Délmagyarország, 1997. április (87. évfolyam, 75-100. szám)
1997-04-02 / 76. szám
SZERDA, 1997. APR. 2. HAZAI TÜKÖR 13 7tOíítff oXXrtHuAjérit^ ' ivocOujLA^Í. Körömnéző \jem kell a szomszédba mennünk egy kis tudatha1Y sadásért, pedig ott is van belőle bőven, bármelyik szomszédot nézzük is. Környékünk nyomorgó kisállamaiban mindenütt torzult a nemzettudat, ami a tudathasadásnak igen kedvező környezete. Ebben a környezetben olvasok és hallok mostanában mind többet az ellenzéki újságírásról meg a kormánypárti újságírásról. E kettős felosztás megint valami sajátosan hazai gondolati termék. Az újságírást sokféleképp fel lehet osztani, van például jó és rossz, belpolitikai és külpolitikai, a sajtó lehet elektronikus és nyomtatott, helyi és országos... De kormánypárti újságírásról többnyire diktatúrákban szoktak hallani az emberek. Ilyenkor azonban sosem újságírást kell értenünk a szón, hanem propagandát. Milyen a kormánypárti újságírás? Képzeljük el, hogy még ötven százalékkal emel a koalíció az adókon, és az őket támogató orgánumok szalagcíme ezt Igy jelenti be: „Az adóemelés nagyszerű!" A felkiáltó mondat csakis a példa kedvéért hangzott el Nem így megy ez a gyakorlatban, hanem sokkal finomabban manipulált propagandával A cím például ez: „Túlzott adók!" Mégis, mire az olvasó mindazt végigolvassa, ami alatta van, arról győződik meg, hogy ez az egyetlen helyes, lehetséges, szükséges út: az adók növelése. Örüljön neki, hogy a kormányerők meghozták érte ezt az áldozatot. A megbukott szocializmus egyoldalú, kormánypárti sajtóján felnőve, nem árt, ha mindezt újra és újra végiggondoljuk. A sajtó természeténél fogva ellenzéki és kritikus. Ha rátalál egy ügyre, nem kendőzheti el, hanem fel kell a tényeket tárnia, végig kell vinnie az egészet; más kérdés, hogy ma ennek nincs sok foganatja. Az előző választások után találkoztam egy kedves olvasóval, aki, mihelyt meglátott, azonnal szidni kezdett. Nem érti, mondta, hogy miért kritizálom az új kormányt is. Belátja, hogy a régi nem tetszett, de hogy ez se, azt nem tudja mire vélni. Kit szeretek tulajdonképpen? - szegezte nekem a kérdést. 5 enkit - feleltem. Még ha meg is esne velem az az aberráció, hogy magánemberként megszeretek egy politikust, újságíróként nem adnám ennek jelét. Hiszen többek között az a dolgom, hogy a hatalom működésének visszásságát, jogsértéseit bemutassam. Bárkinek a hatalma is az. Nézett, bólogatott, de azt hiszem, nem sikerült meggyőznöm. _ ót se? Zalei Miklós Magyar búvársiker • Szekszárd (MTI) A Dél-Afrika partjainál búvárrégészeti feltáráson dolgozó magyar csoport régészeti vezetője, Gaál Attila szekszárdi múzeumigazgató két hónapra hazatért Magyarországra, és előadáson számolt be az eddig végzett munkáról. Mint elmondta: az Octopus Tengerészeti Kutató Egyesület két elsüllyedt hajó feltárására kapott engedélyt. A régészeti feltárások csak most kezdődnek, mivel korábban nem adtak engedélyt a helyi hatóságok ilyen munkára. A sok tekintetben nehéz és nem is veszélytelen feltárásra jól felkészült az Octopus Tengerészeti Kutató Egyesület öt tagja, és ezt be is kellett bizonyítaniuk Fokváros illetékes hatóságainál. A tenger hőmérséklete 5-6 méter alatt hirtelen nagyon hideggé válhat az áramlatok miatt, éppen abban a mélységben, ahol a feltárásokat folytatják még legalább egy hónapig. A csoport a Bato nevű, 1784-ben épített és 1806-ban elsüllyedt, részben elégett holland hadihajót kutatja. A magyarok vállalkozását nagyra becsülik Fokvárosban, ezért szakmai segítséget is kapnak