Délmagyarország, 1997. április (87. évfolyam, 75-100. szám)

1997-04-18 / 90. szám

PÉNTEK, 1997. ÁPR. 18. KITEKINTŐ 7 Kedves környékbéliek... ...páran megróttak a múlt pénteki bejelentkezés óta, hogy ne nagyon urizáljak a köszönéssel, mondjam csak bátran: adjisten! No, hát, legyen így. (Egyáltalán nem esik nehezemre.) Magam részéről elégedett vagyok ismerőseim olvasásbéli helytállásával. Többen jelezték, volna bőven trnivaló feléjük is... Csengelén lassan csillapodnak a kedélyek. Nehezen találják a becsületes osztozkodás helyes útját, hiszen, mint tudjuk, akármelyik ujjunkat harapjuk - fáj. (Ha más teszi ezt, akkor aztán igazából.) Ennek ellenére tanácsosabb mégis békében rendezni a dolgokat. Ami megtörtént - megtörtént. Sajnos, ismerjük mindnyájan, hogy a sokéves gazdai fájdalom nem orvosolható egy nagy jajgatással. Türelmes orvoslás szükséges, jó gyógyszerekkel, megnyugtató, okos szóval, jó szabályokkal. Legyünk finomak: a mai mezei állapotok nem alkalmasak erre. Máshol más a baj. Például a gazdának keveset adnak a tej literjéért, sokat fizet érte a boltban a vásárló. Poroszkálva a friss tej után, a sándorfalvi tejúton igazából nem derülhet ki: tulajdonképpen, mi folyik itt?; de arról hiteles képet kaphatunk, hogy Újváriék tanyájában a tejet nem a csapból eresztik, így is arra kényszerült a hat tehenet - köztük a szelíd Gyémántot, a rúgás Zsuzsit vagy éppen a nehezen tejelő Cigányt - fejő sándorfalvi tejesember, hogy a kocsmába hordja a tejet. Zsombói sors • Déli történet a sándorfalvi tejúton Ha lefejik a Cigányt... A háziasszony a szűrés mestere. (Fotó: Gyenes Kálmán) Aki már látott henteslegényt birkózni a szilaj bikával, bizonyára nem gondolná, hogy a henteslány vékony, madárcsontú asszonyka. Karainé Gajdács Edit pont ilyen. Kezén fehér kötés, kényszerű pihenőre bocsátva épp a szalámigyárból. Majdhogynem csont csapodott csontnak, mikor a délelőtti műszakban fölsértődött a karja. A dolgozós kezek egyike, a jobbik. Editke ugyanis nem balkezes. Amint a zsombói házát szemlézzük, egyáltalán nem látszik annak. Takaros hajlék, kerttel, és Editke nem is kertel: - Adnám bárkinek, cserélném bárkivel, csak vigyék. Szegedre szeretnénk költözni! Innen nem érek be a gyárba, nincs olyan korai busz. Kocsim sincs, motorral nem járhatok, biciklivel meg nagyon sokat kellene tekerni. Emiatt meghirdettem, kínáltam lakásért cserébe, de nem volt szerencsém. Albérletet váltottunk a gyerekekkel, de nagyon drága minden. Annyi a fizetnivaló, hogy mindig mínuszra jö| vünk ki. Igaz, eddig sikerült kiadnom a zsombói házat, de akik kivették, már fölépítették a sajátjukat, innen nem messzire, úgyhogy nem tudom mi lesz. Hallgatom, csak hallgatom Editkét, s látom, amint kikanyarít egy combot, befordít gerincet, csontoz, bárdoz, üt, vág, pörköl, disznót szúr és kiskupicából pálinkát iszik hideg hajnalon. A gyárban a sertésvágóban dolgozik, az ő mindennapi munkája, hogy a félbehasított disznóból kivegye a gerincvelőt. - Naponta 2200-2400 disznót dolgozunk föl. Nagyon kell sietni, ősz óta fölgyorsították a szalagot, felemelték a vágási számot negyven százalékkal. Bezzeg a fizetést levették 28 százalékkal... Kiskorában kamionsofőr szeretett volna lenni, de a gyermeki vágyat mégsem tudta megvalósítani, mert - magyar sors az övé - szülei félidőben elváltak, a tizennégy éves leány pedig kereste a kiutat. Korán férjhez ment.. Válások, gyerekek és a többit már tudjuk. Eladni a zsombói házat - mindenképpen! Bár, majd meghasad a szíve érte. Ugyanis, egyedül építette... Újváriék tanyájában, Ferenc gazda naponta háromszor feji le Cigányt, a sok tejet adó feketetarka tehenet. A lábasjószág az országhatár menti Csikériáról került hozzájuk a tavalyi zákányszéki vásáron. Mind a mai napig nem barátkozott meg az új gazdákkal, s Piros néni emiatt nem is ül alája. így a rúgás Zsuzsival együtt, ezt a két állatot mindig Feri bácsinak kell megfejnie. - Nem olyan nagy szentírás ez - halljuk a tett helyén, az istállói trágyapalacsinták placcra borogatása közben. Előbb tisztába teszem a helyet, megkarikázom, lekötöm az orrát a jászolhoz, hogy ne rúgja ki a kezemből a vödröt, aztán kifejem az aznapi tejet. Újvári Ferenc fejőszékkel, melegvízzel, törülközővel fölszerelkezve belekezd napi munkájának ide illő részébe. Becézgeti az állatot, simogatja annak megduzzadt tőgyét, majd erős markolással, le-föl húzogatással tejcsíkokat spriccel a vödörbe. Előbb lassú, majd gyors ütemét adva a munkának. Piroska néni készenlétben, náluk a fejés mindig kétemberes munka. Az asszony mossa el a tejesedényeket, melegíti a csecsmosó vizet, és jóváhagyja az ember döntését. Nevén nevezi az állatokat. így tudjuk meg, hogy a szélső az Gyémánt, a középső Pálma, a déli fejésű pedig a már említett Gigány nevet kapta. - Amikor hazahozta, csupa csont-bőr volt, mondtam is neki, na Feri, ezzel jól bevásároltál. Amikor meg bírtuk fejni, mondja nekem, hozzad már a húzóskilót, megmérjük, mennyit adott. Napi harminchárom liter jött ki. Nem csoda, ha rúg a Zsuzsa, ha szeszélyes a Cigány Újváriék gondozzák szeretettel, látják bennük a pénzt. Amint hallottuk: az istállót tartják a legjobb banknak. A sándorfalvi út mentén szerénykedő tanya és környéke rendszerető emberek munkájáról árulkodik. Az épületek kőporozottak, a feszes drótkerítés ápolt kertet határol. A nyári nap heve ellen lugas véd, a gázt vezeték hozza, vizet szivattyú emeli. A tanyapaskomot jó nagy takarmányföld öleli, szinte a tópartig ér a gyep, merthogy feléjük is szájáról tejelnek a tehenek, vagyis a jászolba tett lucernától, kukoricadarától meg a szénától. - Szegényen fogtunk az életnek - halljuk a gazdasszony visszaemlékezését. Napszámosok voltunk. A téeszvilágban Feri traktoros volt, de mindig sietett haza. Ültettünk paradicsompaprikát, az emelt ki bennünket. Lányunkat, fiunkat kiházasítottuk, már az onokának is van há^a. Mi voltunk az elsők, akik visszakérték a földet. Adtunk belőle a fiunknak, akinek volt is rajta húsz tehene, de tavaly fölszámolta őket. Mi még hisszük, hogy a fejőstehéntől mindennap hullik valami pénz. Érthetjük Újváriék megfogalmazásán, hogy ha nem a tej, akkor a túró, a borjú, a trágya hoz valami pénzmagot. Legalábbis eddig így volt. Hordták a tejet a csarnokba. - Február elejétől a kocsmába viszem - jelenti ki Feri bácsi. - A szemem láttára lett a 25 forintos tejből 50, azzal, hogy átöntötték az egyik edényből a másikba. - Az üzlet az üzlet - mondom, de természetesen egyikünk se gondolja komolyan. Mire Feri bácsi elkeseredve fordít a