Délmagyarország, 1997. április (87. évfolyam, 75-100. szám)

1997-04-10 / 83. szám

8 HAZAI TÜKÖR CSÜTÖRTÖK, 1997. ÁPR. 10. • Rendőrségi vizsgálat a Békési Gabonánál Zsíros Géza bajban van? • Békéscsaba (MTI) A rendőrségi vizsgálat megállapítása szerint több mint százmillió forintot fizetett ki jogtalanul a Békési Gabona Rt. vezetője 1994-1995-ben célprémiumra és végkielégítésre, s az öt volt vezetőt (köztük Zsíros Géza egykori vezérigazgatót, volt kisgazda országgyűlési képviselőt) érintő ügyet a rendőrség, vádemelési javaslattal átadta a békéscsabai városi ügyészségnek - közölte szerdán a Békés Megyei Rendőr-főkapitányság helyettes vezetője, Hajdú Antal ezredes. Az MTI azt követően kereste meg a nyomozást vezető főtisztet, hogy a helyi sajtó hírt adott a különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen és hanyag kezelés alapos gyanúja miatt indított eljárásról. Az ÁPV Rt. kezdeményezésére 1996-ban a Békési Gabona Rt. új igazgatósága tett följelentést a korábbi vezetők ellen (Zsíros Géza 1992-től 1994 október végéig vezette a részvénytársaságot, vezetőtársai az ő távozását követően váltak meg tisztségüktói). Az 1994-es és 1995ös gazdálkodást vizsgáló rendőrségi nyomozás során megállapították, hogy minden jel szerint szabálytalan kifizetések történtek a részvénytársaságban. A rendőrség gyanúja szerint mintegy 108 millió forintot fizettek ki jogtalanul a cég vezetői célprémiumra és végkielégítésre, miközben a társaság mintegy 180 millió forint értékű veszteséget szenvedett. Az öt gyanúsítottnál „zár alá vételire is sor került, (gy - a Békés Megyei Hírlap tudomása szerint - Zsíros Géza kunágotai birtokára is bűnügyi zárlatot rendeltek el. A gyanúba fogottak egyike, Zsíros Géza nyilatkozatot nem ad senkinek - mondta -, de annyit az MTI munkatársának megjegyzett: ő 1994. októberében már eltávozott a cégtől, így a vád aligha rá vonatkozik. HIRDETÉSFELVÉTEL SZEGED. STEFÁNIA 10.. SfUTóHAZ REGGEL S-TÓL ESTE t-IQ! • Oktatásunk igazgyöngyei Márlfl, A piaristák nevelő iskolája a meSye sajtóreferense A piarista gimnázium alapelve, hogy a diákok nevelése nem merül ki az oktatásban. (Fotó: Miskolczi Róbert) Tavaly ősszel ünnepelték a szegedi piarista iskola alapításának 275. évfordulóját, de a rendszerváltozás után újraindított intézmény is túl van már a hatodik évén. Ezen kívül a gimnáziumra nagy dolgok is várnak, hiszen hamarosan elkezdődik a piarista oktatási komplexum építése, amely a város legkorszerúbb iskolaépületét is jelenti majd. Hol a helye és mi a jövője Szeged legrégebbi, ma is múködó gimnáziumának? - erről beszélgettünk Kakuszi Péter igazgatóval. - A szegedi piarista gimnázium 275 éve alapított iskola, amely 40 éves szünet után hat éve indult újra. Az iskolában hat és négy évfolyamos gimnázium van, tehát 12 és 14 éves korú fiúgyerekek jelentkezhetnek. A gimnázium általános tantervű, bár éppen a következő évtől indul az angol tagozat, amely az iskola jövőjét is befolyásolja majd. Szeretnénk az idegen nyelvek oktatásának irányába nyitni, és ehhez komoly tanári hátterünk is van. Nem tervezünk kéttannyelvű iskolát, de azt érezzük, hogy az idegen nyelvek terén kell erősíteni. • Milyen gyerekek jelentkeznek a gimnáziumba? - Felekezeti hovatartozástól függetlenül bárki jelentkezhet. Olyan gyerekeket várunk az iskolába, akik legalábbis nyitottak azokra a gondolatokra és értékekre, amelyeket