Délmagyarország, 1997. április (87. évfolyam, 75-100. szám)

1997-04-17 / 89. szám

Kovács és a NATO Külügyminiszterünk szerint a tagállamok mellettünk állnak. (2. oldal.) A segélyek útja Miről is beszéltek a „szociálisan érzéketlen" szegedi képviselők? (7. oldal.) Elejtett újszülött A kislánynak fél vesével, vágott hassal kell élnie. (5. oldal.) Az Országgyűlési Könyvtár álioményáoól törölve Megnyergelik a tarjáni lapos tetőket? (5. oldal) DELMAGYARORSZAG CSÜTÖRTÖK, 1997. ÁPR. 17., 87/89. ÁRA: 33 FT Magyarellenes provokáció? • Pozsony (MTI) A három szlovákiai ma­gyar parlamenti párt vezetői szerdán rendkívüli sajtótájé­koztatón közölték, hogy egy „Felvidéki Polgári Mozga­lom" nevű, eddig ismeretlen szervezet a „felvidéki auto­nómia" létrehozását szorgal­mazó röplapon magyarelle­nes provokációba kezdett. A röplapot állítólag a múlt hét végén, a rimaszombati heti vásáron terjesztette vala­ki vagy valakik. A szlovák parlament hárompárti Ma­gyar Koalíciójának tanácsa szerdán arra a következtetés­re jutott, hogy „ez a szöveg provokáció, nyilván valame­lyik - a nyelvi elemzés alap­ján ítélve feltehetően szlovák nyelven dolgozó - titkosszol­gálat műhelyében készült". Akadályfutásra és számháborúra kiváló terep volna... (Fotó: Miskolczi Róbert) Az idei május elsején sem ábrándozhat a munkásság szőke frizu­rás korsók felett az új­szegedi Vigadóban. A Li­get közepén álló ven­déglátóegységet 1992 őszén bezárták, s azóta ki sem nyitották. A je­lenlegi állapot szerint ez így marad idén is. Gaztenger és romhalmaz a Liget közepén. A bejárati kő­pillér feletti táblára rápingál­ták a nyitva tartást, ám az négy esztendeje csak vicc. A boltívről a Csongrád Megyei Vendéglátóipari Vállalat emblémája lóg, ám ez is csak relikvia. Az egykori állami vállalat felszámolás alatt áll, s az elsők között szabadult meg a Vigadótól, egészen pontosan 1995 augusztusá­ban. Az új tulajdonos a régi bérlő lett, Marosi Péter, aki kárpótlási jegyes privatizáció keretében 6 millió forintért szerezte meg a vendéglátói­pari üzemegységet. Akkor egyébként már meglehetősen romos állapotban vette át, 1992 őszén iszogattak utoljá­ra vendégek a Vigadóban. A következő tavasszal már nem nyitott ki, a privatizációs ak­ció végeredménye ugyanis nem volt egyértelmű. A megvásárlást sem kö­vette azonban fellendülés, Marosi szerint ugyanis ő ek­kor a több mint 5000 négy­zetméteres komplexum alig tizedéhez jutott hozzá. A környező részeket és a sport­pályát tavaly hirdették meg eladásra, hosszú hercehurca után pedig hatvan napja fi­zethette ki érte a vételárat, ám még most sem maradék­talanul boldog: - Átutaltam az árát, azon­ban még most sem mondha­tom, hogy az enyém, nincs ugyanis a nevemen. Melles­leg, időközben a legértéke­sebb felépítmények szórén­szálán eltűntek, oda két épü­let, valamint barbár módon lángvágóval szétvágták a Vi­gadó jellegzetes nagyméretű napernyőjének a fémvázát is. Véleményem szerint a felszá­molóknak kötelességük lett volna vigyázni, hogy az érté­kes vagyont ne tudják az évek alatt szétlopni. • Szóval, mondom ma­gamban, a jelek szerint az idén sem számíthatunk a Vigadó nyitására... - Jelen pillanatban vá­rom, hogy a nevemre írják. Utána bontási és építési en­gedélyt kérünk, szeretnénk egy szórakoztatóközpontot létrehozni itt, ami már nem idényjellegű létesítmény len­ne. A napokban egyébként megbízást adtam, kitakarít­ják a Vigadó környékét, fel­számolják a gaztengert, be­kerítik a területet, tehát rend lesz. A Csongrád Megyei Vendéglátóipari Vállalatnál az új szegedi üzem eladását intéző felszámoló, Éri Fe­renc meglepődött, amikor az eltűnt értékekről kérdeztük. A szabályok értelmében ugyanis „megtekintett álla­potban" értékesítették az