Délmagyarország, 1997. április (87. évfolyam, 75-100. szám)

1997-04-11 / 84. szám

PÉNTEK, 1997. ÁPR. 11. A KÖLTÉSZET NAPJA 9 Baka két kötete A költészet napjára Baka István életművének újabb két kötetét veheti kézbe az olvasó. A Je­lenkor Kiadó gondozásá­ban megjelenő életműso­rozatban Új élet címmel Joszif Brodszkij orosz költö verseiből jelent meg egy kötetnyi Baka István fordításában, míg a JATE Kultúrtörténeti Stúdiumok sorozatban a szegedi költö összegyűj­tött Puskin-fordításait adták ki. Baka István két posztu­musz fordításkötete jelent meg az idei költészet napja alkalmából. A két kötet két különböző orosz kor egy-egy meghatározó költőjének élet­művéből válogat. Az egyik a 19. század elején megjelenő, az orosz irodalom első világ­irodalmi zsenijének számftó Puskin, a másik az 1996-ban elhunyt, a legújabb orosz iro­dalomra nagy hatást gyakorló Joszif Brodszkij. A két külön­böző sorsú, de élettragiku­muk és költészetük megújító hatása révén egymás mellé állítható költő verseinek for­dítása a Baka-életmű hangsú­lyait is kiemeli. Puskin profe­tikus, az orosz lélek legmé­lyéről verselő zsenije nem véletlen, hogy a Styepan Pe­hotnij-versek szerzőjének fordításában ily színtiszta versbeszédben bomlik ki. Költészeti rokonságra utal az is, hogy a szovjet korszakban meggyötört, majd Amerikába toloncolt Brodszkij zsidós iróniával permetező filozofi­kus szerepversei is, melyek mégis az orosz birodalmi tér­ség erőteréből nyerik energi­ájukat, olyan metafizikai rá­hangoltsággal szólalnak meg magyarul, mintha az istenes Baka-versekkel egy tőről fa­kadtak volna. Joszif Brodsz­kij verseinek közreadásával a Jelenkor Kiadó a huszadik századi líra egyik legkülönle­gesebb életművét adja az ol­vasó kezébe. Brodszkijt 1972-ben kiutasították a Szovjetunióból; Amerikába költözött, majd 1987-ben iro­dalmi Nobel-dtjat kapott. S. P. S. • Költészet napi beszélgetés Péter Lászlóval Hamupipőke bársonyban és ezüstben Mikor olvasunk mi verset? Mikor idézünk, csak úgy, a hétköznapi beszédbe szőve, mert szép, s mert pontos? Mert képesek vagyunk előhívni a memóriánk­ból? Mit jelentenek ma számunkra a sza­vak: a város költője? Ju­hász Gyula április 6-án halt meg, hatvan évvel ezelőtt. Az idei költészet napja alkalmából róla beszélgettem legjobb ismerőjével, Péter László irodalomtörténésszel. 9 Lehet-e azt tudni, mekkora volt Juhász Gyulának, illetve költé­szetének a tábora, isme­rője a korabeli Szege­den? - Nehéz kérdés, hiszen csak a korabeli újságokból szerezhetünk ismereteket, belőlük következtethetünk. Értelmiségiek, szegedi mű­vészek, orvosok, tanárok nyilvánvalóan ismerték és befogadták. Festőbarátai voltak, elsősorban a nagy-al­földi piktorok. Váradon Gu­lácsy Lajos, a makói Esper­sit-ház gyakori vendégei, mint Endre Béla, Tornyai Já­nos, Pásztor János, a szob­rász Gergely Sándor, Stróbl István. Károlyi Lajos volt az egyik legmeghittebb mű­vészbarátja. Ugyancsak Ma­kón ismerte meg Rudnay Gyulát, Vén Emilt. Egyete­mi körökben is nagyon be­csülték. A Széphalomnak munkatársa volt, ezt Zolnai Béla egyetemi tanár szer­kesztette. Azt is figyelembe kell venni, hogy itt meglehe­tősen nagy jobboldali elköte­lezettségű tábor volt, a Sze­gedi Új Nemzedék és köre. Ismerték őt, de ez azt jelen­tette, hogy elítélték; „a vörös költő" - így titulálták. • Miből éltek a költők? - Újságírásból. Tanárko­dásból. Juhász Gyula Pesten szeretett volna újságíró len­ni, de ez nem sikerült