az ottani egyetemtől, ahol a világon egyedül búvárrégészeket is képeznek. A Bato feltárásához nem csak a homokréteget kellett eltávolítani az oldalára dőlt hajóról, hanem a vastag növényzetet is. Ezután mérhették fel a hajótest nagyságát, formáját. A rajzok, adatok számítógépes feldolgozása folyamatosan történik. Gaál Attila elmondta, hogy nagyon sok fegyver, főként puska és gránát került elő a kétszáz éves hajóról, de cipótalp, festett ládika, faedények és kínai porcelánedények darabjai is szerepelnek a leletlistán. A szekszárdi múzeumigazgató, aki dunai búvárrégészettel szerzett tízéves gyakorlatot ebben a különleges munkában, közölte, hogy a Bato hadihajó után egy kereskedelmi vitorlást kívánnak feltárni a Jóreménység fokánál. Csapások • Zürich (MTI) Huszonkétezer ember halt meg 1996-ban természeti csapások és „emberi tevékenységből adódó" katasztrófák miatt - állította egy zürichi biztosítótársaság, miután összesttette a tavalyi katasztrófákat - az indiai és kínai árvizektói a Csatornaalagútban keletkezett tűzvészig. Az anyagi kár 50 milliárd dollár. Az elpusztult anyagi értékeknek csupán egynegyede volt biztosítva írta a Suisse de Réassurances, hozzátéve, hogy ezek az adatok az utóbbi 25 esztendő átlagát tekintve igen súlyosak. A természeti csapások összesen 7,9 milliárd dollárba kerültek a biztosítóknak. A legnagyobb érvágást ezek közül az Egyesült Államok délkeleti részén végigsöpört Fran hurrikán jelentette - 1,6 milliárd dollárt kellett kifizetniük társaságoknak a károsultak számára. O Szegedi mantások: irány a Maldív-szigetek Kamerával „vadásznak" tengeri csodákra A Tisza-parti búvárok már megismerkedtek több tenger vizével is. (Fotó: Manta-archívum) • Személyiségkép> az írás alapján Lázadó különc? A Grafológiai Intézet szegedi partnervállalkozója, a Hartai Bt. munkatársai vállalkoztak arra, hogy beküldött írások alapján elemzik, miiyen személyiségjegyekkel bír a levél írója. Ezúttal „A Mindentudó" jeligével írónak válaszol grafológus szakértőnk. Kérdésére válaszolva, még nem igazán érett személyiség. Nehezen teremt egyensúlyt önmagában, érzelmei oly mértékben uralják énjét, ami már feltételezni engedi, hogy könnyen befolyásolható. Nincs még elég belső ereje ahhoz, hogy mérlegelni tudja önmaga és a közösség, az önhöz érzelmileg közel állók érdekei közötti, esetenkénti ellentétet. Nem tud vagy nem akar erőteljesebben kiállni saját érdekeiért, nem eléggé önérvényesító, ha lehet, elkerüli az olyan helyzeteket, ahol vélt konfrontációra vagy fekete-fehér, határozott állásfoglalásra kényszerülne. Valószínűleg ennek oka az is, hogy nem akar másokat megbántani, nem bízik teljesen saját igazában, de így esetleg kihasználhatóvá válik. A fentiek ellenére önmagát nehezen nyitja meg mások előtt, valódi énjét igyekszik elrejteni, a lehető legkevésbé kiadni. Az eddig leírtak alapján nem meglepő, hogy én-képe, önmagáról alkotott képe nem mindig jó, meglehetősen változó, főleg olyan helyzetekben, amelyekben a közösségi kontroll, ellenőrzés érvényesülhet. Önmagában nem mindig bízik, esetenként nem érzi elég stabilnak helyzetét, nagyobb belső és külső biztonságra vágyik. (Különösen igaz ez a stabilitáskeresési igény párkapcsolati vonatkozásban). Mivel meglehetősen impulzívnak tűnik írása alapján, így nem valószínű, hogy az aprólékos, nagy türelmet és kitartást igénylő munkák, tevékenységek kötnék le. Nem idegenek öntől a mások által olykor váratlannak érzett, komolyabb előzmények nélküli indulati kitörések, amelyek minden bizonnyal