának 50. évfordulója alkalmából csütörtökön 17 órakor ünnepi műsort rendeznek. Az Ady­hét támogatói: Jenei Béla vállalkozó, a Szabadlelkű Di­ák Alapítvány, a Sík Sándor Könyvesbolt és az ásotthalmi Ponagro. Jancsó­emlékérem • Munkatársunktál Dr. Jancsó Gábor egyete­mi tanárnak, az orvostudo­mány doktorának, a Szent­Györgyi Albert Orvostudo­mányi Egyetem Élettani In­tézete professzorának ítélte oda a SZOTE Egyetemi Ta­nácsa a Jancsó Miklós-em­lékérmet. Tegnap délután a Jancsó Miklós-emlékünne­pély keretében az egyetem vezetői és oktatói elhelyez­ték a megemlékezés virágait az 1966-ban elhunyt híres farmakológus emléktáblájá­nál, majd meghallgatták dr. Jancsó Gábor A capsaicin­szenzitiv érző neuronrend­szer című előadását. Az em­lékéremmel kétévente tün­tetnek ki egyetemi oktatókat. Boltosok, figyolem! • DM-információ Ezen a héten ismét vátjuk azoknak a szegedi kiskeres­kedőknek a jelentkezését, akik a következő napokban kenyeret, tejet, párizsit, mar­garint, Vénusz étolajat, lisz­tet, rizst, tejfölt, mosóport és mosogatószert a szokásos­nál olcsóbban kínálnak. (A „nevezéshez" egy termék árának csökkentése is elég!) Szerdán és csütörtökön 9-12 óra között kolléganőnk, Agárdi Gabriella fogadja az aktuális ajánlatokat, a 481­281/302-es telefonon. Pénte­kenként a Délmagyarország „Itt olcsóbb!" című rovatá­ban természetesen csak a legkedvezőbb árakat közöl­jük! Juhász Gyula arcai • Munkatársunktól Juhász Gyula halálának hatvanadik évfordulója al­kalmából Juhász Gyula arcai címmel emlékműsort ren­deznek szombaton délután 4 órától a Juhász Gyula Műve­lődési Központban. A mű­sorban közreműködik a Liszt Ferenc Kamarakórus, a mű­velődési központ versmondó csoportja, Péter László iro­dalomtörténész, valamint több ismert színművész. Közéleti Kávéház • DM-információ A Közéleti Kávéház ren­dezésében ma 18 órától a Royal Szálló különterme ad otthont Katona Judit költő nemrég megjelent Mária-bá­nat című válogatott verses­kötete bemutatásának. A könyv szerzőjével a házigaz­da, Tarnai László beszélget.

Next

/
Thumbnails
Contents