in­gatlant. Mellesleg ők már korábban, a bérleti szerződés alapján, többször felszólítot­ták az állagmegóvásra a ko­rábbi bérlőt - jelenlegi tulaj­donost. T. V. Varga és • Budapest (MTI) Az FTC-Videoton (2-2) meccs után a közönség szimpátiatüntetést tartott Varga Zoltán mellett, Szívós István ügyvezető elnököt és Furulyás Jánost, a labdarú­gó-szakosztály első emberét pedig lemondásra szólította fel. Mint kiderült, Furulyás János el sem ment a szerdai mérkőzésre, és késő este Szívós telefonon értesült ar­ról, hogy Furulyás lemon­dott. Szívós véleménye sze­rint az elnökség nem változ­tatja meg keddi döntését, vagyis Varga mesternek tá­voznia kell... (Az NB I. tegnapi ered­ményei a 11. oldalon.) Furulyás Varga Zoltán, avagy az igazság órája? (MTI Telefotó) o Zsarolnák az államot Elfogjuk a bandát! • Budapest (MTI) „Számos pénzhamisító csoportot lefüleltünk az évek során, most is biztos vagyok abban, hogy elfogjuk az egész bandát". Ezt Tonhauser László ezredes nyilatkozta szerdán az MTI-nek. A Köz­ponti Bűnüldözési Igazgató­ság szervezett bűnözés elleni osztályának vezetője nem tart attól, hogy nagy mennyiségű hamis pénz kerülne forga­lomba. Megpróbálták meg­zsarolni a magyar államot azok a bűnözők, akik jelenleg is több tonna, Németország­ból származó fémszálas biz­tonsági papírt rejtegetnek ­közölte Tonhauser László ez­redesre, a Központi Bűnüldö­zési Igazgatóság szervezett bűnözés elleni osztályvezető­jére hivatkozva a Magyar Hírlap szerdai száma. Az MTI a hírrel kapcsolatban megkérdezte Tonhauser Lászlót, aki bizakodóan je­lentette ki, hogy az eddigi őrizetbe vételek miatt a bűn­társak pánikba estek, és mind több nyomot hagynak maguk után. Szerinte nem kérdéses, hogy a a magyar államot köz­vetett úton, rendőrségen ke­resztül megzsarolni szándé­kozó banda előbb-utóbb a karjaikba fut. - Elképzelhetetlen, hogy bűnözői körökből bármilyen nyomást tudjanak gyakorolni a magyar államot „képviselő" kormányra - mondta az eset­tel összefüggésben Szabó Jó­zsef Jenő, a miniszterelnök sajtótitkára a hírügynökség­nek. A kabinethez el sem ju­tott az az információ, amelyet Tonhauser László közölt a sajtóval. Menekülő szerbek • Belgrád (MTI) Miodrag Iszakov, a „Vajdaság" koalíció jugo­szláviai parlamenti képvi­selője szerint mintegy 50 ezer kelet-szlavóniai szerb menekül majd a Szerbiához tartozó Vajdaságba. A poli­tikus szerint a menekültek „előőrse" már megindult, s ezért a belgrádi vezetésnek sürgősen lépéseket kell ten­nie az érkezőkről való gon­doskodás érdekében. „A Vajdaság, ahol már mintegy 250 ezer boszniai, illetve horvátországi szerb él, egyszerűen képtelen egyedül gondoskodni a me­nekültekről" - mondta Iszakov, s hozzátette: egyes vajdasági településeken már most drámai helyzet alakult ki, s egyes mene­kültek kiürített ólakban lak­nak. Mélyponton a marhatartás? Mintaállatok. A kevesebb is elég. (Fotó: Gyenes Kálmán) Az országban évtizedekig 1,9-2 millió szarvasmarhát tartottak nyilván. Ez a szám 1985 óta csökken, 1996 végén már csak 900 ezret számoltak. Mindeközben a marhatartás feltételei is romlottak: drágult a takarmány, az energia, ön­költségi áron lehetett csak el­adni a tejet. Elhamarkodott kormányzati döntések további elbizonytalanodást okoztak a termelőkben. Örökre emléke­zetes marad az a rendelet, amely a szarvasmarhák kivá­gását dotálta. Azoktól az álla­toktól kellett hirtelen megsza­badulni, amelyeknek a tartását korábban jelentős összegekkel támogatta az állam. Mára talán „beáll" egy ál­landó állatszám, sőt az erőtel­jes tejipari export miatt eset­leg újabb növekedésre is szá­mítani lehet. (Írásunk az el­telt tíz esztendő folyamatait elemzi a 9. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents