Délmagyarország, 1997. április (87. évfolyam, 75-100. szám)

1997-04-22 / 93. szám

KEDD, 1997. ÁPR. 22. KITEKINTŐ 9 Mi jöhet még? A gazdaember hite a legerősebb a világon. Azé, aki a mezőre megy ősszel, fóldsírt készít, temeti a magot. Tudja a szem halálát, a zord tél jöttét, de rendíthetetlenül hisz a tavaszi feltámadásban, az új élet sarjadásában, a százszoros betakarításban, a természet teremtő rendjében. A föld kétszer kettő józansága is ez - ha nincs vetés, aratás sincsen. Nincs hát jog a mérlegeléshez: vetni, ültetni kell minden körülmények között - ez sors, kötelesség, felelősség. Amit sziklahit, s feltétlen bizalom nélkül nem is lehetne kibírni. Homokháton sem. Pláne akkor, amikor az emberi hatalmakon kívül az elemek is a föld gazdái ellen fordulnak. Mint az utóbbi hetekben, amikor a tb- és adócsapások után a fagy, a szárazság, a szél, meg a homokvihar zúzza a gazdák „hitelveit". Mégis tudják valamennyien: ennyi rossz után csak jobb következhet. őrli Ferenc • Fagy, szárazság, homokvihar Elfújta a tavaszi szél • Homokháti kht. gazdaságfejlesztésére Fogjuk és vigyük! Országosan is példa nélküli kezdeményezés megvalósulását jelenti majd a Mórahalom-Homokhát Eurointegráció Kistérség- és Gazdaságfejlesztési Szolgáltató Közhasznú Társaság működése. Az érintett önkormányzatok mellett ugyanis gazdasági kamarák, bank, gazdálkodó és vállalkozásfejlesztési szervezet hozza létre a kht.-t, amelynek alapító okiratát május elsá hetében írják alá. Mint azt az alapítók néhány képviselője elmondta, teszik ezt azért, hogy e régió kiléphessen jelenlegi hátrányos helyzetéből. Dr. Kovács Beáta, a Csongrád Megyei Kézműves Kamara ügyvezető igazgatója: - A példaértékű kht. létrehozásának első kezdeményezői között voltunk, hiszen törvényben rögzített feladataink, kötelezettségeink közé tartozik - különösen a hátrányos helyzetű kistérségekben - a vállalkozásfejlesztési lehetőségek kihasználása. Másrészt, így hozzájárulhatunk a tagok gazdasági társaságainak, illetve a magánszemélyek tőkehiányos vállalkozásainak „helyzetbe hozásához". Pászti Tóth Gyula, a megyei közgyűlés alelnöke: Mi is örülünk ennek az önkormányzatok kistérségi társulásán alapuló újabb szerveződésnek, szívesen adunk hozzá szakmai segítséget. A homokhátiak általában is kezdeményezőek, ezt igazolja a kht. létrehozása is. A területfejlesztéssel kapcsolatban különösen is hasznos lehet a közös fellépés. Schwertner János, az Országos Területfejlesztési Központ régióigazgatója: Az OTK szintén támogatja az előremutató, egyelőre országosan is egyedülálló elképzelés megvalósítását. Hasonlóról ugyanis eddig csak két esetben, próbálkozás szintjén hallottunk, pedig a kistérségek megerősödése nagyon fontos lenne. Ám, míg Európa fejlettebb részein ez elsősorban a humán erőforrások, illetve a gazdaság fejlesztését jelenti - az elmúlt évi területfejlesztési pályázatok visszaigazolása szerint -, nálunk a többség csupán az infrastruktúrához kötődő projektekben gondolkodik. Kevés volt a gazdaságfejlesztést, vagy foglalkoztatásbővítést szolgáló jó pályázat. Természetesen ismerve a magyar viszonyokat - nekünk ma még mind a három célt szem előtt kell tartani. Mégis szerencsésnek tartom, hogy a mórahalmi régióban igazából gazdaságfejlesztésről lenne szó. Nógrádi Zoltán, Mórahalom polgármestere: - Az önkormányzatok célja korábban az volt, hogy a helyi demokratikus döntéshozatal szabályait kidolgozva, megteremtsék önálló működési feltételeiket. Napjainkra viszont már a gazdaságfejlesztésnek kell előtérbe kerülnie, de ezt csak térségben gondolkodva lehet megoldani, amelyhez