neki: Máramarosszigeten lett ta­nár. Még Móricz Zsigmond is újságíróskodott. Abból persze nem tudott volna megélni Juhász Gyula, hogy a Délmagyarországban vezércikkei, versei jelentek meg, de a pesti lapok akkor is jobban fizettek. Legin­kább a baloldali orgánumok közölték, mint a Budapesti Napló, a Független Magyar­ország, a Világ, a háború után a Népszava, elvétve a Nyugat. Magyarországon csak 1945 után jött divatba a függetlenttett író, aki abból él, hogy verset, regényt ír... • Hogyan jelentették meg a verseket? - Újságokban. A mai ér­telemben vett folyóiratkultú­ra nem létezett. Viszont a napilapok teljes termés'Zetes­séggel közöltek verseket, ha nem mindig a legelőkelőbb helyen is. Gyakori volt, hogy a hírek élén, amolyan hírfejként állt a vers. És ter­mészetesen köteteket adtak ki saját kiadásban maguk a költők, vagy valamely mecé­nás segítségével. Juhász Gyula első verseskönyvét 1907-ben Balassa Ármin Dugonics nyomdájában nyomták Szegeden. Tessék, megmutatom, éppen nálam van, mert órám volt az egye­temen, és szükségem volt rá. Ma is szép kiállítású könyv­nek számit, ahogy a költő ír­ta, a legszebb reneszánsz be­tűket választotta hozzá a nyomdász. Szürke bársony a kötés, rajta ezüsttel: Juhász Gyula versei. Ezért mond­hatta róla: „Hamupipőke bársonyban és ezüstben." A Délmagyarország Hírlap- és Nyomdavállalat 1925-ben adta ki a Testamentum című kötetét - Pásztor József, a szerkesztő és kiadó az isko­latársa volt. A költő - hono­ráriumként - 500 példányt kapott a könyvből, úgyhogy valószínűleg ezer példány­ban nyomták. Ugyancsak újságíró, Magyar László vál­lalkozása volt a Magyar Té­ka. 1935-ben adta ki a költő életében megjelent utolsó könyvet: Fiatalok, még itt vagyok címmel. Azután 1940-ben a könyvkereskedő Juhász Gyula (Fotó: Gábor Endre, 1923. Petőfi Irodalmi Múzeum) Szukits László kiadásában látott napvilágot Szegeden az addig ismert verseit tar­talmazó könyv. 9 Nem találja professzor úr ellentmondásnak, hogy egy visszahúzódó alkatú ember, mint Ju­hász Gyula - egyszer csak színigazgató lesz? - Ne felejtsük el, hogy akkoriban nem menedzser­nek kellett lennie egy színi­direktornak, mint manapság, hanem széles látókörű, kul­túrált, művelt embernek. Ju­hász Gyula az volt. A színé­szek tisztelték a tudását. Már Nagyváradon írt színikritiká­kat - 1908-tól Sárvári An­nát, Gózon Gyulát, Kabos Gyulát is dicsérgette bennük -, és Babitsnak arról lelken­dezett egy levélben, hogy „egészen színházi ember" lett, és az is akar maradni. Atalanta című daljátékát a következő évben be is mu­tatták a váradi Szigligeti Színházban, Sárvári Nusi is szerepelt benne. Már akkor föltűnt a költőnek a színész­nő szőkesége, de nem Anna vezette a színházhoz, hanem Thália szentélye adta az él­ményt, amely az Anna-dalok egyik csoportját ihlette. Vá­rad cfmű versében írja: „S áldottak a színházi esték, / Melyek Annát felém vezet­ték." Egyébként nem egye­dül vállalkozott a költő a szegedi színház vezetésére, hanem Baróti József rende­zővel, Ocskay Kornél ope­raénekessel, aki fiatalkori barátja volt („az Ipar utcai fiúk" köréhez tartozott Dett­re Jánossal, Balázs Bélával, Szőri Józseffel és másokkal együtt). 