belső bizonytalanságaiban, kapcsolataiban megfigyelhető nehézségei miatti feszültségeket lennének hivatva levezetni. Arra a kérdésre, hogy lázadó különc-e vagy sem, azt lehet az írása alapján válaszolni, hogy inkább igen. Nem azért, mert elvei szerint egy tagadó „anarchista" nézetű ember lenne, hanem mert a tudat alatt meglévő problémáit próbálja így kompenzálni. Pedig lehet, hogy szembenézni ezekkel a bizonyos problémákkal nagyon nehéz, de hosszú távon minden bizonnyal kifizetődne. H. B. Tizenhárom magyar búvár - a szegedi Manta búvárklub kezdeményezése nyomán - éppen most, április legelső napjaiban utazik a távoli Maldív-szigetekre, hogy Magyarországon eddig még egyedülálló tervet megvalósítva, búvár-forgatócsoportként kutassa az ottani tengeri világot. A tizennyolc napos expedíció indulása előtt dr. Szendrei Gábor állatorvossal, a búvárcsapat vezetőjével beszélgettünk útjuk céljairól és az előkészületekről. Ha valaki igazán egzotikus tájat akar említeni, könnyen kicsúszhat a száján a Maldív-szigetek neve. Annyit talán még el is tud mondani róla, hogy valahol az Indiai-óceánban föllelhető szigetcsoportról van szó, de itt - leginkább - már megáll a tudomány. A földrajzi világatlaszból persze kileshető néhány fontos információ. Ezek szerint ez a kis köztársaság mindössze 298 négyzetkilométeren, 1 ezer 200 apró korallszigeten fekszik. Népessége alig haladja meg a 200 ezret, s fővárosában, Maiéban is mindössze 46 ezer polgár él. Nos, ennyi tudással legtöbbünk bőven túltájékozott a magyar pusztaságban. Ám a szegedi Manta Természetfotós- és Könnyűbúvár Sportklub közel egy tucat tagja ennél ezerszer szerteágazóbb ismeretanyaggal tarsolyában indult áprilisi expedíciójára, a Maldív-szigetekre. Föl is kellett készülniük, hiszen arra vállalkoznak, hogy a világ egyik víz alatti csodájának tartott Maldívszigeteki koralltollak vidékén készítsenek természetfilmet, s ezernyi értékes fotódokumentumot, 30-35 méterrel a tenger szintje alatt. Azon a tájon, amelyet úgy tart számon a tudomány, hogy a Föld élőlényekkel legsűrűbben lakott része. - Munkánkkal a világ e távoleső részének egzotikus élővilágát szeretnénk közelebb hozni Magyarországhoz. Nagyon ügyelünk arra, hogy mi ne legyünk egy azon csoportok közül, amelyek felbolygatják az ottani vizek élővilágát, s halászással gyűjtögetik a tenger kincseit. Kameráinkkal „vadászunk" az Indiai-óceán világának látványosságaira, majd ezt filmen, fotóalbumokban kívánjuk eljuttatni a nagyközönséghez mondta elutazásuk előtt dr. Szendrei Gábor állatorvos, a Manta klub vezetője, az út főszervezője. Akitől azt is megtudtuk, hogy a szegedi búvárokat néhány budapesti kollégájuk is elkíséri erre a nagy útra, így összesen 13 magyar végzi a csöppet sem könnyű tengeri felderítést a Maldív-szigetek partjainál. Persze nem kell azt hinni, hogy az Európa közepén élő búvárcsapat minden előképzettség nélkül vágott bele ebbe a nagy kalandba. Sőt! A mantások megalakulásuk, 1989-óta számos komoly búvárfeladatot oldottak meg sikeresen. Például 1995 augusztusában a zadari archeológiai múzeum búvárrégészeivel együtt kutatómerüléseket végeztek két ókori gálya és egy középkori hajó maradványainál. Szegeden jelenleg is dolgoznak egy 1723-ban elsüllyedt, római kori sírköveket szállító dereglye felkutatásánál. Előadássorozatuk amelynek keretében a Vakok és Gyengénlátók Szövetsége Csongrád Megyei Szervezetének ifjúsági klubtagjait még merülésekre is meginvitálják - talán világviszonylatban is egyedülálló kezdeményezésnek számít. De