megfelelő szervezetre van szükség. Mi végigjártuk, illetve járjuk annak valamennyi stádiumát: először kistérségi egyesületet hoztunk létre, ez a mai napig jól működik. Ezután - a területfejlesztési törvény hatására - kistérségi társulást szerveztünk. Most pedig úgy gondoljuk, hogy egy törvényi háttérrel is ellenőrzött társaság, mint a kht., vélhetően előnyösebben pályázhat anyagi forrásokra, és az elképzelések megvalósítására is könnyebben képes. Magyari László, Röszke polgármestere: - Még 1990ben szerveztünk egy polgármesteri klubot, amelyben részben már megfogalmazódtak a mostani célkitűzések. A kht. létrehozását - bizonyos anyagi források megszerezhetőségének esélynövekedése mellett - én több okból is fontosnak tartom. A vállalkozások feltételeinek megteremtése ugyanis mindannyiunk érdeke, hiszen lakosságmegtartó ereje lehet. Ugyanakkor a nagyváros környéki települések a területfejlesztési törvény értelmében nem tartoznak a kiemelten támogatandó, elmaradott térségek közé. A valóságban azonban mások, tgy Mórahalom, s a közelében lévő falvak sincsenek jobb helyzetben. így, a közös gondok és feladatok jó összetartó erőt jelenthetnek számunkra. Csák Péter, a Csongrád Megyei Agrárkamara titkára: - Mindenekelőtt ki kell mondani: szerencse, hogy Nógrádi Zoltán polgármester minden értékesnek ígérkező ötletre fogékonyan reagál, illetve tevőlegesen is a jó cél mellé áll. Mivel pedig ez a Mórahalomról kiindult úttörő kezdeményezés a mezőgazdasági vállalkozók segítését is szolgálhatja, szívesen lépünk a társaság alapítóinak sorába. A térségben rengeteg kistermelő van, akiket támogatni kellene. Bízunk abban, hogy jól kidolgozott projektekkel tőke áramolhat a térségbe és a gazdálkodás minden területén hamarosan megindulhat a látványos fellendülés. N. Rácz Judit Az elmúlt hetek rendkívüli időjárása bizony keményen próbára tette a főidből élő gazdaember türelmét: fagy, szárazság, homokvihar... S mennyi kárl Minden bizonnyal milliárdos. Mórahalmon szinte nincsen olyan növénykultúra, mely megúszta volna április kegyetlen tréfáját. Talpon a megyei agrárkamara is, kéri a mezőgazdasági termelőket, hogy a gazdajegyzőknél mielőbb jelezzék a károkat, hisz van esély - nagyobb mint két évvel ezelőtt valamiféle kárenyhítő FM-támogatás megszerzésére. Kabátgallér mögé bújva, roszogó fogakkal, kivörösödött szemekkel „ereszkedtünk alá" Homokhátra. Mórahalomra betérve, Hódi Pál, a szövetkezeti egyesület titkára, az önkormányzat mezőgazdasági osztályának vezetője foglalja össze a térségben történteket. 0 Hódi úr, mióta is látogatja Homokhátot ez az istenverte hideg és szeles idő? - Bizony, már a negyedik hete kínlódunk ezzel a talajt hordó viharos széllel és a hajnalonkénti igen drámai, minusz 4 és minusz 8 fok közötti lehűléssel. Mindez együtt igen jelentősen befolyásolja a mezőgazdasági termelők ez évi gazdálkodási menetét, s persze eredményeit. A kajszibarack elfagyásával kezdődött, folytatódott a szőlővel, az őszibarackkal meg a cseresznyével. Aztán ott van az alapfólia alá ültetett korai burgonya - előbb csak a sátrak szélein, elejében jelentkezett a fagyás, aztán a tartós mínuszok következtében az egész növénykultúrában. Sajnos, úgy néz ki, a Blondi palánta sem úszta meg a fólia alatt... 0 Ami, úgy tudom, a Mórakert Szövetkezetet is érzékenyen érinti... - Valóban, hisz az 52 tagot integráló új típusú szövetkezésünk jórészt a Blondi paprika termesztésére és r értékesítésére alapozta ezévi gazdálkodási tervét. Nem véletlenül, hiszen az étkezési fehér paprikára az idén Hódi Pál: „Száll a homok - mindent kitakar aminek fedve kellene lennie, s mindent betakar, aminek kint a helye..." (Fotó: Miskolczi Róbert) igen jelentősnek ígérkezik az exportkereslet... A paradicsom- és a pritaminpaprika palánták nevelésére ugyancsak igen kedvezőtlenül hatott ez a rettentően zord időjárás: fáznak, gyengék növények, s még az aktuális növényvédelmi munkákat sem tudjuk elvégezni. 