Délmagyarország, 1997. április (87. évfolyam, 75-100. szám)

1997-04-02 / 76. szám

SZERDA, 1997. APR. 2. HAZAI TÜKÖR 5 Segítőszándék Idős nénike topogott be tegnap a szerkesztőségbe. Jobb kezében nejlonszatyorba bújtatott ételhordót, bal kezében pedig fehér borítékot szorongatott. Az idős nénike egy nálánál idősebb nénike levelét hozta. Kér­te, olvassam el, s tegyem azt, amit jónak látok. A négy­be hajtott halovány zöld levélpapírból egy ezerforintos csúszott ki. Nem értettem. Aztán végigfutottam a gép­pel Irt sorokat, s minden megvilágosodott. Az idősebb nénikét, a 91 éves nyugdíjas pedagógust az ünnepi lapszámunk első oldalán megjelent történet döbben­tette meg, s úgy határozott: könnyít a szomorú és ne­héz helyzeten. yyA gyerekeknek, ha késve is, de mégis sikerüljön egy kis örömet szerezni, mellékelem az ez­res párját, hogy a melegszívű nagymama terve megva­lósuljon, és a kicsik mégis boldogok lehessenek." A pénzt természetesen visszajuttattam. Milyen furcsa ez a világ? Az önzetlen segítőkészséget már csak azoktól várhatjuk, akik maguk is segítségre szorulnak... Sz. C. Sz. Mambó magnó, Kékes tévé • Szeged: befogad, Pécs: támogat Ha van, miért nincs kisebbségi székház? Az 1993-as kisebbségi törvény kísértetiesen ha­sonlít az '68-as jogsza­bályhoz. Ezért sokan már az új kisebbségi törvény születésekor attól tartot­tak, hogy a két jogszabály sorsa azonos lesz. Vagyis: az egész, úgy, ahogy van, írott malaszt marad. Ta­pasztalhatjuk, hogy kinyi­latkoztatásokban nincs hi­ány, ha a kisebbségek ügye kerül elö. De a ténye­ket vizsgálva elégedettség­re Szegeden sincs okunk. • A kisebbségi törvény nyújtotta lehetőségekből mi valósul meg a Tisza­parti városban? - kérdez­tük dr. Tóth István törté­nészt, a szegedi szlovák kisebbségi önkormányzat és az itteni kisebbségi ta­nács soros elnökét. - Pusztán annyit tudtunk elérni, hogy határozatokat hoz rólunk, illetve velünk kapcsolatosan a városi ön­kormányzat. De ezek végre­hajtása eddig kudarcba ful­ladt. • Milyen a viszony a ki­sebbségi önkormányzatok és a szegedi között? - Társak vagyunk - sze­rintünk. Nem éretlen partne­rek! Kisebbségként, de Euró­pa más régióihoz kapcsolód­va rendelkezünk olyan infor­mációkkal, amelyeket a város érdekében tudnánk mozgósí­tani! Például tavaly a szlovák kisebbségi önkormányzat 1,7 millió forint pályázati pénzt nyert, melyből Szeged szá­mára is hasznos programokat - kiállításokat, konferenciá­kat, árubörzét - rendezett. De a kisebbségi önkormányzatok elhelyezésének megoldásá­hoz is jelentősen hozzájárul­tunk. Mert a szegedi szerb önkormányzat ugyan az egy­házközség épületében kért és kapott helyet, de a helyiségek felújításhoz központi keret­ből 950 ezer forintot szerzett meg. A cigány kisebbségi önkormányzat a Csongrádi sugárút 63. szám alatt egy aránylag új iroda épület rend­be hozatalára 100 ezer forin­tot kapott. E központi kom­penzációs keretből, lobbyzá­sunknak köszönhetően, a négy - a görög, a német, a szlovák és a román - kisebb­ségi önkormányzat Oszt­rovszky utcai székházának kialakításához 2 millió 238 ezer forintot hoztunk Szeged­re. • Az összeg november óta a szegedi önkormány­zat számláján pihen. Ám négy kisebbségi önkor­mányzatnak még sincs irodaháza. - Ez az épület is az önkor­mányzat tulajdonában marad, mi csak használjuk. Ezért lo­gikus, hogy a város is áldoz­zon