Délmagyarország, 1997. április (87. évfolyam, 75-100. szám)

1997-04-16 / 88. szám

SZERDA, 1997. ÁPR. 16. SZEGED 5 Mézesmadzag Tfötőszóvá alacsonyodott az „európaiság". Az uni­IA. ÓS csatlakozásról már unásig beszélünk! Ebben a kicsiny hazában egy-egy napra akár három-négy integrációs tanácskozás is jut. így aztán nem csoda, hogy a konferenciák szervezői különböző trükkök­kel igyekeznek ébren tartani a téma iránti érdeklő­dést. Mézesmadzag sok minden lehet. Az egyik leggyakoribb érdeklődést gerjesztő módszer: a „nagy" név vagy nevek szerepeltetése a program­ban. A szegedi egyetemisták szervezte közép-kelet-eu­rópai diákkonferencia programjában például dr. Habsburg Ottó és dr. Orbán Viktor neve csábított. A megnyitón azonban kiderült: a fővédnök sajnálja, de nem tud jelen lenni e fontos rendezvényen, ellen­ben üdvözli az egybegyűlteket. A másik nagyhírű szakértő neve már el sem hangzott. Elfelejtették megemlíteni, hogy az integrációról dilemmázó ifjú politikust mi akadályozta, hogy a fiatalok szervezte, diákoknak szóló tanácskozáson megjelenjen. Ez már nem számít. A lényeg: a név hasznot hozott. Annyian jöttek el a konferenciára, hogy igazolható: a pályázati pénzt most is , jogosan" költötték. Egy kicsi országban kevés a szakértő. így aztán nincs azon mit csodálkozni, hogy integrációs ügy­ben mindig ugyanazok a nevek forognak. Igaz, a ta­nácskozások is eléggé belterjesek. Hozzáértők be­szélnek érintetteknek. Hogy a közember érvei mikor érnek el szakértői szintre? Ez esetben a mézes­madzag: maga az óhajtott Európa. Ahova a polgár nélkül csatlakozni nem lehet. Újszászi Ilona • Rendhagyó irodalomóra A Weöresben Weöresről A Föld napja • Munkatársunktól Gazdag programmal várják április 22-én, a Föld napján az érdeklő­dőket Szegeden. Két helyszínen is zajlanak majd az események, a Széchenyi téren a Sze­gedi Környezetgazdál­kodási Kht. és a Délma­gyarország Kft. által szervezett programok peregnek, a Vadas­parkban pedig termé­szetvédelmi játszóházat rendeznek. A Széchenyi téri színpa­don Dlusztus Imre, a Dél­magyarország főszerkesz­tője és Szabó Ferenc, a Környezetgazdálkodási Kht. igazgatója nyitja meg a rendezvényt délelőtt 10 órakor. Ezt követően rajtol a sétányon az óvodások fu­tóversenye. majd az „Adjon egy fát Szegednek!" akció keretében elültetik az elsó facsemetét a téren. A Tömörkény István gimnázium diákjai és taná­rai környezetvédelmi tu­dáspróbára várnak minden­kit. A vetélkedő a térről in­dul és akadályverseny módjára bejárja a várost, hét állomáson más és más jellegű feladatokat kell megoldani a startolóknak. Több iskola is csatlakozott a Föld napi rendezvények­hez, így délelőtt gyermek­csoportok váltják egymást a színpadon, majd a progra­mot fél 12-kor a River együt­tes gyerekműsora zárja. A délelőtthöz tartozik még a streetball verseny, melyre az Eko-park telefonszámán lehet jelentkezni (430-430). Amatőr előadók, ponto­sabban az Aranypódium felfedezettjei lépnek délben a színpadra. Rendhagyó talk-show is lesz, délután ugyanis a különböző köz­szolgáltató cégek szakem­berei beszélnek arról, hogy munkájuk során miként je­lenik meg a környezetvéde­lem. A beszélgetéseket kü­lönféle betétprogramok oldják - így az „És a fák hol vannak?" című rajzver­seny eredményhirdetése, a Dalamáris népzenei bemu­tatója és táncháza, az Ag­resszív Görkorcsolya Team és a Short Track Team lát­ványos produkciója, vala­mint a River felnőtteknek (is) szóló country koncert­je. Szerver, felsőfokon • Munkatársunktól Szeged volt az első állo­mása annak az előadássoro­zatnak, amelyet a Sun Mic­rosystems Magyarország Kft. és Netscape hazai kép­viselője közösen rendeznek az ország nagyvárosaiban. Tegnap a Royal Szállóban a két vállalat szakemberei mutatták be a régió döntés­hozóinak a korszerű szá­mítástechnikai megoldáso­kat. A Sun Microsystems és a Netscape bemutatása mellett az átfogó informati­kai megoldások, a szerver­család, a Sun Internet- Inte­ranet- és Java-technológiái, illetve a magyarországi szervizoktató és konzultá­ciós