Délmagyarország, 1997. április (87. évfolyam, 75-100. szám)

1997-04-23 / 94. szám

Hulladékudvar Örülhetnek Algyőn is: tegnap Básthy alpolgármester felavatta... (6. oldal) CUADD fénymásoló­OnnlXr gép-akció! Bővebb felvilágosítás az 1%-ban! Az Országgyűlési Könyvtár Álvámosok vitték el qJollilnyf, (3. oldal) ^H^te ^ ALAPÍTVA: 1910-BEN ^ DELMAGYARORSZAQ MMHMHMMm SZERDA, 1997. ÁPR. 23., 87/94. ÁRA: 33 FT • „Egy nagykutya sem lakik itt...!" Bak tó, a szegénynegyed A tudás gyökere Lesz-e még Szegeden tanítóképző? (4. oldal) HIMBHI Német-olasz döntö • Gelsenkirchen, Monaco (AFP, Reuter) Kedden rendezték meg a labdarúgó UEFA-kupa elő­döntőinek visszavágóit. Ezek eredményei: Schalke—Tenerife 2-0, hosszabbítás után. Gelsenkirchen, 75 ezer né­ző, v.: Puhl Sándor. Gólok: 70. és a 117. perc.Továbbju­tott a Schalke. Monaco-Internazionale 1-0(0-0) Monaco, 15 ezer néző. Gólszerző: Ikpeba (69.). Az Internazionale 3-2-es össze­sítéssel jutott a döntőbe. • Egy katolikus rádióállomás ajánlata Megvásárolják a gdanski hajógyárat? • Gdansk (MTI) A lengyel Radio Maryja katolikus rádióállomás ajánla­tot tett a gdanski hajógyár megvásárlására. A csődgond­nokhoz eljuttatott vételi szán­dékot annak az egymillió em­bernek a nevében fogalmazták meg, akik a Radio Maryja fel­hívására adományokat fizettek be a hajógyár megmentéséért nyitott számlára. A rádióállo­más által alapított társadalmi bizottság a néhány hónapja csődbe ment gdanski hajógyár részvényeinek 60 százalékát akarja megvenni. Hogy mennyiért, egyelőre titok tár­gya, ám a bizottság szóvivője szerint olyan csinos összegről van szó, amelyet nem lehet visszautasítani. A szóvivő azt is felfedte, hogy a hajógyártás újbóli be­indításához egy közelebbről meg nem nevezett nyugati pénzintézettől 100-150 millió dolláros kedvező hitelt kapná­nak, amelyből először a már megkezdett hajók építését fe­jeznék be. A társadalmi bi­zottság számítása szerint há­rom év múlva már évi 12 kon­ténerhajót lennének képesek előállítani, a forgalom megha­ladná a 300 millió dollárt, s ezzel ötezer munkásnak bizto­sítanának megélhetést. • Munkatársunktól A baktóiak már régóta harcolnak azért, hogy a kis­kerti övezetet nyilvánítsa la­kóterületté a szegedi közgyű­lés. Enélkül ugyanis csak szabálytalanul és engedély nélkül építhetnek lakóháza­kat a kerti szerszámosbódék helyére. Sok szegedi család kiköltözött már Baktóba: odakinn kisebb a rezsi, ol­csóbb az élet. Ha viszont Baktót lakóterületként kezeli a város, akkor több százmil­lió forintos költséggel utakat, közműveket kell építeni, megfelelő szélességű utcákat kialakítani - az átsorolás te­hát súlyos következmények­kel jár. A baktóiak egy rög­tönzött „lakossági fórumon" mondták el, hogy szeretné­nek végre emberi körülmé­nyek között élni. Természete­sen megszólaltattuk a legille­tékesebb városi vezetőt is: Nóvák István főépítész jó hír­rel szolgált a baktóiak számá­ra. (Cikkünk az 5. oldalon.) A „Tuskós" kocsmában megjelentek azt akarják, hogy a város számoljon velük. (Fotó: Nagy László) • „Gyula, nem te tetted!" Móravároslak a szemétszállításról Izzott a hangulat hét­főn este Szegeden a Ko­lozsvári téri Alt. Iskolá­ban. Nem a tantermek­ben, hanem az aulában, ugyanis Katona Gyula, a városrész képviselője tartott lakossági fórumot a szemétszállításról, me­lyen a Szegedi Környe­zetgazdálkodási Kht. tel­jes vezetősége állta a panaszrohamot. „Gyula, tudjuk, hogy nem te