a ház kisebbségi célokra való átalakítása érdekében. Ugyanis az Osztrovszky utca 6. számú irodaépület felújítá­sa 4-5 millióba kerül. • Szegeden hallottunk ki­sebbségbarát környezet kialakításáról mint el­érendő célról, a közgyűlés meg elfogadta a cigány­programot. Ezek milyen következményekkel jár­tak? - Semmilyenekkel! Mert hiányzik a politikai akarat! Amit máshol fél év alatt elin­téznek, azt Szegeden harma­dik éve húzzák. Más példák is igazolják: úgy nem lehet pályázatokat nyerni, hogy a város mindig csak grátisz pénzekre számít, áldozatot nem hoz! Mert látni kell: a központi kasszából csak az önerő felmutatásával, a helyi akarat kinyilvánításával lehet támogatást szerezni. Ráadá­sul ezeket az összegeket nem „táncikálós folklorizálásra" fordítjuk, hanem olyan dol­gokra, melyekkel Szeged gyarapodik. • A megyei önkormány­zat fogékony-e a kisebbsé­gek gondjaira? - A megyei önkormányzat kisebbségekhez való viszo­nya valamivel jobb a szege­dinél. Például köztünk és a területi önkormányzat között a kisebbségi ombudsman közvetített, s ennek köszön­hetően sikerült annyit elérni, hogy a megyei nemzetiségi báziskönyvtár fenntartását 1998 elejétől átveheti a sze­gedi kisebbségi tanács. • Befogadó város ­mondták elismerően az előző évszázad Szegedjé­ről. - Most például a szerbek, a románok vagy a szlovákok önkormányzatot alakítva sem értek el többet Szegeden, mint például a civil szerveze­tekben tevékenykedő lengye­lek. Szeged viszonyulásának érzékeltetésére nézzük meg Pécs példáját. Ott 10-11 ezer kisebbségi él, s hogy jogait gyakorolhassa, a várostól a kisebbségi önkormányzatok 14 millió forintot, a kisebbsé­gekhez kötődő civil szerve­zetek pedig 5 milliót kapnak. Ezzel szemben Szeged 5-6 ezer fős kisebbségének hat önkormányzata 1,8 millió fo­rintot, a civil szervezetei pe­dig semmit sem kapnak a vá­rostól. Szeged befogad, de reméljük nem úgy, mint a mocsár... Újszészi Ilona Vajay Rezső, s Terta magnója. (Fotó: Miskolczi Róbert) • Tudósítónktól A tölcséres hangszóró 1920-ban kezdett recsegni, míg az ormótlan stűdiómik­rofon a harmincas években közvetítette először a be­mondó érces hangját. A Mambó magnó már a háború után üvöltötte a „Táskarádi­ót", Antal Imre pedig a Ké­kes tévé képernyőjén vezette a „Halló fiúk, halló lányok" műsort - a tévékészülék egyébként 1962-ben a va­dásztölténygyárban készült! Az 1956-os Orion rádióké­szüléken nem leljük az állo­máskeresőt, háromállású kapcsoló gondoskodott arról, hogy az állampolgárok csak a számukra engedélyezett ál­lami adókat hallgathassák. Cinkosán hunyorgott azon­ban már akkor is a varázs­szem, a kiállításra felügyelő Vajay Rezső megmutatja ne­künk, hol kellett benyúlni szerszámmal a vasmagba, hogy kicsi hangolás után a Kossuth mellett néhány cen­Ifjú kémikusok versenyeztek • Munkatársunktól Az általános iskolás kémi­kusok megyei versenyét a Koch Sándor Csongrád Me­gyei Ismeretterjesztő Társu­lat március 22-én rendezte meg. A Hevesy György ké­miaversenyen a több mint 430 versenyző közül 51 he­tedikes és 51 nyolcadik osz­tályos jutott a Csongrád me­gyei döntőbe. Megyénk hetedik osztá­lyos kémikusai közül e verse­nyen az első helyezett Ko­reck Ferenc, a szegedi Rad­nóti Miklós Gimnázium ta­nulója lett, felkészítő tanára: Csányi Sándor. A második díjat Mészáros András, a harmadikat Gulyás László mondhatja