mondandón: - Ne nézzenek már annyira butának bennünket, hogy ezt velünk meg lehet csinálni. A tejipar hova nyomja már lefelé az árat? A csarnokot befejeztük, oda volna a legegyszerűbb bevinni a napi fejést, de így nem. Hordom inkább házakhoz. Három kocsmához is adok le mindennap... Ki ne csodálkozna ezen: Tejet a borivóknak? - Odahozzák az edényeket, abba mérem, kinek, mennyi kell. Helyes, a tejipar meg menjen is tönkre, ha nem tud fizetni tisztességesen. Merthogy valamikor tudott. - Ijzelőtt 800-1000 liter tejet hordtak össze az errevalók, voltak 20-25-en - mondja Tóth Györgyné, a sándorfalvi tejcsarnokos. Említjük Újváriék elkeseredését, de csak kezét tárja: - Az árakat az ipar szabja. - Hordják ide még a tejet a gazdák? - Tízen, de az ünnepek előtt alig jött össze pár liter. Neki van veselkedve a nép a túrócsinálásnak. - Fizetnek azonnal? - Egy hónap teltével, mindig. Aztán kiderül, hogy az árakat a felvásárló Pentagon Kft.nek a tejipar adja meg, 28 forintos a leggyengébb, 39 a legjobb. Most már nem a zsírtartalomért jár a ráadáspénz, hanem a tisztaságért. A napi mintákat Szekszárdra viszik, onnan érkezik vissza, hogy kinek, hogyan is sikerült a fejés. Meghatározó tejiparos vélemény szerint az állam jár legjobban a mostani tejeltetéssel, mert előírás mondja meg, mennyiért vegyék, s mennyiért adják el az ipar, kereskedelem fölözte tejet. Mi csak annyira vagyunk beavatva a tej útján történtekbe, hogy Újváriék 25 forintos teje a központi ábécébe érve, 82 forintos lesz. Fölözve, zacskóstól, áfástól. Ha dobozba öntik, akkor meg 92. Az emberek jó része ezt veszi, mert hozzászokott, hogy gyenge és nem érződik rajta a tehénszag. Faluhelyen, manapság másként finnyásak az emberek: sokan egyáltalán nem kívánják az effajta csomagolású tejet. Piroska néni soha nem kóstolt bolti tejet. Viszont minden reggel bevág egy félliteres bögrével a frissből, forralva, gyorsan oldódó kávéval. Azt mondja, ez a legjobb hajnali ébresztő. Bár nem volt még nap az életükben, hogy fél négy és négy óra között föl ne ébredtek volna. Ahhoz is hozzászoknak lassan, hogy ilyenkor csak egyedül világítanak már a soron. És az órát csupán azért viszik be este, és húzzák föl nap mint nap, ha már megvan -csörögjön... Majoros Tibor Kisteleki képzések • Munkatársunktól Igen, a népfogyatkozás elleni csatában a kistelekiek kitettek magukért. A Petőfi úti iskola elsó osztályába több gyerek jár majd, mint egy éweí ezelőtt. Főleg az új rész, az északi fertály tett ki magáért, de összességében a főúton túliak mind, akik a mindenkori petöfisek táborát alkotják. Máig 69-en jegyeztették be gyermeküket. A Petőfiben... ...tavaly ilyenkor 57 kisiskolás nevét szedték betűrendbe. Akkor négyen maradtak óvodások, most a jelek szerint csak ketten. A Petőfi Sándor Általános Iskola 450 tanulója közül jelenleg 221-en járnak az alsó tagozatba, 29-en az eltérő tantervű osztályba. A Rákócziban... ...,a másik kisteleki általános iskolába eddig 38 leendő elsőst írattak. Mivel az ottani tantermekben 17-24 gyermekes osztályokat alakítottak ki, nem is bánják ezt. Megtudtuk, összesen 315-en tanulnak, alsósok épp annyian, mint a felsősök. Jó kapcsolatot alakítottak angol nyelvterületen élő diákokkal. Nem éppen a beiratkozással kapcsolatos