tetted, de akkor kik szavaz­ták meg...?!" - hangzott a bekiabálás az első fertályórá­ban. - A rendelet megalkotása szükséges volt, de ebben a formában nem értek vele egyet és én a közgyűlésben nemmel szavaztam. Módosí­tó indítványt fogok beteijesz­teni - válaszolta a felvetésre Katona Gyula képviselő, majd érdekesen folytatta: - A városrészek képviselői elle­nezték, végül a listáról beju­tottak szavazták meg. Ez po­litikai döntés volt. Szerinte a rendelet hibája, hogy nem gondol az egyedülálló idős emberekre, akiknél nem telik meg hetente a 110 literes ku­ka. A hallgatóság - mintegy 60 nyugdíjas várospolgár ­buzgón helyeselt, néhányan diktatúrát emlegettek. Katona Gyula hangulatot alapozó be­vezetője után Szabó Ferenc, a Környezetgazdálkodási Kht. ügyvezető igazgatója próbálta elmagyarázni, mi vezetett a kötelező szemétdíj bevezetéséhez. Véleménye szerint nem teljesen igazsá­gos az egyenlősdi, de nincs jobb megoldás. A szemétdíj­ban egyébként nem az elszál­lított hulladék mennyisége a mérvadó, a szemét kezelésé­nek költségét kell megfizetni. Szerinte egyébként igazándi­ból a lakótelepiek berzenked­hetnének, hiszen a szemét­szállítás „fajlagos" költsége sokkal kisebb a panelvárosré­szekben, mint a külterületen. A rendszer eltörlését, a két­heti, sőt: havi szállítást köve­telő felszólalások mellett na­pi problémákat bejelentő ész­revételek bőségesen érkez­tek, a kht. munkatársai pedig szorgalmasan jegyzeteltek T. V. Ötéves az Egy százalék • Munkatársunktól A legmerészebb várako­zásokat is felülmúlta az első negyedévi autóértékesítés Magyarországon. A 17 ezer eladott új gépjármű tízszáza­lékos bővülést jelent. Pedig mindenki azt hitte, hogy a márkakereskedők az év első hónapjaiban meg sem szakít­ják sítúráikat. Egyrészt, mert lesz pénzük rá a november­ben és decemberben eladott autók árréséből, másrészt, mert hiszen idejük is bőven lesz, senki sem nyitja rájuk az ajtót. Rájuk nyitották, s jobbára készpénzes vevők. Vagy mégsem tűnt el a ka­matmentes részlet, amennyi­re azt hangoztatták? Egy-egy akcióban a bőven kétmilliós autók 1 millió 990 ezerért kelletik magukat. Mai, jubi­leumi gazdasági mellékle­tünk ezúttal Öt százalék címmel és Pótkerék temati­kával jelenik meg. Szalon. A FIAT-nál már a nyárra készülnek. (Fotó: Karnok Csaba) Kovács pontosított • Tokió (MTI) Magyarországra, ha belép a NATO-ba, nem telepítenek atomfegyvert - idézte kedden az ITAR-TASZSZ orosz hír­ügynökség a hivatalos látoga­táson Japánban tartózkodó Kovács László külügyminisz­tert. A magyar politikus a Ni­hon Keizai Shimbun című na­pilapnak adott inteijújában azt is elmondta, hogy a csatlako­zás után nem fognak állandó jelleggel Magyarországon ál­lomásozni a NATO (jelenlegi) tagállamaiból származó alaku­latok, továbbá, hogy Magyar­ország kis ország, és nincs kö­zös határa Oroszországgal, következésképp megalapozat­lan az az orosz félelem, hogy a magyar NATO-tagság fe­nyegetést jelentene Oroszor­szág biztonságára. Kovács László szerint Magyarország legkorábban a jövő év elején nyerheti el a NATO-tagságot. Oktatástechnikai szakkiállítás április 23-24. - naponta 10-18 óráig. SZEGED, A szakmai nap előadásai április 23-án, 14 árakor kezdődnek! SZEMLÉLTETŐESZKÖZÖK, ISKOLABÚTOROK, TANESZKÖZÖK, MEGJELENÉSTECHNIKA, INTERNET MARS TÉR „B" PAVILON Támogatóink: (®) Meghívjuk egy kávéra, Completával! 10 éves a finom család! Éjfci1' IV hírvivő

Next

/
Thumbnails
Contents