magáénak, mind­ketten a szentesi Koszta Jó­zsef Általános Iskola diákjai, tanáruk: Balogh Terézia. A nyolcadikosok közül a dobo­gó legfölsó fokára Késmárky Klára, a szentesi Szent Er­zsébet Katolikus Általános Iskola diákja állhatott, aki­nek versenyre való felkészü­lését Dancsó János tanár úr segítette. A második helye­zett Gyuris Márió, a szegedi Béke Utcai Általános Iskola tanulója lett, tanára: Melega • Fizethetnek a fekete fuvarosok Hadüzenet a szemetelöknek Betelt a pohár - a Sze­gedi Környezetgazdál­kodási Kht. hadat üzent az illegális szemetelók­nek. A köztisztaságért felelős cég tavaly ősszel megbízott egy őrző-vé­dő kft.-t, melynek mun­katársai lefényképezték a „feketefuvarosok" te­vékenységét. A történet első fejezete a napok­ban ért véget: nyolc el­követő megkapta méltó büntetését, összesen 156 ezer forint pénzbír­ságot kell fizetniük. Évek óta komoly gondot jelentenek az illegális sze­metelők a Környezetgazdál­kodási Kht.-nek. Az ideigle­nes szemétlerakókra hivata­losan csak lakossági háztar­tási hulladékot lehet kiszállí­tani. Közületek, vállalkozá­sok és cégek szemetét, vagy­is az „ipari hulladékot" a Sándorfalvi úti központi sze­méttelepre kell vinni. A fi­zetni valók miatt azonban több magánfuvarozó elkerüli a központi lerakót, s az éj leple alatt az ideiglenes tele­pekre csempészi rakományát - óriási környezeti kárt okozva ezzel. Régóta szerette volna megszüntetni az áldatlan ál­lapotot a Szegedi Környezet­gazdálkodási kht., ám sem a rendőrség, sem a Város­Lakossági háztartási szeméthez ritkán kell teherautó... (Fotó: Gyenes Kálmán) gondnokság közterületfelü­gyelete nem segített a fel­adat megoldásában. Végül a közhasznú társaság felfoga­dott egy őrző-védő kft.-t, melynek munkatársai több­ször is tetten érték az éjsza­kai feketefuvarosokat, s fényképezőgéppel örökítet­ték meg dicstelen tettüket. Nem ment ez persze minden alkalommal simán, hiszen volt, aki szökni próbált, s olyan is akadt, aki megpró­bált szembeszállni az erős emberekkel. Az akció ered­ményességét jelzi, hogy több mint 50 gépkocsi rendszáma került a gyűjteménybe. A társaság ezek után kör­nyezetkárosítás bűntette mi­att tett feljelentést a Szegedi Rendőrkapitányságon, ám a hatóság megtagadta a nyo­mozást, mert nem ítélte jelentős mértékűnek a szennyezést. A büntetőjogi értelemben vett nyomozás így elmaradt, de a rendszá­mok alapján fény derült az elkövetők személyére és így a polgármesteri hivatal álta­lános igazgatási irodája sza­bálysértési eljárást indítha­tott ellenük. Az első nyolc elkövető már meg is kapta méltó büntetését, összesen 156 ezer forintot kell fizetni­ük. - Keveselljük az összeget, Lomtalanítás • DM-információ A városgondnokság lom­talanítási akciót szervez áp­rilis 4-6-a között. A háztartá­si hulladékokat a kirakott konténerekbe kell elhelyez­ni, ezek mellé pedig az összekötözött faágakat, kü­lön pedig a fémhulladékot. A gyűjtőhelyek a következő utcasarkok: Kátay-Kismarto­ni, Kápolna-Rigó, Lajta-Ro­honci, Kálvária tér-Boros, Rigó-Zoltán, Vasas Szent Péter-Bakay Nándor, Cse­megi-Boros, Teréz-Pulz, Po­zsonyi-Pulz. A hulladék el­szállításáról a környzetgaz­dálkodási kht. gondoskodik. tivel felhangozzék az Ameri­ka Hangja szignálja... Megannyi készülék, meg­annyi emlék várja a látoga­tókat a Tantusz Művelődési Házban. Az Antenna Hungá­ria rádió- és