a piarista szellemű oktatás átad. Minden jelentkezővel és a szülőkkel elbeszélgetünk, megnézzük a gyereknek a középpontban lévő tantárgyakból - magyarból, matematikából, történelemből, hittanból - való felkészültségét, és ami még döntő számunkra, megpróbáljuk azt is feltérképezni, hogy a szülő valóban igényli-e, hogy a gyerekét ne csak tanítsuk, hanem neveljük is. Ez nekünk nagyon fontos szempont. • Mit várnak el a szülők a piarista iskolától? - Elsősorban a nevelést. Az egész országban megfigyelhető tendencia, hogy a gyereknek az iskolában eltöltött ideje lényegében az oktatásra szűkül le. Nálunk az elmúlt hat év tapasztalata is azt mutatja, hogy a szülők inkább azt igényik, hogy a tanórákon kívül is foglalkozzunk a gyerekekkel. Az iskola egyik sajátossága, hogy a kora délutánnal nem zárul le a gyerekkel való foglalkozás. Rengeteg szakkör, sportkör és önképzőkör van, nyáron pedig táborok, túrák, amelyeken nem kötelező részt venni, de a gyerekek jelentős része szívesen van jelen. Évközben az iskolában gyakran este hétig vagy azután is élet van. Ebben a fajta nevelésben való igyekezetünket tartom a gimnázium egyik legfontosabb erényének. A másik: a védettség. A szülők szeretik tudni, hogy a gyerek jó helyen van, ahol ki tudják küszöbölni azokat a veszélyeket (kábítószer, rossz társaság), amelyek a gyerekekre leselkednek. 0 Milyen idegen nyelvet tanulhatnak a diákok a piarista gimnáziumban? - Angolt, németet és latint. Úgy gondolom, hogy ma az angolt tanulni kell, ez kötelező. Ugyanakkor a hat évfolyamosoknál három évig, a négy évfolyamosoknál pedig két évig a latin is kötelező. Ezután a németet lehet választani, de ha valaki mondjuk franciát hozott magával és van rá igény, akkor a franciát is felveheti idegen nyelvként. 0 Hová mennek a piarista diákok érettségi után? - Bárhová a felsőoktatásba. Az elmúlt év beiskolázása egészen kiválóan sikerült, hiszen a leérettségizett diákok 90 százaléka egyetemen vagy főiskolán van. A közgazdasági egyetemtől az orvosi egyetemig mindenütt jár nálunk végzett növendékünk, de még olyan is akad, aki evangélikus lelkésznek készül. Általában olyan gyerekeink vannak, akik a felsőoktatásba készülnek, de persze mi annak is nagyon örülünk, ha az érettségink után a gyerekek a szakképzésben folytatják és mesterséget tanulnak. 0 Hamarosan a Franciahögyön megindul az új piarista gimnázium építése is... - Igen, hála Istennek a küszöbén állunk annak, hogy az új iskola építése megkezdődjön. Ha nem jön közbe semmi, nem egészen másfél év múlva, 1998 nyarán költözhetünk Rókusra. Ez egy 2,7 hektáros telek, amelyet a rend ingyen kapott a várostól, ide épül az új piarista oktatási komplexum. Természetesen a 16 tantermes iskolaépület az első, de utána előbb-utóbb felépül majd a kollégium, a templom, illetve a sportpálya és a sportcsarnok is. 0 Mi a jövője a piarista gimnáziumnak? - Én nagyon remélem, hogy az iskola jövóje nem csak annak a függvénye, hogy hamarosan Szeged egyik legkorszerűbb iskolája lesz a mienk. A jövő inkább azon múlik, hogy a mi törekvéseink mennyire találkoznak a katolikus nevelést adó iskolák felé mutatott igényekkel. Ma még nem alakult ki, hogy ebben az országban hány katolikus iskolára van szükség, de az bizonyos, hogy a jól oktató és jó szellemű iskolákra szükség van. Ez lehet a piarista gimnázium jövője. Panok József Március elseje óta a megyei önkormányzat sajtóreferense Toronyköy Márta, aki eddig főleg elektronikus médiumoknál hallatta hangját újságíróként. Úgy gondolja, nem hivatalnoknak szegődött, az információs csatornák kiépítésénél eddigi szakmai tapasztalatait, kapcsolatait is próbálja kamatoztatni. Mint oly sokan a pályán, Toronyköy Márta, a megyei önkormányzat új sajtóreferense is pedagógus eredetileg. - Már főiskolás koromban is rádióztam, a diploma megszerzése után tanítottam ugyan néhány évet, de a mikrofontól akkor sem szakadtam el - mondta. - A város televízióinál szerkesztőként dolgoztam, de igazából a rádió maradt a kedvenc. Olyan alkat vagyok, akit izgatnak az új feladatok, szeretem magam kipróbálni. 0 Akkor ezért vállalta ezt az állást? , - Igen, vettem egy nag^ levegőt, úgy döntöttem, megpróbálom. Egyelőre a három hónapos próbaidőmet töltöm. 0 Hogyan telt az első harmad? - Arra törekedtem, hogy házon belül a kollégák megbízható, korrekt munkatársnak ismerjenek meg, aki állandóan éhes az információra. A belső kapcsolattartás legalább olyan fontos, mint a külső, vagyis az, hogy a megyét jól tudjam menedzselni a sajtóban. Magam is meglepődtem, amikor már belülről láttam, mennyi minden történik a megyei önkormányzatnál, ezeknek az eddigieknél lényegesen jobban vissza kellene tükröződniük a médiában. A legnehezebb feladat számomra, hogy az egész megyét megismerjem, átlássam, napi kapcsolatot építsek ki a településekkel, és természetesen a sajtóval. 0 Ez az állás inkább hivatalnoki. Azért újságíró maradt? - A látásmódom, szemléletem nem változott, nem tekintem magam hivatalnoknak - szögezte le Toronyköy Márta. - Az irodában jószerével csak addig ülök, amíg telefonálok. Az információ nem jön a sajtóreferens helyébe sem. V. F. $. Toronyköy Márta. (Fotó: Nagy László) Ellenzéki agrárkerekasztal • Budapest (MTI) Az ellenzéki nemzeti agrárkerekasztal-megbeszélést április U-12-re szervezik az FKGP országos központjában Budapesten, a Belgrád rakparton - közölte Gyimóthy Géza, a Kisgazdapárt alelnöke, az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottságának alelnöke szerdán. Élmondta: a megbeszélések célja, hogy az ellenzéki pártok és az agrárérdek-képviseleti szervezetek megismerjék egymás véleményét a nemzeti agrárprogramról, és közös álláspontot alakítsanak ki. Az alelnök szerint a nemzeti agrárprogram alapelvei egy üres zsákhoz hasonlatosak, mivel konkrétumokat nem tartalmaznak. Gyimóthy Géza véleménye az, hogy például a családi gazdaságok egyre nagyobb térhódításával az ezek fejlődéséhez szükséges feltételekről mindenképpen részletesen szólnia kellene a programnak. A kerekasztalülések zártak lesznek, és a tanácskozás eredményeiről várhatóan szombaton délben tájékoztatják az újságírókat. • A Metész elnökségének nyilatkozata Perlik a kormányt! A Tömörkényen elhangzottak - szó szerint • Kiskőrös (MTI) A Mezőgazdasági Termelők Érdekvédelmi Szövetségének (Metész) elnöke, Kósa Gyula arra kérte az MT1t, hogy szervezete elnökségének közleményét tegye közzé. A távirati iroda szó szerint bocsátja a szerkesztőségek rendelkezésére a Metész nyilatkozatát. „A parlamenti demokráciában szokatlan módon, a Parlament tekintélyét megcsúfolva szólalt meg ismét a kormány. Eddig csak hazudott, de most hamisan vádolt! Kimerítette a Vezetők és az érdekvédelmi szervezet lejáratását, hitelrontását - megsértve a személyiségi és az önszerveződéseknek kijáró kollektív jogokat. A Metész elnöksége a leghatározottabban visszautasltja a kormány nyilvánosságot is felhasználó lejáratást törekvését. Egyúttal bejelenti az MTI-nek a szó szerinti jegyzőkönyv alapján való kiigazítási igényét, valamint a kormány elleni polgári per megindítását. Kiskörös. 1997. április 8. Kósa Gyula elnök" • Budapest (MTI) A Mezőgazdasági Termelók Érdekvédelmi Szövetségénele elnöksége nyilatkozatban jelentette be az MTI-nek „szó szerinti jegyzőkönyv alapján való kiigazitási igényét". A hírügynökség Kósa Gyulától, a Metész elnökétől megtudta, hogy a múlt szombaton Tömörkényben elhangzott beszédének általa kifogásolt részleteit kéri közölni. Ugyancsak kérte annak az általa megjelölt szövegrésznek a szó szerinti közreadását is, amit az említett rendezvényen Zsikla Győző, a Metész alelnöke mondott. A Magyar Távirati Iroda az alábbiakban szó szerint közli a tudósítójának a helyszínen készült hangfelvétele alapján leírt mondatokat - az eset tisztázásának szándékával - feltünteve az eredeti tudósításban megjelenteket is. Kósa Gyula beszédéről tudósítva az MTI április 5-én ezt közölte: „Nagy taps kísérte azt a kijelentését is: lehet demonstrálni a Parlament előtt is, fejszével szétverni a Parlament ajtaját, s kitakarítani onnan a söpredéket". A hangfelvételen Kósa Gyula szó szerint ezt mondja: „Lehet demonstrálni a Parlament előtt is, mint ahogy a belgrádiak csinálták, ahogy a bolgárok vették elő a fejszét, és szétverni a Parlament ajtaját, és kitakarítani onnan azt a söpredéket, amelyik most ott van a Parlamentben". Az MTI így tudósította Zsikla Győző vonatkozó szavait: „Zsikla Gyózó a mezőgazdasági termelók demonstrációjának folytatásával kapcsolatban javasolta: állítsanak fel minden megyében olyan csapatokat, amelyek mozgósíthatók, s ha kell, felszedik a vasúti síneket, felborogatják a kamionokat." A hangfelvételen Zsikla Győző így beszél: „Az USA-ból, Franciaországból, mindenhonnan hozzák el ide Magyarországra, hozzák el a marhahúst, a birkahúst, különböző hústermékeket is. Ezt a magyar kormány és a magyar FM erre engedélyt ad, ezzel egyetért... Hát nyilván azt nem teszik hozzá, hogy a kint eladhatatlan kergemarhákat és hasonlókat valamilyen kerülő úton ezzel a társadalommal fogják megetetni, s nem érdekli a felelőtlen, korrupt vezetőket, nem érdekli, hogy ugyanakkor a magyar gazda nem tudja eladni a tehenet, milyen áron van a marha, milyen áron van az egyéb, a sertésnek milyen ára volt a közelmúltban, hogy hány embert, hány családot tesznek tönkre az ilyen felelőtlenséggel. Nem érdekli. Az érdekli, hogy az engedély fejében bizonyos összeget a zsebébe csúsztatnak... Mit lehet tenni? Nyilván a félútpályás lezárások is egy módszer. De azt hiszem, s itt gazdákkal beszélek, akik elkeseredésükben azt mondták, más módszert is lehet választani, sokkal keményebb módszert választanának. Nekem van egy olyan elképzelésem, hogy minden megyében meg kell keresni a bátrabb, fiatal, agilis személyeket, és létre kell hozni minden megyében olyan csapatokat, brigádokat, hogy adott esetben puszta 50 fővel egy megyében, de országosan már 500-1000 fős csapat létrejön, ami ha kell, elmegy és fölszedi a vasutat, amik hozzák be az árut, ha kell, fölborltja a kamionokat. ...Ha nem védjük meg magunkat, nem fog megvédeni senki. Ezért nagyon keményen, szervezetten kell dolgoznunk."