tevékenysége játszotta tegnap a főszerepet. A Nes­cape hazai képviselói pedig az Intranetre, a Nestcape Navigátorra és Serverre, valamint a fejlesztőeszkö­zökre összpontosítottak előadásaikban. A Sun Microsystems 7 milliárd dollár éves árbevé­telű, kaliforniai központú cég, a világ 150 országában 17 ezer alkalmazottal dol­gozik. Elsősorban olyan változatokat kínál ügyfelei­nek, amelyekkel nyílt háló­zati megoldásokon alapuló számítástechnikai környe­zetük kiépíthető és üzemel­tethető. Az ugyancsak kaliforni­ai Netscape vezető szállí­tója azoknak a nyílt szoft­vereknek, amelyekkel em­berek és információk kap­csolhatók össze a vállalati hálózatokon és az Interne­ten. Szórakozva tanultak a gyermekek. (Fotó: Miskolczi Róbert) Tegnap délután a Sze­gedi Weöres Sándor Al­talános Iskola tornacsar­nokában körülbelül két­százötven gyermek előtt tartott rendhagyó iroda­lomórát Weöres Sándor költészetéről Nagy Já­nos főiskolai tanár, va­lamint Sebő Ferenc zene­szerző és előadóművész. A nem mindennapi óra Weöres Sándor legismertebb versével kezdődött, „őszi éjjel izzik a galagonya, izzik a galagonya ruhája " - mon­dották együtt az előadók és a gyermekek, amely után a megzenésített változatot is meghallgatták magnóról. Miért olyan könnyű megje­gyezni és megszeretni ezt a verset? - tette fel a kérdést Nagy János. A válasz rend­kívül egyszerű, mert Weöres Sándor verseiben, szavaiban benne van az a ritmus, ami magát a zenét adja - mondta a főiskolai tanár. Sebő Fe­renc elmesélte, hogy a köl­tők régebben dallamra írták a verseket, s jelezték is, hogy milyen ritmusban lehet szavalni az adott művet. S hogy mi adja a ritmust? A rövidebb és hosszabb szóta­gok. Weöres Sándor jól is­merte a magyar nyelv hang­zását, s azt kiválóan alkal­mazta költeményeiben. Sebő Ferenc, hogy ezt élőben is érzékeltesse, eljátszotta teke­rólantján a „tekereg a szél, kanyarog a szél, didereg az eperág, mit üzen a szél" kezdetű verset, amely után hangszeréről is szólt. El­mondta, hogy a tekerőlanttal - amely közei ezer eszten­dős hangszer, az övé azon­ban ennél egy kicsit fiata­labb - egyszerre lehet dalla­mot játszani, tartott hangot zúgatni és kontrázni. Nagy János Weöres-versidézetek­kel, pontosabban azok rit­musképletével bizonyította, hogy a költészetben is talál­ható fülbemászó sláger, mi több, rock and roll is. A rendhagyó irodalomóra leg­nagyobb sikerét a „A kő bé­ka lassan ment, kitépték az éjfél szőrét, lenyúzták a haj­nal bőrét" Weöres-strófa aratta a gyermekek körében. Együtt sikoltottak, kiabáltak, cincogtak, vinnyogtak és tapsoltak a zeneszerzővel. És még mindig a ritmu­sok. Szó esett a görög vers­formákról, többek között az anakreoni versmértékről. Ebben íródott Weöres „Jobb s bal" című költeménye, amelyet Sebő Ferenc hihe­tetlen dinamikával és átélés­sel adott elő. Weöres költé­szetében újra egymásra talált a leírt szöveg és a zene, az, amely a korábbi időkben egy volt - állapította meg Nagy János. Az előadók beszéltek még a tizennyolcadik századi pa­norámaversekről, amelyeket Weöres Sándor gyönyörűen lerövidített, s néhány mon­datot szóltak a sírverseiről is. A több mint hatvan per­ces rendhagyó irodalomóra a költő húsz esztendővel ez­előtt írt, „Talizmán" című versével ért véget, amelynek úgy hangzik az első sora, hogy „Elmegyek elmenni, maradok maradni...". Sz. C. Sz. • Apa és fia a West side story-ban Király Levente otthona Király Levente színművész: - A boldog próbák után, a premier napján megrohannak a kétségek. (Fotó: Nagy László) Király Levente, a Sze­gedi Nemzeti Színház Já­szai-djas színművésze volt a Stefánia-klub „Saj­tósatu" sorozatának teg­napi vendége. A népsze­rű művész Sulyok Erzsé­bet és Szabó C. Szilárd kérdéseire válaszolva vallott életéről és a szín­házról. Király Levente ama 37 esz­tendő alatt, amelyet a szegedi színházban töltött, jó pár szín­házi rendszerváltást megért. Mivel egyik új vezetésre sem akarta ráerőltetni magát, az új kurzusok vezetőinek rendre felajánlotta: ha ő lenne akadá­lya az új művészi