televíziótörténe­ti vándorkiállítása április 5­ig tekinthető meg, naponta 10-től 18 óráig. Jánosné. A harmadik pedig Birgány Zsolt, a szentesi Szent Erzsébet Katolikus Ál­talános Iskolából, tanára: Dancsó János. A megyei ve­télkedő mindkét korosztályá­ban az első tíz helyzett dol­gozatát az országos verseny zsűrije is minősíti. A legsike­resebb kémikusok május vé­gén Pécsett, az országos dön­tőben mérik össze tudásukat. ez ugyanis arra sem elegen­dő, hogy a lerakott hulladé­kot újra felpakoljuk és a le­rakótelepre szállítsuk. Nem beszélve arról, hogy a be­folyt összeget nem is lehet közvetlenül erre a célra fel­használni - mondja az ítéle­tet követően Szabó Ferenc, a Környezetgazdálkodási Kht. igazgatója. - Svájcban ha­sonló esetben, a büntetés mellett, a szennyezőt kötele­zik az eredeti állapot helyre­állítására, vagyis a lerakott szemét összeszedésére és el­szállítására. A közhasznú társaság szeretné elérni, hogy az ille­gális szemetelők fuvarozási engedélyét vonják vissza, vagy legalább azt tiltsa meg az önkormányzat, hogy a to­vábbiakban a városban hul­ladékszállítást üzletszerűen végezzenek. Mindenesetre folytatják a megfigyeléseket és az a vállalkozó, aki nem az előírásoknak megfelelő­en, a kijelölt központi lera­kóhelyen - a Sándorfalvi úti telepen - helyezi el a hulladékot, számíthat rá, hogy róla bármikor készül­het fénykép. A fotó pedig igen sokba kerül, hiszen át­lagosan 20 ezer forint a pénzbírság, amely ismétlő­dés esetén újra kiszabható és mértéke 30 ezer forintig emelkedhet. T. V. Lehetnék-e pöttyös gekkó? Április másodika van, nem elseje, vége a hülyülésnek. A nagy vicceken óriásiakat ne­vettünk. A sajtó is érti a tréfát, tegnap sok bo­londos dolgot összeho­zott. Tanultunk a tava­lyi elsejéből, amikor azt a hírt röppentették fel, hogy lecsapolják a Ba­latont, a medencét be­ültetik kukoricával, kö­zépen meg lesz műút. Sokan ki is akadtak raj­ta, elhitték, ami azt is mutatja, hogy sokan tényleg ennyire idiótá­nak tartják az ország vezetését, illetve tudják, bármi megtörténhet, nem vagyunk bizton­ságban. De az idén, tanulva a tavalyiakból, már nem dőlünk be. Csak nagyokat röhögünk a lapok elsejei tréfáin. Kezdjük azzal, hogy egy pacák jégvermében dinótojást talált, azt most keltetik a kutatók - tegyük mi hozzá ­tyúkanyónak öltözve. Itt már kezdünk be­lejönni a nevetésbe, folytatjuk tovább. És máris foghatjuk a ha­sunkat: kétezerre 8 szá­zalékos lesz az infláció. Még ilyen jó viccet, igazi fanyar magyar humor. Aztán meg: sen­ki nem háborog az energiárak emelése el­len. Ha-ha-ha. És mi van ha háborog? Job­ban fogy a levélpapír meg a boríték. Aztán még: szankciókat foga­natosítanak a borhami­sítók ellen. Kész röhej. Nálunk már az számít borhamisítónak, aki szőlőből készíti a bort, mi több, ha már a bor kapcsán szőlőre gon­dol. Aztán: Tocsik Már­ta panaszt emel. őrü­let, leverem a kávét a röhögéstől. De vajon melyik baditeremben emeli a panaszt? Gye­rünk tovább: szabá­lyozzák a pártok tévé­szereplését. Hi-hi-hi. De azokat, akik ezt sza­bályozzák, nem lehet szabályozni! Aztán Horn: az inflációt meg­haladóan nőhetnek a bérek és a nyugdijak. Bruhaha. Én meg pöttyös gekkó lehetnék, felteszem: ha... - Pistike, mondj egy óhajtó mondatot! - De kár, hogy nincs mindig április elseje a magyar sajtóban! Podmanicxky Szilárd

Next

/
Thumbnails
Contents