hír, de mindenképp fontos eseménye a Rákóczi Általános Iskolának, hogy a városi önkormányzatnál lejárt az igazgatói mandátum ideje, s a jövő héten kedden az oktatási bizottság, csütörtökön pedig a kisvárosi honatyák döntenek arról, hogy ki legyen az iskola vezetője. A Művészeti... ...iskolába azok járnak, akik már az előző kettő valamelyikében tanújelét adták a zene és más művészetek iránti érdeklődésüknek. Itt fogyatkozott a létszám, hiszen oktattak már 605 gyermeket is. Most 340-en tanulnak, legtöbben zenét. Az igazi beiratkozás májusban lesz, de megadják a lehetőségét a szeptemberi felvételire is. A 12 évfolyamos művészképzőbe elviekben a 6 évestől a 22 évesig minden korosztály képviseltetheti magát. Az új vezető személyéről itt is a jövő héten döntenek. • • On mit hiányol a falujából? Ifj. Gyömbér József, sándorfalvi rokkanZnyugdijas: - Voltam gyári munkás, tanácstag. Huszonkilenc évet, kilenc hónapot, kilenc napot dolgoztam a gépjavítóban. Szerintem az idősek megbecsülésével baj van. Ezért én a jó faluvezetést hiányolom. Nincs a Sanyival semmi baj, jó polgármester, ismerem régóta, de a nyugdíjasok, az öregek többet érdemelnének. Nagy Ferencné, szatymazi boUos: - Három dolgot említenék hirtelenjében, amit mostanában a mi falunkban nagyon, de nagyon hiányolnak az emberek, ez a három dolog pedig a pénz, a pénz és a pénz. Ezt a választ tartom helyesnek a kérdésre, mert az utóbbi időben az ilyen kisboltok forgalma, mint a miénk, igencsak csekélynek mondható. Zsemberi Márta, forráskú:i videokölcsönzős, aki szűcsmesZernek :anul:, virágköző leu: - Hiányolom a hangulatos kis éttermeket, a mini „macdonald'sokat", olyan szabadidőcentrumot, ahová a férfiak a testépítésre, a hölgyek aerobikra járnak. Anyukám rokkantnyugdíjas, neki a gyógytorna tenne jót. Gondolom, mások is eljárnának egy jó tejivóba, például. Tandari Józsefné, forráskúzi adminiszZráZor: Most újítják föl a Jernei János Szabadidőközpontot, átadják a körzeti orvosi rendelőt a József Attila utcában, boltok vannak, templomba járhatnak az emberek, hát nem is tudom, hogy mi az, ami hiányzik. A maradék téesz bomlófélben, emiatt is tartanak ma gyűlést. A munkaalkalom nagyon hiányzik. Kővágó József balástyai segédmunkás: - Az önkormányzat most nagyon odafigyel a dolgokra. Balástyán mindent meg lehet venni, tele vannak a boltok. Aki nagyon akar, az talál munkát. Az építkezésekhez, a fóliába kell az ember. Én személy szerint azt hiányolom, hogy nincsen olyan szórakozási lehetőség, ahol mindenki megtalálná a kikapcsolódását. Domokos Pál, ópuszZaszeri rokkanZnyugdíjas: - Az országot összejártam, buszvezető voltam, tudom, láttam, mások hogyan élnek. Nálunk, hála istenne.k az utcánkban az orvos, a bolt. A járdára adott mindent a tanács, hogy köves legyen, de nem mindenhol lett az. A Béke utca, amelyik majdnem Baksig ér, ugye, még nincs kibetonozva, pedig nagyon ráférne. ük 8 A Tóth Margit, dóci könyvZáros: - Mivel népművelőként dolgoztam, hiányolom a művelődési háznak azt a részét, ahol a fiatalok esténként össze tudnak jönni, mert a könyvtár este 6 órakor bezár. Emiatt a 13-14 éves gyerekek is bemennek a kocsmába és ott biliárdoznak. Fönnáll a veszélye, hogy előbb vagy utóbb az alkoholos pohár után nyúlnak. (Fotó: Gyenes Kálmán)