9 Vajon mennyien le­hetnek azok a mai szege­di polgárok, akik büsz­kék a város költőjére? - Fogalmam sincs. Bizto­san vannak. Bár az a lírai realizmus, amelyet Juhász Gyula költészete képvisel, ma egyáltalán nem divatos. A lila halandzsa a divat. A posztmodern - úgynevezett - költők, akiket nem vezé­relnek eszmék, mint a 19. század költőit és Juhász Gyulát, nem akarnak senkit és semmit szolgálni, hanem csak „szövegeket" gyárta­nak. Mégis meg vagyok győ­ződve róla, hogy Juhász Gyula költészete visszhang­zik most is, és majd a har­madik évezredben is. Mi­lyen volt szőkesége - olvas­sák a fiatalok, akik számára embert megrendítő érzés volt és marad a szerelem, tehát akiknek igenis élmé­nyük lesz az Anna-vers. Egyébként mintegy hetve­net írt költőnk, és még dup­la ennyi máshoz szóló sze­relmes verset... Azért vagyok meggyő­ződve Juhász Gyula költé­szetének mai és jövőbeli ér­vényességéről és hatásáról, mert az embernek a szépség és a boldogság utáni vágya - örök. Abban is bízom, hogy a másik ember iránti szolidaritás sem vész ki az emberből; ezért vissz­hangzik bennünk örökké, amit „a magyar bánat és az emberi részvét költője" ­aki szolgálni akarta a ma­gyarságot és a mindenkori elesetteket - művészi for­mába öntött. Sulyak Erxsébet BANO CALCIUM-KOVAFOLD KAPSZULA A kovaföld fontos szerepet Játszik • a haj minőségének javításában, • a töredezett köröm erősítésében, • a bőr állapotának helyreállításában. A kalcium elengedhetetlen • a csontok és a fogazat felépítésében. Természetesen az egészségért Kapható: gyógyszertárakban és gyógynövényszaküzletekben. Forgalmazó: Fahrvitex Kft. Tel./fax: 269-0197 Építtetők és Felújítók Áruháza Szeged, Fonógyári út 24. = Tel.: 321-085 Kül- és beltéri festés-mázolás harmadáron! Budalakk kül- és beltéri diszperzitek, festékek, lakkok, zománcok márciusban (készletünk erejéig) 10-40% -os árkedvezménnyel vásárolhatók meg. ÉS HA MÁR NÁLUNK JÁR - MÁST IS TALÁL! Megbízónk egy dinamikusan fejlődő magyar tulajdonú részvénytársaság. Dél-magyarországi berendezésgyártó éráekeltsége élére ÜGYVEZETŐ IGAZGATÓT keresünk. Feladata a cég nyereséges és hatékony gazdálkodásának biztosítása. Ennek feltétele, hogy a piacgazdasági kihívásokhoz rugal­masan alkalmazkodjon. Ideális jelöltünk felsőfokú, elsősorban közgazdasági végzettséggel és legalább 5 éves vezetői gyakorlattal rendelkezik. A német és/vagy angol nyelv kommunikációs szintű ismerete szükséges! Az Ön eredményessége hosszú távon biztosítja cége jövőjét és az Ön egzisztenciáját. Ha hirdetésünk felkeltette érdeklődését, akkor kérjük, küldje el szakmai önéletrajzát, diplomamásolatát és" fényképét az 1324/97 hivatkozási számon az alábbi címre: Simonyi & Tóth Klet. 1255 Budapest, Pf. 194. Tel./fax: 214-1286 Már nemcsak a szemüveg és a kontaktlencse a megoldás! A rövidlátás, túllátás és astigmatizmus javítására a szemüveg, vagy kontaktlencse mellett, ma már létezik még egy lehetőség, az EXCIMER LÉZER-es szaru­hártya műtét. A komputervezérelt, igen fejlett techni­kát képviselő excimer lézerkészülék speciális adottsá­gainál fogva képes arra, hogy a szem fénytörési hibáit a szaruhártya vágás és fájdalom nélküli újraformálása révén megszüntesse, vagy csökkentse. A pácienseknek a beavatkozás után vagy egyáltalán nem kell szemüve­get, ill. kontaktlencsét viselni, vagy sokkal kisebb di­optriára lesz szükségük. A műtét ambuláns jellegű, így kórházi bentfekvést nem igényel, és mindössze pár percig tart. Minden érdeklődőt szeretettel fogad Dél­Magyarország egyetlen excimer lézeres szakrendelése: KLIN Szemészeti Rt. (SZOTE Szemészeti Klinika), 6720 Szeged, Korányi fasor 10-11. Tel.: 62-455-092 (hétköznap 8.30-16.00).

Next

/
Thumbnails
Contents