0 A térség jellegzetes gazdanövénye, a spárga, békében maradhatott-e a föld alatt? - Sajnos nem. Csapadék hosszú hetek óta nem volt, ha mégis esett egy kevés, az a nedvesség sem tarthatott semeddig, hisz azonnal támadtak a szárító szelek, s már vitték is a homokot a feltöltött sorokról - a „kibújtatott" spárgavégek persze, hogy elfagytak. Két-három hetes késés mutatkozik az érésben, ami azt jelenti, hogy mire elkezdődik a spárgaszezon, az értékesítési árak jelentősen zuhannak, hisz összecsúszunk más országok spárgabetakarltási idényével. E téren is jelentős veszteségeknek néznek elébe a termelők. Ráadásul a sorok újratöltése is növeli a költségeket. 0 Hogyan állnak a „lábukon" a gabonák? - Ha végigmegyünk a határban, az árkokat, akárcsak télen a hófúvás, szinte teljesen feltöltötte a homok, s három-négy méter mélységben már a gabonatáblák szélét is betemette a szél. Arról nem is beszélve, hogy az egész növényállomány úgy néz ki, mintha valamilyen gyomirtószerrel mentek volna rajta végig - sárgák a levelek. Igaz, hogy a gabonák télen meg tudtak erősödni annyira, hogy ezek mostani fagyok ne tegyenek bennük jelentősebb kárt, de a csapadékszegénységgel párosuló homokviharok ellen nem tudtak védekezni. Háromnégyhetes lemaradásban vannak gabonakultúráink... 0 Az időnként viharossá fokozódó szél, gondolom, a fóliaházakat sem kímélte. - Nem bizony. A fóliás termesztőknek is igen nagyok a káraik: nem csak fóliasátrakat tépett szét a szél, de még az erősebb üvegházak közül is többet megrongált. A letépett fóliákat amúgy sem olcsó mulatság pótolni, ám ha valakinek sikerült is beszerzésük, nem biztos, hogy a nagy szélben fel is tudták rakni azt. A baj aztán ilyenkor csőstül jön, hisz a kényszerűen, akár egy éjszakára is „fedetlenül" hagyott növénykultúrák, lehet, hogy másnapra, mire ismét letakarhatták volna, már megfagytak. 0 Mindent egybevetve, komoly veszteségek elé néznek a termelők. Lát Ön valamilyen lehetőséget a károk enyhítésére? - Ez nagy kérdés számunkra, a termelők számára is. Tapasztalataink nem jók: érték már térségünket korábban is elemi károk, ám egy fillért nem kaptunk kárenyhítésként. Ettől még persze ismét fel kell mérni a károkat, s ismét meg kell próbálni... 0 Szavaiból kiérzem, a biztosítás nem divat a gazdálkodók körében... - Valaha jégkár ellen még csak-csak bizosítottak az emberek, de ma már arra sem nagyon. Érthető is, hisz igen drágák a különféle biztosítások, melyek jelentősen megnövelik a termelői költségeket. Baj esetén azért mindig újra fogalmazódik a kérdés: mi is a drágább?... Persze a biztosítók is vonzóbb konstrukciókkal kínálhatnák meg a mezőgazdasági termelőket! 0 Kovács Lajos, a Csongrád Megyei Agrárkamara elnöke ezúton is kéri a mezőgazdasági termelőket, hogy minél előbb jelezzék a károkat a gazdajegyzőknek, hogy ezen összesítők birtokában a kamara haladéktalanul az FM-hez fordulhasson támogatásért, a katasztrófaalap terhére. Mert igen nagy a baj, milliárdos a kár. A kamara elnöke - már csak a közhangulat miatt is — most nagyobb esélyt lát a térségünket ért mezőgazdasági károk enyhítésére, mint két évvel ezelőtt. örfi Ferenc Mit szél az időjáráshoz? Nacsa Ferenc (Sándorfalva): - Ilyen borzalmasan hosszú, szeles, hideg, ugyanakkor száraz időre nem emlékszem, pedig már a 65. évemet taposom. De előfordultak furcsa esetek már máskor is. Volt úgy, hogy februárban kivirágoztak a meggyfák, meg olyan is, hogy mindössze három kosár krumplit takarítottunk be fél holdról... Most a gyümölccsel járok hasonlóan. Perneki Szilvia (Ásotthalom): - Kavarja a szél a homokot, kiviszi a magot, a fóliát cibálja. Elvetettük a kukoricát is, most nem győzzük locsolni. Félő, hogy a szél még így is mind kihordja a szemet, s vethetjük az egészet még egyszer. Most jövök egyébként a boltból, megint magokat vettem - a kertben is újra kezdhetjük az ültetést. Grósz József (Sándorfalva): - Nemrég költöztünk Sándorfalvára, nyugodt hely... Na, nem most, amikor alig látunk a homoktól. A házikertben fiatal, kétéves barackfáim vannak - mind elfagytak a virágai. Komoly termést még nem vártam, de azt sem, hogy semmi nem lesz rajtuk. Nagyon sajnálom... Mindennap takarítjuk a járdát, mint télen, amikor hó esik. Kispál Mátyásné (Sándorfalva): - A kenyerem javát én már megettem, de ilyen időt még nem értem meg. A kertben már semmi sincs, elvitt ez az idő mindent - barack se lesz, borsó se lesz, mák se lesz, semmi se lesz... Nekem már nem is fontos, hogy legyen valami, 86 éves vagyok... Az egészség az egy, amit kaptam az élettől. Hét gyereket neveltem... Helyi lapok szemléje • Munkatársunktól A homokháti kistérség több településén jelenik meg helyi információs lap, többnyire havonta. Mi pedig ezeket idöröl-idöre jó szívvel szemlézzük, ezzel is segítve érvényesülésüket, s helyi híreik célbajuttatását. Ez alkalommal három lapot forgattunk át. Márahalmi Körkép A város tájékoztató lapja e havi címoldalát rendőrségi hírek foglalják el. Nem véletlenül, hisz a rendőrőrs illetékességi területén már ebben az évben 71 esetben kellett nyomozást elrendelni. A közbiztonság márciusi képe is változatos, hisz a szándékos rongálástól az illegális fakitermelésen át a betörésig, sőt, a lőfegyverrejtegetésig sok minden előfordult. A vásárokat pedig előszeretettel látogatják a „vendégzsebesek". Az önkormányzati hírek bőséges tárházából értesülhet az olvasó például arról, hogy területfejlesztési ügyekben a városban járt dr. Mészáros Rezső, a JATE rektora; készül Mórahalom környezetvédelmi programja; megkezdődött a tanyai gázhálózat kiépítésének első szakasza Széksón. A lapban egy teljes oldal szolgálja a mezőgazdaság és vállalkozásfejlesztést, egy másik az aktuális növényvédelmet. Beszámol az újság a mórahalmi borok csongrádi sikereiről is, s bemutatja a városi sportegyesület új elnökét, Szűcs Tibort. Falusi Suttogó A röszkei képviselő-testület havi lapja önkormányzati hírei között a háziorvosok beszámolójából idéz: a tanyai kutak arzénnal és nitrittel szennyezettek. Ezért az orvosok azt javasolják a külterületi embereknek: inkább a belterületi közkifolyókból vételezzék a vizet. A gazdajegyző agrárkamarai hírekkel kínálja meg az olvasót, többek között a gazdademonstráció utáni megállapodásokról. Most sem maradt el a lapból a sportoldal, nem csoda, hisz kezdetét vette a megyei II., illetve III. osztályú bajnokság is. Kis Újság Zákányszék információs lapjának legfrisebb számából, az önkormányzati információk között, egyebek mellett megtudható, hogy a vízszolgáltatás díja április l-jétől bruttó 65 forint lesz köbméterenként. Bár a tavasz késik, a lap bőven foglalkozik az aktuális növényvédelmi munkákkal, külön szakcikket szentelve az almástermésűek tűzelhalása elleni megelőző védekezésnek. Ugyancsak a gazdaolvasókra gondolva, az újság foglalkozik a földhasznosítási támogatás szabályaival, igénylési feltételeivel