irány kibon­takozásának, inkább megy. Sosem hagyták. Idén azonban már nyugdíjasként lép szín­padra. Budafokon született, öt testvér körében boldog, sze­retettel teli családban nevel­kedett. Gyermekkorát a ka­landokat Ígérő gyártelep, utászlaktanya és sintértelep közelsége, valamint a máso­dik világháború alatt elköve­tett, mai fejjel már rémületes csínytettek színezték. (Kézi­gránátlopás a közelben elha­ladó fegyverszállítmányok­ból, saját ejtőernyő és roham­sisak, valamint 8-10 kézigrá­nát az ágy alá dugva, amellyel később halászni le­hetett a Dunában.) Édesapja textilmérnökként régészi el­hivatottságot érzett: saját pénzén folytatott le egy ása­tást, amelyben római kori castrum maradványai kerül­tek elő. Az ifjú Király Leven­téből azonban mégsem lett régész: Básti Lajos és Gellért Endre keze alatt felvették a színiakadémiára. A sorsa per­sze őt is utolérte: Attila fia, akiből nem szerette volna, hogy színész legyen, szintén az akadémián kötött ki. A fiú első fellépésén Király Leven­te majd' meghalt izgalmában. Nem csoda, hiszen a próbák boldog munkanapjai után sa­ját premierjein is megrohan­ják a kétségek. Furcsa egy vi­lág ez a színház, vallja. A te­hetséges ember bukhat ben­ne, a tehetségtelen meg a mennybe mehet. Csakhogy az utóbbi alkalmazkodik a fúráshoz, helyezkedéshez, míg a tehetséges kötözködő és elégedetlen marad, aki kö­rül mindig baj van. A Vígszínház West side story előadásában apa és fia együtt játszik. Fia után Király Leventét is szakadatlan hfvja a pesti társulat, ő azonban csak vendégnek megy; fiata­lon elment volna, de ma már nem. Mit tegyek, kérdezi! ül­jek egy pesti albérletben? Nem: Király Leventének ott­hon kell. Szeged, azt mondja, élhető város. Panek Sándor Borica-gála • Munkatársunktól Hagyományos tavaszi gá­laprodukcióját mutatja be a Borica és a Mol-Universitas Bálint Sándor Táncegyüttes a Szegedi Nemzeti Színház­ban. A műsorban - amely a gyermekjátékoktól a leg­szebb férfi és párostáncokig gazdag válogatást igér a ma­gyar és nemzetiségi folklór­kincs táncanyagából - fel­lépnek még a tápai Topogó Táncegyüttes gyermek és felnőtt csoportjai, a Száz­szorszép Kamara Táncegy­üttes és a Százszorszép Gyermekház csoportjai. A tavaszi gálaest április 20-án, vasárnap este 19 órakor lesz a nagyszínházban. Tömörlcényis sikerek • DM-információ Az elmúlt hét végén ren­dezték meg Miskolcon a művészeti középiskolák or­szágos rajzversenyét, me­lyen tizenhat iskola két-két utolsó éves tanulója vett részt. A harminckettő részt­vevő közül az első és a má­sodik helyezést is a Tömör­kény István művészeti szak­középiskola diákja nyerte. Első lett Kucsora Márta, má­sodik Horváth Gábor. A gra­fika szakos diákoknak első­és másodévben Búkor Tibor, míg harmad- és negyedév­ben Barczánfalvi Ferenc volt a rajztanáruk. Az iskolához kapcsolódó hlr még, hogy a negyedikes grafika szakos Lonovics Zoltán a többfor­dulós OKTV vizuális ver­seny '97 versenysorozaton második helyezést ért el. Zrinyi iskolai évforduló • Munkatársunktól A Szegedi Zrínyi Ilona Altalános Iskola megalaku­lásának 65. évfordulóján az iskolában a hagyományápo­lás és hagyományteremtés jegyében rendeznek többna­pos programot. Április 23-án a Föld napja, április 24-én a testvérmúzsák napja, április 25-én pedig diákönkormány­zati nap lesz. Április 25-én este az iskola alapítványi bált rendez, amelyre régi ta­nárait, tanítványait és a szü­lőket várja. Vajda Júlia a Somogyiban • Munkatársunktól Két előadás között cím­mel neves szegedi művészek közreműködésével zenés be­szélgetéssorozat indul a So­mogyi-könyvtár zeneszobá­jában. Ma délután 5 órától a házigazda, Bánfi Ilona ven­dége Vajda Júlia, a Szegedi Nemzeti Színház magánéne­kese lesz, zongorán közre­működik Koczka Ferenc. Előadóülés • Munkatársunktól Az Országos Széchenyi Kör szegedi klubja április 17-én 17 órakor előadóülést rendez a Kálvária sugárút 14. alatt. A találkozón dr. Szónoki Miklósné (JATE) „Az öngyilkosság alakulása Magyarországon" címmel tart előadást.

Next

/
Thumbnails
Contents