találkozni a mantásokkal a vtzi sportrendezvények előkészítésénél éppúgy, mint katasztrófabemutatóknál vagy baleseti vízi mentéseknél. A Maldív-szigeteket, mint távoli célt hallva, persze önkéntelenül is fölmerül a kérdés: vajon mekkora anyagi áldozatokat kíván meg egy ilyen - egyébként 18 naposra tervezett - expedíció? Nos, Szendrei doktor elmondta, hogy a búvársport bizony roppant költséges szenvedély. Egy-egy búvár felszerelése önmagában 2-300 ezer forintos értéket tesz ki, s emellett sok pénzt kell áldozni az utazásokra, a szállásra, a kamerákra, különleges fényképezőgépekre, s természetesen a kinti megélhetésre is. Szerencsére szponzorok támogatták mostani kezdeményezésüket, ám az is tény, hogy a legmélyebbre maguk a búvárok nyúltak a pénztárcájukban, hogy kifizethessék a fejénkénti több, mint fél milliós költséget. Reményeik szerint ebből az összegből az ott készített filmek, ismeretteijesztő anyagok közreadása révén valamennyi meg is térül. Ám ezt az utat véletlenül sem az anyagi haszonszerzés vezérelte. Arról pedig, hogy a Maldív-szigetek partjainál milyen különleges tudás birtokába jutottak, természetesen beszámolunk hazaérkezésük után lapunk hasábjain. Bátyi Zoltán Erotikus fotókat cserélgetnek... • Buenos Aires (MTI) A gyermekek ellen elkövetett bűncselekményekről nemrég Buenos Airesben tartott első nemzetközi konferencián szó volt arról is, hogyan lehet fellépni az Interneten át pornóképeket csereberélő pedofiiek ellen. A kérdés megvitatására a tanácskozásra meghívták az America Online-t, a világ legnagyobb Internet-szolgáltatóját is. A világ valamennyi országának pedofiljei körülbelül egy éve arra használják fel a névtelenséget biztosító Internetet, hogy gyermekekről készített erotikus fotókat cserélgessenek ki egymás között. Az America Online, az Internet legnagyobb szolgáltató cége, amelynek több, mint nyolc millió előfizetője van - köztük 500 ezer európai - meghívást kapott a Buenos Aires-i konferenciára. Az America Online, John D. Ryan zárt ajtók mögött elmagyarázta, hogy milyen mószerekkel továbbítják a gyermekpornográfia anyagait és milyen módon működhetnének együtt az Internet szolgáltatói azoknak az országoknak a szolgáltató cégeivel, amelyeket ez az újfajta bűnözés érint. „Ezek a dokumentumcserék a becslések szerint parányi részét alkotják az Interneten lebonyolított kommunikációknak, de semmiféle megbízható statisztika nem létezik e bűnözés alakulásáról. Mindazonáltal tavaly az Egyesült Államokban bíróság elé tudtak állítani körülbelül száz olyan személyt, akik az Interneten terjesztettek kiskorúakról készült pornóképeket" - mondta el Ryan. Internet-rendőrség még nincs, folyamatosan nem is ellenőrzik a hálózatot, hanem általában az egyes képek miatt felháborodó felhasználók fújnak riadót mondta a jogtanácsos. „Ha a mi elófizetőnkról van szó, akkor adatbázisunk alapján megadjuk az illető koordninátáit az érintett ország rendőrségének. Ha pedig nem a mi előfizetőnk a tettes, akkor a panasz alapján riasztjuk az illetékes szolgáltatót". John D. Ryan sietett hangsúlyozni: arról egyáltalán nincs szó, hogy ne tartanák tiszteletben a hálózaton cserélt információk bizalmasságát és magánjellegét, de be kell avatkozni, amikor a terjesztett dokumentumok sértik az erkölcsöt. A pedofiiek elsősorban fotógyűjteményük bővítésére használják az Internetet. A folyamatban lévő vizsgálatok eredményei szerint a bűnözésnek ezt a formáját egyelőre elszigetelt pedofiiek űzik, s bűnszövetkezetek még nem vesznek részt e tevékenységben.